Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
Szomorúan test a pénzügyi mérleg.»« Búcsú hét mozitól? Hét mozi bezárását tervezi Miskolcon a megyei moziüzemi vállalat. Az erről szóló tegnapi tudósításunkból az is kiderült, hogy ezek a vetítőhelyeik rendkívül gazdaságtalanul működnek. Mennyi ráfizetéssel jár egy- egy ilyen filmszínház fenntartása? — erről kértünk tájékoztatást Pavlyák Péterné- től, a moziüzemi vállalat főkönyvelőjétől. Mielőtt azonban ezeket az adatokat közreadnánk, nem árt felidézni, hogy pontosan miért is volna szükség a hét mozi bezárására. Az állami támogatás legutóbbi radikális mérséklése, valamint a társadalombiztosításban bekövetkezett változások miatt a moziüzemi vállalatnak idén 8 millió forinttal kevesebb a pénze, mint amennyire valójában szükségük volna. Csökkenteniük kell tehát a költségeiket is. Ezért fontolgatják a hét leginkább ráfizetéses vetítőhelyük bezárását. Ami az adatokat illeti tavaly, a 17 miskolci filmszínházat 1 millió 100 ezer látogató kereste fel. A moziüzemi vállalat bevétele a jegyek eladásából városunkban 27,7 millió forint volt. A most bezárásra szánt mozik az összes látogatónak csupán a 6,6 százalékát fogadták, s az összes miskolci bevételnek csupán 5 százaléka származott ezekből. ■ ■ A Diósgyőri Vasas Művelődési és Oktatási Központban például hiába rendeztek be korszerű filmszínházat, egy-egy előadást átlagosan 48-an néztek végig. Így az 1181 forintos átlagos bevétellel szemben 3437 forint kiadást könyvelhetett el a vállalat. Az Ady Művelődési Házban működő moziban már 69 nézője volt minden vetítésnek, ami 1500 forintos bevételt jelentett. A költségek viszont átlagosan 2495 forintra rúgtak. Ami a Petőfi mozit illeti, korábban 100- nál több aláírással, levélben" tiltakoztak a környékbeliek a bezárása ellen. Tavaly ennek ellenére egy-egy elő-' adást mégsem néztek meg 27-nél többen, s a jegyekért előadásonként összesen 436 Ft-ot fizettek ki. Az 1826 Ft- os költségek ennek több mint a négyszeresét jelentették! A város környékén bezárandó keskenyfilmes mozik adásai sem mutatnak kedvezőbb képet. Perecesen 29. a göröm- bölyi Krúdyban 35, a hámori Bükkben 27, a szirmai moziban pedig 16 nézője volt egy-egy filmnek. Érthető tehát, ha éppen ezeknek a vetítőhelyeknek a bezárásáról, illetve az itteni előadások megszüntetéséről mondanák ki a legkönnyebb szívvel a döntést a moziüzemi vállalatnál. A végső szó ebben az ügyben egyébként március elejéig hangzik majd el. A mozik esetleges bezárásával megtakarított öszeggel mindenképen enyhíthetnének a vállalat gazdasági gondjain. A mo'zilátogatókat persze az is érdekli, hogy az intézmények bezárásán kívül milyen más tervei, vannak a cégnek. Elkezdik-e például a régóta tervezgetett és mindig. elhalasztott felújítást a Fáklya moziban? Erről azt hallottuk a vállalat főkönyvelőjétől. hogy szeretnének erre a célra pénzt tartalékolni. illetve különféle forrásokból összegyűltem. De hogy elkezdhetik-e a felújítást, és ha igen. mikor, arról teljes felelősséggel ma még tudtak nyilatkozni. Az viszont tény, hogy hét-nyolcmillió forintra feltétlenül szükség volna, ha rendbe akarnák tenni a Fáklyát. Ideje volna például korszerűsíteni a mozi fűtését, hogy végre gázkonvektor és ne szeneskályha adja a meleget a helyiségben. A székcsere sem számítana olcsó mulatságnak, és a tetőfelújítás, valamint a falak szigetelése is tetemes összegbe kerülne. (bujdos) 1 — ........-...... ■- MII .1— ■— Sok a kéndioxid a levegőben A levegő mintavételi edények tartalmát hetente egyszer analizálják a Köjál laboratóriumában Nincs veszély Hiányzik a monitor- hálózat Fuldoklunk a párás ködben több, mint e«y hónapja. Lasan elfelejtjük, hogy milyen a szikrázó téli napfény. A borongós időjárás nemcsak a hangulatunkat határozza meg, a szélmentes, álló levegőben a szokásosnál jobban terjed az influenza vírusa, s az oxigénhiány miatt egyre többet panaszkodnak a szív- és keringési betegségben szenvedők. Sajnos a meteorológusok nem sok jóval biztatnak: nem számíthatunk radikális időjárás-váátozásra. Így aztán mindannyiunkat élénken foglalkoztat a kérdés: mi van a miskolci levegőben? Dr. Mészáros Sándor, a megyei Köjál főorvosa, a település- és környezetegészségügyi osztály vezetője: — Valóban, a mostani időjárás nem kedvez a folyamatos légcserének. Emiatt a szokottnál fülledtebbnek érzékeljük a város levegőjét. A mérések azonban semmilyen veszélyhelyzetre utaló eredményeket nem jeleznek. Egyébként Miskolc különböző pontjain 12 léve- gőmintavételi hely van. Csütörtökönként gyűjtjük össze az edényeket, másnaponként feldolgozzuk. Kirívó értékeket sehol sem tapasztaltunk. Kéndioxidból köbméterenként 150 mikrograrhm lehet a levegőben, ez a megengedett értékhatár. A vasgyárak környékén az LKM irodaházánál 180—200 mik- rogrammot mértünk. Ez azzal is összefüggésben van, hogy javában tart a fűtési szezon. Sajnos, a borsodi szén magas kéntartalmú, s ennek következményeként a füstjében bőven van kéndioxid. Ugyancsak a gyár környékén, valamivel több a nitrogénoxid, valamint az egyszerű korom a levegőben. S mivel hiányzik az erőteljes légmozgás, fokozottabban ülepszik a por. Mérések nélkül is tudjuk, hogy szennyezett a levegő a belvárosban és a vasgyárak környékén. Ezzel szemben érdemes nagyot szippantani a levegőben Tapolcán, Lillafüreden és a diósgyőri városközpontban. A fővárosban már elkészült a szmog-riadóterv. Ha a levegő szennyezettsége kritikussá válik, csökkentik a nagyobb gyárak füstkibocsátását, s végszükség esetén akár az autóforgalmat is korlátozzák. Vajon Miskolcon is számíthatunk-e hasonló intézkedésekre? Nos, az igazi szmog kialakulásához több kedvezőtlen tényező együttes hatása szükséges. Ez akkor következhet be. ha tartóssá válik a sűrű köd, leülepszik a korom, minimálissá válik a légmozgás és megfordul az inverzió, azaz a légköri áramlatok felmelegednek s lefelé szállnak. Nem valószínű, hogy ez egyszerre következzen be városunkban. * Az orvosok a megmondhatói, hogy megyénkben és városunkban egyre több a légúti betegségben, asztmában szenvedők száma. Sajnos, ezek a betegségek leginkább a gyermekeket sújtják, ők azok, akik kevésbé képesek alkalmazkodni az egyre porosabb és mérgezőbb levegőhöz. S bár Miskolcnak még nem készült el a szomgriadó- terve, és a levegőtisztaságvédelmi szolgálat mérései is bizonyos késéssel követik az eseményeket, mégis tudjuk, érezzük, a helyzet rosszabb, mint amennyire a szakemberek becsülik. Még mindig hiányzik — mert nincs rá pénz — az a monitorhálózat, amely a pillanatonként: értékeket mutatja, és a nagy központi számítógéphez csatlakozva azonnal jelzi a veszélyt. Am ha meglesz és majd veszélyt jelez, vajon mit teszünk majd, hogy visz- szaszerezzük a levegő tisztaságát, s nagyokat, mélyeket szippantsunk az élethez nélkülözhetetlen oxigénből... (szántó) szmog Kft.-k házon belül ÜzBetemberek kellenek a boltokba A sajátjukat is kockáztatják i/i 'Nemcsak a szervezetek neve változik. A jé kereskedőkre, a kedves és figyelmes eladókra még nagyobb szükség lesz... A Népszabadság egyik decemberi száma interjút közölt a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjével. Az elképzelések alapjában változtatnák meg az állami kereskedelmet, hogy a magántőkének minél nagyobb szerepe legyen az üzleti életben. Ez lehet az alapja annak, hogy Miskolcon a kereskedelmi dolgozók körében különböző mendemondák kaptak szárnyra. Például százezer forintba kerül majd az, hogy egy üzletvezető egy új szervezeti felállásban üzletvezető maradhasson. Az eladók pedig attól tartanak, hogy nekik is magántőkével kell beszállniuk ahhoz, hogy a bolt dolgozói maradhassanak. — Mennyi ezeknek a híreknek a valóságtartalma? — kérdeztük az üzletek között az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító Ifjúsági Áruház vezetőjét, üveges Lajost, aki tagja a vállalati tanácsnak is a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vállalatnál. — Hibás a hír. A társasági törvény szerint az új szervezetek megalakításához számításokra van szükség, s ezek még nem készültek el. Tőlem is érdeklődött már más üzletből kolléga, hogy valóban az utcára kerül-e akinek nincs pénze a vállalkozáshoz. Ez a hír is alaptalan. Az viszont igaz, hogy a vállalati tanács megbízta az igazgatót, hogy dolgozzon ki javaslatot új gazdasági és szervezeti formákra. — Hol tart ma ez a munka, s milyen volt a minisztériumi javaslat fogadtatása? — kérdeztük Józsa Tibomét, a vállalat igazgatóját. — Meglepett bennünket, mert egyetértettünk az említett cikk írójának megjegyzéseivel, hogy a piac nem újabb adminisztratív eszközök bevetésétől kezd majd Első fordulóban tárgyalja ma Miskolc idei költségvetésének tervezetét a városi tanács. Most még nem döntenek, márciusban mondják ki a végső szót. A két tanácskozás között sokan fogalmazhatják meg a véleményüket a dokumentumról. A helyi politikai, társadalmi s tömegszervezetek közül a városi KlSZ-bizott- ság álláspontjára is kíváncsiak voltak a tanácson. Arra kértük Gtír Nándort, a KISZ MiskolŐ Városi Bizottságának első titkárát, hogy foglalja össze olvasóinknak a fiatalok mondandóját : — A legfontosabb kifogásunk, hogy a költségvetés tervezetéből nem derül ki, sikerült-e teljesíteni — s ha igen, akkor hogyan —, a tanács tavalyi költségvetését. Enélkül pedig nehéz felmérnünk, hogy az idei tervet a tavalyi folytatásának kell-e tartanunk. Nehéz megítélni, milyen alapokon nyugszik ez a költségvetés. Vajon a VII. ötéves terv indokolja, hogy éppen ezeket a célokat tűzi maga elé. a tanács? Erre is választ szeretnénk kapni a virágozni. Annyi bizonyos, hogy szeretnénk olyan döntéseket hozni, amelyek elsősorban a vevőink és dolgozóink érdekeit szolgálják. — A minisztériumi javaslat a vállalati központok sorsát illetően is változtatást sugall, mondván: aránytalanul magas az irányítói létszám. Önöknél is így van ez? — Vállalatunknak százhúsz boltja van a megyében, hétszázötven a dolgozók össz- létszáma, és mindössze hat- vanan dolgoznak a központban. Az irányítói létszámot már évekkel korábban sikerült lecsökkenteni. A magunk szervezetét nem tartjuk élősködőnek. Az állami támogamostani tanácsülésen. Jó volna, ha a tervek egy következő változatában részletes bontásban szerepelnének szakigazgatási tervek is. Nem ártana például tudni, hogy az oktatásra szánt ösz- szeget egészen pontosan kik és mire költik majd el. Az sem világos, hogy a most kezdődő beruházások folytatására lesz-e fedezet. Ha például elkezdődik az új gimnázium és ' művészeti szakközépiskola építése, miből tudjuk majd befejezni? A fiatalok egyébként egyetértenék azzal, hogy a költségvetésen belül elsőbbséget kell élveznie az egészségügynek. De ugyanilyen fontos az oktatás kiemelt támogatása. S végre megnyugtató megoldást szeretnénk látni a lakás-ügyekben. Egy új. városi lakásgazdálkodási koncepció kidolgozása és bevezetése most már halaszthatatlan feladatnak tűnik. Örömmel hallottuk egyébként: a tanácstagok közül is többen azt sürgetik, hogy a tanács találjon valamiféle megoldást a fiatalok lakáshoz juttatására... (B-A) tás lehetőségével nem éltünk, a dolgozóink harminc-ötven százalékkal kerestek, illetve keresnek kevesebbet, mint az olyanok, ahol az állami szubvenció évek óta magas volt. Mindig jelentős összegű adóval járultunk hozzá a költségvetéshez. Például a szakmunkásképzéshez, de említ* hetem a megváltozott munkaképességűek alapját, a különböző szociális és kommunális költségeket, vagy a bejárók utazási hozzájárulását S mindemellett az áruink általános forgalmi adóra kötelezettek. A társasági törvénytől tehát magunkra nézve azt várjuk, hogy az elszámolási rend ne tegyen különbséget magán-kiskereske- dök és például a vállalat kebelén belül működő kft-le között. — Tehát korlátolt felelősségű társaságok alapításában gondolkodnak. — Igen. Ügy tűnik, hogy a dolgozóink számár^ is ez lesz a legmegfelelőbb új szervezeti forma. Ennek lényege, hogy nem hirdetjük meg a boltokat, mint annak idején például a szerződéses üzemeltetésre felkínált üzleteket. Az előkészületek is házon belül folynak. Szeretnénk vigyázni a vállalati vagyon egészére, ami végül is társadalmi vagyon. A boltok dolgozói lennének a társaságok tagjai, tehát, aki teheti, saját pénzével- lép be a vállalkozásba, de ezzel nem vállal irreális terhet. Mellettük, mint természetes jogi személyek mellett, ott lenne a vállalat, mint jogi személy. Tehát a vállalkozásba a vállalat vinné be a tőke nagy részét. — Az új, magánérdekeltségű üzletektől azt várják, hogy a kereskedelmi munka színvonala, kulturáltsága javuljon. — Valóban több munkajogi szabadság jut azoknak, akik tőkéjüket viszik az üzletbe. Tehát könnyebben köthetnek útilaput azok talpára, akik nem felelnek meg. A cégtábla átfestése azonban nem jelent automatikusan üzleti sikert. Ott vár rá a legnagyobb remény, ahol a jelenlegi felállásban is olyan válogatott üzletvezetők és kereskedők dolgoznak, akik valóban üzletemberek. (oláh) | A KISZ-esek kérdései 1 is ég Ilik a pénzt?
