Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1989-03-29 / 73. szám
A DH várospolitikai fóruma Milyen legyen Miskolc város regi-új szimbóluma? Válasszunk címert! Amit egykoron lemeszeltek, ma kiszínesedhet... Milyen címert válasszunk? Ezt a kérdést tettük fel nemrég fórumunkban olvasóinknak. arról írva. hogy városaink sorra újítják meg címereiket, többnyire valamelyik régi címerüket elfogadva lakóhelyük mai jelképének. Debrecent emlegettük jó példaként, ahol március lóén az ünnepségek egyik kiemelkedő eseménye épp az új-régi címer elfogadása volt. Miskolcon a Megyei Levéltár szakértői tettek javaslatokat — a régi címerek között válogatva, a Miskolci Városszépítő Egyesület felkérésére. A címerügy gazdái Miskolcon egyelőre a városszépítők. hiszen hivatalos testületi állásfoglalás még nem született, hogy meg kell újítani a miskolci címert — ám remélhetően ez sem késik soká. Cikkünkhöz hozzászólva két levelet is kaptunk. • FELCSERÉLT PARDUCFEJEK Iglói Gyula így ír: „Évekig nem hittem abban. hogy ilyen hamar eljön az az idő. amikor rajtam kívül a városszépitő egyesület is céljának tekinti, hogy az Akadémiai Bizottság székházának honnoKza- tán egyszer már a színeivel is restaurált, de utána fehérre lefestett, régi magyar címer újra kiszínesedjék. Mindehhez meg kellett változnia a múltunkhoz való viszonyunknak is. Az egyesület számára a címer újra- színezése „vívmány” lesz. mert a fehérre festését akkor rendelték el, amikor az egyesület alakult: 1983-ban! Nézegetve a restaurált címer 1983-ban készült amatőr fényképét, javaslom az újraszínezéshez címertant ismerők szakértői közreműködését kérni. A restaurált „kis-címer” külső pajzsának felső részein ugyanis felcserélték a Dalmáciát jelentő három koronás párducfeí mezőjét Horvátország 25 vörös-ezüst kockákból álló címerével. Ismereteim szerint ilyen címerhasználat nem volt. • LEGYEN KÖRGYŰRŰ! Iglói Gyula elfogadja, és hitelesnek, a történelmi folytonosságot, kifejezőnek tartja azt a javaslatot, amely az 1-907—1909-es esztendők címerét javasolja alkalmazni, kisebb módosítással. Ezen a nyomon haladva kiegészítené a címert oly módon, mint azt lapunk első oldalán is látni lehetett. A címert keretező körgyűrű feliratának javasolja: Miskolc Megyei Város Tanácsa 1365— 1989. Az első évszám utalna arra, hogy városunk jogállását, várossá nyilvánítását ehhez a határkőhöz tudják kötni, az 1364. december 25-én keltezett birtokcsere oklevele alapján. Szóba jöhetne még egy harmadik évszám is, 1971. amikor a megyei jogú városból megyei város lett. Ez az évszám tehát a felirat szerinti jogállást fejezné ki az idei dátum pedig a címerhasználat kezdetét. te vari Cifka Anna vezető tervező nemcsák a lemeszelt címer történetéről írt nekünk. Arról is értesít minket, hogy 1987-ben a Miskolci Akadémiai Bizottság székházának földszinti ablakaira díszrá- . csőt tervezett, amelyen a három megye — Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád — és a három megyeszékhely — Miskolc, Eger és Salgótarján — ősi címereit helyezte el díszítőelemként, és szimbólumként. A kivitelezés megkezdődött, és a középső rácsok a régió fontos jelképével, a sző- lőfürttel már a helyükön vannak. A tórom-három oldalsó címeres rács még csak most készül! Ezért nagyon fontos, hogy idejében kiderüljön: melyik címer jelenjen meg a rácson, Miskolc várost jelképezve? A vezető tervező kéri szerkesztőségünket, hogy ha ebben az ügyben döntés születik a város polgárainak véleménye szerint arról értesítsük az akadémiai bizottságot, vagy őt magát. Mi abban reménykedünk, hogy mihamarabb feladhatjuk ezt a bizonyos értesítő levelet... A körgyűrűvel ellátott új Miskolc-címer használatát is tanácsrendelettel kellene szabályozni, de minden korlátozás nélkül, . szabadon megvásárolhatóvá tenné, kitűzhető jelvényként, a címer kisebb alakú változatát. „Csak már itt tartanánk!” — olvastuk a levél végén. • A TERVEZŐ TILTAKOZOTT Iglói Gyula levelének első felében arra a néhány soros kis írásunkra is reflektál, amelyben azt tettük szóvá: színesedjen ki újraá Miskolci Akadémiai Bizottság Szabadság téri székházának homlokzatán néhány évvel ezelőtt lemeszelt régi magyar címer. Ez ügyben írt levelet nekünk Cifka Anna vezető tervező á Város- építési Tudományos és Tervező Intézettől. Ö volt ugyanis az Akadémiai Bizottság székházának építész- tervezője. Leírja, hogy az említett címert rekonstruálni és rendbehozni azért sikerült, mert egy lelkes misBíróság a pártiskolán Sokakat érdekel, hogy miből újítják fel a Tízes honvéd utcai pártiskolát, és milyen célra hasznosítják a közeljövőben. Ezt többen is megkérdezték az elmúlt hetekben megtartott lakossági fórumokon. Gápelné Tóth Rózsa, a Miskolc Városi Tanács elnökhelyettese elmondotta: a 160 millió forintos •ekonstrukció költsége megoszlik az MSZMP és az Igazságügy-minisztérium között. Ha a tervek szerint létrehozzák a Közigazgatási Bíróságot, kevésnek bizonyul a hely a Dózsa György utcai bírósági épületben. Ezért az újonnan alapított intézmények a Tízes honvéd utcai pártiskolába költöznek majd. kolci lakos az 50-es években levert korona darabjait hazavitte és megőrizte. A helyreállítási munkákat látva. az építész rendelkezésére bocsátotta a relikviákat. Cifka Anna levelében fényképekkel is bizonyítja: írá-. sunk megjegyzésével ellentétben habozás nélkül eldöntötte. élve építészi jogaival. hogy a címert színezzék ki! Ez meg is történt 1983- ban. Ekkor azonban, ahogy azt mondani szokás. ..illetékes helyről” üzenték: a színes címer nem maradhat az épületen. Vagy le kell verni. kialakítva a helyén a ma használatos címert, vagy le kell festeni -a homlokzat színére. A tervező tiltakozott, így végül is a kivitelező festette át a címert, miután meggyőzték erről.. . A tervező így ír: igen örülnék, ha az eredeti koncepcióm szerint a címer újra színes lenne, a szép régi épület díszeként, és ehhez ma már talán csakugyan „legfeljebb egy jó hosszú létra, ecset és némi festék” kellene. Mi is úgy hisszük, hogy 1983 óta megváltozott egy és más hazánkban, és szűkebb pátriánkban is, így aligha lehet akadálya a címer kiszínezésének — de nem ártana figy€;embe venni Iglói Gyula figyelmeztetését sem, a címertani pontosságot illetően. Ami pedig a városi címer ügyét illeti: a legfrissebb hírek szerint a Miskolci Városszépítő Egyesület vezetősége elhatározta, hogy április első felében olyan eszmecserét szervez, amelyre elvárja a címer- ügyben érintetteket, érdekeiteket, a téma iránt érdeklődőket. Az eszmecsere témája természetesen az lesz, hogyan nézzen ki városunk új címere, miként válogassunk a régiek közül. (k—ó) y. Cikkeinkben eddig a Miskolci Akadémiai Bizottság székhazán lévő. lemeszelt címerről volt szó. De van más lefestett címer is a városban: mégpedig épp a városi tanács homlokzatán, az egykori hajdúalakos városámer ... Ugyanennek a színes változata látható az Avas Szálló homlokzatán. Az egykori főépítész véleménye ParagialnsMal is lehet csendet Mai - la lelát® ölel Paragrafusokkal nem lehet csendet teremteni — ez volt egyik cikkünk címe lapunk március 10-i számában. Az írásban abból a vitából idéztünk, amelynek a városi tanács végrehajtó bizottságában lehettünk tanúi. A vitázó felek arról beszéltek, hogy hiába írja elő ma jogszabály csendes övezetek, zajtól védett területek létrehozását városon belül, ezt ma Miskolcon egyszerűen nem lehet megtenni. Ugyanis nem tudjuk teljesíteni a jogszabályi feltételeket, nem lehet lecsendesneni a közúti forgalmat. Dr. Horváth Béla levelet írt szerkesztőségünknek a cikk olvastán. Érveit érdemes figyelftfésen elolvasni, hiszen hosszú éveken at volt Miskolc főépítésze. Így a mára kialakult helyzetet nemcsak kívülálló szakértőként szemlélheti, hanem az elmúlt időszak miskolci változásainak egyik részeseként is. A Déli Hírlap 1989. március 10-i számának 1. és 3. oldalán megjelent cikkben több figyelemre méltó — ugyanakkor téves — megállapítás is napvilágot látott. Az előírások, legyenek azok az építés, a közlekedés vagy környezetvédelem területéről valók, alkalmasak arra, hogy az embert és környezetét megvédjék az ártalmaktól. A korábbi városfejlesztési tervek ezekre mindig tekintettel voltak, mert az úgynevezett szabályozási szélességeket betartani, kijelölni és alkalmazni írták elő. Kivétel — tudomásom szerint — egy akadt, az 1968—69- ben a Győri kapu déli oldalán létesült házgyári épület, amely kitűzési hiba miatt került közel a főforgalmi úthoz. Miskolc Várossá válását kezdettől a közlekedés és forgalom, az azzal járó kereskedelem tette gazdaságilag azzá, ahová eljutott. Már a középkori városszerkezetben kiemelkedő jelentőségű volt a Derék piacon (Rákóczi, Kossuth) átvezető észak—déli forgalmi út. A város megalakulását tehát ezek a funkcionális kapcsolatok tették lehetővé. A tudatos városfejlesztés és -rendezés törekvéseit sajnos Miskolcon gyakran, és napjainkban is egyre többször, figyelmen kívül hagyják a döntéshozók. A város sajátos völgyi fekvése is számtalan olyan kötöttség forrása, amelyre több figyelmet kell fordítani, mint más településeknél. A városfejlesztésben es -rendezésben minden mindennel összefügg. A zajhatások oka: a szabályozási szélességek be nem tartása, a megfelelő zöldterület hiánya, védősáDi ősgyőri meditációk (3.) A királymalom A diósgyőri kővár megépítésekor a Szinva patakot megosztották. Egyik ágát — mesterséges ároknak — a vár keleti részén levő halastóba vezették. Ezzel biztosították a várárokban az állandó és kellő vízmagasságot. A tó északkeleti részén fából gabonőrlő malmot építettek, amit „Királymalomnak” neveztek, mert legközelebb volt a várhoz. Évszázadok múlva a református egyház 1659. évi díjlevele is Királymalom névén említi. A vízimalom hosszú időn át két malomkővel őrölt. 1682-ben azonban azt jegyezték fel róla, hogy „a malom most puszta”, vagyis az akkori szóhasználat értelmezése szerint használata szünetel. 1772-ben az elhasználódott, fából épült malomépületet az alapjáig lebontották, és helyére kőből építettek újat és nagyobbat. Ekkor három vízi- kerék-meghajtású volt. Az őrlőhelyiséggel egybeépítették a molnár lakását. Továbbra is csatlakozott a malomhoz egy kölestörő, hat törőmozsárral. A megújult létesítmény alaprajzát a koronauradalom 1775. évi leltára tartalmazza, s ez lényegileg azóta sem változott. A malom előtti részen volt Diósgyőr első piactere. Itt kanyarodott az út Miskolc felől a várhoz. Az ura dalom megszűnése után a malom magánkézbe került, és a neve is jelezte a tulajdonost: Somossy-malom, Rácz József malma. 1944. december 10-e után ebben a malomban őrölték Diósgyőr népének — a közeli falvakból szállított — kenyérnek valóját. 1949-től a szántóföldi terület megfogyatkozott, és kevesebb gabonafélét termesztettek. 1950-ben szabályozták a Szinvát, és megszüntették a tóba vezető iágát. 1951-ben lecsapolták a malomtó vizét, ennek következtében a vízimalom működésének lehetősége is megszűnt. Kerekeit azonban még egy évtizeden át emésztette az idő. Rácz József ekkor villatiy- erőre szereltette át és a sertések hizlalásához darálta a kukoricát 1975-ig. Halála után özvegye még a malomépületben lakott egv ideig, aztán eladta Báthori Ferencnek, aki megváltoztatta az őrlőhelyiség berendezését, s most szikvízüzemet üzemeltet benne. A malomhoz csatlakoztatott toldalék- épületben — amely 1938- ban készült — autómosó van. A vár körzetében, a Szinvára építve valamikor nyolc malom zakatolt. Az idők folyamán hét elpusztult, lebontották, de a mai Tokaji Ferenc utca 53. sz. alatt a volt Királymalom még jól gondozott állapotban van. Építésének idejét, múltját emléktábla nem őrzi, mert felszereléséhez a tulajdonosok nem adták beleegyezésüket ... Balázs József vök elmaradása, a főforgalmi és gyűjtő út mellé lakástelepítés, — vagyis a körülmények és adottságok mellőzése —, de szerves tartozéka ennek a burkolat állapota, a városüzemeltetés teljesítőképessége és minősége is. A korszerű várostervezés mindenkor ösztönösen óvta* védte u városlakókat az ártalmakból. Képtelennek bizonyult azonban arra, ha a folyamatokat megerőszakolták ... A város belterületén megtervezték az északi és deli tehermentesítő utakat, A terv végrehajtása azonban egyrészt következetlen maradt lásd északi tehermentesítő út — másrészt megfelelő védelem — zöldfelület — helyett, a Szilágyi Dezső utcán a már kialakult szabályozási szélességen belül új lakóépületek létesültek. Más területeken, így a Petőfi tér és a 26. sz. út térségében a korábban kedvező és elhatározón beépítéseket (Déli Hírlap, 1981. december 28. „Újjászületik a Petőfi tér”) olyan új beépítés váltotta fel, amely kifejezetten káros, amit tetézett, hogy megfelelő anyagiak híján az új kivezető főforgalmi • út mellett lakások kerültek az épületek földszintjére. Növelte a gondokat a késleltető átvezetés városiassága helyett alkalmazott közvetlen áfve/e'és, vagyis a célforgalom vonzásának figyelmen kívül hagyása. Kétségtelen, hogy az északéi forgalom átvezetése a város történelme során fokozatosan egyre keletebbre helyeződött át, és vitathatatlan, hogy szükség van a várostó! keletre ler- vezett autópályák és azok kapcsolatának kiépítésére. De a forgalom állandó növekedése, a felsőfokú szerenkör majdani ellátása több megfontolást (parkolok és parkolóházak kiépítését, a szabályozási szélességek betartását. zöídsávokat), elmélyülést igényel. Az Adv Endre utca tervezett beépítései, a Vándor Sándor utca zöldfeliiletei- nei< meszüntetése. — a földszintes 'sorgarázsok t zöldfelületek rie’yén — a zöldfe’ületnek kiie- Y>lt terület beépítése a Papszer es a Rákóczi utca között mind olyan . megoldások. amelyek használóiknak öröm helyett csak üröm forrása lehetnek. Egyes intézmények telepítése és bővítése — példán! s/akközépiskolák — a területi normák .be nem tartása, a térszerkezet rendjének füveimen kívül hagyása a művészeti Hmnázium is ide tartóik. A Davkn G.ibnr ut- ea mentén és nem a tömbbelsőben. Az épített környezet va- lós és nem formális elemeinek kielegitese beruházásiiag nehezebben tárható, de eredményesebb út. A felsoroltakhoz olyan városias magatartás is szükséges. amely egy-két személy által használt személykocsi igénybevétele helyett a tömegközlekedés járműveit helyezi előtérbe, ha.', az átszállási lehetőségek kulturáltak és korszerűek, nem úgy mint a Szem ere és Kazinczy utca térségében,, ahol 200—300 méter a megállók közötti távolság. Ügy vélem, a komplex gondolkodáshoz mindezek hozzá tartoznak, mén a kerülő utak megvalósítása, 10 kilométer út csaknem 1^ milliárd forint építési költsége mellett aligha a közeljövő lehetősége..*
