Déli Hírlap, 1989. április (21. évfolyam, 76-98. szám)

1989-04-22 / 92. szám

Bemutató a bábszínházban Hófehérke és a hét törpe Nagy feladatra vállalkozott a Csodamalom Bábszínház: be akarja mutatni a meseiroda­lom klasszikusainak számító meséket. Az alapgondolat, hogy az elgépiesedett pitye- gő figurák helyett a gyerekek olyan hősökkel találkozhassa­nak, akikkel azonosulni, együtt sírni és nevetni lehet. A báb­színház ezért tűzte műsorára — először a múlt hét végén - a meseirodalom egyik legis­mertebb darabját, a Hófehér­ke és a hét törpét. A néző sajnos nem tud beülni egy olyan előadás megtekintésére. amelyiket már láthatott színházban, filmen és nagy sikerű rajz­filmen egyaránt. Minden­képpen felrémlenek a ko­rábbi élmények képei. A bábszínház talán annyival van kedvezőbb helyzetben: nézői még olyan fiatalok, hogy nem láthatták máshol ezt a mesét. így is hatalmas feladat hárult a darab ren­dezőjére. Korzsényi Tiborra, hiszen a gyerekek nem tap­solnak udvariasságból és érzelem-megnyilvánulásaik a legtisztább jelei a belső fe­szültségeknek. A darab megtekintésekor ezért is értékeltem nagyra, hogy a nézőtéren kacagtak és pityeregtek a csöppségek. Egy olyan világba csöppen­tek majdnem másfél órára, amelyikben léteznek beszélő állatok, törpék, és a végén minden jóra fordul. A tör­ténetet. azt hiszem, fölösle­ges lenne ismertetni, de ki­emelném, hogy Kiss József, aki immár házi szerzőnek számít a bábszínháznál, olyan feldolgozását adta a Grimm testvérek meséjének, amelyben saját arculata is tükröződik. A szöveg telis- tele van nevetésre alkalmat adó párbeszédekkel, szituá­ciókkal. Értéknek tartóm, hogy a rajzfilm egyes ele­meit úgy építette be a szer­ző a darabba, hogy nem tű­nik utánérzésnek. A színészek jól azonosul­tak a szereplőkkel. Kitűnően találták el azokat a hango­kat amelyek a Bródy Vera által tervezett bábokhoz il­lenek. Heiszman Ildikó mint Hófehérke bájosan és aranyosan éli át a történe­tet. Ugyanígy a többi sze­replő. például Kiss Mariann, mint gonosz mostoha, a da­rab végén mint boszorkány, sikeresen valósította meg feladatát. A nézőben kivált­ja a nemtetszést, a szembe­fordulást. maid a végén a fellélegzést. Nem hálás ne­gatív hőst alakítani, de a királynő megformálódja tud­ja. odaadó alakítással ezt a nehéz akadályt is át lehet hidalni. A további szerepekben a színház vezetője, Korzsényi A paraván mögött... (Fejér Ernő felvétele) Kistermelők részére bábolnai naposcsibék eladók! 1000 db feletti rendelés esetén a naposcsibék házhoz szállítását vállaljuk: TETRA—82 húshibrid TETRA—SL tojóhibrid TETRA—H szülőpár TETRA-H háztáji TETRA-SL kakas 12.17 Ft, db 28.17 Ft/db 39.17 Ft db 13,67 Ft/db 6,17 Ft/db A megrendeléseket a következő címre kérjük küldeni: Mezőgazdasági Kombinát Baromfikereskedelem és Szak- tanácsadás 2943 Bábolna. Telefon: 06/34 69-111, 69-333, Telex;1 27229, 226555, 27211. Tibor és Virág István, mint vadász és királyfi mutatkoz­tak be. és nem okoztak csalódást. Az előadás zenéjét Csabai László szerezte, öt minden­képpen behatárolta a Walt Disney-rajzfilm zenéje, hi­szen az után újat alkotni, elég nehéz feladat. A hang- szereléssel és a különböző átdolgozásokkal mégis sike­rül egyénivé tenni a zenei aláfestést. A vizuális élmény egy színházi produkciónál elen­gedhetetlen. A díszletek és a fényjátékok olyan világot varázsoltak a nézők elé. amelyben kis fantáziával mindenki teljes képet látott. Ez mindenekelőtt Veres At­tila díszlettervező és a Mis­kolci Nemzeti Színház dísz­letkészítő műhelyének mun­káját dicséri. A sejtelmes és ötletes díszletek, a lehetősé­gek teljes kihasználása va­lóságos színházi produkció­vá emelték a darabot. Jó összhang volt a már emlí­tett Bródy Vera bábjai és a kellékek között. A bábok szinte éltek. És ez nemcsak az őket mozgató művészek­nek volt köszönhető hanem a készítő Szabó Emőké­nek is. Nem túlzás, ha azt mond­juk. a Csodamalom Bábszín­ház életében ez a produk­ció előrelépés, ami magában hordozza a további fejlődés lehetőségét. Annak ellenére is. hogy a * sűrűsödő gondok, a személyi ellentétek majd­nem meghiúsították a be­mutatót. Két beugró báb­színész — Krakomperger Rita és Tóth Ervin — men­tette meg az előadást úgy. mintha örökké ezzel a tár­sulattal dolgoztak volna. Gadus Csaba r !#• mi a 1973-ban alakult meg a Kelet Irodalmi és Közmű­velődési Alkotócsoport, amely a Magyar Elet Könyvkiadó, a Diósgyőri Jó­szerencse Dal- és Önképző­kör, valamint a népi írók hagyományőrző közművelő­dési firmáinak tudatos kö­vetőjeként és jogutódjaként vállalta fel a város és a megye irodalmi és közmű­velődési érdeklődésű fiatal­jainak összefogását. Annak idején irodalmi műhelyként kívánt működ­ni, s csak később terjedt ki a tevékenysége antológiák és könyvek megjelentetésé­re. Alapító tagjai közül hár­man, Utry Attila, Hajdú Gá­bor, Cseh Károly máig ön­zetlen munkásai a csoport­nak, akikhez az idők fo­lyamán más fiatal tehetsé­gek csatlakoztak, s végzik minden ellenszolgáltatás nél­kül azt a szerteágazó mun­kát, amely egy ilyen jelle­gű alkotó csoport és irodal­mi műhely körül adódik. Mindezekről sok méltató szó hangzott eí azon a ta­lálkozón, amelyet a Vas-, Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerve­zete nívódíjának átadása al­kalmából rendeztek a Diós­győri Vasas Művelődési és Oktatási Központban. Meg­nyitójában kis irodalmi esz- szét mondott el Cseh Ká­roly költő, aki — alapító­tagként is — hitet tett az irodalom és kultúra művelé­sének szükségessége mellett, majd Bánáti Zsuzsa Kelet­költők verseiből összeállított műsora után, maguk a Ke­let költői és írói is felolvas­tak műveikből. Ezután Utry Attila átvette a nívódíjat Keresztes Jánostól, a Vas- Fém- és Villamosenergia­ipari Dolgozók Szakszerve­zete kulturális és ágit. prop. osztályának vezetőjétől. A megyei tanács művelődési osztálya részéről két új Ke­let-könyv kiadásához szük­séges támogatás engedélvét is átnyújtotta Táncos To­A Miskolci Vendéglátóipari Vállalat pályázatot hirdet az alábbi üzletek szerződéses, illetve bérleti üzemelteté­sére. Szerződéses üzemeltetésre: az 1989. június 1-től 1992. május 31-ig terjedő időszakra: 111. sz. Matyó étterem II. o. Miskolc, Klapka György u. 173. sz. Turistaház fogadó-panzió II. o. Hollóstető 183. sz. Kristály étterem-söröző II. o. Sajószentpéter, Petőfi u. 2. 270. Újkazinc presszó II. o. Kazincbarcika, Szemere u. 3. 1989. július 1 -tői 1992. június 30-ig terjedő időszakra: 503. sz. borozó III. o. Miskolc, Bajcsy-Zs. út 16. ' 505. sz. borozó II. o. Miskolc, Árpád u. 2. 573. sz. italbolt IV. o. Miskolc-Pereces Bollóaljc 150. Szezonális időszakra: 1989. június 1-től szeptember 30-ig, 1990-1991. években május 1 -töl szeptember 30-ig terjedő időszakra: 127. sz. Sport vendéglő II. o. Miskolc, Felszabadítók u. 23. Szerződéses, vagy bérleti üzemeltetésre: 1989. június 1 -töl 1992. május 31-ig terjedő időszakra: 116. sz. Kakas csárda III. o. Miskolc, Bajcsy-Zs. út 2-4. ‘ A pályázat benyújtásának határideje: 1989. május T3. Helye: a vállalat személyzeti osztálya. A meghirdetett üzletek információs tájékoztatója átvehető a vállalat központjában (Miskolc, Szabadság tér 2. sz.) a vállalkozói csoportnál 1989. május 3-tól. A nyilvános versenytárgyalásra 1989. május 23-án (kedd) délelőtt 9 órakor az Otthon étteremben (Miskolc, Köny­ves Kálmán út. 4. sz.) kerül sor. Anyanyelvűnkről, délidőben Hon és haza Valószínűleg nagyon sokan vannak, akik hallottak a Mon- dolatról, arról az 1813-ban Veszprémben kiadott gúnyirat­ról, amely a nyelvújítás vadhajtásait pellengérezte ki. A vadhajtás szót idézőjelbe is tehetném, hiszen. nagyon is kétséges, mi a vadhajtás a nyelv életében, A szerzők célja mindenesetre a túlzó nyelvújítók megfékezése, nevetségessé tétele volt. Az aztán más kérdés, hogy a kifogásolt szavak közül igen sok kiállta az idők próbáját, ma is élnek s ne­héz is volna nyelvünket nélkülük elképzelni. Hogy néhány példát mondjak: a könyvecske szótári részének k-betűvel kezdődő szavai között ezek is olvashatók: kedvenc, kegy, kegyelet, kellem, kétkedés, kiváltság, kórház, köb. könnyel­mű, kör, körülmény stb. Mint mondtam, a Mondplatról sokan hallhattak, de bizo­nyosan igen kevesen vannak, akik kezükbe is vették, s ol­vasták a nyelvújítás divatos szavaiból összeállított szöve­get. íme egy mondat, példának. „Halljátok Népünk’ Atyái! a’ Gordiai göts kigyüremlett. Honnunkra szembeesőleg visz- szatórt az Ég’ kegye; vid kilátással gedéli Szittya Nyelvün­ket ...” Íme, ebben a gúnyiratban szerepel a Baróti Szabó Dá­vid által felújított, a régiségből visszahozott szó, a hon, il­letőleg akkori formájában honn. A Mondolat írói a honn, honni helyett csak a megszokott haza, hazai szót javasol­ják, helyeslik. Mai nyelvérzékünk, megítélésünk szerint a haza és a hon között stiláris különbség van: az utóbbi a ritkábban hasz­nált, irodalmibb, választékosabb forma. A múlt század első felében ilyen erőteljes stílusbeli különbség még aligha volt meg a két szó között: mind a kettővel éltek- a költők, egy­azon versben is, nyilván főként a vers ritmusának köve­telménye szerint. A Szózat kezdete: Hazádnak rendületle­nül... Egy későbbi szakaszban: Itt küzdtenek honért a hős Árpádnak hadai. A Himnuszban így kerül egymás mellé. hon és haza: Szertenézett, s nem leié Honját á hazában. Tompa szállóigévé lett sora: szívet cseréljen az. aki hazát cserél... De ugyanebben a versben azt is kérdezi a kibuj­dosott baráttól: Lelked mit érzett, hogy elhagyód a hont? Végül Kisfaludy Károlynak egyik Tompáéhoz hasonló han­gulatú versét említem, amelyben a vándor előtt a távoli haza képe tűnik fel, „Kedves hazája tűnt fel képzetében, Hajlékát véli a távol ködében. A vers címe pedig: Hon­vágy; ez a szó a felújított hon és a vágyás, vágyódás, vá­gyakozásból megrövidült nyelvújításkori vágy összetétele. Olyanféle tehát, mint a honvéd, amely bizonyos szempont­ból szintén Kisfaludy Károlyhoz kötődik. „Az élet korai” című, 1821-ben megjelent versében ugyan­is ezt olvassuk: „Nem csügged s honvéd tisztét teljesíti. Míg győz vagy testhantök közt sírt talál.” A honvéd szót itt nem pontosan mai értelmében, főnév­ként. hanem melléknévként használja a költő: honvéd tisz­tét, azaz hont védő tisztét teljesíti a katona. De Kiss Ká­roly. a katonai szaknyelv kutatója, aki Hadi Műszótár cí- ' mén adott ki egy könyvet 1843-ban. Kisfaludy Károly ver­sére hivatkozott, amikor a nemzetőrségi tanácsban 1848. március 17-én arról kellett dönteni, mi is legyen a most megszervezendő, felállítandó magyar zászlóaljak neve.. Fel­olvasta Kisfaludy előbb említett versét, s az általa hasz­nált honvéd nevet ajánlotta, s ezt a nemzetőrségi tanács el is fogadta. A márciysi események következtében aztán hamarosan országos ismertséget, népszerűséget kapott a honvéd név. s ennek származékai, a honvédség, honvéde­lem, honvédelmi bizottság stb. A Magyar Nyelvújítás Szó­tára a ’48 előtti időkből egy epigrammát is idéz, amely így kezdődött: Polgár, légy hazavéd. A költők aztán népszerűsítették a honvédséget, s a hon­véd szót a szabadságharc alatt és utána is. A legnevezete­sebb a szabadságharc költőjének. Petőfinek a verse: A hon­véd. 1849 júniusában írta, s felajánlotta a kormánynak is, hogy bocsássa a honvédség rendelkezésére.' „Minthogy ver­sem olyan, hogy azt minden honvédnak bírnia sem lenne haszontalan, úgy hiszem, legalább ötvenezer példányt meg­rendelhet belőle a haza.” Lőrincze Lajos Városunk művészei A Városunk művészei hangversenysorozat kereté­ben holnap este 7 órai kez­dettel a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar székházában lesz koncert. Az est szólis­tái Bereginé Kundráth Klá­ra (fuvola) és Fancsik Zol­tán (trombita), közreműkö­dik a Vivaldi Kamarazene- kar, Gergely Péter vezény­leténél, valamint zongorán dr. Kiss Györgyné, Balázs Adrienn, Kiss Zsuzsa, brá­csán Juhász Ferenc, gitáron Sólya László, trombitán Várkonyi Imre. A műsoron Ujj Viktor Géza Szonáta, Johann Nepomuk Hűmmel Poulenc Szonáta, Hollós Má­té Promenáde, valamint Franceschini D-dúr szonáta piccolo trombitára című mű­vei szerepelnek. A vizsolyi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a vasgyári piaccal párhuzamban a Búza téri piacon is megnyitjo kedvezményes Lurgonyavásárát a nagybani- piac mellett, a volt AFCSZ-es helyiségben. Étkezési burgonya 5,50 Ft/kg | I. oszt. fémzárolt vetőburgonya 11.- Ft/kg Kistételekben is kiszolgáljuk Kedves Vásárlóinkat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents