Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

\ 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Elavult lakótelepek REGGELI HÍRLAP, 1929. FEBRUÁR 28. Visszatérő téma minden télen a Dani-völgy. Mis- kólónak ez a szomorú szenzációja, mert mindig akad ilyenkor egy újságíró, aki ide kilátogat... Még há­rom barlang. Változnak a körülmények, de mily ke­vés a változatosság — mily sovány a hideg Borzalom fanzádiája — csak a nyomorúság ugyanaz, sikoltó és rettenetes. Nem tudok más hasonlatot találni, mint­hogy ezek a szerencsétlen párák hasonlatosak a ki­vetett állatokhoz. A szegény madarakhoz, a nyulak- hoz és őzekhez, akiket a gonosz ember most furkós- bottal ver agyon, mert éhesek, mert gyengék. A go­nosz ember, a természet amely most agyonveri eze­ket az emberi sorból kivetkőzött gyomorultakat. Mi­ért tűri még a város a Dani-völgyet? ÉSZAK-MAGYARORSZAG, 1949. FEBRUÁR 22. A városi kulturális ügyosztály nagyarányú tervei között szerepel — többek között — a Népkert bota­nikuskertté való fejlesztése. A meglevő fákat, egyéb különleges növényeket táblával jelölik majd meg, ezen felül a Magyarország területén található összes külön­leges növény- és fafajtákat megtelepítik a népkert­ben. A botanikuskert a szaknevelés céljait fogja szol­gálni. Továbbfejlesztik a népkerti szabadtéri színpa­dot is, amelynek bővítését és beépített ülőhelyek elő­készítését egyébként már ebben az évben megkezd­ték. Az ötéves terv keretében megnövelik a szabad­téri színpad területét, fejlesztik a világítási és hang­erősítő berendezéseket, s az ország egyik legmoder­nebb szabadtéri színpadává építik ki. DÉLI HÍRLAP, 1970. FEBRUÁR 16. A Szondi-telepről nap nap után sokan kopogtatnak be kéréssel az I. kerületi tanácshoz. Az egyenkénti magyarázkodás nehéz, a téma a nyilvánosság elé kí­vánkozik. — Elavult lakótelep, a múlt minden átká­val, gondjával-bajával. Mi ezt jól tudjuk — mondja az I. kerületi tanács vb-elnöke, Kammel Lajosné. — Több mint kétszáz csaiád él ezen a telepen. Nagyon sok közöttük a jogos lakásigénylő. Sokgyermekesek, akik évek óta egyetlen helyiségben laknak. Ha idegen jár a telepen, megdöbben a külső kép láttán, még ha belül, a lakásokban tisztaságot, televíziót és szép be­rendezéseket lát is ... A mieroCAD vásár dí'a Számítástechnikai és pénz­ügyi találkozót tartottak a múlt héten, négy napon át a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. Az NME KISZ-bizottsága által szer­vezett mieroCAD ’89 vásár- díjá* a budapesti Koltai Mihály, és munkatársai vit­ték el: az ARCAD elnevezé­sű programjuk segítségével az építészetben is használ­ható a számítógép. A szer­vezők igen sajnálatosnak ’ tartják, hogy amíg hazánk legtávolabbi részeiből, sőt a határainkon túlról is érkez­tek kiállítók és üzletkötők.. addig nem egy miskolci cég nem képviseltette magát a tanácskozáson ... (Kerényi László felvétele) rai Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Kovács Lajosné és Gyöngyösi Dániel a Marx Károly utca 94, sz. alatti pártalapszervezetben, 17 órá­tól; Hutkai Béla, a Vár u. 5. szám alatti pártalapszer­vezetben, 16 órától; Riba Istvánná és Kerényi József a Vár u. 5. szám alatti párt­alapszervezetben, 17 órától. Angol est A miskolci Lévay Körben — a Kossuth utca 17. szám alatt — ma délután 5 óra­kor angol irodalomtörténeti est lesz. Dr. Kováts Dániel tart előadást „Dr. Csorba Zoltán angol tanár, iroda­lomtörténész és szakfelügye­lő emlékezete” címmel. A Lévay Kör középiskolás diá­kokat, tanárokat egyaránt szívesen lát rendezvényén. Betongerenda helyett: panel Mire számíthatnak az építkezők? Van cement, ablak és tégla r Mire számíthatnak az épít­kezők? Javult-e az építő­anyag-kínálat? — kérdeztük Kádár Lajost, a Sajó-parti Tüzép-telep igazgatóját? — Jól kezdtük az évet. az elmúlt két hónapban a szo­kásosnál nagyobb forgalmat bonyolítottunk le. Ez annak köszönhető, hogy felkészül­ten várjuk a tavaszi építé­si szezont. Bőven van ce- mentkötöanyag, sőt az el­múlt napokban olcsóbban is kínálhattuk a fölös készletet. Jó hír, hogy négyféle téglá­val is szolgálhatunk. A vá­lasztékban szerepel a lyuka­csos és a jugoszláv kismére­tű, de művi utalványra ad­hatunk putnoki HB—38-ast és HB—30-ast is. Valameny- nyi típus hőszigetelt, meg­felel a legújabb szabványnak. A Mátra gázbetont 10 szá­zalékkal olcsóbban kínáljuk, s kóVlátlan mennyiségben vi­hetik a kazincbarcikai szili- kátblokkot. Sajnos betonge­rendából most is kevesebbet kaptunk a kelleténél, hiány­cikk az alsózsolcai BVM E- jelű, valamint a miskolci gyár EH-gerendája. Helyette ajánljuk a nem sokkal drá­gább, 60 centiméteres pane­lokat. Ha a gerenda felraká­sával járó élőmunka költsé­geit is belekalkuláljuk, a pa­nel még olcsóbbnak tűnik. Korlátlanul kaphatók a bé- lésfödémtestek, • az ehhez szükséges kefnik, cserepek. A szokásosnál bőségesebb a kínálat faanyagokból. Bár kevés a fűrészáru és a fa­gerenda, ezek helyett vásá­rolhatunk gömbrudat. Ez utóbbiból most is érkezett vagy 50—60 köbméter a te­lepre. S mint tavaly, az idén is hiánycikk az égetett cse­rép. Ezzel szemben kapható jugoszláv hódfarkú cserép, valamint a korábban sokat reklámozott Bramac tetőfe­dőanyag. Románia késik a belső aj­tók szállításával. Emiatt sze­gényesebb' a választék, csu­pán ablakokból jó a kínálat. A soproni Sofa-gyár megkü­lönböztetett ellátásban része­síti a miskolci telepet. Par­kettából már kétszer kaptak nagyobo mennyiséget, most viszont kevés bükk, tölgy, és szalagparkettából választha­tunk. Hamarosan bővül a csempe- és a padlóburkolók kínálata. Az előrejelzés sze­rint olasz, török, és holland csempét kapnak a közeljö­vőben, a választék színesíté­sére. S végül, de nem utol­sósorban : jó az ellátás szi­getelőanyagokból. Alkalman­ként kapható Porán nikecell kőzetgyapot is. Az idén csupán hatan kö­töttek anyagbiztosítási elő­szerződést a vállalattal. Vég­ső soron ez is azt jelzi, hogy biztonságosabbnak tartják az ellátást az építkezők az el­múlt esztendőkhöz képest. A többség arra számít, hogy ha némi utánjárással is, de csak megvásárolható minden, ak­korra, mire szüksége lesz rá. Sz. L Hervadásos betegség* A iák állva halnak meg Százmilliós erdőkárok • Most nyújtják be a számlát Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében 190 ezer hektár te­rületet borít erdő. Ebből 121 ezer hektár tartozik a Bor­sodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasághoz, a többi a ter­melőszövetkezetekhez, az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz és a Miskol­ci Közúti Igazgatósághoz. A gazdaság múlt évi árbevé­tele 1,3 milliárd forint volt, amiből csak 54 millió fo­rint lett a vállalati ered­mény — tájékoztatott Cserép János vezérigazgató. Nem is olyan régen ennek a duplá­ját. sőt három szorosát is si­került elérniük. Mi a vi­szonylag kevés nyereség oka? A gazdaság évente átlago­san 400 ezer köbméter fát termel ki, melynek nagy ré­sze ipari fa. Méghozzá olyan minőségű, hogy nyu­gati országokba is exportál­nak. A gazdaság ebből a szempontból hátrányban van a dunántúli erdőgazdaságok­kal szemben, mivel export- termékük szállítása az or­szághatárig, sokkal többe kerül. Nehezíti az erdőgaz­dálkodási tevékenységüket — ez a másik oka a kevés nyereségnek —, hogy a gaz­daság területén két nemzeti park és több tájvédelmi kör­zet van. Ezek a gazdaság 125 ezer hektáros területé­ből összesen 58 ezer hektárt tesznek ki. Ezeken a terüle­teken csak az illetékesek jóváhagyásával, szigorúan megszabott időszakokban és technológiával folytathatnak erdőgazdálkodást, fakiter­melést. Ez a különleges hely­zet pedig nemcsak nehezíti munkájukat, hanem többlet- költséggel is jár. * T4Z £VE ........... ­KEZDŐDÖTT Nagymértékben csökkenti a gazdaság árbevételét a már tíz éve tartó erdőpusztulás. Évente hatvan—hetven ezer köbméterre tehető az az úgynevezett „száradék”, amelyet kitermelnek, de amelyet nem ipari, hanem csak tűzifaként tudnak hasz­nosítani. Ez pedig évente 80—100 millió forintos árbe­vétel-kieséssel jár. A gazdaság erdőségeinek többsége, 43 százaléka tölgy­fa, 37 százaléka bükk, s eb­ből jóval kevesebb a gyer­tyánfa és csak 8 százalék a fenyőfa. Az úgynevezett hervadásos betegséget, ami a tölgyfákat pusztítja, jó tíz Porvihar David Attenbo­rough, a televízióból ismert, népszerű és rettenthetetlen ter- mészetfilmíró-rende- ző-narrátor megszo­kott egykedvűséggel álldogált a Tízes hon­véd és a Vologda ut­ca sarkán, a tomboló porviharban. — önök talán 1 azt hihetik, ezen a kiet­len tájon nyoma sincs az életnek — mutatott körbe a ko­ra délután alkonyati sötétbe borult tájon —, pedig ez nem így van. Egy ilyen kis porvihar nem is olyan veszélyes, mint amilyennek látszik, a lényeg az. hogy idő­ben félrekapjuk a fejünket a nagyobb porszemcsék elől, va­lamint az, hogy egy­általán ne vegyünk levegőt. A kamera közben végigpásztá'zta a vi­déket: távolabb épü­letek körvonalai bon­takoztak ki a kavar­gó porfelhőből, itt- ott görnyedt alakok tébláboltak bizonyta­lanul, keresve a ha­za vezető utat. — Ezek itt Miskolc őslakói — fogta sut- topóra Attenborough —, ők már teljesen alkalmazkodtak a le­vegő nélküli élet­módhoz. Ami kicsire szükségük van, azt cigarettának neve­zett, felaprított nö­vényi levelekből nye­rik. Ismét, változott a kép: virágmintás pongyolába öltözőit háziasszony kétség- beesett igyekezettel ablakot mosott, mi­közben már szak- szervezeti bélyeg nagyságú homoksze­meket hozott az üvöl­tő szél. — Ilyet sem látni már manapság — su­tyorogta felajzottan a közben kissé poro­sodó David ez az őslakó díszes nász- tollazatban a fészek környékét igyekszik rendbetartani. Ez — mint látják — tel­jességgel lehetetlen, de az ösztön paran­csa mindennél erő­sebb. A kép hátterében közben négytagú csa­lád vonult el lassan, a papát, a mamát és a két gyereket a de­rekukra kötött kötél tartotta össze a vi­harban. Vasárnapi sétájukat végezték. — Nem ez a por­vihar az egyetlen ve­szély, mely az itte­niekre leselkedik — szólalt meg egy por­kupac alól Attenbo­rough. — Itt vari mindjárt a villamos­nak nevezett szörnye­teg, mely utasokkal táplálkozik. Előbb felfalja, aztán kicsit odébb félig meg­emésztve, kilöki őket magából. Ha mind­ezt átvészeli az ős­lakó, akkor már csak a sétálóutca van hát­ra. A kamera most tá­tongó szakadékot mutatott, ennek pe­remén egyensúlyo­zott a műsorvezető, a mélyben gigászi köz­művezetékek mara­kodtak hörögve. — A sétálóutcának nevezeti kanyont a Városrendezés nevű folyam vájta magá­nak, egyik oldaláról a másikra csak a legelszántabb őslakók jutnak el. Mi meg sem kíséreljük vég­rehajtani ezt az esz­telen vállalkozást, inkább más, sokkal barátságosabb vidék­re látogatunk el. Kö­vetkező filmünkből a Tűzföldet ismerhe­tik meg! — intett búcsút Attenborough, és beleesett a hatal­mas gödörbe. Kiss József évvel ezelőtt észlelték. Az, hogy a tölgyfa levelei nyá­ron elszáradnak, hogy a fa ... elveszti vitalitását, a meg- , szokottnál sokkal lassabban 1, fejlődik, növekszik, sőt élet-v funkciói leállnak, a fa állva. elszárad — egyáltalán nem^ hasonlít a klasszikus fabe-, tegségelc egyikére sem. • ELKÉSZÜLT A SZAKVÉLEMÉNY A térképen berajzolt er­dőpusztulások, erdőkárok arra utalnak, hogy a nagy ' iparvidékek szennyezése okozhatja a fák betegségét, cs A- Bükkben Miskolc térsé-'- gében, Tapolcán, Lillái ür^é-* den is találtak beteg fákat.’ Kazincbarcika környékén, Özd vidékén, de még a Her- nád völgyében is pusztul­nak a fák. A tudományos bizottság, amelyet Jakucs Pál akadémikus vezetett,,, 1987-ben, ökológiai • tanul­mányában az erdőpusztulá-v sok okaként a Lenin Kohá­szati Művek, a Borsodi Érc­előkészítő Mű, az Észak­magyarországi Vegyiművek,, a Borsodi Vegyi Kombinát, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Kassai Vaskohászati Kom-^ binát káros hatását jelölte meg. A tanulmány szerint az országban 1,7 milliárd fa pusztul el szennyeződés miatt, ebből 700 ezer köb­méter Borsod megyében. A szakvélemény szerint nem­csak az erdők, de a termő­talaj is nagymértékben ká­rosodik a koncentrált ipar­vidékeken. • EGYEZSÉGRE JUTNI A diagnózis tudatában kí­sérleteket tesznek a gyógyí­tásra, de lényegében ered­ménytelenül. A terápia mind ez ideig nem más, mint az amputálás. Vagyis a lá­bon elszáradt fák kivágása. Már készül a „számla”, a gazdaság kártérítési igénye, amelyet kénytelenek lesznek a szóbanforgó vállalatokhoz eljuttatni. Remélik, nem lesz ebből bírósági per. Mint ahogy a Borsodi Szénbányák Miskolci Bányaüzemével szakértők, ellenszakértők és a biztosító közreműködésé­vel is egyezségre jutottak. Lyukóban és környékén ugyanis a „meddő-gáz” oko­zott lokális erdőpusztulást. A kivágott fák, az elpusz­tult erdők helyére újat kell telepíteni. Az bizonyos, hogy a lábon meghalt tölgyfák helyére más, a a szennyező­dést jobban tűrő, elviselő fafajtákat kell ültetniük... Oravec János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents