Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

3(c A Gömöri pályaudvaron hosszú szerelvények sorakoznak, árura várva. Kedvezményekéi kínál a vasút Üresen ásítanak a vannnok Nyitott kapuk a Csanylkban Nem adfák el a KISZ-iskoláft Átképzési központ, kshordrísos ebéddel? Minden év első három hó­napjában színié könyörögnie kell a MÁV-nak, hogy a vál­lalatok hozzák előre szállí­tásaikat. Most sine- ez más­képp, azaz hogy r. ég rom­lott is a helyzet. Az év ed­dig eltelt másfél hónapjában négy százalékkal ke-esebbet fuvaroztak, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. Míg az elmúlt esztendő­ben november és december között a kevés vagon, most a kihasználatlan kocsipark miatt vannak gondban a vasutasok — tájékoztatott dr. Dudás József, a MÁV Miskolci Igazgatóság igazga­tóhelyettese. Főleg az energiahordozók­ból adtak fel idén keve­sebbet. A bányák visszafogták ter­melésüket, mert az enyhe Időjárás miatt nem volt szükség annyi fűtőanyagra, mint az előző teleken. Az üresen álló vagonok a vasút veszteségét fokozzák. A mos­tanihoz hasonló pangás ide­jén a MÁV-igazgatóság a le­robbant teherkocsik karban­tartását végezteti el. A gon­dokat enyhíti, hogy a záhonyi átrakó állomásra átlagosan napi ötven va­gont irányítanak az igaz­gatóság területéről. Amennyi ezen felül marad, azokra megpróbálnak meg­rendelőket találni. Elsősor­ban az építőanyagokat és- a műtrágyát gyártó vegyi üze­meket keresték fel. Az el­múlt év hasonló időszakához képest a tervezettnél koráb­ban feladott kavics mennyi­sége 30, a kőé 25, a cementé pedig 15 százalékkal esett vissza. Mindössze tíz válla­lat élt azzal a lehetőséggel, hogy a másodikról az első negyedévre hozza előre szál­lításait. Akik nem vállal­koztak erre, többnyire fize­tési és készletezési gondokra hivatkoznak. Pedig a vasút az árukat fogadó vállalato­kat és a mezőgazdasági üze­meket anyagilag is érdekelt­té teszi azzal, hogv előzetes megállapodás alap­ján fuvardíj-kedvezményt ajánl. A szocialista országokba irányuló export-fuvarozások­nál a kisebb tételű igények kielégítésére a konténeres és a speciális kocsikban törté­nő szállítást szorgalmazza a MÁV. Ezekben gyorsabban, biztonságosabban, és a ra­kodási idő csökkentésével jutnak el az áruk a célállo­másra. Mivel ezektől a szállítási formák­tól ma még idegenkednek a vállalatok az év első hat hónapjában — előzetes megállapodás és a feladások függvényében — ugyancsak kedvezményeket ad a vasút a megrendelők­nek. Száz forintért váltotta meg a szegedi vezetőképző inté­zet tulajdonjogát a KISZ Központi Bizottsága, s cserébe az épület használati jogát biztosította az eladónak, a Csongrád Megyei KlSZ-bizoti- ságnak. A tranzakció alapo­san felborzolta nemrégiben a kedélyeket. -Ráadásul elter­jedt a hire, hogy a KISZ Központi Bizottsága ország­szerte több hasonló üzletet akar nyélbe ütni, s így sze­retnék megszerezni több tu­cat vezetőképző intézet tu­lajdonjogát. Szerkesztőségünk­ben is többen érdeklődtek már, hogy milyen sorsra jut a KISZ Borsod-Abaiij-Zemp- lén Megyei Bizottságának esanyiki iskolája, a Ságván Endre nevét viselő politikai képzési központ? Erre kér­tünk választ Major .Jánostól, a KISZ Központi Bizottságá­nak tagjától, a megyei KISZ- bizottság első titkárától. — Mindenekelőtt szeret­ném leszögezni, hogy a sze­gediek nem követtek el törvénysértést ezzel az üz­lettel. Ezt egyértelműen megállapította a Legfőbb Ügyészség, melynek képvi­selője határozottan úgy nyi­latkozott a lapokban, hogy szó sincs szabálytalanság­ról. Az új földtörtvény ad­ta meg a jogi kereteket az ügylethez. Ennek az előírá­sai szerint ugyanis tulaj­donná válik az a földterü­let, amelyet addig kezelői jogon használtak, ha könyv­jóváírással, vagy a forgalmi értékén, esetleg egy jelké­pes összegért átadja egy külső jelentkezőnek az addi­gi kezelő. Ezzel a lehető­séggel élt a szegedi vezető­képző intézet esetében a Központi Bizottság. A Csa- nyikről tudni kell, hogy a terület állami tulajdon, amelynek mi vagyunk a kezelői. Az itt található épületek pedig a saját tu­lajdonunkban vannak. A megyei KISZ-bizottság úgy határozott, hogy nem követ­jük mások példáját, nem adjuk át a Központi Bi­zottságnak a képzési köz­pontunkat. t — Az ilyen intézetek szinte kivétel nélkül ráfizetéssel működnek, ezért több helyen úgy döntöttek: csak akkor nem válnak meg tőlük, ha sikerül önfenntartóvá tenni őket. önfenntartó lesz-e a esanyiki KISZ-iskola is? — Eddig nem volt az, de úgy látjuk, néhány éven belül önfenntartóvá válhat. Az '* intézmény költségeinek jelenleg körülbelül a 20 százalékát állja a megyei KISZ-bizottság, tehát a ki­adások nagyobb részét már most is az iskola fedezi. — Mivel szeretnének pénzt keresni? — Több elképzelésünk is van erre, s már megkezdtük a tárgyalásokat az épületek hasznosításáról. Érdemes tudni, hogy 360 férőhelyes az iskola, s ebből 160 a téliesített szállás. Több, ok­tatásra és tanácskozásra al­kalmas terem, számítógépes oktatóterem és az egész is­kolát behálózó, zártláncú te­levíziós rendszer áll a ren­delkezésünkre a.Csanyikban. A terület tehát kiválóan al­kalmas konferenciák, tanács­kozások . megrendezésére. Ezenkívül szóba került, hogy átképzési központként is működhetne az intézmé­nyünk. A konyhánkat pilla­natnyilag a Miskolci Ven­déglátóipari Vállalat mű­ködteti. Azon is gondolko­dunk. hogy ezután mi üze­meltetnénk. Elláthatnánk in­nen élelemmel nemcsak a képzési központot, de a kö­zeli iskolákat és a Papír­gyárat is. és kihordásos ét­keztetésre is vállalkozhat­nánk a környékbeliek szá­mára. A gazdasági vállal­kozások e svábként már most sem teljesen idegenek a KISZ-iskolától. hiszen a szálláshelyeket időnként ki­adják. szervezett kiránduló­csoportok töltenek itt hét­végéket. — Az újonnan létrejött if­júsági szervezetek képviselői most arra hivatkoznak, hotry nekik Is joguk volna használni a KISZ intézményeit, hiszen ezek annak idején jelentős állami támogatással épültek. Vagyis részben az állam is a tulajdonosuk. Elképzelhető-e például, hogv ilyen meggon­dolásból FIDESZ-konferencí- át tartsanak a Csanyikban? — A saját tulajdonunk­ban lévő épületek az ifjú­sági szövetség pénzéből épül­tek. Mi pedig a költségvetés sünket nem az államtól, ha­nem az MSZMP-től kaptuk, s a pártról tudott dolog, hogy nagyobbrészt önfenntartó. Tehát, az államnak aligha lehet anyagilag köze a esa­nyiki KISZ-iskolához. Rá­adásul az ifjúsági szövetség tagjai nagy értékű társa­dalmi munkával építették az iskolát, amelynek a kapuja egyébként bárki előtt nyit­va áll. Eddig ugyan nem kerestek meg bennünket az új ifjúsági szervezetek kép­viselői, hogy bejelentsék as igényüket a Csanyikra. De. ha érdeklődnek, nem zárkó­zunk el előle, hogy megtart­sák itt a saját rendezvényei­ket. Hangsúlyozom, hogy minden szervezet élvezhet! a Csanyik előnyeit, ha haj­landó arányosan hozzájárul­ni a költségeinkhez. A po­litikai képzési központ üze­meltetése ugyanis — mint már említettem — nekünk is jelentős összegbe ke­rül ... B. A. Felemelt alapdíijal Fáradtak a patikusok, türelmetlenek a betegek Módosítják a gyógyszei forgalmazás rendjét Nem végződnek majd fillérre az árak Megérkeztek a telefonszámlák Két nappal ezelőtt kerül­tek a postaládákba a leg­frissebb telefonszámlák, ezer ken már az új. február ele­jén megemelt alapclíiat kérik. Ezt látva, több felháboro­dott olvasónk szerkesztősé­günknek tette fel a kérdést: mi ennek az oka? Hiszen évek óta bevált gyakorlat, hogy a telefonszámlát visz- szamenőleg fizetjük, most például a december 15. és január 15. közötti beszélgeté­seket. Akkor pedig az alap- díj bizony még a régi volt. Mint azt Kiss Lászlótól, a Miskolci Postaigazgatóság távközlési osztályának veze­tőjétől megtudtuk: az alap­díjat és a beszélgetési díjat hivatalosan szétválasztják. Az előbbi előfizetéses, tehát egy hónapra előre kérik. Az tehát igaz, hogy most a de­cember második felében és a január elején lefolytatott beszélgetések után szedik a pénzt, viszont az alapdíjat már februárra, .előre a meg­emelt összegben számolják. Az a januárban közölt in­formáció, hogy ezt az új megdrágult tarifát maid csak márciusban, a februári tele­fonokkal együtt kell fizetni, téves volt. A Kun Béla úti patikában fél órákat kénytelen várni egy-egy beteg, mire meg­kapja a gyógyszerét. Nem sokkal jobb a helyzet a vá­ros többi gyógyszertárában sem, noha az influenzajár­vány megszűntével csökkent a medicinára várók száma. Mint dr. Máthéné Neho- da Mária gyógyszertári ve­zetőtől megtudtuk, egy hó­nap aiatt már némi gyakor­latot szereztek az árazásban, ám a náluk maradó vények­kel továbbra is sok munká­juk van. S a túlórázás sem megoldás, hiszen nyolc óra elteltével már nem tudnak koncentrálni, pontosan szá­molni a gyógyszerészek. O A PÉNZTÁRT ELKERÜLTE patikust, különösen, ha na­gyobb forintösszeg kerül a számlára. A Kun Béla úti patikában például azt mond­ták a gyógyszerkiadónak, hogy már fizettek, pedig mint kiderült, elkerülték a pénztárat. A gyógyszerek árváltozása óta sok panasz érkezett a Szociális és Egészségügyi Minisztériumba. Ezért — az Országos Társadalombiztosí­tási Főigazgatósággal karölt­ve — meghívták a fővárosba a megyei főorvosokat, a gyógyszertári központok igazgatóit és a társadalom- biztosítás helyi vezetőit. A gyógyszerforgalmazás egysze­rűsítését célzó javaslatokra dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter válaszolt — hallottuk teg­nap Pesti Vincétől, a Me­gyei Gvóevszertári Központ igazgatójától. segélyezés rendszerét. Több gyógyszer kerül majd ked­vezőbb támogatási kategóriá­ba, s hogy meggyorsítsák a számolást, nem végződnek majd fillérre az árak. A leg­fontosabb, hogy a gyógyszer- tárakban egyszerűsítik a vé­nyekkel történő elszámolás módját. Így kevesebbet kell majd sorban állniuk a bete­geknek. Az első fél év vé­géig mindenképpen módosít­ják az eddigi, adminisztrá­cióval igencsak megterhelt rendszert. Egy különblzot,tság tesz erre javaslatot, melynek munkájában a miskolci Pát­ria gyógyszertár vezetője is részt vesz. V. Zs. Fogadóórák a martintelepi elöljáróságon Értesítjük a lakosságot, hogy a martintelepi elöljáró­ságod február 20-án és 27- én, 17 és 19 óra között fo­gadják az állampolgárokéit, a Kisfaludy u. 41. sz. alatti szolgáltatóház helyiségében, Miskolc Városi Tanács V.B. Titkársága A Kossuth Kiadónál kapható a Társadalmi Szemle különszáma Az idén is folytatják a szőlőtelepítést a történelmi hírű tokaj-hegyaljai borvi­déken, Az Állami Gazdasá­gi Borkombinát területén már 55 hektárgn készítették elő a területet, többek közt Tolcsván, Mádon, Abaúj­szántón és Tarcalon. Ugyan­akkor, még az 1987. évi fagykárok miatt 170 000 olt­ványt ültetnek el. A telepí­tést az indokolja, hogy a bor­kombinát kezelésében levő szőlőterület fele húsz éven felüli. A fővárosban legalább tíz patikát zártak be amiatt: az itt dolgozók annyira kime­rültek, hogy táppénzre kel­lett menniük. Miskolcon ha­sonló eset még nem történt, aki mostanában gyógyszeré­szekkel találkozik, azt ta­pasztalhatja, hogy mindegyi­kük fáradtságra panaszko­dik. Noha a sorban állók többsége türelmes, az elmúlt hónapban többször is előfor­dultak kisebb incidensek. Nem megy ritkaságszámba,- hogy igyekeznek becsapni a • FELÜLVIZSGÁLJÁK A JOGSZABÁLYOKAT A minisztériumban már tisztában vannak azzal, hogy a forgalmazás új rendszere indokolatlanul nagy terhet jelent az orvosoknak, a gyógyszerészeknek és a la­kosságnak egyaránt, ezért jó néhány változtatást határoz­tak el. Többek között felül­vizsgálják a közgyógyellátás­ról szóló 1953-as jogszabályt, s egyszerűsítik a szociális Az újságárusoknál egyelő­re még hiába keressük a Társadalmi Szemle nagy érdeklődéssel várt különszá- mát, amely az MSZMP KB történelmi albizottságának tanulmányát tartalmazza, az elmúlt évtizedek történeté­nek vizsgálatáról. Miskolcon a Kossuth Könyvkiadó MSZB tér 1 szám alatti kirendeltségére már megér­kezett a különszám, amit bárki megvásárolhat itt, ti­zenkilenc forintos áron.

Next

/
Thumbnails
Contents