Déli Hírlap, 1989. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1989-03-21 / 67. szám

Boróka, ezüstfenyő, tatár juhar Együtt Véleményt mondanak a borsodiak ff. élünk rrét, ami i nőnek... Először 1987-ben jöttek el miskolci családok a Hejő-li- getbe, hogy iát, bokrot ül­tessenek el újszülött gyer­mekük tiszteletére. Szomba­ton az 1988 júliusa után született picik emlékét örö­kítették meg. A napsütés sokakat . kicsalt a parkba, ahol már szépen csepered­nek a korábban elültetett csemeték. A Városgondnokság szak­emberei már előre elkészí­tették a gödröket, gondos­kodtak szerszámokról, friss termőföldről. A családok bo­róka. ezüstfenyő és tatár ju­har közül választhattak. A legtöbben az utóbbi mellett döntöttek, mivel ez nő meg a legnagyobbra. A lányos szülők közül sokan válasz­tották a kisebb és mutató- sabb borókát, vagy ezüstfe­nyőt. Tóth Imréik családját — a ftét gyermeket és szüleiket — elkísérte a nagymama és a nagyapa is. Az édesanyá­tól megtudtuk, hogy az idő­sebbik fiúk. a most két és fél éves Róbert számára 1987 novemberében már ül­tettek egy fát. nem messze innen. Azóta is szorgalma­san gondozzák. Most a csa­lád legifjabb tagja. Péter tiszteletére került a földbe a tatár juhar ... Fiikő Sándor, a volt válogatott labdarúgó a feleségével és két gyerme­kével látogatott ki a park­ba. Mindkét apróságnak el­ültettek egy-egy borókabok­Az egész család közreműködött a csemete elültetésében rőt. A kisebbik lány, a hat­hónapos Dorisz még a kocsi­jában ülve figyelte a mun­kát. de a kétéves testvére. Adrién a kis lapátjával már segíteni igyekezett édesap­jának. Temesváriné Farkas Ildi­kótól, a Családi Intézet munkatársától megtudtam, hogy még az év elején 600 levelet küldtek szét a szü­lőknek. de sajnos csak alig százan vették részt a faülte­Szervezeteknek, aktivistáknak és pártolóknak KISZ-kitüntelések Az elmúlt hét végén tar­tották meg a pártszékházban a KISZ Miskolc városi kül­döttértekezletét. Az ifjúsági szövetség zászlóbontásának 32. évfordulója alkalmából a KISZ arra érdemes szerve­zetei, aktivistái és pártolói kitüntetéseket- vehettek át a rendezvényen. Ifjúságért Érdemérmet kap- i tak: Almási Gyula, a Lenin t Kohászati Művek anyagraktá­rozási osztályvezetője. Kovács György, a Borsod Megyei Fod­rászszövetkezet elnöke. Far­kas György, a Miskolci Közte­rület-fenntartó Vállalat igazga­tója és Juhász Ferenc, a MÁV Miskolci Igazgatósága személy­zeti és munkaügyi osztályának vezetője. KISZ-érdeméremben részesült Sánta Péter, az EMASZ-köz- pont csoportvezetője. Fodor Jó­zsef, az ÉÁEV revizora, Pin- czés János, a BAÉV személy­zeti előadója. Mátyási Gizella, a Kereskedelmi és Vendéglátó- ipari KISZ-bizottság volt titkára és Barát László, a KISZ Mis­kolc Városi Bizottságának volt titkára, a városi tanács osztály­vezető-helyettese. Kiváló ifjúsági Vezető érmet kapott dr. Barka) László, az Egészségügyi KISZ-bizottság volt titkára, Vincze Ferenc, a MÁV pályafenntartási főnökségének munkavédelmi vezetője, Pál Mária, a Miskolci Postaigazga­tóság közművelődési előadója. Egész Emil, az MKV csoport­vezetője. Fignár Zoltán, a Bor- sodtávhő üzemvezetője, Hényel Zoltánné, a BÁÉV műszaki elő­készítője, Krakovszky Józsefné, a postás KISZ-bizottság volt tit­kára. vincze Miklós, az EAEV KlSZ-bizottságünak titkára, pa- takiné Farkas Ágnes, az ÉKÖ- VIZIG - munkaügyi ügyintézője, dr. Vajda Csilla, az ÉMV KISZ- bizottságának titkára. Asztalos László, a BIK árelőadója. Mud- ri István városi úttörőelnök, Szoboszlai Attila, az LKM KISZ- bizottságának titkára. Kurilla István, az LKM asztalosa, Mül- ler László, a Hígén lakatosa, dr. Karcagi Zoltán, a megyei ta­nács főelőadója. Pető Emese, a városi KISZ-bizottság munka­társa, a városi diáktanács tit­kára, Mares Gyuláné, a bocsi általános iskola tanítója, Fejér Zsolt, a KISZ Miskolc Városi Bizottságának titkára,. Vincze István, a BÁEV munkaverseny­irodájának vezetője és Szebenyi Imre, a MÁV Miskolci Igazga­tóságának politikai munkatársa. Aranykoszorús KISZ-jelvényt 24-en kaptak, a KISZ KB di­csérő oklevelét 22-en vehették át. A Kiváló KISZ-szervezet zászlót 11, a KISZ KB dicsérő oklevelét pedig 5 KlSZ-szerve- zet kapta meg. tésben. Az akciót ősszel foly­tatni kívánják — remélhe­tőleg népesebb közönséggel. Sz. B. A megye gazdasági szer­kezetének átalakításáról folytattak vizsgálatot a me­gyei pártbizottság közvéle­ménykutatói. A válaszokat elemezve arról is rangsort készítettek, mi foglalkoztat­ja ma a leginkább az em­bereket .,. — A megkérdezettek há­romnegyed része a gazda­ságirányításról és a foglal­koztatás-politikáról fejtette ki a véleményét — mondta Szabó Györgyné egyetemi tanársegéd, az NME és az MSZMP Oktatási Igazgató­ságának munkatársa, a vizs­gálatban részt- vett szocioló­gus. — Az újabb keletű fo­galmakat. mint amilyen a szerkezetátalakítás fontossá­ga. a veszteséges üzemek felszámolása, az autógyár­tásnak. mint húzóágazatnak a megjelenése, 97-en építet­ték bele a válaszaikba. És itt érhető tetten a tömeg­kommunikáció igazi fele­lőssége. hiszen kimutatható: az emberek többsége előbb- utóbb a saját véleménye­ként kezeli, amit elolvas a lapokban. De hogy folytas­sam. a régi szlogenekkel 76-an hozakodtak ' elő: az ipartelepítést, az admi­nisztratív dolgozói állomány leépítését látták gondjaink megoldására a legalkalma­sabbnak. A reform „panel­jeiből” 76-an idéztek: növel­ni kell térségünkben az ide­gen tőke befolyását a ki­bontakozás csak a piacgaz­daság körülményei között képzelhető el. ésszerűbben gazdálkodjunk a meglévő erőforrásainkkal — ezeket szorgalmazták a többi kö­zött. A válaszokból kitűnt, hogy az emberek a megye jövőjét, az ezzel kapcsolatos aggodalmaikat elsősorban gazdasági problémának lát­ják, így élik meg. Egy má­sik témakörben a foglalkoz­tatás-. adó- és bérpolitiká­val kapcsolatban. 55-en szin­tén a régi szlogeneket emlí­tették. Szerintük a munka- fegyelem megszilárdításával, a bújtatott munkakörök megszüntetésével úrrá lehe­tünk a gondjainkon. De új elemeket is találtunk a vá­laszokban. Ilyen a mostaná­ban hangoztatott bérreform bevezetésének követelése.' Többen azt is leszögezték, hogy a munkabérek odaíté­lése nem lehet demokrácia kérdése, ezt a vezetőkre kell bízni. Mások szerint a bérezésben csökkenteni kell a szakszervezetek és a párt- szervezetek szerepét. Tizen­heten azt javasolták — s ez már reformretorika —. hogy engedjünk szabad utat a munkaerő áramlásának, hozzunk létre piaci elven működő szakember-átképző Az étrend is lehetne változatosabb Kevesebb diáknak rendelnek ebédet Finnországba exportálják A közelmúltban finnorszá­gi üzletemberek tárgyaltak az Északmagyarországi Ve­gyiművekben. A megegyezés értelmében a sajóbábonyiak az idén mintegy 300 ezer dollár értékben szállítanak korszerű növényvédő szere­ket és gyógyszer intermedie­reket északi barátainknak. Szépítik Alsózsolcát Az idén mintegy 8 millió 750 ezer forint értékű tár­sadalmi munka elvégzését tervezik Alsózsolcán. A nagy­község lakóinak, gazdálkodó egységeinek segítségét isko­lák, óvodák csinosításához, járdaépítéshez, valamint par­kosításhoz és fásításhoz vár­ják. Az év elején nem kis vi­hart kavart a gyermekélel­mezési díjak egységes fel­emelése; a magasabb téritési összegek miatt azóta keve­sebb gyereknek, diáknak kérnek iskolai szervezésben kosztot. Persze közrejátszhat ebben az is, hogy a drágább szolgáltatástól, többet is vár­nának az érintettek — kü­lönösen ami a minőséget illeti. A megyei kereskedelmi és piacfelügyelőség, valamint a helyi tanácsok vizsgálták Borsodban a diákélelmezés idei helyzetét, s úgy talál­ták, hogy a közétkeztetésben részt vevők csökkenése is eltérő területenként. Külö­nösen a nagyobb ipari tele­püléseken számottevő — ahol a munkanélküliség és a lakosság elvándorlása észlel­hető. Özdon például a kö­zépiskolás diákok 52 száza­lékkal. Múcsonyban az ál­talános iskolások 44 száza­lékkal kevesebben veszik igénybe, Rudabányán pedig mindössze 60—70 gyerek él vele. Miskolcon — a koráb­bi tanévekkel szemben — mintegy másfél s-ázalékka! kisebb a létszám, amelyre főznek: 100 általános iskolás közül 48, s 100 középiskolás közül 69—70 igényli a men­zát. • RITKÁN VAN HAL, ZÖLDFŐZELÉK Az ellenőrzések tapaszta­latai alapján összességében megfelelő színvonalúnak íté­lik a gyermek- és diákélel­mezést. noha megfogalmaz­ták azt is: az étrend lehet­ne változatosabb. Kevés a krém- és püréleves. a zöld­főzelék. ritka a hal az ét­lapon, a húsételek döntő há- ■ nyada sertésből készül. Az étrendek összeállítása egyéb­ként nem a szakemberek szakértelmén, hanem több­nyire azon múlik, milyen a szállítók kínálata. (A hal­ellátás például esetleges, ki­számíthatatlan. a tőkehúst pedig nem a kívánt bontás­ban kapják; fejjel-lábbal szállítják a sertést, s a bel­sőségek közül legfeljebb a máj jut el az iskolásokig.) A főzés, tárolás körülmé­nyei is sokfelé hagynak kí­vánnivalót. Szűkre mérete­zettek az ebédlők, hosszú az ebédidő. (Különösen a szak­munkásképző intézetek kol­légiumaiban és a kétműsza- kos általános iskolákban gond ez.) Mindenesetre • az iskolák vezetői és az étkez­tető szakvállalatok — a Ju­ventus Gyermekélelmezési Leányvállalat és a Bükkvi­déki Vendéglátó Vállalat — vezetői, a konyhák dolgozói között jó a munkakapcso­lat: az étkezésben részt ve­vő diákok, a szülői munka- közösségek észrevételeit, ja­vaslatait igyekeznek figye­lembe venni. • AHOL „ELMÉRTÉK” Az adagolást az ellenőrök 33 helyen nézték meg: ösz- szesen csupán négy helyen tapasztaltak a gyerekek ká­rára „elrpérést”. A Juven­tus Gyermekélelmezési Le­ányvállalat 160-as számú konyháján volt ez kirívó, ahol tíz adagnál 16 forint 10 fillérrel volt kevesebb a kiadott mennyiség értéke. Az ellenőrzések summáz­ta mindezekkel együtt az volt: a lehetőségekhez és adottságokhoz képest a gyermek- és diákétkeztetés helyzete a megyében — s így Miskolcon is — megfe­lelő színvonalú, de továbbra sem problémamentes. Éppen ezért az illetékesek fokozot­tabb figyelemmel kísérik a jövőben is, s gyakrabban ellenőrzik majd. központokat. Az adópoliti­kát 13.-án bírálták, elsősor­ban azt emelték ki. hogy az adó teljesítményvisszafogó hatású. A megkérdezettek 18 százaléka foglalkozott a ve­zetés. a hatalom megítélé­sével is. Harminchatan a ve­zetőkiválasztás eddigi rend­szerét bírálták, míg 29-en a vezetőkiválasztás egész ed­digi rendszerét megreformá­lásra érettnek minősítették. Fontos javaslat, hogy meg­kötések nélkül, nyilvános pá­lyázattal bárki bármilyen vezető pozíciót betölthessen. Egy másik javaslat lényege, hogy csak abból lehessen vezető, aki a megpályázott tisztségre programmal ren­delkezik, amivel elnyeri a választói bizalmát. Huszon- hatan általános vezetőelle­nességüknek adtak hangot: sokan vezetnek, kevesen dol­goznak — vélekedtek. Hu- szonketten erkölcsi-etikai alapon bírálták a vezetőket: sok az összefonódás, a kor­rupció, a protekciózás. Ha fény derül a visszaélésekre, példamutatóan meg kell to­rolni azokat — hangsúlyoz­ták. A beszélgetés elején em­lítettük, hogy nincs politikai kultúrája a társadalomnak. Ez abból is látszik, hogy a vezetők hibáit az emberek hajlamosak azonosítani a rendszer hibáival. A társa­dalom türelmetlenségéről tá­jékoztatnak azok a javasla­tok. amelyek a szociálpoli­tikával, illetve a társadalom- politikával kapcsolatban szü­lettek. A legtöbben azt hangsúlyozták: elsőként a közbiztonságot kell megte­remteni. S hogyan ? „Erőseb­ben kell fogni a cigányo­kat, több retorzióra, erőtel­jesebb rendőri fellépésekre van szükség velük szemben” — írták a válaszadók. Az inflációról szinte mindenki megfogalmazta, hogy azt sürgősen meg kell fékezni. A szegénységet a válaszadók egy része elfogadhatatlannak' tartotta, olyan jelenségnek, amit „el kell törölni 1”. Ugyancsak „balos” javaslat, hogy mindenki dolgozzon, se­gélyekből senki se élhessen meg. Azért helytelen az ilyen nézet, mert aki ezt hangoz­tatja, fel sem tételezi, hogy létezhetnek emberek, akik önhibájukon kívül szorulnak segélyekre ... — A társadalom életének minden területéről hallót— tünk ' már. Említették: a megkérdezettek véleményét áthatja a felsőbbség minden- hatóságába vetett hit. Már csak ezért is jó volna tud­ni. miként vélekednek az emberek a társadalom veze­tő erejéről, a pártról? — A politikai irányítás, a párt szerepének megítélése valóban foglalkoztatja a megkérdezettek egy részét, azaz 11 százalékát — vála­szolta Szabó Györgyné. — Ezek egyharmada. vagyis harmincnégyen — és ez az összes megkérdezettnek kö-... rülbelü! az 5 százaléka — kifejezetten pártellenes vé­leményt hangoztattak. Har­minchármán ..balról” bírál­ták a mai politikát amelyik „kiengedte a kezéből a gyep­lőt”. Huszonötén a reformok mellett törtek lándzsát, és a politikai pluralizmus, a nyilvánosság kiszélesítésé­nek fontosságát hangsúlyoz­ták. Nyolcán a manapság hivatalosnak tűnő vélemény alapján foglaltak állást. Az ' MSZMP-nek mozgalmi párt­tá kell válnia! — írták a kérdőívre. (Vége) (bujdos) 3|c A gyerekek a közösségben ts tanulják, hogyan kell bán­ni a késsel, villával zioioi Holnap tartja tanácstagi beszámolóját Lőrincz Zoltán (29. vk.) a 13. Sz. Általános Iskolában (Mátyás, király u. 21. sz.), 17 órától; Máger Ágnes (50. vk.), a Csabai kapu 8. szám alatti pártalap- szervezetben. 17.30 órától. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents