Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-22 / 68. szám

A DH várospolitikai fóruma Többnyire emberi mulasztás az oka írja a vezérigazgató Fokhagymaszag a levegőben A miskolciak, ha fokhagy­mabűzt ereznek, többnyire már tudják: újra merkap- tán került a levegőbe a sa­jt» bábonyi vegyigyárból. Sok­szor nyilatkoztak már úgy az illetékesek, hogy a bűz- szennyezés nem fordulhat eJő, mert korszerűsítették az üzemet. Valójában mégis terjeng a fokhagymaszag néha — legutóbb március elején. Az ügyben Szőke Bé­lától, az Északmagyarorszá­gi Vegyiművek vezérigazga­tójától kaptunk önkritikus és őszinte levelet. „A ’80-as évek első felé­ben valóban ^gyakrabban előfordult, hogy merkaptán- nal szennyeztük a környe­zetünk légterét, ami eseten­ként Miskolcon is észlelhető volt. Ennek az vo't az oka, hogy abban az időben mer- ka pián tartalmú termékeink üzemi előállításának előké­születeit végeztük. A ’80-as évek közepére azonban ez technológiailag megoldódott és kiépíthettünk egy olyan megsemmisítő rendszert, ami normális üzemmenet mellett gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a légtérbe mer- kaptán kerüljön. Ettől az időtől kezdve ez csak ak­kor történhetett meg, ha valami komoly meghibáso­dás volt valamelyik üze­münkben, vagy valamilyen súlyos emberi mulasztás történt. Sajnos azt kell meg­állapítanunk, hogy az azóta eltelt időben bekövetkezett merkaptánszennyezés nagy többségében az utóbbi, tehát emberi mulasztás miatt kö­vetkezett be... • A SZENNYVÍZBŐL SZABADULT FEL Az üzemzavarok esetében is előfordul ugyanis, hogy merkaptán kerül a levegő­be, ez azonban csak egy pillanatnyi helyzet, hiszen az üzemeink rendkívül mo­dernek, nagyon jól műsze­rezettek és automatizáltak, ennek következtében a leg­kisebb rendellenességet azon­nal észlelhetjük, és mód van olyan beavatkozásra, ami a környezetszennyeződést meg­akadályozhatja. Egyébként az is bizonyítja, hogy dön­tően emberi. mulasztásokról van szó, hogy üzemzavar esetében a merkaptán köz­vetlenül a levegőbe kerül gázállapotban, vagy folyé­kony állapotban kicsöpög a földre és ott párolog el. Te­hát az üzemzavar helyén már szennyezi a környezetet. Ugyanakkor a kifogásolt esetekben szinte kivétel nél­kül az volt a helyzet, hogy a gyáron belül szinte tisz­ta volt a levegő, és mer­kaptánbűzt csak a gyáron kívül lehetett érezni. Vagyis minden esetben egyértelmű volt, hogy a gyárból távozó szennyvízből került a lég­térbe a merkaptán. Tehát az történt, hogy az üzem­ben valami módon merkap- tánnal szennyezték a szenny­vizet. és miután a gyárból távozó szennyvíz enyhén sa­vas is lehet, a sav a szenny­vízben megkötött merkap- tánt felszabadította, és az onnan a légtérbe került Miután ennek a kémiai re­akciónak bizonyos időigé­nye is van, általában az történik, hogy a satnnyvíz már elhagyja a gyár terü­letét, amikor a merkaptán kipárolgása megkezdődik. 9 TÁJÉKOZTATJUK A LAKOSSÁGOT • Egyébként így volt > ez március elején is, és ennek következménye volt, hogy a merkaptánbűzt Miskolcon is észlelni lehetett. Csak érde­kességképpen jegyzem meg: vállalatunknál állandó jel­leggel diszpécserszolgálat működik, és például a disz­pécser nem érezte itt ná­lunk a merkaptánbűzt. Haj­nali 5 órakor Sajóbábony- ból telefonáltak be neki, hogy rettenetesen büdös van, és nézzen utána, mi történt. Pedig mint azt Önök is meg­írták, az utóvizsgálat kide­rítette, hogy a szennyvíz merkaptánnal törtériő elr szennyezése este 11 óra kö­rül _ történt. Közölhetem egyébként, hogy az ügyet kivizsgáltattam, és az ille­tékes felelős vezetőket na­gyon szigorúan elmarasztal­tam. Például az illetékes gyárrészlegvezetőt kizártam az összes ez évi prémium­ból és jutalomból, ami szá­mára több 10 ezer forint értékű büntetést jelent... Az újságíró megjegyzi: miért nem adunk ilyen eset­ben értesítést, hogy a mer- kaptán-szennyeződés tőlünk ered? A lakosság így nem idegeskedne, hogy esetleg gázömlés van. Ez a javaslat jogos, és utasítottam diszpé­cserszolgálatunkat, hogy a jövőben minden ilyen eset­ben adjunk tájékoztatást a gázmüveknek, illetve a mis­kolci rádiónak. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez kétélű dolog, mert, ha épp egy ilyen időszakban követ­kezik be egy valóságos gáz­ömlés valahol, akkor a tő­lünk eredő merkaptánszag elfedi a gázömlés okozta merkaptánét, és ez súlyos következményekkel járhat. A legmegnyugtatóbb megoldás persze az, ha intézkedünk, hogy né következzen be semmiféle merkaptánszeny- nyeződés. • MÉRGEZÉST NEM OKOZHAT Miután az újságíró azt is felvetette, hogy jó lenne, ha bizonyos isíneretekkel ren­delkeznének a • városlakók a merkaptánról, ezért egy pár szót hadd szóljak erről .is. A merkaptán úgynevezett szag­küszöbértéke 0,19 mg/m3. Szinte porszemnyi mennyi­ség már szaglással is észlel­hető a levegőben.' Ugyanak­kor a vonatkozó szakiroda- lom szerint ennek körülbe­lül a tízezerszerese, tehát 2 gramm, m3 az a mennyiség, ami az emberi szervezetre már bizonyos káros hatással lehet, például szédülést, hányingert, hányást okozhat. Meg kell jegyeznem, hogy ez már olyan tömény bűzt jelent, amit az ember gya­korlatilag nem bír el. Még ez sem jelenti azt, hogy ez súlyosabb mérgezést okozna, mert egy ilyen behatás után friss levegőn rövid időn be­lül a szervezet újra normá­lis állapotba kerül. Termé­szetesen az egyes emberek­re gyakorolt hatás nagvn.ér­tékben függ az adott ember < érzékenységétől is. Azt mondhatom tehát, az gya­korlatilag elképzelhetetlen, hogy tőlünk olyan mértékű szennyeződés jusson Miskolc légterébe, ami a la-.oSsag nak ilyen mérgezéses jellegű problémákat okozhat. Befe­jezésül biztosíthatom Önö­ket és Önökön keresztül Miskolc lakosságát: a magam részéről minden szóba jöhe­tő intézkedést megteszek an­nak érdekében, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordul­tának elő.” Mi van a helyi hatalommal? Válasz a Miskolci Fórum cikkére A Miskolci Fórum (A Magyar Demokrata Fórum Miskol­ci Szervezetének belső használatra szánt, de sokfelé eljut­tatott kiadványa. A szerk.) szerint a helyi hatalom semmit sem változott. Ez van a helyi hatalommal? Valójában pe­dig az van, hogy mind a mai napig vita folyik arról, szak­körökben, hogy egy centralizált, bürokratikus rendszerben egyáltalán megvannak-e a helyi társadalom kibontakozásá­nak és az erre ráépülő helyi hatalom kialakulásának fel­tételei. Egyes társadalomkutatók tehát azt mondják, hogy nincs helyi társadalom, nincs tehát autonóm helyi hatalom sem, mások viszont úgy vélik, van ilyen helyi hatalom, társadalom, de ez nagyon is korlátozott hatókörű. A nem kifejlett helyi társadalom talaján megjelenő hatalom csupán olyan hatalom, amely döntően a személyes függőségek és az egzisztenciális kiszolgáltatottság révén volt képes, mind a mai napig, mintegy kézben tartani a lokális közösségek tagjait és dirigálni őket úgy, ahogyan azt a politika dik­tálta. Azt mondhatjuk, hogy van tehát valamilyen helyi hatalom, és ez a helyi hatalom éppen a dolgok természetéből követ­kezően a rendszer változásával, a politika változásával, a stílus változásával együtt igenis változik. Miért? Azért, mert a helyi hatalom sehol a világon nem kerülhet tartósan szembe a hatalommal vagy az éppen uralkodó rezsimmel, a politikával, a kormánnyal, egyszóval a nem helyi hatalom­mal. Ha ez a nem helyi hatalom antidemokratikus, admi­nisztratív módszereket alkalmazó, kíméletlen és intoleráns politikát folytat, akkor a helyi hatalom is ilyen. Azzal sú­lyosbítva, hogy a helyi társadalomban a személyes viszo­nyok kitüntetett szerepe folytán, még sokkal többszálú füg­gőségek jönnek létre és működnek, mint a társadalomban általában. Ha pedig a hatalom természete kezd embersége­sebbé, demokratikusabbá és megértőbbé válni, mint aho­gyan azt ma azért a mindennapi tapasztalás szintjén érzé­kelhetjük (anélkül persze, hogy eltúloznánk ezt a dolgot), altkor a helyi hatalom is, akár tetszik ez a helyi hatalom letéteményeseinek, akár pem, demokratikusabbá, megértőb­bé és emberségesebbé igyekszik válni. Azt gondolom, erre éppen a Miskolci Fórum puszta léte és a helyi hatalomról szóló írás, és sok minden más is éppen elég meggyőző pél­dával szolgál. Legalábbis számomra. És ebből a szempont­ból teljesen közömbös az; hogy a magyar belpolitikai élet­ben bekövetkezett fordulat tetszik-e a lokális hatalmi cent­rumok tagjainak, vagy sem. Végezetül még annyit, hogy a helyi hatalom svihákságai- ra, túlkapásaira és baklövéseire a szerző számos példát ta­lálhatott v<ílna a múltból is, a közelmúltból is, meg bizto­san vannak ilyenek a jelenben is. De talán mégsem sorol­ható a lap által felemlegetett egyik 1 ügy, nevezetesen a Sajó-parti telep kapcsán elhangzott nyilatkozatoknak a Déli Hírlap által történő kezelése ezek közé az elítélendő dolgok közé. Amit Balázsi Tibor, a helyi hatalomról szóló cikk szer­zője ezzel az üggyel kapcsolatban állít, az nem igaz. A Déli Hírlap nem diszkriminált akkor, amikor a TDDSZ képvise­lőjének a miskolci tv-ben elhangzott nyilatkozatát nem kö­zölte. Az viszont igaz, hogy ugyanakkor a Déli Hírlapban megjelent egy másik nyilatkozat, amelyik- szintén erről a Sajó-parti telepről szólt. Ezt a nyilatkozatot azonban nem a helyi hatalom valamely prominens képviselője, nem a hatalom sáncain belül megbúvó bürokrata, nem a párt hi­vatalos szócsöve, vagy valami az MDF által esetleg nem szeretem, magát ezerszer kompromittált illetékes elvtárs adta, hanem egy pártonkívüli egyetemi oktató. Ennek a rövid írásnak a szerzője. Aki egyébként a Miskolci Fórum szerint is, majdnem ugyanúgy szólt, mint a TDDSZ képvi­selője a kamerák előtt. Akkor tehát nem értem, mi a baj? Hol itt a probléma? Mert én a magam részéről azt szűrtem le ebből az esetből, hogy ha ilyesmi megeshetett, hogy egy­azon időpontban két tömegközlő médiában is lehet kemé­nyen bírálni a helyi hatalmat, akkor ez a helyi hatalom már régen nem az a helyi hatalom, amelyik még tavaly is volt. Tóth Pál Ma sem tudni, vajon ptikor nyithatják meg újra az utat, mert a helyreállítás sok millióba ikerül. Á Hicegh-sor: lezárva! . i Lassan egy éve le van zárva a Domus Áruháztól az avasi lakótelepre vezető út, a Hidegh-sor. Sokszor ír­tunk róla annak idején, hi­szen a Hidegh-sort, amely egy macskaköves, girbe-gur- ba utacska volt, néhány év­vel ezelőtt felújították, le­aszfaltozták, buszmegállókat alakítottak ki. Kiderült ám: az egyik kanyarban meg­épült présházak úgy belóg­nak az útba, hogy nem fér el egymás mellett két autó­busz. Így csak személyautók közlekedhettek, de azok sem sokáig, mert beszakadt az út alatt egy pince. A vizsgála­tok kiderítették; nemcsak egy pince van, hanem több is; és nagy szerencse, hogy autóbuszok nem járhattak erre. A Hazafias Népfront városi bizottsága szervezte várospolitikai fórumsorozat egyik estéjén, az Avas-délen azt kérdezték, hogy ki a fe­lelős mindezért. A préshá­zak építői, vagy azok, akik az engedélyt adták? Vagy nem is ők, hanem azok, akik minden körültekintés nélkül felújították az utat, holott minden itt élő tudta, hogy pincék varinak végig a támfal alján ... Választ ed­dig még. senki sem kapott rfS— mi sem, pedig jó néhányszor^ írtunk már erről a témáról! A Hidegh-sor ügyében tehát nincs egyelőre tisztázva minden, egy dolog azonban teljesen világos: az utat olyan állapotba hozni, hófey azon közlekedni lehessen balesetveszély nélkül, mil­liókba kerülne. S ezek a milliók ma hiányoznak a város kasszájából. Annvit tudnak juttatni ma erre a célra, hogy tovább folyta­tódhasson a vizsgálat, amely eldönti, mit lehetne kezdeni ezzel az útszakasszal. Addig körbe-körbe autózunk a Vá­rosban, szennyezzük a leve­gőt, pazaroljuk a benzint, és szidjuk a számunkra még mindig ismeretlen felelősö­ket ... (kiss) Ma a Szentpéteri kapuban Párbeszédre várják a miskolciakat A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága nyilvános esz­mecserére hívja a miskolcia­kat. A várospolitikai fóru­mokon párt- és állami ve­zetők, a HNF képviselői, gazdasági és kulturális éle­tünk személyiségei, ország- gyűlési képviselők válaszol­nak a miskolciak kérdései­re, és természetesen meg­hallgatják a jelenlévők vé­leményét. Van miről eszmét cserélni, hiszen a közelmúlt­ban alkotott a városi párt­értekezlet politikai progra­mot, a városi tanács széles körben megvitatott költség­vetési tervet fogadott el. és készülünk az általános vá­lasztásokra is. A legközeleb­bi fórum ma délután 5 óra­kor kezdődik a Kassai utca 86. szám alatti körzeti párt- hélyiségben. A kérdésekre itt Gulyik Zsolt, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára. dr. Székely László, a városi tanács általános elnökhe­lyettese. Joósz Gábor, a HNF városi bizottságának elnöke. Keszthelyi Zoltán ország- gyűlési képviselő és dr. Ko­zák Imre, a Miskolci Város­szépítő Egyesület elnöke vá­laszol.

Next

/
Thumbnails
Contents