Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-15 / 39. szám
Eltüntetik-e a bizonyítékokat? Ritka látvány: munkagép egy tornaterem kellős közepén. Felvételünk az avasi gimnázium megcsúszott tornatermi szárnyában készült, ahol most folynak a helyreállítási munkálatok. De nemcsak erről érdeklődtünk a tanácsi biztostól, hanem arról is, hogy tényleg eltüntethetik-e a kivitelezők saját hanyagságuk nyomait, és miért előlegezi meg a tanács a több, mint húszmilliós összeget, amibe a munkálatok kerülnek. (Cikk a 3. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Tőkés partner kerestetik Tájékoztató as Ipari Minisztériumban (Tudósítónk jelenti) Minden magyar kohászati vállalat nyereséges volt tavaly — jelentette be tegnap az Ipari Minisztérium sajtó- tájékoztatóján Vörös Árpád miniszterhelyettes. A borsodi kohászati vállalatok közül az ózdi Kohászati Üzemek várhatóan 163 millió forint mérleg szerinti nyereséggel zár, míg a Lenin Kohászati Művek anyavállalata 42 millió, leányvállalatai pedig mintegy 200 millió forint nyereséget könyvelhetnek el. A tájékoztatón közzétették a kohászat költségvetési kapcsolatainak adatait is, amiből kiderül, hogy a vaskohászat 14,4 milliárd forintot fizetett be az állami költségvetésbe, miközben onnan 3,2 milliárd támogatást kapott. Hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hogy ez is mutatja: ma már a két- három évivel ezelőttivel szemben nemcsak „viszi” a költségvetés pénzét a magyar vaskohászat. A gazdasági eredmények javulását többek között a kohászati termékek világpiaci árának növekedésével indokolták, s ennek kapcsán közölték, hogy a kohászati termékek ára április elsejéh átlag 12 százalékkal emelkedik Magyarországon. Elmondták azonban azt is, hogy az eredményjavulás másik oka a szerkezetváltás, a vállalati költségek csökkentése. Cáfolta viszont Vörös Árpád azt a hírt, miszerint eddig nyilvánosságra nem hozott, titkos szerződésekben kedvezményeket kaptak volna az elmúlt években a kohászati vállalatok. Egy kérdésre válaszolva a miniszterhelyettes elmondta, hogy a katonai megrendelések csökkenése „alapvetően nem érintik a magyar kohászatot, akkor sem, ha egy-két üzemet be kell zárni”, részletekbe azonban nem bocsátkozott. Megerősítette viszont hogy több kohászati vállalat — így például a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek is — szerepel azon az úgynevezett 53-as listán, amellyel Beck Tamás kereskedelmi miniszter az NSZK-ba utazott. A listán szereplő cégeket ajánlja a kormányzat a külföldi vállalatoknak gazdasági partnerül. Ezek a tárgyalások még csak a kezdet kezdetén tartanak. A borsodi vaskohászatról szólva elhangzott még a sajtótájékoztatón: ezek az üzemek is lehetőséget kapnak arra, hogy a korábbinál jobb minőségű ércet importáljanak, részint tőkés országokból, részint a Szovjetunióból. A miniszterhelyettes szerint az idén 200—300 ezer tonna érc behozatala várható. Elmondta azt is, hogy a közeljövőben véglegesítik a Borsodi Vas- kohászati Tröszt működési és szervezeti szabályzatát, így hamarosan végleg tisztázódik, mire is lesz joga a trösztnek, s mire a tagvállalatainak. A korábbi „házon belüli” vitákkal kapcsolatban elmondták a sajtótájékoztatón, hogy a kohászati vezetők ezentúl egymás közötti vitáikat a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésben, nem pedig a sajtó hasábjain fogják megvívni. 0 A legtöbb iskola diákjai - miután elhagyják az alma mater padjait - legfeljebb ötévenként találkoznak újra. Az érettségi és osztálytalálkozók néha azonban kínosra sikerednek: ahogy múlik az idő, úgy fogynak a témák... A nagy hirű iskolák kisugárzása azonban nemcsak térben, de időben is messze terjed: a diákévek alatt megszerzett - szavakkal alig körülírható - „plusz" egy életre szól. Ilyesféle útravalóval indultak neki az életnek az egykori pataki diákok, akik ma is tartják a kapcsolatot egymással. Pataki diák volt Béres Ferenc is, aki díszvendégként vett részt a legutóbbi találkozón. (Cikk a 2. oldalon.) (Kerényi László felvétele) Főtitkári minőségében először látogat Prágába Grósz Károly. Tárgyalópartnere, Milos Jakes a tavaly májusi pártértekezlet előtt járt hazánkban. A mai találkozó azért is különös jelentőségű. mert a csehszlovák vezetők első kézből értesülnek a múlt heti központi bizott)la reqqeli telefon Szmog miatt áramszünet Nem élhetik fel a tartalékokat Változtatni kell a mezőgaztiasági hitelezés rendszetén A múlt heti szmog a nagyfeszültségű villamos légvezetékeket sem kímélte. Milyen károkat okozott? — kérdeztük Burgony Lászlótól, az Étnász műszaki vezérigazgatójától. — Kétségtelen, hogy a porral szennyezett levegő és a szmog miatt veszélybe kerültek a légvezetékek. A por ugyanis rárakódhat ezekre, és a kerámiaszigetelések- nél zárlatot okozhat. Sajnos, a múlt héten is volt erre példa: a Sajó völgyében a bányákhoz vezető 35 kilovoltos vezeték néhány szigetelője tönkrement, s ez áramszünetet okozott. A nagyobb gyárak, üzemek környezetében a levegőszennyezés miatt a földben futnak a kábelek. Harminckét termelőszövetkezet adósságállományát vizsgálták felül megyénkben. Az itt szerzett tapasztalatokról számoltak be tegnap a megyei tanácson Szabó Istvánnak, a Politikai Bizottság tagjának, a TOT elnökének, aki dr. Rédei Lászlónak, az Országos Szanáló Szervezet igazgatójának társaságában érkezett Miskolcra. A megbeszélésen elsőként dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke adott tájékoztatást a termelőszövetkezetekben kialakult kritikus pénzügyi helyzetről. Elmondta, hogy a harminckét jfe Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke a tanácskozáson. Egy asztalnál a cigányság képviselőivel A sokat vitatott lakótelepről A csökkentett komfortfokozatú lakásokból felépítendő miskolci lakónegyedet nem cigányoknak hozzák létre — nyilatkozták többen is régebben már lapunknak. Tegnap mégis a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége és az Országos Cigánytanács vezetőivel ült le tárgyalni a városi tanács elnöke azon a találkozón, amelyre meghívták a sajtót is. A találkozó létrejöttének voltaképp kettős oka volt: egyrészt való igaz, hogy a csökkenteti; komíortú lakásokba cigányak is kerülnek majd, másrészt pedig a tervek eddigi előélete a tömegtájékoztatásban olyan félreértésekre adott okot, amelyeket feltétlenül tisztázni kellett a cigányság vezetőivel. «A „gettó” minősítést egyöntetűen visszautasították mind a tanácsiak, mind a cigányság jelen lévő vezetői sági ülésről. A tárgyalásokon a politikai kérdéseken felül nyilván nagy hangsúlyt kap a gazdaság is. Szorgalmazni fogják, hogy a kapcsolatok ne csupán az egyszerű árucserében nyilvánuljanak meg, hanem alkalmazzák az együttműködés korszerűbb formáit is. (Mezei István, az OCT titkára és az MCDSZ főtitkára. valamint Náday Gyula elnök és Báthory János elnökségi tag), hozzátéve azt is. hogy a Miskolcon alakult Gettóellenes Ideiglenes Bizottság véleményét sem tartják mérvadónak, hanem a telep ügyében a most ösz- szehívandó — tanácsiakból és a cigányság vezetői által kijelölt szakemberekből álló — bizottság véleményét fogadják majd el. (A gettóellenes bizottság tiltakozását és az erre adott tanácsi választ lapunkban nemrég közöltük.) Horváth Béla, a Miskolci Cigánytanács tisztségviselője közölte, hogy alaposan informálódott arról: a miskolci cigányság támogatja a telep felépítését, mert sokan így a jelenleginél jobb lakáskörülmények közé kerülnek. Olyan lehetőség ez, amit nem szabad visszautasítani! — mondta. Véleménye sok mindenben nem egyezett meg az országos vezetőség jelen lévő tagjai által hangoztatottakkal Mezei István főtitkár végül azt mondta, hogy ha a már említett bizottság kialakítja véleményét,, majd annak alapján döntenek a cigányság szervezetei is. Ha igenlő lesz a döntés, munkával is támogatják a telep létrejöttét. A városi tanács elnöke azzal zárta a vitát, hogy az építésről a városi tanács döntött. A párbeszéd azonban tovább folytatódik és együtt kívánják kialakítani a telep létrehozásának társadalmi programját is. (A részletekről a 6. oldalon írunkj termelőszövetkezet adóssága 2,4 milliárdot tesz ki, s további egymilliárd forint az állami gazdaságoké. U gyan- akkor — a megyei agrár- koncepcióban kidolgozott program szerint — több területen kedvező változás következett be a mezőgazdaság szerkezetváltásában. Jobban érvényesül az egyéni érdekeltség, de a kedvezőbb kép a tavalyi kimagaslóan jó termésátlagoknak is köszönhető. Így az eddigi felmérések alapján, 1988-ban mindössze háromnégy termelőszövetkezetben keletkezett összesen 27 millió forint veszteség. Van változás és bizonyos fokú átrendeződés megyénk mezőgazdaságában — erősítette meg az elhangzottakat a tanácskozáson jelen lévő Dudla József, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Csakhogy a likviditási gondok nyomják a versenyképes termelőszövetkezeteket is, s a jelenlegi pénzügyi hitelezések rendszere nem segíti gazdálkodásukat. Példa erre annak a tizenhét termelőszövetkezetnek az esete, ahol feltételként szabták meg. hogy három éven át nulla körüli eredményt kell elérni ahhoz, hogy elengedjék egyes hiteltörlesztéseiket. Eddig ezeket a feltételeket teljesítették, de olyan áron tették ezt, ami már veszélyezteti alaptevékenységüket. Megyénk mezőgazdaságának is — az ország más tájegységeihez hasonlóan — sügős és hathatós segítségre van szüksége ahhoz. hogv talpra állhasson. Segítség lehet ebben a sokféle hitel-visszafizetési teher rendszerének megváltoztatása. Szabó István a tanácskozáson annak adott hangot. hogy van lehetőség olyan ésszerű rendszer kialakítására. amely nem készteti arra a gazdálkodókat, hogy feléljék tartalékaikat t
