Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-04 / 54. szám

I Az áruforgalmi szobában a tulajdonos jelenlétében betáplálják a készülékbe az autó összes fontos adatait, s a gép a képernyőre írja az árat. Diagnózis a használt kncsiról Merkúr-kalkuláció A használt autó vásárlása hasonlít az almáéhoz: megle­het, hogy „kívül fényes, belül férges". Azaz: nem szabad ránézésre vásárolni, mert aki eladásra szánja, tükrösre foa- ja simogatni, lemossa a mo­torházat is, de bele nem lát a vevő. Az egyre növekvő árak mellett nem hagyatkozha­tunk csupán a látványra, mert csalóka lehet, hogy miért adjuk ki a nehezen spórolt sok-sok ezer forin­tot. Hazánkban évente 250— 300 ezer személygépkocsi cserél gazdát, sokan foglal-* koznak használt autók adás­vételével, de ebben az üzlet­ágban a legnagyobb gyakor­lattal a Merkúr rendelke­zik. A Merkur-telephelyeken a legkorszerűbb műszerekkel vizsgálják át az eladásra felkínált járműveket, s mind­egyikükről pontos „kórlap” készül. A kilométeróra ál­lása nem mindig a valóban j megtett út hosszát mutatja, s az sem mindegy, ki, és ho­gyan használta az autót, nem karambolozott-e vele — a diagnosztikai soron minden rejtett hibára fény derül. Az eladásra felkínált ko­csit először kívülről szemre­vételezik: mennyire viselte meg a használat a karosz- szériát; majd a tükröket, ablaktörlőket, az utastérben levő berendezéseket, tarto­zékokat mérik fel. Az átve­vőcsarnokban a kocsit meg­emelve, az alsó részt vizs­Tanácsta*olí fogadóórái Hétfőn tartja tanácstagi fogadóóráját Benárd Éva, a Gépipari Szakközépiskolá­ban (Kun Béla út 10.) 17 órától; Kalóczkai Istvánné, a Kassai u. 45. sz. alatti la­kásszövetkezeti irodában, 17 órától; Balázs Csaba, Huba György és Tomcsik László, az 1. Sz. Általános Iskolá­ban (Nagyváthy J. u. 5. sz.), 17 órától; Lehoczky Judit, a HNF II 6. sz. körzeti bizott­ságának helyiségében (En­gels u. 66. sz.), 17 órától; Halász András, a III 5. sz. pártalapszervezetben (Gor- kij-telep 1. sz.), 17 órától; Kiss Dénesné, a Győri kapu 123. sz. alatti pártalapszer­vezetben, 16.30 és 17.30 óra között. Zárak ku’földre Egyre közkedveltebbekké válnak az Elzett Certa Mű­vek zárai és veretei a nyu­gati piacokon. A sátoralja­újhelyiek Ausztriába 2 mil­lió schilling, Irakba két és fél millió dollár értékben szállítanak belőlük. A kö­zelmúlt napokban Kenyában fémtömegcikkek exportjáról il tárgyaltak a gyár vezetői. gálják át. Végül a szakem­ber egy rövid próbaúton győződik meg az autó mű­szaki, használat közbeni sa­játosságairól. Az eladási ár meghatáro­zásánál mindenekelőtt az évjáratnak megfelelő átlag­kilométer kiszámítása után minden egész év után egy­ségesen 1 százalékot vonnak le. A magánhasználatú sze­mélygépkocsikra évente leg­kevesebb nyolcezer, közüle­ti, vagy taxi használatúak­nái 32 ezer kilométert vesz­nek alapul. Attól függően, mennyire, keresett a típus, 0,5, 1, vagy 1,5 százalékot Kell-e nekünk új gimná­zium és művészeti szakkö­zépiskola? Erről a témáról nemrég vita kezdődött a vá­rosban, és az ügyben érde­keltek lapunkban Is kifej­tették véleményüket. Leg­utóbb február 15-ei szá­munkban jelent meg dr. Végvári Lajos ny. egyetemi tanár, művészettörténész le­vele, amelyben támogatta a gimnáziumépítés ötletét. A professzor leveléhez kívánt hozzáfűzni néhány informá­ciót a vizuális oktatás hely­zetéről a Miskolci Pedagó­gus Rajzstúdió. Elöljáróban azt a szellemi erőt mutatják be, levelük­ben, amelyet ma a város bán dolgozó rajztanárok' je­lentenek. Így írnak: a vá­rosban tanító rajztanárok, annak ellenére, hogy csak heti egy-két rajzórában nyí­lik módjuk a sokirányú ne­velő-oktató munkára, felve­szik a harcot azzal a társa­dalmi előítélettel szemben, miszerint a gazdasági és ter­melőágazatok élvezzenek ab­szolút elsőbbséget. Rendsze­resen bővítik ismereteiket, s legtöbbjük a komplex és in­tenzív továbbképzéseken va­ló részvétel mellett önálló alkotó tevékenységet is foly­tat. A városunkban élő ne­ves művészek — Seres János, Papp László és Varga Éva — nemcsak szemléletbeli, hanem rendszeres gyakorlati segítséget nyújtva emelik a továbbképzések színvonalát. Természetesen a pedagó­gusok munkáját elsősorban azon mérhetjük le. hogy mi­lyen eredménveket produkál­nak a gyerekek. Erről így írnak: A rajzórákon, ahol az él­mény, a felfedezés őrölne adatik meg a gyerekeknek, erősödik, fejlődik a térlátá­suk, ízlésviláguk. A rajzta­nárok kiválasztják és kibon­takoztatják a tehetségeket. E munka eredményeként ma­gas színvonalú gyermekrajz- kiállítások, versenyek, kép­vonnak je a kocsi újkori árából 4000 kilométeren­ként. De ha 76 ezer kilomé­ternél többet futott az autó, minden további 4000 kilo­méter 1 százalékkal csök­kenti az árat. Ha az átla­gosnál jobb állapotban van a jármű — fődarabot cse­réltek benne, vagy felújítot­ták — ez természetesen nö­veli az értékét. A keresleti­kínálati viszonyok pedig plusz-mínusz 30 százalékkal befolyásolhatják. Ha luxus­tartozékokkal öltöztetik fel az autót, akár az új ár fö­lött is fizethet érte a Mer­kúr. zőművészetí táborok, gyer­mekgalériák jöttek létre, és elismerésre méltó a szakkö­rökben folyó munka is. A Zrínyi Gimnázium rajztago­zatára számos tehetséges gyerek kerül be. Az sem el­hanyagolható tény, hogy me­gyénk az amatőr képzőmű­vészeti mozgalomban élen­járó, a rajztanárok pedig aktív kutatómunkát is foly­tatnak, amellyel országos el­ismerést vívtak ki maguk­nak. A levélíró pedagógusok szerint az előbbiekben vá­zolt munka folytatásához te­remtene lehetőséget az új gimnázium és művészeti szakközépiskola. Egyetérte­nek Végvári professzorral abban, hogy valóban nem­csak művészképzésre van szüksége városunknak, ha­nem az ipar és a minden­napi élet szükségleteit meg­bízható mesterségbeli szín­vonalon kielégítő szakember- képzésre is. A vizuális kör­nyezeti kultúra problemati­kus helyzetének okait azon­ban nem lehet csak az isko­lai rajzoktatásban keresni, mint ahogy a nyomdai ter­mékek silányságát sem lehet a rajztanárok munkájának számlájára írni. Az a szán­dékunk, hogy minden gve- reket beavassunk a művé­szetbe. hogy minél tökélete­sebben építhessék fel a kör­nyező világot, jó közérzetet nyújtva az esztétikai • rend megteremtésével a minden­napi élethez — írják. A vá­rosban megépülő művészeti szakközépiskola felcsillantja a vizuális nevelés kibonta­koztatásának reményét. Eh­hez az alapozó képzést váro­sunk művészeinek részvéte­lével mi már el is kezdtük! * Egyetlen megjegyzés a pe­dagógusok leveléhez: a vá­rosi tanács legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy megkez­dik az új gimnázium és mű­vészeti szakközépiskola épí­tését. A rajzpedagógusok levele Kell-e nekünk művészeti szakképzési ? Az Országgyűlés ülésszaka előtt Hogyan vélekednek a választópolgárok? A vízlépcsőtől a sztrájkjogon át az új alkotmányig Ezután minden ország­gyűlési ülésszak előtt meg­kérdezi választóinak véle­ményét a soron következő diéta napirendjéről dr. Vel- key László professzor, a miskolci 4. számú választó- kerület országgyűlési kép­viselője. Az első ilyen talál­kozót a héten tartották az avasi gimnáziumban. Az ér­deklődők az új alkotmány koncepciójáról, a sztrájkjog­ról szóló törvényjavaslatról, a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint a világkiállításról fejtették ki a véleményüket. Szóba került Bős—Nagy­maros is. Mint ismeretes, a képviselők egy csoportja in­dítványozta, hogy a márci­us 8-án kezdődő ülésszak ismét tárgyaljon a közvéle­ményt változatlanul igen élénken foglalkoztató ügy­ről. Az avaSi fórumon is többen megfogalmazták a vízlépcső építésével kapcso­latos ellenérzéseiket, de ab­ban egyetértettek, hogy a munkálatokat most már nem szabad leállítani, a vízlép­csőnek el kell készülnie. Ebben az ügyben már nincs helye a népszavazásnak. • NE CSAK A DUNÁNTÚLT Nem így a világkiállítás dolgában. Az avasiak or­szággyűlési képviselője is elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön a je­lentős esemény megrende­zéséről. Természetesen csak akkor, ha már kellően tájé­kozódhatott a közvélemény, és pontos, megbízható is­meretek birtokában, nem csupán az érzelmeikre hall­gatva voksolhatnak az ál­lampolgárok. Szükség van a ■'■ilágkiállításra, ez az egész nemzet érdekeit szolgálhat­ná — ezt senki sem kérdő­jelezte meg az avasi gimná­ziumban összegyűltek közül. Azt viszont szinte kivétel nélkül hozzáfűzték: az ez­zel kapcsolatos beruházások nem idézhetnek elő területi feszültségeket. Ha fejlesztik a Dunántúlt, a keleti ország­részről is gondoskodni kell. Régiónk is bekapcsolódhat­na a világkiállítás megren­dezésébe — így vélekedtek többen is. 9 rögzítsék a PARAGRAFUSOKBAN A Munka Törvényköny­vének csupán a munkálta­tók, illetve a munkaválla­lók jogainak és kötelezett­ségeinek összegzésére kell szorítkoznia — váltott té­mát egy felszólaló. A sztráj­kot külön törvénnyel kell szabályozni, mert ezt nem­csak gazdasági, de politikai okok is kiválthatják. El­képzelhető, hogy lesznek szolidaritási sztrájkok is — fűzte hozzá egy másik ál­lampolgár. Akik ebben a | kérdésben véleményt afkoW j tak, mind helytelenítették a munkabeszüntetést, de a sztrájktörvényt már csata azért is helyeselték, mert ezzel pontosan szabályozni lehet a tiltakozásnak ezt a formáját. Azt is rögzíteni kell a paragrafusokban, hogy mely szakmák képvi­selői nem léphetnek sztrájk­ba, illetve mikor, milyen esetekben nem hirdethető meg d* munkabeszüntetés. • NÉPSZAVAZÁS DÖNTSÖN A legtöbben az új alkot­mány koncepciójáról fejtet­ték ki véleményüket. Abban teljes volt az egyetértés, hogy nics szükség alkotmá- nyozó nemzetgyűlés összehí­vására; a jelenlegi parla­ment képes kidolgozni új alaptörvényünket. Többen helyeselték azt a szándékot, hogy népszavazás döntsön az új alkotmányról. Bár volt, aki ezzel kapcsolatban két­ségeinek is hangot adott. Vajon mindenki elolvassa-e legfontosabb törvényünk! szövegét az utolsó betűig, mielőtt leadná a voksát? — kérdezte. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy bár va­lóban nagy szükség van az új alkotmányra, megalkotá­sát nem szabad elkaokodni. Olyan törvényre van szük­ség, amit nem kell majd néhány hónap múlva mó­dosítani. _ . Ültetni való facsemeték A kiskerttulajdonosok többsége már ősszel elültet­te a gyümölcsfákat. Sokan közülük azonban a télen ter­vezték meg, milyen fajtákat telepítsenek kertjeikbe. Szá­mukra jó hír, hogy a mis­kolci faiskolákban van ele­gendő csemete. Jaskó József, a Miskolci Kertészeti Vállalat Szentpé- teri kapuban levő lerakatá- nak vezetője arról tájékoz­tatott, hogy a tavaly ősszel j rendelkezésükre álló 12 ezer fából már tízezer darab el­fogyott. Most a maradékot árusítják. , A bátrabb kertészkedők az enyhe februárt is kihasz­nálták, s ebben az időszakban na­ponta 200—300 csemetét vá­sároltak. Mindenféle gyü­mölcsfa kapható most. Piros ribizli ugyan nincs, de már megrendelték, és egy-két hé­ten belül megérkezik Mis­kolcra a szállítmány. A sok­féle szilvafa közül talán a legnépszerűbb a jugoszláv nemesítésű Cacanska Lepo- tica volt; ebből kevés ma­radt tavaszra. Elfogyott a besztercei, és alig van már ringlófákból is. Kajszibarackfából jó az el­látás. Az almafa iránt ke­vesen érdeklődnek. pedig az óriás termést hozó japán Mutsu sárga színű óri­ás termése jól tárolható té­len is. Körte-, meggy-, és cseresznyefából is annyit vá­sároltak ősszel, hogy még a tavaszi idényre is maradjon. A hollandi óriás köszmé­tecserjéből először érkezett pár száz darab Miskolcra. 5jc Az őszi áron vásárolhatnak a kiskerttulajdonosok. A szedercsemete már elfo­gyott, csakúgy, mint a feke- teribizli. Mindkettőből vár­ható még újabb szállítmány. Mintegy ötezer szőlőoltvány is várja a vásárlókat. Kapható többfajta cseme­ge, valamint fehér és pi­ros borszőlőoltvány. Rövidesen megkezdődik a dísznövények ültetési szezon­ja. Az örökzöldek még nem érkeztek meg a szombathelyi faiskolából, de — az időjá­rástól függően .— március közepén vagy végén már vá­sárolhatunk belőlük. A bekecsi H tgyalja Mező­gazdasági Termelőszövetkezet úttörőparki csemetekertjé­ben is jó a gyümölcsfa-vá­laszték. Kisfalusi Lászlóné lerakatvezető elmondotta, hogy a jövő héten is várnak szállítmányokat az ország több faiskolájából. Csaknem ugyanazt a választékot kí­nálják. mint a kertészeti vál­lalat csemetekertje. Cjdonságnak számít.az ál­taluk árusított Falvertop, az úgynevezett kopasz ba­rackot termő facsemete. A szőrtelen gyümölcs való­színűleg népszerű lesz a kis- kérttulajdonosok között. Örökzöld fák és bokrok még nincsenek, ezek a hónap kö­zepén érkeznek meg. Mivel megkezdődött az ül­tetési idény, a bekecsiek ma reggel is kinyitottak, és dé­lig várják a vevőket. A ker­tészeti vállalat dolgozói csak a jövő hét végén kezdik a szezonban' szokásos hétvégi árusítást. Sz. P.

Next

/
Thumbnails
Contents