Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-14 / 62. szám
Beszélgetés Gaál Istvánnal és Forgách Andrással Persze, hogy meg kell változtatni egy nehezen kiejthető nevet! — Ön .főfoglalkozását tekintve" dramatura. Innen az előadáspártiság a szövetpár- tisággal szemben? — Az írott szövegkönyv még nem előadás: annak közös munkával kell megszületnie. A műfordítás teli van szubjektív vonásokkal: én például egyszer már — úgy tíz éve — lefordítottam a darabot, de az eredményt ma már túl finomkodónak latom. így újra fordítottam... * Gaál István partnerként kezeli a színészeket Beauma re hais-bemutató a színházban A feladat legyen kihívás: ez a fontos (Fejér Ernő felvételei) A Sevillai borbély és Figaro házassága címek hallatán az író Beaumarchais jut eszünkbe, nem pedig az, hogy e két darab után még egy harmadik következett - A bűnös anya, avagy a másik Tartuffe -, trilógiává egészítve ki a Figaró-történetet A Sodrásban, a Zöldár, a Legato, az Orphe- us és Euridike filmcímek hallatán pedig a filmrendező Gaál Istvánra gondolunk, aki sajátos, új korszakot nyitott a hazai filmművészetben. Egyszóval filmesre, nem pedig színházi emberre gondolunk. Ka azonban mindkét esetben a B variáns mellett döntünk, akkor áll elő az a képlet. hogy Gaál István színházban rendez, méghozzá Beaumarchais-darabot. A darab történetesen a Figaró- trilógia harmadik része, a szóban forgó színház pedig a miskolci ... — Noha gyakran láthatunk olyan filmeket, melyekre ráillik a „lefilmezett színház” minősítés, és ugyancsak gyakoriak a filmes módszerekkel készült színpadi produkciók is, mégis felteszem a kérdést: van-e alapvető különbség a filmes és a színházi munka között, pontosabban mi a különbség a filmrendező és a színházi rendező munkája között? — A színház valami egészen más: a színész itt nincs annyira kiszolgáltatva a rendezőnek. mint a film esetében. Ezért aztán a színész nagy árat fizet, megoszlik ugyanis a felelősség is, az előadás egyenrangú felek közös munkájának eredménye. — Ügy gondolom — lehet, hogy tévedek — Magyarországon az „egyvárosos struktúrából” következően a filmes szakma alapvetően fővárosi műfaj, míg a színház — szerencsére — nem. Érzi ezt a különbséget itt Miskolcon, ahol ráadásul a színház éppen egy hullámvölgy utáni állapotban van? — Erre — mármint a vi- dékiségre — csak azt tudom mondani, hogy életem egyik legigényesebben, legnagyobb hozzáértéssel összeállított film programját éppen egy isten háta mögötti kis városban láttam. Algériában ..'. — Elképzelhetőnek tart egy vidéki filmstúdiót Magyarországon? — Miért ne? Valószínűleg egyszerűen pénzkérdés. — A megfelelő pénz áldásos hatásától volt — olyan — nem szívesen bókolok szembe — jól sikerült az ön tévés Peer Gynt változata, melyet nemrégiben láthattunk? — Nem hiszem, hogy csak a pénzen múlna, de — természetesen — az is kell, méghozzá sok, sőt, ez esetben „kemény pénz” kellett, tekintve a norvégiai forgatási helyszínt. De ezt is meg lehet oldani, végül is más filmek eladásából született a Peer Gynt. — Ilyen egyszerű volt? — Azt leszámítva, hogy átmenetileg mint forintkiajánló egy kicsit tartanom kellett a törvény szigorától, ilyen egyszerű volt. Szerencsés vagyok: esetleg kaphattam volna egy-két évet, ehelyett azonban elkészíthettem a Peer Gynt-öt. — Itt, a miskolci színházban elégedett a „tárgyi és személyi feltételekkel”? — Igen, és ez nem a vendég udvariassága. Tudniillik vendég vagyok: Galgóczy Judit főrendező és Upor László dramaturg kérdezte meg tőlem tavaly: van-e kedvem itt rendezni valamit... — Bocsánat, hogy közbevágok, de ez a „valamit” kapóra jött. A filmrendező ugyanis maga választ témát, a színházi rendező meg darabot kap. Nem nagy különbség ez? — Tulajdonképpen nagy különbség, de nem ez a fontos. A fontos az, hogy kihívást jelentsen a darab. A többi körülmény lényegtelen. — Beszélne erről a kihívásról? — A kihívásról talán igen, de a darabról azonban nem szívesen. Nem akarom a nézők esélyeit rontani azzal, hogy elárulok ezt-azt egy olyan darabról, melyet izgalmas homány fed, hiszen Magyarországon még sohasem mutatták be ... Ami a darab történetét, részleteit illeti, nem volt sokkal több szerencsém a fordítóval, Forgách András- ' sál serp. aki részt vesz a próbakőn is. ö azonban — legalább — Beaumarchais személyét illetően közlékenynek mutatkozott. — A darab egyik szereplőjét, az ellenszenves intri- icus figurát Bégearss-nak hívják, a színészek szájából viszont a név valahogy így cseng: „Bergasz”. Ilyen engedékeny a szöveghűség tekintetében? — Nagyon is adok a színészek véleményére, s ,a fordítás igazi megméretése a próbákon következik be. — Lassan belenyugszom, hogy egyikük sem áll kötélnek, s nem szívesen beszélnek a darabról magáról. Azt viszont tudom, hogy A bűnös anya. vagy a másik Tartuffe jócskán tartalmaz önéletrajzi vonatkozásokat, pontosabban átsüt rajta Beaumarchais életszemlélete, egyénisége. Próbálkozzunk tehát a kerülőúttal. Beszélne a szerzőről? — Szívesen. Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais 1732-ben született, s az enyhe kifejezés, hogy hamarosan sokoldalú, szikrázóan tehetséges fiatalemberré cseperedett. Folytatta apja mesterségét: órásmesterként a zsebórakészítést forradalmasító találmánya volt, amit aztán elloptak tőle, ám visszaszerezte (ebben az ügyben szerepelt egy gátlástalan ügyvéd, akiről később Bé- gearss alakját mintázta.) Aztán fegyvercsempészettel is foglalkozott, s ebből milliomos lett, de ugyanakkor hivatalos hárfaoktatója volt a király lányainak. Közben jócskán szakított időt a drámaírásra is: a Figaro házasságát 12 évig írta, közben minden véleményt meghallgatott, s számtalanszor átírta. Aki ilyen életet élt, aligha írhatott unalmas darabot. De erről talán győződjön meg mindenki személyesen: bemutató március utolsó napján ... Kiss József Gyors- és gépírásban versenyeztek Fürge kezű diákok A szakközépiskolák és gimnáziumok országos szakmai tanulmányi versenyét rendezték meg gyors- és gépírásból a miskolci Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában. Az országos tanulmányi verseny második fokozataként nyilvántartott versenyen Borsod, Hajdú, Sza- bolcs-Szatmár, Nógrád és Heves megye összes közgazdasági szakközépiskoláiból és azokból a gimnáziumokból gyűltek össze a versenyzők, ahol a gyors- és gépírás érettségi tantárgy. A miskolci mááodik fordulóra 59 gépíró és 25 gyorsíró jutott be, az első fordulóban elért eredmények alapján. Közöttük, amint Szabó Ist- vánnétól, az országos verseny titkárától megtudtuk, 9 olyan gyerek van, aki 250 fokos sebességre képes gyorsírásban. (Csak tájékozódásképpen jegyezzük meg, hogy az érettségihez elegendő a 200 fokos írássebesség.) A versenyen részt vevők saját írógépüket használták, aminek roppant fontossága van az ilyen versenyeken. Sós Ferenc, országos bajno1 ehet séges gyerekek A miskolci rajzverseny díjazottjai Városunkban hagyomány — 1981 óta hogy a rajzolás, festés iránt érdeklődő tehetséges gyerekeknek lehetőséget biztosítanak a bemutatkozásra, az általános iskolások évente megrendezendő tehetséggondozó rajzversenyén. A múlt hét szombatján rendezték meg az idei ilyen seregszemlét, a 42. Számú Hermán Ottó Általános Iskolában. A versenyen hatvanöt 10—14 éves gyerek vett részt, három kategóriában indultak. Az egyik kategória a tanulmányrajz — amely magába foglalja a szerkezeti és tónusos ábrázolást, az ábrázolási konvenciók alkalmazását —, a másik a szabad alkotó kategória — szobrászat, tematikus képalkotás, grafika, egyéb technikák —, a harmadik a műalkotás-elemzés. Az utóbbi a helyi hagyományok megismerésére, megőrzésére irányult. A kétórás verseny során sok, szép, komoly felkészülésről tanúskodó munka készült. Ez a rajztanárok tehetséggondozó és felkészítő munkáját is dicséri. A helyezettek könyvjutalmat kaptak (a városi tanács művelődési osztályától),' a kiváló teljesítmények miatt a két alkotó kategóriában az első helyeket megosztották. A tanulrnányrajz kategóriában I. lett Oláh Szabolcs (26. Sz. Általános Iskola) és Kovács Judit (32. Sz. Általános Iskola). II. helyezett Szabó Péter (6. Sz. Általános Iskola), III. Eördögh Zita (20. Sz. Általános Iskola). Dicséretben részesült1 Zsíros Ágnes (21. Sz. Általános Iskola) és Seres Dávid (36. Sz. Általános Iskola). A szabad alkotó kategóriában I. helyezettek: Fazekas Ildikó (6. Sz. Általános Iskola), Üveges Péter (26. Sz. Általános Iskola), Ruszkay Xénia (4. Sz. Általános Iskola). II. díjat kapott Szabó Virág (11. Sz. Általános Iskola). III. lett Tóth Csaba (12. Sz. Általános Iskola). A műalkotáselemzésben I. díjas Szabó Csaba (35. Sz. Általános Iskola), II. helyezett Zám- bó Zsuzsa (45. Sz. Általános Iskola), III. Kovács Krisztina (32. Sz. Általános Iskola). A tanulmányrajz és a szabad alkotó kategóriák első helyezettjei továbbjutottak a megyei rajzversenyre, amely április 15-én lesz. kunk például géphiba miatt került az idén második helyre ... A verseny szabályai közé tartozik különben, hogy a gyerekeknek módjukban áll a második fokozathoz szükséges pontoknál magasabb szinten indulni, ami azért fontos, mert az országos versenyre történő bekerülés — amelyet e hó 30-án rendeznek meg Budapesten — ötös osztályzatot jelent az érettségin és felvételi nélküli bejutást a főiskolára. A miskolci versenyt borítékos — titkos — rendszerben bonyolították le, ami a helyi és idegen zsűri minden részrehajlását lehetetlenné tette. A győztesek és helyezettek alább következő névsorából az országos versenyre bejutottak égy héten belül megkapják meghívóikat: A verseny végeredménye: GYORSÍRÁS. Közgazdasági szakközépiskolák, IV. osztály: l. Berentés Erika — Ózd. 2. Kovács Angéla — Sátoraljaújhely. 3. Lukács Enikő — Miskolc. III. osztály: 1. Röghegyi Anita — Miskolc, 2. Takács Mária — Miskolc, 3. Hudák Zita — Miskolc. Gép- és gyorsíró szakiskolák: I. Halász Aranka — Miskolc, 2. Zsá- kai Mónika — Berettyóújfalu. Gimnáziumok: 1. Bajusz Szilvia — Kazincbarcika. 2. Baráth Éva — Vásárosnamény. •! GÉPÍRÁS. Közgazdasági szakközépiskolák, IV. osztály: 1. Lukács Ildikó — Debrecen. 2. Puskás Mária — Debrecen. 3. Lajtner Katalin — Eger. III. osztály: 1. Nagy Beáta — Mezőkövesd, 2. Szabó Erika — Berettyóújfalu. 3. Takács Ildikó — .Salgótarján. Gép- és gyorsíró szakiskolák: 1. Kovács Anita — Debrecen, 2. Gilián Tímea — Hatvan, 3. Botos Anita — Debrecen. Gimnáziumok: 1. Tóth Móri a- — Sizi feszér.A TIT szakosztálya Anyanyelvűnk gondozói Tizenöt éves múltra tekinf vissza a TIT megyei szervezetének magyar nyelvi szakosztálya, amely 1973-ban vált ki az irodalmi szakosztályból. Azóta, hullámzó nagyságú taglétszámmal, de megszakítás nélkül működik, és igen hasznos ismeretterjesztő munkát végez. De törődnek az önmagát és közlendőit különböző helyzetekben és műfajokban kifejezni kényszerülő ember kifejezőkészségének ápolásával és fejlesztésével is. Foglalkoznak a nyelvi magatartás kérdéseivel, a hivatali mozgalmi nyelv elsekélyesedésével, az ifjúság beszédkultúráj'ával csakúgy, mint a köznyelv eldurvulásának problematikájával. A legsikeresebb rendezvényünk évek óta a magyar nyelv hete alkalmával tartott előadássorozat, amelyet rendszerint nem is a megye- székhelyen, hanem valamelyik vidéki központban nyitnak meg. A rendezvények száma az utóbbi években hihetetlen mértékben megnőtt. A kezdeti évi 25—50 előa- dásszám máig több mint 500-ra szaporodott, ami már önmagában is mutatja az igen kiterjedt tevékenységet. Munkájukban az utóbbi időben új népszerűsítési formák is megjelentek. Ilyenek például éppen a Déli Hírlapban is megjelentetett nyelvhelyességi cikkek. — ezt a városi TIT kezdeményezte —, vagy a nyelvi tanácsadó szolgálat, s nemkülönben a hungarológiai szabadegyetemi sorozat, amelyet elsősorban külföldön élő magyaroknak szántak, és programfüzetben terjesztenek. A megyeszékhelyen legközelebb pénteken délután 14 órakor tartanak előadást, az MHSZ megyei vezetőségének székházában, ahol Az anyanyelvi ismeretterjesztés helyzete megyénkben című előadás hangzik el Kovács Ferencné szakosztályelnök, és Várnai Aladár szakosztálytitkár előterjesztésében. Éneklő Ifjúság A megyei és a városi tanács, a Borsod Megyei Pedagógiai Intézet, a megyei közművelődési módszertani központ, a KÖTA, a KISZ, valamint a megyei úttörőelnökség ismét megrendezi az Éneklő Ifjúság hangverseny- sorozatát. A középiskolai kórusok találkozója holnap lesz az avasi Szabó Lőrinc Gimnáziumban. Délelőtt 10 órától a miskolci középiskolások mutatkoznak be, délután 1 órától pedig a megye többi középiskolai Kórusa következik. Mindíét hangverseny összkari számmal kezdődik, a résztvevő kórusok Bárdos: Visszhangozzátok! című szerzeményét adják elő, délelőtt Páfrány Ferenc, délután pedig Pásztor Istvánná vezényletével.