Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)
1989-04-24 / 93. szám
Kié lesz a vad? Vita a díjról és a meddőről Mit láttak a népi ellenőrök? A szemetes-paragrafusok Terítéken a törvénytervezet Milliós károk jfc A bírálatra vitt trófeák Borsod gazdag vadállományáról tanúskodnak Tragikomikus dolog, ha arra kell rendeletet hozni, hogy valaki tartsa tisztán a saját környezetét — jegyezték meg többen is a közelmúltban, a város új köz- tisztasági tanácsrendeletének tervezetéről vitatkozva. Ez a megállapítás persze az elméleti kérdések világába tartozik, hiszen a gyakorlat ma az, hogy paragrafus ide vagy oda, Miskolc piszkos város — erről bárki meggyőződhet, aki összehasonlításokat tesz más megyei városokkal. Mit segíthet ezen egy új rendelet? Túl sokat aligha. Annyit azonban igen: a köztisztaságra szánt milliókat pazarlás és egymás bosszantása nélkül költsük el úgy. hogy közben még talán tisztább is lehet a város, mint eddig... + A KAPUALJAKBAN A Városi Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálódott a Süss fel nap. Szent György-nap,... Terítsd le a köpönyeget, adjon Isten jó meleget!” Ki ne emlékezne erre a gyermekver- sikére, amely szorosan kapcsolódik ahhoz a népi idő járás-megfigyeléshez, hogy április 24-e már az igazi tavasz, a meleg idő beköszöntését jelzi. A néphit szerint a Szent György éjszakáján a harmatban húzott lepedőből facsart cseppennek varázsereje van. Duplájára dagasztja a kenyeret az a kovász, amelybe teszik. Néhány éve meg a lányok, asszonyok megmosakodtak a „szentgyörgyharmat- ban”, hogy szépek, egészségesek maradjanak. S úgy tartották, hogy a Szent György- nap előtt fogott ürge bőréből készített pénzeszacskóból soha nem fogy ki a pénz. (Hej, de jó lenne most egy ilyen bugyelláris!) Szent György a pásztorok ünnepe, már a régi rómaiak óta. Ekkor tartották Páles pásztoristen ünnepét, a Palliát. Ennek szinte napjainkig fennmaradt hagyománya, hogy ez a jószágkihajtás napja. A csordások, kanászok már korábban felmérték a község állatállományát, teheneit, borjait, sertéseit, malacait, s ezen a napon kezdődött meg a csorda és a csürhe kihajtása a friss fűre, legelőre. A nagyüzemi állattartó telepek kialakulásával ez a szokás némileg módosult, de a háztáji gazdaságok teheneit, sertéseit most is ezen a napon csapják ki a legelőre. Tanácstegok fogadóórái Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kázár Judit, a 7. Sz. Általános Iskolában (Vörösmarty u. 76. szám), 18 órától. Szerdán tartja tanácstagi fogadóóráját Lőrincz Zoltán a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás király u. 21. «zj, 18—19 óra között kommunális hulladék, népies nevén házi szemét ügyeiben. Megállapították például. hogy mióta megritkították a szemétszállító járatokat — mert egyre kevesebb a pénz erre is — több tárolóedény kellene a lakóházakhoz. Csakhogy hiába ven- néek többet a kukákból, az edények nem férnek be a tárolókba, mert azokat még kevesebb edényre tervezték ... Használhatatlanok a bérházak szemétledobói, és megoldatlan a konténerek tisztán tartása is: e két tényező valós voltáról mindenki meggyőződhet nyaranként, hiszen elég. ha a levegőbe szippant... A népi ellenőrök a jelentésükben rögzítették azt is. hogy a belvárosi kapualjakban mindenütt bűzölgő kukákba ütközünk. mert megoldatlan a szemetesedényzet tárolása. Az pedig már igazán lerágott csontnak számít, hogy továbbra is nő az illegális lerakóhelyek száma — a várost szemétkoszorú övezi. + TÖBBET VÁLLALJANAK Még mielőtt megsértődnének a közterület-fenntartók: ez a helyzet nem elsősorban az ő munkájukat minősíti, hiszen egy város szutykos- sága főként két tényezőn múlhat: lakóinak kulturáltságán, igényességén és a köztisztaságra szánható pénz mennyiségén. Nos, sem egyik, sem másik területen nem állunk jól, sőt inkább azt mondhatnánk, hogy a város egyre romló anyagi helyzetét még nehezíti több tízezer ember gátlástalan szemetelése. Az általánosítást kerülve azonnal kijelentjük: a nem szemetelő Két kis sipákoló, totyogó, gombszemű, sárga pamacs — két kis kacsa. Aki születésnapi ajándékul szánta tinédzser korú unokahúgának a bájos jószágokat, nagy örömet szerzett velük, de valamivel nem számolt: a picinyek nem hajlandók beletörődni az árvaságba, és újdonsült gazdájukat köz- felkiáltással, akarom mondani: közfelhápogással azonnal kinevezik mamájuknak, majd követik, bárhová is megy. A „bárhová" alatt egy szabványméretű állami lakás helyiségei értendők, a konyhától a hálószobán át egészen addig a bizonyos helyiségig, ahová általában kacsa-kíséret nélkül jár az ember. Még arra a rövid időre sem voltak hajlandók szem elől téveszteni a „mamát”, amíg befalták a salátalevélből, kukoricadarából mixelt menüjüket. Két nyelés között is harsány sipá- kolással jelezték: igényt tartanak a jelenlétére. Mert ugye, enni is csak úgy élvezetes igazán, ha közben szemmel tart bennünket, vigyáz ránk a drága „mama”. Az anyaszerepet módfelett élvezte a kislány, egészen addig, amíg haza nem tért a munkából az igazi mama, és szeme elé nem tárult az a látvány, amit a világos alapszínű szőnyegek nyújtottak, miután vagy százszor végigtotyogott rajtuk két kis kacsa. Az is kiderült, kisebbség pedig szenved attól, amit nap mint nap lát az utcákon. A nemrég elfogadott új tanácsrendelet heves viták közepette született, hiszen azt tűzték ki célul a jogalkotók: a lakosságnak és a városban működő gazdálkodó szervezeteknek is. az eddigieknél nagyobb részt kell vállalniuk a köztisztaság megőrzésében. Már a vitákból is sejteni lehetett: a nagyobb terhek áthátírása azzal is jár. hogy a lakosság és a vállalatok árgus szemekkel fogják nézni, hogy a közpénz millióival miként gazdálkodnak a közterületfenntartók. + HOVA VIGYÉK? Vita ide, vagy oda. nem sikerült megoldást lelni a meddő-ügyre. A városnak nincs arra pénze, hogy évente másfél millióért elszállítsa a meddőt. Marad tehát egy meglehetősen bonyolult eljárás, amelynek eredményeként látni fogunk még a jövőben is itt-ott meddőkupacokat. De meddő vita volt az is, amelyet a szemétszállítási díjról folytattak. Jelenleg helyiségenként kell fizetni — és kiderült, hogy sem a személyenkénti díjfizetési, sem az átalánydíjas rendszer nem járható út. Fizetniük kell viszont a kiskerttulajdonosoknak a sze- mételszáillításért — ettől remélik, hogy eltűnnek a szeméthegyek a város pereméről. És még valami: a városi szeméttelep megnyitását minél hamarabb el kell érni — mondják a szakértők. Mert előfordulhat az a furcsa helyzet, hogy ha a város minden zegét-zugát állandóan takarítanánk, rövid időn belül nem volna hova vinni az összegyűjtött szemetet (Mas) hogv a zöldes színű „pety- tyek” eltávolítása a háztartásban fellelhető tisztítószerek teljes arzenáljának a bevetésével is igen fáradságos dolog. Néhány órás síkálás után — miközben említés esett a kacsákat vásárló nagynéniről is, és nem éppen dicsérőleg — kimondatott a verdikt: vagy eltávolítja pelyhes gyermekeit a lány, vagy megy a háztól velük együtt a mezőre. A lányka — számításba véve a közelgő érettségi veszélyeit — természetesen a kacsák, illetve a mezőség melletted öntött volna. Ám, hogy erről miként sikerült lebeszélni a nem sóikkal később hazatérő zord atya segítségével, azt tapintatom tiltja elmondani. A kis kacsák emléke máig is könnyeket csal a ma- turandus szemébe, noha védenceinek sorsa végül is jól alakult: sikerült elpasszolni őket egy olyan telektulajdonosnak, akinél elvegyülvén hasonló korú társaik között, egy igazi kacsamama védőszárnyait élvezhetik. A fenti történet csak azok számára hozhatott némi újdonságot, akik nem ismerik a hazánkban is népszerű etológus, Konrad Lorenz magyar nyelven kiadott munkáit. Egyik bájos története egy Martina névre keresztelt kis vadlibalányról szól, aki — mivel a tudóst Társadalmi vita folyik a vadászatról és a vadgazdálkodásról szóló törvénytervezetről, amelyben tulajdonképpen az a legfőbb kérdés; kié a vad? Az érvényben levő vadászati törvény ugyanis kimondja, hogy a vad az állam tulajdona, nemzeti kincs, a vad- gazdálkodás állami irányítás alá tartozik. A vitában ezzel az állásponttal ért egyet a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium vezetése. a közigazgatás intézményei, a tanácsok, az erdőgazdaságok a Magyar Vadászok Országos Szövetsége küldöttközgyűlése és országos intéző- bizottsága. s így természetesen a vadászok is. A mező- gazdasági üzemek közül a termelőszövetkezetek — amint ez a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetségek állás- foglalásából kiderül — azt javasolják, hogy a vadgazdálkodás. a vadászati jog az adott területen gazdálkodót alanyi jogon illesse meg. A vad tulajdonjoga ne az államé, hanem a föld használójáé. tulajdonosáé legyen, így foglalt állást az Országgyűlés agrárszekciója is. Hazánk vadászati területének 82 százaléka egyesületi. vadásztársasági kezelésben van. 18 százaléka állami érdekeltség. Az összesen 628 vadásztársaságból Borsod megyében 68, az ország 100 bérkilövő vadásztársaságából pedig négy itt működik. A vadászok száma meg- haladjaa 37 ezret, amiből 3500 Borsod megyei — ahogy erről Szilágyi Sándor, a megyei tanács természetvédelmi és vadászati felügyelője tájékoztatott. Az országban pillantotta meg elsőként kikelése után — mindvégig anyjának tekintette, és szívszaggató sipákolásba kezdett, ha csak néhány méterre is eltávolodott tőle. A jószívű tudós (sajnos, a közelmúltban örökre eltávozott közülünk) speciális kosárkát fabrikált, melyben állandóan magával hordhatta Martinát, egészen a fel- serdüléséig. Mélységesen emberi a kis állatkák viselkedése. Csak mert minket értelemmel áldott meg az ég, egy idő után különbséget tudunk tenni az igazi szülők és mások között. Tovább víve a gondolatot: jó esetben azt is meg tudjuk különböztetni, kit érdemes követnünk — ha kell, árkon-bokron át —, és kit nem. Néha felnőtt ésszel is bepaliznak bennünket a cukros-, akarom mondani: mézes szavú bácsik. Attól tartok, hogy sokan közülünk most is sd- pákolva totyognak, sőt —, ahogy lúdtalpaiktól telik —, futnak olyanok után, akik védőszárnyat ígérnek, valójában pedig csak a saját pecsenyéjüket —, ha úgy tetszik, kacsapecsenyéjüket — sütögetik. Nézzék csak meg, milyen alaposan össze van már pettyezve a közélet szőnyege a hápogó, gágogó, hol ez, hol az, hol meg amaz után rohangálok nyomán. (bekcs) a műit évben az összesen 27 412 szarvasból 714. a 33 667 őzből 1191, az 1915 muflonból 37, a 4219 vaddisznóból 2624 Borsod megyében került terítékre. A 106 844 puskavégre kapott mezei nyúlból csak 3037, a 859 589 fácánból azonban 17 039 „Borsod megyei illetékességű”. A vadgazdálkodásból származó export bruttó összege — az élő és lőtt vad exportja, a külföldiek vadásztatása, az ezzel kapcsolatos idegenforgalom — 45—50 millió dollár évente. Ebből természetesen kivették részüket a Borsod megyei vadásztársaságok is. A vadgazdálkodás, a vadászat nem egyszerűen csak sport, hanem üzlet, mégpedig jó üzlet is. Ugyanakkor milliókra rúg az a kár. amelyet a vadak okoznak a mezőgazdaságban és az erdőkben. A kárt szenvedett területtulajdonosok azzal érvelnek. hogy sokkal nagyobb létszámú az állatpopuláció a meghatározott területeken, mint amennyi annak eltartó képessége. Az idei megyei vadlétszám-becslés februári adatai szerint a vadásztársasági területeken 2582 szarvas. 10 233 őz, 600 muflon. 19 806 mezei nyúl, 37 418 fácán. 5118 fogoly és mindössze 24 túzok élt. Ez az állatpopuláció általában kevesebb, mint amennyit a társaságoknak a hosszú távú tervek szerint biztosítani kellene. A vadak által okozott mezőgazdasági és erdei károk érvényesítése, behajtása nehézkes hosszadalmas, sokszor lehetetlen. Ezért a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó gazdaság most tárgyalásokat folytat a gazdaság területén működő 26 vadásztársaság képviselőivel, vezetőivel. Szakos György erdőművelési osztályvezető-helyettestől megtudtuk, hogy együttműködési szerződés megkötésével és realizálásával próbálják megelőzni, megakadályozni a vadkárokat, amelyek az elmúlt évben több, mint hatmillió forint árbevétel-kiesést és többletköltséget okoztak. Az osztályvezető-helyettes hangsúlyozta. hogy ez az összeg csak a legközvetlenebb károkozásokat tükrözi. Ennél sokkal nagyobb árbevételkiesése van az erdei vadkár nyomán a gazdaságnak, amelyet az erdőfelügyelet szakembereivel állapítottak meg. Az idén először kísérelik meg a tavalyi erdőkárok megtérítését, a büntetések behajtását. Az erdőgazdaság most több éves tapasztalat és becslés alapján vadkár- átalány-fizetéses megállapodást ajánl a vadásztársaságoknak. amellyel elejét lehetne venni az időt. energiát, idegeket próbára tevő, sokszor indulatos vitáknak, az esetleges bírói pereknek. A gazdaság a maga részéről vegyszeres vadkár-elhárítást folytat vadvédelmi kerítéseket épít. tart karban. Kísérletet tesznek arra, hogy az építés és a karbantartás munkájába bevonják a területükön működő vadásztársaságokat. • 9 Mezőgazdasági vadkár címén közel 1 300 000 forintot fizettek meg az érintett vadásztársaságok a károsult mezőgazdasági üzemeknek, termelőszövetkezeteknek, elsősorban a nagyvadas területeken. A gazdaságoknak szintén érdekük a kár megelőzése, ezért a mezőgazda- sági üzemek is az együttműködési szerződések megkötését és végrehajtását szorgalmazzák, esetleg vadkár-átalánydíjas térítés megoldásával. A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényjavaslat feletti vita is jelzi, hogy nem lesz könnyű dolguk az ország törvényhozóinak. amikor dönteniük kell, bár az új törvény csak 40 ezer puskás embert érint közvetlenül. A társadalmi közmegegyezés alapján olyan ésszerű kompromisszum látszik a legmegnyugtatóbb megoldásnak, amely nem a kevesek sportját, hanem elsősorban a korszerű vadgazdálkodást, s így a nemzet- gazdasági érdekeket szolgálja (oravec) Kacsa-komplexus
