Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-01 / 51. szám
A DHvárospolitikai fóruma A VÁROSSZÉPÍTŐ EGYESÜLET JAVASOLJA Válasszunk címert! Szent István, vagy a haidú, szőlőfürttel és búzakalászokkal? Diósgyőri meditációk 1. A dominális ház % Ez a levéltárosok által kidolgozott változat Fenn egy kohász, középen három hullámos vonal, azok alatt pedig egy szakállas, koronás fő, egyik oldalán hatágú csillaggal, másik oldalán szőlőfürttel. Ha valaki esetleg a fenti három sorból nem jött volna rá: Miskolc város hivatalos címerét írtuk le. Mostanában sokaknak eszébe jut: ha már új címert keresünk — a régiek között kutatva — az országnak, miért ne lehetne ugyanezt Miskolcon is megtenni? Nem indulnánk el járatlan úton, mert több városnak már eszébe jutott ugyanez: Debrecenben a városi pártértekezlet javasolta a címer felülvizsgálatát. De a kisebbek is megmozdultak: új címert szeretnének többek között Göncön, Alsódobszán, Gesztelyben, Ónodon, Szikszón. De vajon mi történik címerügyben Miskolcon ? ■ LEVÉLTÁRI KUTATÁSOK Itt a Miskolci Városszépítő Egyesület mozdult meg. Felkérte a megyei levéltárat, hogy készítsenek tanulmányt régi városcímereinkről, és egy javaslatot arról, milyen lehetne a „régi-új” Miskolc címer. E kutatómunka eredményeinek egy részével már meg is ismerkedhettek a Déli Hírlap olvasói lapunk január 31-i számában, ahol Miskolc 1909-ben elfogadott címeréről esett szó., Kelemen Istvántól, a városszépítő egyesület titkárától tudjuk: az egyesület szándéka az, hogy a levéltári kutatások alapján egy kis könyvecskét jelentetnek meg, amelyből mindenki megismerhetné a városunk címereit. De nem maradnának ki belőle a hajdan önálló településrészek és a megye címerei sem. A kiadvány megjelentetésében az egyesületet anyagilag is támogatja a városi tanács. Dr. Csorba Csabától, a megyei levéltár igazgatójától és Bánhidiné Balsai Jolán levéltárostól hallottuk, hogy voltaképp három olyan címer van, amelyek valamelyikét választhatná a város új címeréül. Lehetne vizsgálni ezen címerek kisebb vonásokban módosított változatait is. Az sem elképzelhetetlen — a heraldika szabályainak tiszteletben tartásával —, hogy a régi elemekből álló új címervariáció jöjjön létre. ■ GRIFF ÉS OROSZLÁN, ARANYBÓL A három közül a legrégebbi a középkori címer, amelyen egy királyfej látható, valamint hold és csillag. Nem tudni teljes bizonyossággal, hogy ki is a koronás fő — úgy tűnik, hogy Szent Istvánt örökítették meg az alkotók. Az időrendi sorrendben következő címer a tizenhetedik-tizennyolcadik századból származik: ezen látható a hajdú alakja, kezében búzakalászokkal és szőlőfiirttel. A harmadik címer 1909-ben lett hivatalos — az engedményező okirat Ferenc József aláírásával a levéltár birtokában van, és most tervezik, hogy készítenek róla egy hasonmás kiadást. Ez a címer a legdíszesebb a három közül: Szent István mellképét láthatjuk a pajzson, amelyet lovagi sisak díszít, és oldalrój arany oroszlán, illetve arany griff tartja. Fenn a sisak fellett ott a hajdú is, kezében a kalászokkal és a szőlőfürttel. De vajon melyik címer lenne a legalkalmasabb ma a három közül? Kelemen István szerint az 1909-es Szent István-címerből lenne érdemes kiindulni. A monarchia virágzása idején ugyanis heráldikailag rendezték a címereket — ez a címer úgy is tekinthető, mint az utolsó címertanilag is helyes ábrázolás. A levéltáros szakemberek is a Szent István-címer mellett érveltek beszélgetésük során, ök készítettek egy változatot is, amely annyiban különbözik az eredetitől, hogy nincs ott a király feje felett a glória — ezzel a címer mai, világi voltát hangsúlyozták. ■ ELŐSEGÍTENI A MEGÚJÍTÁST A városszépítő egyesület szándéka az, hogy bevonja a város közvéleményét egy „címer-vitába”. Ebben partner a Déli Hírlap szerkesztősége is — ezért közöljük most a cikkben említett három címert és a levéltárosok kidolgozta változatot is. Az egyesület szívesen fogad minden javaslatot és észrevételt. és mi is örömmel helyet adunk lapunkban a város címerének megújítását segítő minden véleménynek. Nem kívánunk ezzel a címerváltoztatásban illetékes fórumok helyére lépni — bár úgy érezzük, hogy a címerügyben minden városi polgár illetékes. Nem titkolt szándékunk azonban, hogy a városszépítő egyesülettel köi Színesedjen ki! A címerek arra valók, hogy pecsétnyomókba faragják az ábráikat, a le- l vélpapírokat, a város I okiratait ékesítsék velük. I No meg a középületeket. I Miskolcon van egy cí- I mer, amit néhánv évvel I ezelőtt, bár felújították l az épületet, némi habo- 1 zás után nem színeztek ki. hanem lefestették fehérre. Az Akadémiai Bizottság székházának homlokzatán látható, a Szabadság téren, a gőzfürdővel szemközt. Ak- I kor persze más időket I éltünk. Ki gondolta vol- i na, hogy egyszer az I MSZMP Központi Bizott- I sága fontolgatja, milyen i címere legyen hazánk- ■ nak? ... Változik a múlthoz való viszonyunk, és ma újra megpróbáljuk — a tények alapján — átrendezni ismereteinket. A Miskolci Városszépítő Egyesület titkárá- l tói azt hallottuk: szeret- I nék elérni, hogy az Aka- I démiai Bizottság szék- i házán lévő régi magyar i címer színesedjen ki új- i ra! Ügy hisszük, ehhez • most már legfeljebb egy 1 jő hosszú létra, ecset, és némi festék hiányzik ... i---------------------------------------zösen elősegítsük városunk címerének a megújítását. Ügy véljük, ezzel a sokat emlegetett történelmi folytonosságot lehetne erősíteni. Nem puszta külsőségről van Nem átképzési központot, hanem új gimnáziumot és művészeti szakközépiskolát kell épiteni Miskolcon! Ez a véleménye a nemrégiben megalakult Igazgatók Tanácsának, melynek munkájában a Földes Ferenc Gimnázium és a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, a Petőfi kollégium vezetője, valamint a 101-es, továbbá a 104-es Számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet igazgatója vesz részt. A testület céljai között szerepel, hogy az iskolai életet érintő kérdésekben az igazgatók tapasztalataival segítse a városi tanács művelődési osztályának munkáját. Legutóbb például Miskolc idei költségvetéséről, illetve a fejlesztésekre fordítható összegek felhasználásáról mondták el a véleményüket. Egybehangzóan állították, hogy Miskolcnak igenis az új — s a Kossuth Gimnáziummal szemközt megépítendő — gimnáziumra és művészeti szakközép- iskolára van szüksége. • A DIAKTANÁCS ÉRVEI Mint ismeretes, a művészeti szakközépiskola kontra átképzési központ vita a városi tanács legutóbbi ülésén robbant ki. Ezen meghívottként részt vett a Miskolc Városi Diáktanács képviselője, s — ami példa nélküli a városi tanács eddigi üléseinek történetében — szót kapott a vitában. Megismételte azokat az érveket, amelyeket írásba foglalva is letettek minden tanácstag asztalára. A diáktanács a 18 ezer miskolci középiskolás nevében azt kérte, hogy a megyei tanácsi céltámogaszó: a címer jelkép, üzenet a múltból a mának, és a mától a jövőnek. Ez a láncolat megszakadt. Ideje lentással felkészítendő új gimnázium helyett átképzési központot építsen a város. Ebben az elhelyekzedni nem tudó pályakezdőket taníthatnák jól hasznosítható szakmákra. A tanácsülésről szóló tudósításukból az is kitűnt, hogy a résztvevők között heves szópárbaj bontakozott ki. Megoszlott a jelenlévők véleménye; voltak, akik a gimnázium, mások az átképzési centrum mellett törtek lándzsát. Végül egy bizottság létrehozását határozták el: ennek tagjai — az eddigi dokumentumokat átvizsgálva — pártatlanul mondanak majd véleményt arról, mire volna leginkább szüksége a városnak. • MIRE KÉPEZZENEK? Az Igazgatók Tanácsának tagjai nyomós érveket sorakoztatnak fel a művészeti gimnázium és szakközépiskola létesítése mellett. Megszívlelendő megállapításuk, hogy átképzési központot meghatározott cél nélkül nem lehet sem tervezni, sem megépíteni. Egy ilyen intézményben jól felszerelt gyakorlati képzőhelyet is ki kellene alakítani; márpedig ha nem tudni, milyen szakmát akarnak a fiatalok kezébe adni, nem lehet ezt sem berendezni. S hogv milyen szakmák oktatására vállalkozhatnának itt? Erre a kérdésre manapság aligha adhat bárki is megbízható választ. Tudni kell ugyanis, hogy néhány intézményben már most is vállalkoznának az átképzésre. De csak olyan szakmákról lehat szó, amelyekre a vállalatoknak szükségük van. A Miskolcon működő cégek nagyobb része viszont még mindig nem Az elfelejtett várkapitány. Mennyi volt az oskolamester fizetése 1603-ban? A huszárvár alapjai, avagy kőfalmaradványok a föld alatt? Ezek a címek egy most kezdődő sorozatunk írásai iránt igyekszenek felkelteni az érdeklődést. Balázs József nyugalmazott iskolaigazgató, a diósgyőri városszépítő csoport vezetője gyűjtött össze ‘ néhány olyan érdekes és izgalmas történeti tényt, adatot, amely Diósgyőr múltjába enged betekintést az olvasóknak. Mától kezdve a várospolitikai fórumainkban, szerdánként közöljük Balázs József írásait, amelyek minden miskolcinak segíthetnek abban, hogy ne csak a száraz tények alapján ismerhessék városunk történelmét. Sorozatunk első részében dominális házról lesz szó. Hogy mit takar ez a szokatlanul hangzó kifejezés? Erről így ír Balázs József: Diósgyőr lakossága így nevezte a 18. század második felében a koronauradalom tudja, hogyan váltson termékszerkezetet, mit termeljen ezután. Amíg ezt el nem döntik, nem is jelentkeznek megrendelőként a középiskolák szolgáltatásaiért. Felesleges luxus volna tehát átképzési központot építeni, amikor a jelenlegi lehetőségeket sem tudják teljesen kihasználni; több szakközépiskolában és szakmunkásképzőben a mostaninál lényegesen több szakembert is képezhetnének, ha a vállalatok erre igényt tartanának. • NE HEVERJEN PARLAGON Mindezek után érthető, ha az Igazgatók Tanácsa — amelyben egyébként csupán egyetlen gimnáziumi igazgató található — a gimnázium megépítése mellett érvel Ebben az oktatási formában komoly általános műveltséget szerezhetnek a fiatalok, s érettségi után, érett fejjel választhatnak szakmát. Hiszen egyre több szakma megszerzéséhez van szükség gimnáziumi érettségire! Ami pedig a művészeti szakközépiskolát illeti: formatervezés, grafika, reklámgrafika, a gyakorlatban alkalmazott iparművészet nélkül egyre nehezebb lesz eladni bármit is a világon. Ezekből az ismeretekből kiváló előképzést adhatna az új szak- középiskola. Bűn lenne, ha továbbra is parlagon heverne az a szellemi tartalék, amellyel Miskolc rendelkezik, s amellyel zavartalanul működtethető volna az új gimnázium és a művészeti szakközépiskola — vélekednek az igazgatók tanácsának tagjai. B. A. irányításának új központi hivatalházát, a mai Blaha Lujza utca 32. sz. házat, ahol a Petőfi Fiókkönyvtár működik. Építését annak idején a vár helyiségeinek és az elővár épületeinek a fokozatos pusztulása indokolta. Arra kényszerült a vezetőség, hogy kialakítsák az irányitás új központját. A mai Blaha Lujza utca 32. sz. területét találták alkalmasnak. ahol akkor még nem voltak házak. Négy egész telekre építették az egyemeletes hivatalházat, mögé a konyhát, a szekérszint, a telek nyugati részére a börtönt és a cselédházat. A hivatalház földszintjét kőből, az emeleti részét pedig fából készítették. A többi épület fagerendákból készült agyagtapasztással. a központi épületet Provizóri- ház”-nak nevezték: így olvasható az 1744. évi vagyön- leltárban. Benne őrizték az ■ uradalom iratait és ott volt a pénztár is. 1758-ban a „Provizóri-ház” emeleti részét lebontották és kőből újraépítették. A következő években pedig át-„ építették kőből — az elővár bontási anyagából — konyhát, a börtönt és a telek északi lezárására az istállót. Az épületekkel közrefogott udvart a helybeli lakosság „Nagyudvar”-nak nevezte. A központi épület új nevet kapott: „Dominális Ház”. Itt laktak az uradalom kormányzói, a prefektusok. A 19. század közepén „Prefekturális ház”, , FŐ Tiszti Lak” és „Főkormányzói lak” néven említik. 1886- ban az uradalom megszűnt; az épületeket átvette a vasgyár igazgatósága. 1920-ban átadták Diósgyőr nagyközségnek. Belső helyiségeit átalakították, és 1924-től benne működött a polgári fiú. és külön a polgári leányiskola, annak megszűnése. után általános iskola. 1974- ben üresen állt. 1975-ben helyiségeit átalakították, a tantermeket megszüntették, gázfűtésre szerelték, és a világítási hálózatát modernizálták. 1976-ban megkezdte benné működését a városi könyvtár Petőfi Sándor Fiókkönyvtára. Elmerenghet ebben az épületben a látogató az évtizedek történelmén. Itt tárgyaltak a bükki üveghuták üzemeltetéséről, a kendertörők, a fűrész- és daramalmok működéséről, a vasgyártás beindításáról, majd fejlesztéséről. Itt adtak engedélyt Martini Sámuelnek 1801-ben a papírmalom építéséhez. A szabadságharc elvesztése után, 1850. január 14-én pedig é ház előtt kellett elégetni a Kossuth-féle magyar bankjegyekből 2908 forintot hivatalosan. az „orosz Császári Fő Herceg Sándor ezredbeli egy szakasz könnvű lovagok őrködése alatt.” 1852 után bejáratos volt s házba Déry Istvánná színésznő a férjével, az uradalom gazdatisztjével. Ismerte e házat Benke József volt színigazgató, amikor Diósgyőrben lakott, 1855 előtt: Az 1940-es években pedig — amikor iskolának használták-e ház előtt volt — a Diósgyőr ősi címerét ábrázoló fehér kőalapzaton — az országzászló. A ház megőrzésére emléktábla figyelmeztet. ne újra összekötni.. (kiss) Az Igazgatók Tanácsa szerint: Szükség az új gimnáziumra A szakmunkásképző intézetekben is szerezhetnek más mesterséget
