Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám
A „két lábon járó romantika" A hetvenéves Bessenyei sjc Othello, a Madách Színházban. A februári Napjaink ' Bessenyei Ferencet azért jó látni, mert nem pusztán nagy lermátumú színész, de maga az eleven két lábon járó romantika. 0 nem tud nem romantikus hős lenni, bármit játszik is, mert ilyen az alkata. Hódmezővásárhelyen szü- letett, hetven éve. Kamasz- ! korában állatszelídítő akart lenni, nem tudta még, honnan tudhatta volna, hogy i később ő lesz majd többnyire a színpadok (és filmek) szelídítésre váró nemes nagy vadja! Cirkuszi álmairól mindenesetre hamar letett, és 21 éves fejjel — anélkül, hogy akár megkísérelt volna bejutni a Színiakadémiára, vagy más színiiskolára — jelentkezett Kardos Gézánál, a Szegedi Városi Színház (akkor még így hívták a Szegedi Nemzeti Színházat) igazgatójánál. Bessenyeinek már akkor olyan szép hangja volt (igazából, bár lehet, hogy csak titokban, operaénekes akart lenni, nem prózai színész), hogy a direktor azonnal felvette — a kórusba. , + MISKOLCON VEZETŐ SZEREPEK VÁRTÁK r Rövidesen kisebb szere- 1 pékét kapott, prózaiakat és énekeseket egyaránt, s amikor két év múlva, 1942-ben átszerződött Miskolcra, itt már olyan vezető szerepek várták, mint a Peer Gynt, ' a Bánk bán és Cyrano. így pendlizett azután évekig a miskolci, a szegedi és a pécsi színház között, míg végül kikötött Budapesten a I Nemzeti Színházban. | Ez 1950-ben történt, és mindjárt az első szerepével az élvonalba került. Sván- gya matrózt játszotta a Lju- bov Jarovája című Trenyov- drámában. Lehet, hogy mai szemmel már egészen más- I képp ábrázolná ezt a csu- ( paszív, csupa erő és csupa I lelkesedés bolsevik matrózt, I sőt, az is lehet — és ez a valószínűbb —, hogy a sematizmus korának az ilyen Ljubov Jarovája-szerű darabjait ma egyetlen színház . sem tűzné műsorára. De abban az időben a kor szellemét szólaltatta meg a kor — egy csapásra első szá- , múvá vált — színésze, Bessenyei Ferenc. Tizenhárom év következett, csupa nagy szerep hosszú sorával. Néhány: Esy : csodálatos Ványa bácsi elő- ■ adásban például nagyszerű, !; igazán csehovi Asztrov doktort játszott, egy fennkölten nemes Illyés Gyula-drámában, a Fáklyalángban olyan Kossuth Lajost, aki „szívünkbe égette” magát, s egy Shakespeare-tragédiá- ^ ban olyan Othellót, akinél féltékenyebb és haragosabb, tisztább lelkű és nemesebb mór el sem képzelhető. Nemcsak a Nemzeti Színház (és a Nemzeti akkor még vitán felül az ország első színháza volt!) első számú hőse Bessenyei ezekben az években, de a magyar . filmművészet is benne látja szuperemberét. A harag napja, a Feltámadott a tenger. a Különös ismertetőjel. s megannyi más, celluloidszalagra vett alkotás kapott óriási lendületet, friss erőt, valódi jellemábrázolást Bessenyei közreműködésétől. + A VÉGTELENSÉGIG IGÉNYES Nyugtalan természet, és meg nem alkuvó. Kérlelhetetlenül szigorú, mert a végtelenségig igényes kollégáival szemben — de önmagával szemben is. Ezért kerül válságba. Ügy érzi, a sok hős szerep egymásra rakódott benne, már csak a szerepek neve változik, de őmaga nem alakul át. bennük. Űjítania kell. megújulnia. Ezért érlelődik meg benne 1963-ban a nagy elhatározás, hogy színházat ’'áltoztat, környezetet cserél. Hátha az új közegben, gondolja, új inspirációk érik, művészete tovább csiszolódik, finomodik. érlelődik. Átmegy a Nemzetiből a Madách Színházba. Néhány évad alatt azonban kiderül, hogy ott sincs jobb helyzetben. Nem változott a szituáció, ugyanolyan romantikus ' hősök alakjába kell a Madáchban is bújnia, mint a Nemzetiben. Sőt, egy fokkal még idegenebbnek is érzi a közeget. Egy szó, mint száz: visszamegy a Nemzeti Színházba és nyugdíjba vonulásáig ott marad. Másfél évtizeden belül kétszer játszotta el a Hegedűs a háztetőn című musi- calban Tevje szerepét a Fővárosi Operettszínházban. Színészi képességeinek minden tartalékát bedobta, drámai erőben és humorban egyaránt gazdag volt ez a csupaszív, csupa agyafúrtság. csupa szomorúság alakítás. Túl a hetvenen is sok ilyent és ehhez hasonlót vár még Bessenyeitől meg nem fogyatkozott létszámú közönsége, színpadon, filmen és a képernyőn egyaránt. Fodor András 60. születésnapjára szánja írását Cs. Varga István. „Tündérváltozatok műhelye a világ” címmel olvashatjuk a Napjaink februári számában. Mellette, mindjárt az első oldalon két Fodor András- vers, a Bumeráng, vqlamint az Alom és való. Folytatódik Ka- rádi Norbert emlékezése, a Gyerekkorom gyárudvara, a má. sodik résszel. Erre a lapszámra esik Versényi Anna bemutatkozása: montázsnak nevezett for. makisérletének Ketrecdalok a címe. A nemrégiben eíhunrt Mocsár Gáborra emlékezik Fekete Gyula — az író temetésén mondott beszédét olvashatjuk most. Mellette Mocsár Gábor egy levele, melyet Időben időtlen üzenet címmel a Napjainkhoz ist, 1972-ben. Ruszoly József a Magyar Köztársaságról (a Magyar- ország államformájáról szóló 1946. I. te, keletkezéstörténetéről) tartott, előadást 1987. szeptemberében a Kremsben megrendezett közép-európai jogtörténeti konferencián. Az előadás magyar nyelvű fogalmazványát közli most a Napjaink. Mégszokott módon gazdag a recenziók választéka. Lengyel József Szembesítés című könyvéről Bakonyi István, Tóth Béla Iratos dombon című könyvéről Horváth Dezső ír. Kiss László a Czakó Gábor— Banga Ferenc által jegyzett 77 magyar rémmesc című könyvről, Hévér Zoltán pedig Laczkó András Fekete Gyula pályájáról írott művéről ad ismertetést. Fónod Zoltán Fábry-monográfiája Az elmúlt évtizedek történelmének vizsgálata alapján készült első tanulmány, amely a fő folyamatok felvázolására, a legfontosabb tények és fordulópontok kiemelésére vállalkozik, a jövő héttől kapható — a Társadalmi Szemle különszá- maként — a Kossuth Könyvkiadó munkahelyi terjesztőinél és a hírlapárusoknál. A Történelmi utunk című jelentés Berend T. Iván vezetésével készült. Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága által kiküldött. Pozsgay Imre vezette 15 tagú munkacsoport az elmúlt négy évtized történetének. a mai helyzet kialakulásának elemzésére és új programnyilatkozat kidolgozására kapott megbízást. A most megjelenő tanulmány a munkacsoport tevékenységének keretében készült. A kiadvány ára 19 forint. a Madách Kiadónál jelent meg, erről Mezey László Miklós számol be. Petövári Ágnes tollából a Vörösváry Sokszorosítói pari Kiadóvállalat művelődéstörténeti szempontból érdekes történetét olvashatjuk. A tankönyvektől a szépirodalomig címmel. Polgár Péter írása zárja a februári Napjainkat, a címe: Megkésett sorok a Házsongárdba. A líra nem szorult ki ezúttal sem: Benke László, Simon Ottó, Filip Tamás, Sajó László. Villányi László. Géczi János, ötvös László, Birtalan Ferenc, Kerék Imre, Zentai László, Ivándy Gyula. Szakái Sándor. Büki Attila. Juhász József, Dobozi Eszter verseit olvashatjuk ebben a hónapban. Ősztől Uj köíépisWai osztályok A tanácson felmérték a lehetőségeket: hol lehet ősztől új osztályokat nyitni a középiskolákban. Hiszen tanterem nélkül ez nem megy... Üj gimnáziumi osztály nyílik ősztől a Kil- lián Gimnáizumban. s figyelembe véve a szakközép- iskolák iránti érdeklődést, egy-egy új osztályban kezdik meg a tanítást a Zalka Máté. a Gábor Áron, valamint az Egészségügyi Szak- középiskolában. és a 100-as szakmunkásképző intézetben. ahol emelt szintű oktatás folyik. A tanácselnök levele Csiszár Imrének Csiszár Imrének, színházunk volt művészeti vezetőjének, a Nemzeti Színház most -kinevezett igazgatóhelyettesének a következő levelet küldte el dr. Kovács László, városunk tanácselnöke: CSISZÁR IMRE igazgatóhelyettes, Nemzeti Színház, Budapest. Kedves Barátom! Őszinte szeretettel és megbecsüléssel gratulálok mind magam, mind munkatársaim nevében megtisztelő megbízatásodhoz. Bízunk benned, és szívből reméljük, hogy a szakma igazi elismerése színházépítő és színházat teremtő törekvéseidnek szól. A tisztes rang, mely az ország első színházának egy Se vezetőjét fnegilleti, nemesik dicsőség, hanem felelősség is, jnelyr-ok — hiszenrj azt — jól meg fogsz felelni. Kívánom, hogy a Miskolci Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként szerzett tapasztalataidat, ismereteidet a közönség megelégedésére és a művészet örömére kamatoztasd majd Miskolc, 1989. február 8. Őszinte barátsággal: Dr. Kovács László (barabás) A MISKOLCI ÉPÍTŐIPARI VALLALAT FELVESZ ♦ asztalos ♦ kőműves ♦ bádogos ♦ ács ♦ autódaruvezető szakmunkásokat. JELENTKEZÉS: munkaügyi osztály Miskolc, József A. u. 40. A MISKOLCI ÉLELMISZER-KISKERESKEDELMI VALLALAT VÁLLALATI TANÁCSA pályázatot hirdet- elhalálozás miatt — igazgatói munkakör betöltésére A megbízás határozott időre (3 évre) szél, a munkakör a megválasztást követően megállapodás szerinti idöponttél tölthető be. Alkaln • isság esetén pályázattal megújítható. A vállalat .^"-kategóriájú, éves forgalma 3,7 milliárd forint. A VALLALAT TEVÉKENYSÉGI KORÉ: Miskolc város és peremterületének, valamint az ahhoz tartozó üdülőterületek alapvető élelmiszer- és napicikk- ellátásának biztosítása. A vállalat nagykereskedelmi tevékenységet nem folytat, leányvállalata nincs. A VÁLLALATHOZ TARTOZÓ EGYSÉGEK SZAMA: ♦ 169 egység ♦ karbantartó részleg (60-65 fős) ♦ dekorációs csoport A MUNKAKOR FŐBB KÖVETELMÉNYEI: ♦ a vállalat felső szintű irányítása és hosszabb távú eredményes működésének biztosítása, továbbfejlesztése, stabil pénzügyi helyzet megtartása mellett, + jó szervező és kapcsolatteremtő képesség, ♦ a vállalati gazdálkodás kérdéseiben megfelelő ismeret és vállalkozói készség. A PÁLYÁZATON VALÓ RÉSZVÉTEL FELTÉTELE: ♦ Közgazdaságtudományi Egyetem Belker, szakon szerzett oklevél, ♦ kereskedelemben, vagy szakirányú felsőbb szintű irányításban, illetve ellenőrzésben eltöltött legalább 5 év gyakorlat, ♦ erkölcsi, politikai feddhetetlenség, ♦ legfeljebb 45 éves életkor, • ♦ jó egészségi állapot, ♦ miskolci lakhely. A pályázathoz csatolni kell a feltételek meglétét igazoló hivatalos okiratok hiteles másolatát. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: ♦ a pályázó főbb személyi adatait, ♦ részletes szakmai és önéletrajzát, ♦ jelenlegi és korábbi munkahelyét, beosztások megnevezésével, ♦ eddigi szakmai és vezetői tevékenységének részletes ismertetését és elért eredményét, ♦ a kereskedelmi munkával összefüggő javaslatait, szervezési és vezetési elképzeléseit. BÉREZÉS: a módosított 5/1983. (IX. 12.) Mt. sz. rendelet keretei között, premizálás: a 84/1988. (XII. 15.) Mt. rendelet alapján. A PÁLYÁZATOT AZ ALABBI CÍMRE KÉRJÜK BENYÚJTANI: 1989. március 10-ig. Miskolci Élelmiszer kisker. Vállalat közgazdasági osztály, dr. Sdssné dr. Király Katalin, a vállalati tanács elnöke, Miskolc, Beloiannisz u. 1. sz. 3525, telefon: 15-232. A bontókra kérjük ráírni: PALYAZAT. A pályázatok kezelése bizalmasan történik, mindennemű további felvilágosítást Képes Károlyné személyzeti és okt osztályvezető ad. Teiefonszám: 89-473. A pályázat elbírálásának eredményéről a pályázók írásban értesítést kapnak.
