Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
Három gyárat menedzselnek Kinevezték a vaskohászati tröszt vezetőit Tóth Lajos, a Borsodi Vas- kohászati Tröszt elnökigazgatója tegnap délelőtt a tröszt székházában megbízóleveleket adott át közvetlen munkatársainak. Kolossay Tibor gazdasági vézérigazga- tt -Helyettes dr. Molnár László, kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettes, dr. Horogh Lajos műszaki és fejlesztési vezérigazgató-helyettes, Kecskeméti István közgazdasági igazgatóhelyettes, dr. Viszokai Gábor pénzügyi igazgatóhelyettes, és Sípos István fejlesztési igazgatóhelyettes vette át kinevezését. Ez alkalomból sajtótájékoztatót is tartottak, amelyen az elnök-vezérigazgató elmondta mindazokat a célokat, törekvéseket és terveket, amelyet lapunkban egy vele készült január eleji interjúból már megismerhettek. A tröszt alapítását azonban még mindig vannak, akik megkérdőjelezik. A mai gazdasági életbén ugyanis inkább a trösztök szétválása, s a vállalatok önállósodása a tendencia. A kérdésre adott válaszban a kővetkezőket fogalmazták meg: hazánkban három azonos alapvertikumú vállalat dolgozik, s a gazdasági számítások szerint kettő is sok. hiszen csaknem ugyanolyan vaskohászati idomokat gyártanak. A klasszikus vállalati önállóság az érdekellentétek miatt nem képzelhető el a jelenlegi helyzetben, hiszen a piacokon nem erősítik, hanem gyengítik egymást. Tulajdonképpen ennek kivédésére a kooperációs készség javítására, Mit fizet a biztosító? Ha elés a dokumentáció... Kigyulladt egy vállalati Iroda, amelyben fontos műszaki dokumentációkat őriztek. Egy miskolci üzemben pedig a számítógépek gondosan őrzött mágneslemezeit lopták el a betörők. Az anyagi kár mindkét esetben látszólag jelentéktelen. A pa- uszpapir és a mágneslemez nem drága. Ám a tervek njrakészítése, a fáradságos munkával begyűjtött adatok ójraprogramozása költséges feladat. Hogyan térítik meg az érintettek kárát egy-egy ilyen esetben? — kérdeztük Ber- tzely Gyulától, a Borsod Megyei Állami Biztosító igazgatóhelyettesétől : — Ilyen esetekben jó, ha tudjuk, hogy nem eszmei áron térítjük meg a kárt. Ha elég egy film, vagy megsemmisül egy mágneslemez, csupán a szigorúan számolt anyagi-dologi költséget fizethetjük meg. Tervrajzoknál mi álljuk az eredeti dokumentáció pótlásának költségét. Ugyanúgy a mi pénztárcánk bánia azt is, ha újra kell programozni az eltűnt mágneslemezt. Azt viszont nem fogadhatjuk el. hogy ezek az értékek pótolhatatlan jelentőségűek, és ennek megfelelő mértékű a kár. — Lehetséges-e. hogv külön szerződést kössünk az ilyen jellegű tárgyak, dokumentációk úgynevezett eszmei értékkel való biztosítására? — Üiabban már ilyen megállapodást Is kötünk, eszmei értéken biztosíthatók a műalkotások. a festmények, a bé'yeggyű.i termén vek, a szobrok és az eredeti szőrmék. Ezeknél az üsrvfél határozza meg, hogy mit jelentenek számukra a felsorolt tárgyak. S az természé+es. hogy az eszmei érték nagyságával arányosan állaoítipk még a biztosítási díiat. Ennek köszönhető, hogv van egv bizonyos ésszerűségi határ, ■min túl nem érdemes föl- becsülni a szóban forgó műalkotást. — Sok panasz forrása volt, hogy az elveszett, vagy tönkrement tárgyakért sosem annyit fizettek, mint amennyibe azok kerültek. Mi az oka ennek? — A régi biztosítási rendben kártérítésnél nem az újrapótlás költségét vettük alapul. Az avult árból indultunk ki, térítésnél levontuk a korábbi használat értékét. Ezért ajánljuk mindenkinek a legújabb biztosítási formát, a családi otthonbiztosítást, a sokat hirdetett CSOB- ot. Ennél már nem vesszük figyelembe, hogy a leégett ház a tulajdonosnak valamikor mindössze 200 ezer forintjába került, és milyen sokáig lakhatta. Egyszerűen — a megemelt biztosítási összegért — annyit fizetünk számára, amelyből újjáépítheti a mai árakon. S ha vasalás közben kiégeti az ingét, nem a hajdani 300 forintos régi. hanem az új, 600 forintos vásárlási árat fizetjük a károsultnak. Tény, hogy ennek a tarifája nagyobb, viszont baj esetén nem éri csalódás a károsultat. (szántó) az egységes árpolitikában és az összehangolt visszafejlesz- tési és fejlesztési tervekben kell, hogy irányító és menedzserszerepe legyen a trösztnek Átmeneti formának tartják, amely megteremti a struktúraváltáshoz szükséges feltételeket, s a ’90-es évek közepén egy holdingvállalattá nőhetné ki magát. A feladat megoldása szerintük nem lehetetlen, s most a kezdetben már biztató jeleit látják a változásnak. Az első féléves gazdasági mérések alapján lesz rá lehetőség, hogy a bankokkal tárgyaljanak fejlesztési feltételekről. Emellett külföldi tőkére is aspirálnak. Az LKM a közelmúltban alapított vegyesvállalatot egy NSZK céggel és komoly tárgyalások folynak más NSZK-beli és dél-koreai cég tőkéjének borsodi vaskohászati befektetésére is. Zöldség- és dísznövény- katalógus Megjelent az új zöldségéi dísznövénykatalógus. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat három éven belül másodszor ad közre katalógust az általa forgalmazott mintegy félezer zöldség- és virágfaj összesen csaknem ezer fajtájának leírásával. A kiadvány a szaporítóanyagok árát ugyan nem közli — hiszen ezek manapság a magtermelőktől- és a -feldolgozó üzemektől függetlenül elég gyakran változnak —, ám a könyv hasznos tanácsokkal látja el a kertészkedőket a növények termesztésének módjáról: a talaj kiválasztásáról, a vetés, illetve az ültetés időpontjáról, a szaporításhoz legalkalmasabb klímáról. a növényvédelmi tennivalókról. A színes fénykép- felvételekkel illusztrált katalógushoz a vetőmagbol- t.okban juthatnak hozzá a kistermelők. A kemencéből targoncával szállítják el a készterméket. Egyenesen a gyárból A régi áron Van elég mályl tégla A mindenkori kereslethez kell igazodnia, méghozzá rugalmasan a termelésnek, a javításnak, a karbantartásnak és a termékszerkezetváltásnak is, miközben a gyárakban energiaracionalizálási programot hajtanak végre. Ennek köszönhető, hogy az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat az eltelt három év alatt kilábalt nehéz helyzetéből, a múlt évben már körülbelül 20 millió forint eredményt ért el, melynek tekintélyes része a nyereség — tájékoztatott Garbóczi János vállalatigazgató. Az 1985-ös 1606 fős vállalati létszám mára 1300-ra apadt a hét gyárban. A múlt évben összesen 120 munkással kevesebben, 20 millió darab kisméretű téglaegységnek megfelelő falazóanyaggal gyártottak többet, mint 1987-ben. A hagyományos falazóelemek mellett egyre több, korszerű hőtechnikai szabványoknak megfelelő új termékféleség kerül le a gyártósorokról. Jelenleg is foglalkoznak új termékfajták fejlesztésével. Az új típusú kemény téglafajta például. vagy a kerámialapos áthidaló gerenda — amelyet a Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárával kísérleteztek ki — már a szabványosítás stádiumában van. A vállalat energiaköltségei — gáz-, szén-, villamos energia — elérik évente a 250 millió forintot. Ezért dolgozták ki és valósítják meg a vállalatnál az energiaracioná- lási programot. A vállalati energiamérlegben 5—5,0 százalékos megtakarítást várnak ettől, ahogyan Mátó Gyula termelési igazgató- helyettes elmondotta. A program megvalósítása is pénzbe kerül, de a költségek rövid időn belül, 3—5 év alatt megtérülnek. A vállalat legnagyobb gyárában, Mályiban, tavaly fejezték be ezt a munkát, hatása az idén már mérhető. A kedvező ;dőjárást kihasználva a vállalatvezetés úgy döntött, hogy az év eleji szokásos nagyjavítást szakaszosan bonyolítják le minden gyárban. A mályi gyár egyik fele, az úgynevezett válaszfaloldal jelenleg- termel, míg a gyár másik felében folyik a nagyjavítás. Ügy számítják, március elején, közepén kerül sor a váltásra; ez időtől a HB-öJ- dal termel, és a válászfal- • oldalon javítanak. A gyár területén Tüzép-telep működik. falazóanyag bőven van. A Kiosz Taxi pedig kirendeltséget működtet itt, hogy megkönnyítsék a vásárlók szállítással kapcsolatos gondjait. Emelkednek a termelői árak. az energia, az üzemanyag, mindenféle anyag, a gépek, az alkatrészek áfái is. Legutóbb a fűrészpor árát emelték duplájára, amelyből a téglagyárak viszonylag sokat használnak fel. A termelési költségek állandó emelkedése pedig „előreveti árnyékát”; előbb- utóbb hozzá kell majd nyifl- niuk a fogyasztói árakhoz ts. Jelenleg azonban' van elégendő építőanyag, faíazö- anyag a régi árakon a gyárakban, és a Tüzép-telepe- ken is. (oravec)’ Előrelátóan kalkuláltak Nem drágul a gyermekétkeztetés Az év elején megemelkedett élelmiszerárakat még meg sem tanultuk, pár nap- •ja máris újabbakkal kell ismerkednünk. Ezek az árváltozások azonban — mint azt Sándor László, a SZOT titkára hét eleji nyilatkozatában is megfogalmazta — továbbgyűrűznek, maguk után vonva jó néhány egyéb termék árváltozását is. Hiszen ha például többe kerül az alapanyag, drágább lesz az ebből előállított termék is. Vajon a legutóbbi áremelés után többet kérnek-e szülőktől a gyermekétkeztetésért? A január 9-ei árváltozáskor a vendéglátósok megpróbáltak előrelátóan kalkulálni: az akkor megemelt térítési díjakba beleszámolták az év első részében várható áremeléseket is-. Így számoltak a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat gyermekétkeztetéssel foglalkozó Juventus Leány- vállalatnál is. Igaz, az év elején emiatt nagyobb mértékben, 16—17 százalékkal emelték a díjaikat, így azonban az apróbb áremelések után nem kell újt-a kalkulálniuk. Ez a megoldás első hallásra nem tűnik túl szimpatikusnak, ha azonban figyelembe vesszük, az élelmiszer-áremeléseket, el kell fogadnunk: csak így lehet elérni, hogy ne hetente kelljen többet kérni a szülőktől. Zsáry János, a Juventus igazgatója: — Normáinkat nem Igazíthatjuk minden áremeléshez, nem változtathatjuk állandóan a díjakat. A szülőknek jelenleg 18—28 forintot kell naponta fizetniük, de ez csak a nyersanyagköltség. Hiszen a vállalatoknál a dolgozók is csak az alapanyag- árakat fizetik, a rezsit a cégek vállalták magukra. A gyermekétkeztetésnél sincs ez másként, itt a többi költséget a tanács fedezi. A kisebb áremelések után nem kell tehát folyamatosan változó étkeztetési díjakra számítani. Az azonban a legjobb venédglátós kalkuláció esetén is előfordulhat, hogy az év közben nagymértékben dráguló élelmiszerek közül bizony kevesebb kerül a gyerekek tányérjára. ★ A nagyjavítás minőségétől függ a zavartalan termelés. Tanácstagi fosadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Gáspár Sándor, az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalatnál (Szent- péteri kapu 5—7. szám), 13 órától. V. M.
