Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
XXI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM TO9. FEBRUAR 9., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 3,50 FORINT Ma reggeli telefon Mi védi a kenyeret? Az erősen szennyezett levegő miatt már több városban felszólították a lakosságot': ne vásároljanak utcai árustól élelmiszert. A kora reggel útnak indulók azonban most is azt tapasztalják, hogy a még zárt üzletek előtt és környéken, nyitott rekeszekben áll a kenyér, a zsömle és a kifli. Miért? — kérdeztük Fülöp Bélát, a Kilián Kenyérgyár vezetőjét. — Termékeinket mindig zárt kocsival visszük megrendelőinknek. A boltokkal való szerződésünk úgy szól, hogy a szállítómunkásoknak a belső helyiségekbe kell be- áíhniük a kenyeret és a péksüteményt. A járatokat lehetőleg úgy állítjuk össze, hogy nyitásra az üzletekbe érkezzen az áru. Természetesen előfordul, hogy a bolt még zárva van. Ilyenkor a boltvezetővel kötött megállapodás alapján a szállítók a dufart alatt., vagy valamilyen fedett helyen hagyják termékeinket. A megérkezés és a bolt nyitása közötti idő azonban a legtöbb esetben csak néhány peré, ezért jelentősebb szennyeződés nem érheti a kenyeret, a zsömlét és a kiflit. Összefüggő felhőzet A Kárpát-medencét, ma is összefüggő felhőzet borítja. Marad a borongós, párás idő, a változást hozó frontok továbbra is elkerülik hazánkat. Helyenként ködre és szitálásra számíthatunk ma. A hőmérséklet kora délután plusz '2 és 7, este pedig 0 'és plusz 5 fok között alakul. • Angela és René előbb csak formális házasságot kötnek, sőt nem is látják egymást, mindez azonban nem állja - nem állhatja - útját a szerelemnek. Legalábbis a Luxemburg grófja című nagyoperettben, melyet hamarosan bemutat a Miskolci Nemzeti Színház. A város ope. rettkédvelő közönsége bizonyára szívesen fogadja majd a népszerű dallamokat, a köny- nyed történetet. Képünk a próbán készült: Angela (Dankó Klári) és René (Leblanc Győző) duettje közben. (Cikk a 2. oldalon.) A Zöldért is átalakul Kereskedők érdekeltsége A háziasszonyok általános véleménye, hogy csak ritkán tudják megvenni a Zöldért üzleteiben mindazt, amihez a bét végi főzéshez szükségük van. Egy-két üzletet kivéve, meglehetősen gyenge a kínálat a zöldséggyümölcs üzletekben. Nem véletlen tehát, hogy a Zöldért vezetői keresik a módját: nagyobb érdekeltséget teremtve, hogyan javíthatnák az ellátás színvonalát. Mint Ráski László igazgatótól hallottuk, az állami támogatások megszűnésével jelentősen megnőttek a költségeik. Nemcsak a megye gondja volt, hogy az elmúlt évben túlkínálat jelentkezett, többek között burgonyából és gyökérzöldségből. így meglehetősen nagy készletek halmozódtak fel mindenütt. Ugyanakkor legalább húsz százalékkal csökkent a lakosság zöldségvásárlása, s a vendéglátóipari vállalatok is kevesebbet rendeltek. Tehát a nagykereskedelmi ‘ tevékenységük veszteséges lett. Mégsem számolják fel az egész hálózatot. « JL oktatomf a|c Jl Győri kapuban található a város egyik legszebb zöldség-gyümölcs üzlete a Zöldért Natura boltja. Már a törzs- közönsége is kialakult — csakhogy az egészséges élelmiszerek árát nem a kispénzű vásárlók pénztárcájához szabták. Jó tudni azonban, hogy a natúrakészítményekkel néhány drágábban kapható húsételt is helyettesíteni lehet. iKereagi László íeteoétcle} Azúj Alkotmány A Parlament soron következő ülését már az Ország- gyűlés elnöke hívja össze, az új házszabályok értelmében. Az új Alkotmány tervezete március 8-án csak első olvasatban kerül az Ország- gyűlés elé. Amennyiben a képviselők elfogadják a javaslatot, akkor népszavazással erősítik meg az Alkotmányt. A Parlamentben azoknak a képviselőknek a helyére, akiket választóik visszahívnak, pótképviselő kerül — jelentették be a tegnap, a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón! Bejárók bérlete Hajnalban kelők, késő éjszaka nyugovóra térők csapata a be* járóké. Buszok és vonatok hozzák őket Miskolcra. Egyelőre nem nélkülözhetjük. annak a több, mint 36 ezer, kisebb-nagyobb távolságról bejáró embernek a munkáját, akikre többnyire a nogf iparvállalatokat alapozták. Pedig a vállalatok költségvetésébe* egyre nagyobb számokat kell feltüntetni utazási térítés címén. Az áremelés után miből fedezik ezeket a megnövekedett összegeket? Mint megtudtuk, egyrészt a termelési költségek terhére számolják el, ami azt jelenti, hogy valószínűleg a termékek áraiban is megjelenik egyszer. Más vállalatok a szociális és jóléti alap terhére könyvelik el. Ez pedig azzal járhat, hogy mondjuk kevesebb könyv jut az üzemi könyvtárba. A városi tanács munkaügyi osztályán elmondták, hogy a munkást kereső vállalatok - éppen az utazási költség megtakarítása miatt — előnyben részesítik a helybelieket. Ehhez viszont új munkahelyek kellenek. Mert a dolgozónak nincs egyelőre más, vagy sok választásai mint hogy a bejárók nem kellemes életét élje. A néha viszontagságos utazás mellett pedig most már az ö személyes részesedése is magasabb a bérlet árából. (Cikk a 3. oldalon.) (Fejér Ernő felvétele) így látja a párttagság Nflttozat A Miskolc Városi Pártbizottság február elsején munkaterv szerinti ülést tartott A testület tagjai úgy határoztak, hogy a területükön tapasztalt megdöbbenés, felháborodás miatt külön napirendi pontként foglalkoznak Pozsgay Imre elvtárs nyilatkozatával. A csaknem kétórás vita után a párt- bizottság arra az álláspontra jutott, hogy véleményét továbbítja a Központi Bizottsághoz. E levelet — mint olvasóink többsége bizonyára emlékszik rá — lapunkban közöltük. Az ülést követően a Miskolcon működő pártbizottságok levélben fogalmazták meg, s küldték el a városi pártbizottsághoz véleményüket, összegezve a párttagság — és sok-sok pártonkívüli — véleményét. Az alábbiakban e levelekből adunk szemelvényeket, hozzátéve, hogy mindmáig érkeznek észrevételek a város vezető párttestületének címére. Mielőtt azonban ezekről szólnánk, azt is el kell mondanunk, hogy a fentebb említett pártbizottsági állásfoglalás, illetve levél megjelentetése után levelet kapott szerkesztőségünk a Magyar Demokrata Fórum miskolci szervezetétől. A két aláírással ellátott levél szerint az MDF helyi szervezete nem ért egyet a városi pártbizottság állásfoglalásával, azaz helyénvalónak tartja, hogy Pozsgay Imre. a Központi Bizottság történelmi albizottságának értékelésére hivatkozva „népfelkelésnek” minősítette az 1956 őszén lejátszódott eseményeket. Ugyan- .csak levelet kaptunk a Miskolci Közlekedési Vállalat Villamos és Iparikarbantartó Üzemének dolgozóitól, melynek lényege, hogy egyetértenek Pozsgay elvtárs nyilatkozatával. Ezekkel szemben a párt- bizottságokon összegyűjtött véleményekből az tűnik ki, hogy Miskolc 23 ezer párttagjának döntő többsége nem azonosul Pozsgay. Imre nyilatkozatával, és úgy véli, hogy elhamarkodott lépés volt a tudományos műhelymunka kiforratlan részeredményét ilyen formában a nyilvánosság elé tárni. Ez nem mond ellent annak, hogy csaknem mindenki elismeri; szükség van múltunk reális értékelésére nemcsak a párt, hanem a «ocáabsU Magyarország jövője érdekében. A társadalom demokratizálása, a reform valóra váltása enélkül elképzelhetetlen. A Lenin Kohászati Művek pártbizottsága egyebek között így fogalmazott: „A népfelkelés kifejezés párttagságunk nagy többségét megdöbbentette, meglepte és felháborította ... Itt is hangsúlyozzuk, hogy párttagságunk nem tudományos alapon, de az 1956-os események megélt valóságából, a tragédiákból kiindulva, végkifejletében csak az ellenforradalom megnevezést tudja elfogadni.” A Diósgyőri Gépgyár kommunistái szerint a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság munkája nyíltabb, lényegretörőbb, követhetőbb .lett a múlt év májusában tartott pártértekezlet óta. Napjainkban viszont azt tapasztaljuk — írják —, hogy az indokoltnál több az egymástól lényegesen eltérő nyilvános vélemény. Ha sok minden változott is, vannak olyan nagy horderejű témák, kérdések, amelyekben nélkülözhetetlen a testületi döntés, állásfoglalás. „Párttagjaink nagy része alaptalan, hamis állításnak tartja ezt a nyilatkozatot (a Pozsgay Imréét. A szerk.), amelynek semmi köze a történelmi múlt tárgyilagos elemzéséhez és a társadalmi nyil- vánossághpz.” A MÁV Járműjavító Űzetnének púrfc*y-> tagsága — sok más üzemi, intézményi véleménnyel összhangban — azt "hangsúlyozza, hogy az 1956-os események sokkal összetettebbek voltak, mint hogy azokról pár mondatban értékelő elemzést lehessen adni. A „népfelkelés” meghatározást éppen ezért elutasítják. Több pártbizottság — köztük a városi tanácsé — azzal tolmácsolta a tagság véleményét, hogy bár fontos 1956 megítélése, legyen alapos és megfontolt az értékelés, de na tereljék el az eszmei vitáié a figyelmet a gazdasági gondokról, az áremelés okozta feszültségekről. A „népfelkelés” meghatározás a pedagógus párttagok többségében is ellenérzést váltott ki, főleg azokban, akik átélték az eseményeket. De a fiatalabbak is úgy érzik: elhamarkodott volt a történész-bizottság véleményét a politika szintjére emelni, mielőtt ezt egy politikai testület megtárgyalta volna. Az elhamarkodott nyilatkozatok — csöndül ki egyebek között a szolgáltatóipari pártbizottság állásfoglalásából —, nem segítik elő a pártegységet, hanem éppen ellenkezőleg. Végül, de nem utolsósorban a Nehézipari Műszaki Egyetem pártbizottságának állásfoglalásából idézünki „Párttagjaink előtt számos, lényeges információ nem ismert, ennek hiányában viszont megalapozott véleményük az ’56-os események jellegének megítélésében nem lehet. Ennek kialakítására csak a történelmi albizottság jelentésének, az ehhez kapcsolódó dokumentumoknak a nyilvánosságra hozása után kerülhet sor. Érzelmi alapon párttagságunk többsége Németh Miklósnak a Gazdasági Kamara elnökségi ülésén elhangzott, árnyaltabb megfogalmazásával tud azonosulni,” /
