Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

Szomorúan test a pénzügyi mérleg.»« Búcsú hét mozitól? Hét mozi bezárását terve­zi Miskolcon a megyei mo­ziüzemi vállalat. Az erről szóló tegnapi tudósításunkból az is kiderült, hogy ezek a vetítőhelyeik rendkívül gaz­daságtalanul működnek. Mennyi ráfizetéssel jár egy- egy ilyen filmszínház fenn­tartása? — erről kértünk tá­jékoztatást Pavlyák Péterné- től, a moziüzemi vállalat fő­könyvelőjétől. Mielőtt azonban ezeket az adatokat közreadnánk, nem árt felidézni, hogy pontosan miért is volna szükség a hét mozi bezárására. Az állami támogatás legutóbbi radiká­lis mérséklése, valamint a társadalombiztosításban be­következett változások miatt a moziüzemi vállalatnak idén 8 millió forinttal kevesebb a pénze, mint amennyire való­jában szükségük volna. Csök­kenteniük kell tehát a költ­ségeiket is. Ezért fontolgat­ják a hét leginkább ráfize­téses vetítőhelyük bezárását. Ami az adatokat illeti ta­valy, a 17 miskolci filmszín­házat 1 millió 100 ezer lá­togató kereste fel. A mozi­üzemi vállalat bevétele a je­gyek eladásából városunkban 27,7 millió forint volt. A most bezárásra szánt mozik az összes látogatónak csupán a 6,6 százalékát fogadták, s az összes miskolci bevétel­nek csupán 5 százaléka szár­mazott ezekből. ■ ■ A Diósgyőri Vasas Műve­lődési és Oktatási Központ­ban például hiába rendeztek be korszerű filmszínházat, egy-egy előadást átlagosan 48-an néztek végig. Így az 1181 forintos átlagos bevétel­lel szemben 3437 forint ki­adást könyvelhetett el a vál­lalat. Az Ady Művelődési Házban működő moziban már 69 nézője volt minden vetítésnek, ami 1500 forintos bevételt jelentett. A költsé­gek viszont átlagosan 2495 forintra rúgtak. Ami a Pető­fi mozit illeti, korábban 100- nál több aláírással, levélben" tiltakoztak a környékbeliek a bezárása ellen. Tavaly en­nek ellenére egy-egy elő-' adást mégsem néztek meg 27-nél többen, s a jegyekért előadásonként összesen 436 Ft-ot fizettek ki. Az 1826 Ft- os költségek ennek több mint a négyszeresét jelentették! A város környékén bezárandó keskenyfilmes mozik adásai sem mutatnak kedvezőbb ké­pet. Perecesen 29. a göröm- bölyi Krúdyban 35, a hámo­ri Bükkben 27, a szirmai moziban pedig 16 nézője volt egy-egy filmnek. Érthető te­hát, ha éppen ezeknek a ve­títőhelyeknek a bezárásáról, illetve az itteni előadások megszüntetéséről mondanák ki a legkönnyebb szívvel a döntést a moziüzemi válla­latnál. A végső szó ebben az ügyben egyébként március elejéig hangzik majd el. A mozik esetleges bezárásával megtakarított öszeggel min­denképen enyhíthetnének a vállalat gazdasági gondjain. A mo'zilátogatókat persze az is érdekli, hogy az intéz­mények bezárásán kívül mi­lyen más tervei, vannak a cégnek. Elkezdik-e például a régóta tervezgetett és min­dig. elhalasztott felújítást a Fáklya moziban? Erről azt hallottuk a vállalat főköny­velőjétől. hogy szeretnének erre a célra pénzt tartalékol­ni. illetve különféle forrá­sokból összegyűltem. De hogy elkezdhetik-e a felújí­tást, és ha igen. mikor, ar­ról teljes felelősséggel ma még tudtak nyilatkozni. Az viszont tény, hogy hét-nyolc­millió forintra feltétlenül szükség volna, ha rendbe akarnák tenni a Fáklyát. Ideje volna például korsze­rűsíteni a mozi fűtését, hogy végre gázkonvektor és ne szeneskályha adja a meleget a helyiségben. A székcsere sem számítana olcsó mulat­ságnak, és a tetőfelújítás, va­lamint a falak szigetelése is tetemes összegbe kerülne. (bujdos) 1 — ........-...... ■- MII .1— ■— Sok a kéndioxid a levegőben A levegő mintavételi edények tartalmát hetente egyszer analizálják a Köjál laboratóriumában Nincs veszély Hiányzik a monitor- hálózat Fuldoklunk a párás köd­ben több, mint e«y hónap­ja. Lasan elfelejtjük, hogy milyen a szikrázó téli nap­fény. A borongós időjárás nemcsak a hangulatunkat határozza meg, a szélmentes, álló levegőben a szokásos­nál jobban terjed az influ­enza vírusa, s az oxigénhiány miatt egyre többet panasz­kodnak a szív- és keringési betegségben szenvedők. Sajnos a meteorológusok nem sok jóval biztatnak: nem számíthatunk radiká­lis időjárás-váátozásra. Így aztán mindannyiunkat élén­ken foglalkoztat a kérdés: mi van a miskolci levegő­ben? Dr. Mészáros Sándor, a megyei Köjál főorvosa, a település- és környezetegész­ségügyi osztály vezetője: — Valóban, a mostani időjárás nem kedvez a fo­lyamatos légcserének. Emi­att a szokottnál fülledtebb­nek érzékeljük a város le­vegőjét. A mérések azonban semmilyen veszélyhelyzetre utaló eredményeket nem je­leznek. Egyébként Miskolc különböző pontjain 12 léve- gőmintavételi hely van. Csü­törtökönként gyűjtjük össze az edényeket, másnaponként feldolgozzuk. Kirívó értéke­ket sehol sem tapasztaltunk. Kéndioxidból köbméteren­ként 150 mikrograrhm lehet a levegőben, ez a megen­gedett értékhatár. A vas­gyárak környékén az LKM irodaházánál 180—200 mik- rogrammot mértünk. Ez az­zal is összefüggésben van, hogy javában tart a fűtési szezon. Sajnos, a borsodi szén magas kéntartalmú, s ennek következményeként a füstjében bőven van kéndi­oxid. Ugyancsak a gyár kör­nyékén, valamivel több a nitrogénoxid, valamint az egyszerű korom a levegő­ben. S mivel hiányzik az erőteljes légmozgás, foko­zottabban ülepszik a por. Mérések nélkül is tudjuk, hogy szennyezett a levegő a belvárosban és a vasgyárak környékén. Ezzel szemben érdemes nagyot szippantani a levegőben Tapolcán, Lilla­füreden és a diósgyőri vá­rosközpontban. A fővárosban már elké­szült a szmog-riadóterv. Ha a levegő szennyezettsége kri­tikussá válik, csökkentik a nagyobb gyárak füstkibocsá­tását, s végszükség esetén akár az autóforgalmat is korlátozzák. Vajon Miskol­con is számíthatunk-e ha­sonló intézkedésekre? Nos, az igazi szmog kialakulásá­hoz több kedvezőtlen ténye­ző együttes hatása szüksé­ges. Ez akkor következhet be. ha tartóssá válik a sűrű köd, leülepszik a korom, mi­nimálissá válik a légmoz­gás és megfordul az inver­zió, azaz a légköri áramlatok felmelegednek s lefelé száll­nak. Nem valószínű, hogy ez egyszerre következzen be városunkban. * Az orvosok a megmond­hatói, hogy megyénkben és városunkban egyre több a légúti betegségben, asztmá­ban szenvedők száma. Sajnos, ezek a betegségek leginkább a gyermekeket sújtják, ők azok, akik kevésbé képesek alkalmazkodni az egyre po­rosabb és mérgezőbb levegő­höz. S bár Miskolcnak még nem készült el a szomgriadó- terve, és a levegőtisztaság­védelmi szolgálat mérései is bizonyos késéssel követik az eseményeket, mégis tudjuk, érezzük, a helyzet rosszabb, mint amennyire a szakembe­rek becsülik. Még mindig hiányzik — mert nincs rá pénz — az a monitorhálózat, amely a pillanatonként: ér­tékeket mutatja, és a nagy központi számítógéphez csat­lakozva azonnal jelzi a ve­szélyt. Am ha meglesz és majd veszélyt jelez, vajon mit teszünk majd, hogy visz- szaszerezzük a levegő tiszta­ságát, s nagyokat, mélyeket szippantsunk az élethez nél­külözhetetlen oxigénből... (szántó) szmog Kft.-k házon belül ÜzBetemberek kellenek a boltokba A sajátjukat is kockáztatják i/i 'Nemcsak a szervezetek neve változik. A jé kereskedők­re, a kedves és figyelmes eladókra még nagyobb szükség lesz... A Népszabadság egyik de­cemberi száma interjút kö­zölt a Kereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetőjével. Az elképzelések alapjában változtatnák meg az állami kereskedelmet, hogy a ma­gántőkének minél nagyobb szerepe legyen az üzleti élet­ben. Ez lehet az alapja an­nak, hogy Miskolcon a ke­reskedelmi dolgozók körében különböző mendemondák kaptak szárnyra. Például százezer forintba kerül majd az, hogy egy üzletvezető egy új szervezeti felállásban üz­letvezető maradhasson. Az eladók pedig attól tartanak, hogy nekik is magántőkével kell beszállniuk ahhoz, hogy a bolt dolgozói maradhassa­nak. — Mennyi ezeknek a hírek­nek a valóságtartalma? — kérdeztük az üzletek között az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító Ifjúsági Áruház vezetőjét, üveges Lajost, aki tagja a vállalati tanácsnak is a Borsodi Ruházati Keres­kedelmi Vállalatnál. — Hibás a hír. A társasá­gi törvény szerint az új szer­vezetek megalakításához számításokra van szükség, s ezek még nem készültek el. Tőlem is érdeklődött már más üzletből kolléga, hogy valóban az utcára kerül-e akinek nincs pénze a vállal­kozáshoz. Ez a hír is alap­talan. Az viszont igaz, hogy a vállalati tanács megbízta az igazgatót, hogy dolgozzon ki javaslatot új gazdasági és szervezeti formákra. — Hol tart ma ez a munka, s milyen volt a minisztériumi javaslat fo­gadtatása? — kérdeztük Józsa Tibomét, a vállalat igazgatóját. — Meglepett bennünket, mert egyetértettünk az em­lített cikk írójának megjegy­zéseivel, hogy a piac nem újabb adminisztratív eszkö­zök bevetésétől kezd majd Első fordulóban tárgyalja ma Miskolc idei költségve­tésének tervezetét a városi tanács. Most még nem dön­tenek, márciusban mondják ki a végső szót. A két ta­nácskozás között sokan fo­galmazhatják meg a véle­ményüket a dokumentumról. A helyi politikai, társa­dalmi s tömegszervezetek közül a városi KlSZ-bizott- ság álláspontjára is kíván­csiak voltak a tanácson. Ar­ra kértük Gtír Nándort, a KISZ MiskolŐ Városi Bi­zottságának első titkárát, hogy foglalja össze olvasó­inknak a fiatalok mondan­dóját : — A legfontosabb kifogá­sunk, hogy a költségvetés tervezetéből nem derül ki, sikerült-e teljesíteni — s ha igen, akkor hogyan —, a tanács tavalyi költségvetését. Enélkül pedig nehéz felmér­nünk, hogy az idei tervet a tavalyi folytatásának kell-e tartanunk. Nehéz megítélni, milyen alapokon nyugszik ez a költségvetés. Vajon a VII. ötéves terv indokolja, hogy éppen ezeket a célokat tűzi maga elé. a tanács? Erre is választ szeretnénk kapni a virágozni. Annyi bizonyos, hogy szeretnénk olyan dönté­seket hozni, amelyek első­sorban a vevőink és dolgo­zóink érdekeit szolgálják. — A minisztériumi ja­vaslat a vállalati közpon­tok sorsát illetően is vál­toztatást sugall, mondván: aránytalanul magas az irá­nyítói létszám. Önöknél is így van ez? — Vállalatunknak száz­húsz boltja van a megyében, hétszázötven a dolgozók össz- létszáma, és mindössze hat- vanan dolgoznak a központ­ban. Az irányítói létszámot már évekkel korábban sike­rült lecsökkenteni. A magunk szervezetét nem tartjuk élős­ködőnek. Az állami támoga­mostani tanácsülésen. Jó volna, ha a tervek egy kö­vetkező változatában részle­tes bontásban szerepelnének szakigazgatási tervek is. Nem ártana például tudni, hogy az oktatásra szánt ösz- szeget egészen pontosan kik és mire költik majd el. Az sem világos, hogy a most kezdődő beruházások folyta­tására lesz-e fedezet. Ha például elkezdődik az új gimnázium és ' művészeti szakközépiskola építése, mi­ből tudjuk majd befejezni? A fiatalok egyébként egyet­értenék azzal, hogy a költ­ségvetésen belül elsőbbséget kell élveznie az egészségügy­nek. De ugyanilyen fontos az oktatás kiemelt támoga­tása. S végre megnyugtató megoldást szeretnénk látni a lakás-ügyekben. Egy új. vá­rosi lakásgazdálkodási kon­cepció kidolgozása és beve­zetése most már halasztha­tatlan feladatnak tűnik. Örömmel hallottuk egyéb­ként: a tanácstagok közül is többen azt sürgetik, hogy a tanács találjon valamiféle megoldást a fiatalok lakás­hoz juttatására... (B-A) tás lehetőségével nem éltünk, a dolgozóink harminc-ötven százalékkal kerestek, illetve keresnek kevesebbet, mint az olyanok, ahol az állami szub­venció évek óta magas volt. Mindig jelentős összegű adó­val járultunk hozzá a költ­ségvetéshez. Például a szak­munkásképzéshez, de említ* hetem a megváltozott mun­kaképességűek alapját, a kü­lönböző szociális és kommu­nális költségeket, vagy a be­járók utazási hozzájárulását S mindemellett az áruink ál­talános forgalmi adóra köte­lezettek. A társasági törvény­től tehát magunkra nézve azt várjuk, hogy az elszá­molási rend ne tegyen kü­lönbséget magán-kiskereske- dök és például a vállalat kebelén belül működő kft-le között. — Tehát korlátolt fele­lősségű társaságok alapí­tásában gondolkodnak. — Igen. Ügy tűnik, hogy a dolgozóink számár^ is ez lesz a legmegfelelőbb új szervezeti forma. Ennek lé­nyege, hogy nem hirdetjük meg a boltokat, mint an­nak idején például a szer­ződéses üzemeltetésre felkí­nált üzleteket. Az előkészü­letek is házon belül folynak. Szeretnénk vigyázni a vál­lalati vagyon egészére, ami végül is társadalmi vagyon. A boltok dolgozói lennének a társaságok tagjai, tehát, aki teheti, saját pénzével- lép be a vállalkozásba, de ezzel nem vállal irreális ter­het. Mellettük, mint termé­szetes jogi személyek mel­lett, ott lenne a vállalat, mint jogi személy. Tehát a vállalkozásba a vállalat vin­né be a tőke nagy részét. — Az új, magánérdekelt­ségű üzletektől azt várják, hogy a kereskedelmi munka színvonala, kulturáltsága ja­vuljon. — Valóban több munka­jogi szabadság jut azoknak, akik tőkéjüket viszik az üzletbe. Tehát könnyebben köthetnek útilaput azok tal­pára, akik nem felelnek meg. A cégtábla átfestése azonban nem jelent automa­tikusan üzleti sikert. Ott vár rá a legnagyobb remény, ahol a jelenlegi felállásban is olyan válogatott üzletve­zetők és kereskedők dolgoz­nak, akik valóban üzlet­emberek. (oláh) | A KISZ-esek kérdései 1 is ég Ilik a pénzt?

Next

/
Thumbnails
Contents