Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-16 / 63. szám

Igaz vád a rablógazdálkodás? Az ifjúság egészségének védelmében Gyógyító testnevelés A rendszeres testnevelést nem lehet elég korán kezdeni. A testnevelés mint termé­szetes gyógyszer — ez akár mottója is lehetett volna an­nak, a napokban megtartott tanácskozásnak, melyen az ifjúság egészségvédelme volt a fő téma. A közelmúltban miskolci szakemberek különféle vizs­gálatok alapján összehason­lították néhány általános, illetve testnevelési tagozatra járó általános iskolás diák fizikumát. Az adatok á kép­zeletbeli mérleg nyelvét ter­mészetesen a sporttagozatos iskolák gyermekei felé bil­lentették. Ám az ő eredmé­nyeikkel sem lehetünk elé­gedettek. Meglepő hogy a több tornaóra ellenére is csak az átlagos, minden gyermek­től elvárható közepes erőn­léttel rendelkeznek. Ma már miskolci modell­ként emlegetik hazánkban a krónikus betegségben szen­vedő gyerekek gyógytornáját — emelte ki dr. Peja Márta docens, a miskolci Gyermek­rehabilitációs Osztály vezető főorvosa. Itt ugyanis már hat éve orvosok segítségével irányítják a beteg fiatalok mozdulatait. Néhánv aszt­mában szenvedő gyerek kon­díciója az úszás segítségével óriásit javult, s gyógyszerfo­gyasztásuk minimálisra csök­kent. A kövér gyerekek meg­mozgatásáról sem mondanak le a helyi szakemberek. Szá­mukra a fokozott tréning lehet a gyógyír. Háromhetes kúra alatt még a másodla­gos betegségben — például szénhidrát- és. zsíranyagcse­re-zavarban — szenvedőknél is, helyes mozgással és dié­tával már látványos súly­Az Állami Népességnyil­vántartó Hivatal számitógé­pes listájával járják Miskolc ingatlanait a városi tanács hivatala népességnyilvántartó csoportjának tagjai. A jövő évi népszámlálás — amelyet a tervek szerint 1990 január­jában kezdenek meg ország­szerte — előkészületi mun­kálatai között a területi fel- térképezés, az utca, házszám és lakásjegyzék pontosítása alapvetően fontos. Ezért a helyszínen ellenőrzik, helyt­állók-e a számítógépes ada­tok. Hazánkban ez lesz a 13. népszámlálás, s arról ad ké­pet. hogy az utóbbi tíz év­ben hogyan változott a né­pesség összetétele társadalmi foglalkozási szempontból. Az előkészítő munka igencsak kemény feladatot ró a város népességnyilvántartó szak­embereire. Tóth Lászlóné dr. a Miskolc Megyei Városi Hi­vatal igazgatási osztályveze­tőié elmondotta: az Állami Néoességnyilvántartó Hiva­taltól három ütemben kaoják a címadatokat. Az első har­mad ellenőrzését a közeljö­vőben fejezik be, s az utol­só harmaddal is el kell ké­szülniük május végére. Több tízezer ingatlant lá­togatnak meg a néoesség- nyilvántartók Miskolcon, . s már az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyálta­lán nem fölösleges a ponto­sítás. A legtöbb gondot a házszámozások okozzák: sok az olyan ingatlantulajdonos vagy ingatlankezelő, aki nem tett eleget a házszámtáblák elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak. A tanács ez­úton is kéri a lakosságot, hogy segítsék a népszámlálás előkészítését, ' a házszámok előírásos kihelyezésével. csökkenést értek el. A ma­gas vérnyomású gyerekek kezelésében is jól hasznosít­ható a testnevelés. A meg­A lakosság ne tekintse zaklatásnak, ha alkalman­ként személyes megkeresés alapján végzik az ellenőrzést, mivel kiderült: sokan igen­csak nagyvonalúan töltik ki a bejelentőlapokat. Különö­sen az emelet és lakásszám körül adódnak elírások. Volt rá példa, hogy valaki a lift­ajtót is beszámolta a lakás­ajtók közé, s így fordulha­tott elő, hogy azon a szin­ten a valóságosnál eggyel több lakás került a számí­tógépes nyilvántartó listára. Megtiltották a műanyag szatyrok használatát egy olaszországi városban, az­zal az egyszerű indokkal, hogy súlyosan szennyezi a környezetet. Megvizsgálták a szeméttelep összetételét, és kiderült, hogy a polietilén­táskák már több méteres vastagságban halmozódnak, s ami a legnagyobb baj, az anyaguk nem enyészik el, nem bomlik fel. Ez a mű­anyagfajta lehetetlenné te­szi a szeméttelep majdani rekultivációját. Vajon ná­lunk nem okoz majd hason­ló gondot a műanyag szaty­rok mostani népszerűsége? A leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinátban több mint há­romezer tonna hordtáskát készítettek tavaly. Jakó András, a műanyaggyár ve­zetője elmondotta, hogy két­féle szatyrot állítanak elő. felelően irányított mozgás- terápia eredményeként nem egy esetben normálisra csök­kent a vérnyomás, és a fia­talok elhagyhatták a gyógy­szereket. A tanácskozáson az elkö­vetkezendő évek feladatai is szóba kerültek. Fentos, hogy a diákok órarendjében min­dennap szerepeljen a testne­velés. Ez a gyerekek kondí­cióját javítja, illetve már korán a helyes, mozgással teli életmódra szoktatja őket. Ahol hiányzik a tornaterem, az udvaron lehet kocogni, futni. A szakemberek véle­ménye az, hogy azok a fo­rintok, melyeket most torna­termek építésére költenek, később kamatozva megtérül­nek. Ugyanis, ha van hol rendszeresen mozogni, egész­ségesebb generáció nő föl, amelynek kevesebb gyógy­szerre lesz szüksége, és rit­kábban megy majd táppénz­lineáris és kis sűrűségű po­lietilén alapanyagból. Mint vegyész szakember, egyetért azzal a megállapítással, hogy a polietilén szennyezi a környezetet, szemétként rontja a föld termőképessé­gét, de hozzátette: érdemes kiszámolni, hogy mennyi fát kellene kivágni, ha papír alapú szatyorral pótolnánk a műanyagot? Bizonyára en­nek a megfontolásnak kö­szönhető a hordtáskák nyu­gat-európai exportsikere. A jelenlegi termelés jó része ha­tárainkon túl talál vevőre. Itt említjük meg, hogy az úgynevezett papírkarakterű fóliából készült szatyor sem­mi vei sem veszélytelenebb a környezetre, mint az egysze­rű polietilén. Igaz. hogy ez úgy zizeg, mint a papír, de nem az. és a földben sosem bomlik el. A népszámlálás előkészületei Miskolcon Nem stimmelnek a házszámok F. H. A polietilén kétes karrierje A szatyor-bányászat sem Értők a tervezőasziaíon Az erdőgazdaságok mun­káját sokszor kritizálják a kirándulók. Mondják: égig érő fákat vágnak ki, s nagy területeken csak bozót terem. Mit szól az ilyen észrevéte­lekhez, aki hivatalból erdő­tervezéssel foglalkozik? Sza­badjára engedhetik-e saját belátásuk szerint a fakiter­melést a gazdaságok, ha ép­pen jó piaca van a fának? — Egyáltalán nem. Az erdő olyan nemzeti kincs, amit minden korban alá kell rendelni a vállalaténál sok­kal fontosabb érdeknek — válaszolja Szebeni Sándor, a Miskolci Erdőtervezési Iro­da csoportvezetője. — A tervszerű erdőgazdaság nem szocialista vívmány, nem egyszerűen a tervutasításos rendszer része. Az erdőter­vezésnek évszázados hagyo­mányai vannak. Ha a kirán­dulók a régi terebélyes fák helyén „bozótost” látnak, az meglehet, hogy rendezetlen­nek tűnik, de benne éppen egy facsemete rejtőzhet. — Keveset tudunk erről a munkáról. Irigylésre méltó környezetben van a hivataluk Alsó-Majláthon, a volt Pálos kolostor te­rületén. Ám valószínű, ez mégsem csak itt zajló iro­dai munka. — Sőt, az év nagy részé­ben egyáltalán nem az. Ta­vasztól őszig meghatározott program szerint az erdőt járjuk, mérjük, köbözzük a fákat és feljegyezzük a leg­apróbb megfigyeléseinket is egy-egy behatárolt terület­ről. Télen pedig mindezt fel­dolgozzuk. Erdőtervezésünk, és ezen keresztül erdőgaz­dálkodásunk információs forrása a számítógépes erdő­állomány-adattár. E rend­szer keretében a terveket évenként megyénk erdőterü­letének egytizedén megújít­juk. Tanácstagok beszámolói Holnap tartja tanácstagi beszámolóját Spisák István (5. vk.) a Baross Gábor u. 18. sz. alatti pártalapszerve- zetben, 17 órakor; Mesz- ticzky István (87. vk.) a LÁEV-kultúrotthonban (Er­dész u. 24. sz.), 17 órakor. lesz olcsóbb Nyugat-Európában már korábban felfigyeltek a sze­méttelepek „elműanyagoso- dására”. Olyan baktériumo­kat tenyésztettek ki. ame­lyek képesek elemészteni a polietilént. Ám amíg ezeket nem sikerül mindenütt csa­tasorba állítani, addig sem tétlenkednek. Az NSZK nagyvárosainak hulladék- gyűjtő telepein például meg­valósították a szelektív szemétgyűjtést; a műanyagot jobb híján elégetik, vagy éppen granulálják és újra­hasznosítják. Ha nekik megéri, mi miért nem tesszük ugyanezt? Mennyivel lesz olcsóbb 10— 15 esztendő múlva a fólia­bányászat a terebélyes sze­méthegyekből. mint most a hulladék szelektálása? (sz. L) — S valóban jól mű­ködnek a fékek, hogy ez ne legyen így? Tehát, a terveik szentek és sérthe­tetlenek a gazdaságok szá­mára? — A mi , irodánk az álla­mi szándék közvetítője, a testvérszervezetünk pedig, az Erdőfelügyelőség hatósá­gi eszközökkel felruházva ellenőrzi a tervek végrehaj­tását. — A tölgy- és a fenyő­pusztulással, mennyire számolnak a terveikben? — A folyamat lelassult ugyan, de még mindig ’ tart, és gondot is okoz, mert a tölgyesek felújítási költségei jelentős mértékben megnö- vekednek. A MÉM erdésze­ti és faipari hivatala a kö­zelmúltban összeállította az erdővédelem komplex prog­ramját. Ennek keretében létrejön egy olyan megfigye­lő és jelzőrendszer, melynek segítségével évente átfogó képet lehet kapni az erdők egészségi állapotáról. A me­gyében 104 megfigyelőhelyet alakítottunk ki, s ezeken a mintaterületeken elvégeztük az alapozó méréseket. Az adatokat számítógépek segít­ségével tároljuk, ami nem­zetközi rendszerhez is csat­lakozik. Ha ily módon si­kerül a károsítást kiváltó okokat felderíteni, akkor a megszüntetésére és a meg­előzésre is nagyobbak a le­hetőségek erre alkalmas módszerek és technológiák kidolgozásával. — A Föld ózonbnrkának megsérülése a politikai ér­deklődés középpontjába A Magyar Elektrotechni- i kai Egyesület Miskolci Te- I rületi Szervezete ma délután két, órától vitát rendez a hazai erőműrendszer fejlesz­tésének stratégiájáról, a Tu­domány és Technika Házá­ban. A vitát dr. Zettner Ta­más egyetemi tanár, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt fejlesztési vezérigazgatóhe- helyettese vezeti. Ugyaneb­1 került, önök szinte a hi­vatásukkal politizálhatnak. Mit tudnak és akarnak elérni, hiszen a város egyik legkisebb — héttagú — alapszervezete, a mis­kolci erdőfelügyeíőségé és erdőtervezési irodáé? — Fontos politikai tapasz­talatok vannak a birtokunk­ban, ezeket tárgyszerűen fe­lelősséggel akarjuk kezelni, és felismeréseinket, változ­tatási igényeinket permanen­sen akarjuk továbbítani. Hi­vatásunkat nem tagadhat­juk meg a pártmunkában sem, s gyakran apellálunk természeti törvényekre, ami­kor a most kialakult társa­dalmi viszonyokat boncol­gatjuk. Az elmúlt 40 évben a gazdaságban a tervtörvény nem tudott a piaci törvé­nyek felé kerekedni. Be kell tehát látni, korai volt ilyen mértékben megváltoztatni a termelési viszonyokat, arra számítva, hogy ez a termelő­erő soha nem látott, gyors fejlődését vonja maga után. Jobban kell tehát igazodni az eredeti sorrendhez, mi­szerint a fejlődő termelő­erők teremtik meg a nekik megfelelő társadalmi viszo­nyokat. A társadalomnak és a gazdaságnak is szüksége van tehát az önmozgás sza­badságára. A célhoz vezető­ösvény nem túl széles, a mai helyzetben. Ám a mi párt­tagjainknak is végig kell menni ezen. de úgy, hogy finoman széthajtogatják az útból az ágakat, nem tör­delik le míg, jelképesen szól­va a tisztáshoz nem érnek. (oláh) ben a témában április 5-én délután két órara váriak a nagyközönséget az MTESZ- székházba, hogy minden ér­deklődő kifejthesse ezzel kapcsolatos véleményét. Amennyiben olyan sokan je­lennek meg a nyilvános vi­tán, hogy nem férnek be a nagyterembe. videoláncon közvetítik h benti esemé­nyeket. jjc Tervezőasztalon születik a fakitermelés terve is. (Kerényi László felvétele) la az erőivel fejleséséről

Next

/
Thumbnails
Contents