Déli Hírlap, 1989. február (21. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-03 / 29. szám

Egyetlen árazógép 20 ezer forintba kerül, ráadásul ezek a masinák, a sűrű használat miatt, egyre gyakrabban romlanak el. Marad a pepecselő módszer: kézzel kitölteni a cé­dulákat. Kopik a gép, fogy a címke Dráva az árváltozás Ha túlóráznak a kereskedők Az avasi gimnáziumtól az egészségügyig 1 tét: több, int négymiüiárd A tanácsülés után is folytatják a tervkészítést A kereskedők számára az árváltozás mindig túlmunkát jelent. Ilyenkor — többnyire záróra után — dolgoznak az árazógépek, az eladók kalku­lálnak, egyeztetnek, új ár­cédulákat ragasztgatnak. A túlórát, a gépeket, a címké­ket a vállalatok fizetik. Va­jon mennyibe kerül a keres­kedelemnek egy-egy árvál­tozás? Az áremelések nemcsak a kereskedők és vásárlók tű­rőképességét teszik próbára, hanem az árazógépeket is. Apró alkatrészei gyorsan kopnak és a tönkrement gé­pek helyett csak a toll ma­rad. Egy-egy üzletben 2—3, a nagyobb ABC-kben 4—5 árazógép könnyíti a munkát — tudtuk meg Ambriskó Dezsőtől, a Miskolci Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat kereskedelmi igazgatóhe­Üzlet leltet Mint lapunkban beszámol­tunk róla, a miskolci Zalka Máté Gépipari Szakközépis­kolában tanfolyamon és di­ákkörön sajátíthatják el a to­vábbképzésre jelentkező szakemberek és iskolai tanu­lók a rugalmas gyártórend­szer kezelését és működési elvét. Az ehhez vásárolt osztrák gépsor azonban olyan drága, hogy többre nem futja a költségvetésből. Az itt dol­gozó mérnök-tanárok ezért kifeilesztették ennek hazai változatát, amelynek egyik tagja a David CNC eszter­gagép. Kalas Imre, az iskola’mű­szaki igazgatóhelyettese el­mondotta, hogy egy, a nyír­egyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Válla­lat által gyártott alapegysé­get fejlesztették tovább. Az új gép licencét a VAGÉP megvásárolta, de az eszter­gákat továbbra is a gépipa­riban kés7.ítik. A szerszám­gép fémek és nemesfémek megmunkálására egyarárt lyettesétől. Egy ilyen japán gyártmányú szerkezet ára 20 ezer forint körül mozog. Egy tekercs árazószalagért 100— 110 forintot fizetnek.' Ebből körülbelül 400 termékre ke­rülhet új cédula. Tehát ma­ga az átárazás is anyagkölt­séges. Ezen felül szükség van plusz munkaerőre is. Olyan szakképzett kereskedőkre, akik gyakorlottan kalkulál­nak, egyeztetik a termelői és fogyasztói árakat, árrése­ket. Szakemberből azonban kevés van. A vállalatnak ter­mészetesen az az érdeke, hogy ezt a feladatot munka­időben végezzék él. Túlóra­pénzt csak több ezer tétel munkaidőn túli átárazásakor igazgatói engedéllyel fizet­nek. Az igazgatóhelyettestől megtudtuk azt is, hogy eze­ket az áremeléskor felmerü­lő költségeket nem a fogyasz­tói árak emelésével fedezik, alkalmas. A vezérlést effv UNICOMP—3M típusú, több­célú illesztőegységen keresz­tül személyi számítógép végzi. Erre a célra a Com­modore—64 is megfelel. A betáplált program és a gép mozgásáról tájékoztató fel­iratok monitorról olvashatók le. A szerszám egyenes és tetszés szerinti sugarú kör­pályán egyaránt mozgatha­tó. Így lehetőség van sík-, henger-, kúp- gyűrű-, mfr hanem saját vállalati költ­ségvetésükből fizetik. Az vi­szont előfordulhat, hogy a jövőben — mivel árréseik­kel egyre okosabban kell kalkulálniuk — ritkábban tudnak kedvezményeket ad­ni. Az Unió ÁFÉSZ-nél pon­tosan meg tudták mondani, hogy az év elejétől mennyi­be került az áremelés. A 220 üzletben összesen 450 ezer forintot fizettek ki. Eb­ben már benne van a túl­órapénz, az árazószalag, az alapvető élelmiszerek árait feltüntető táblák készítésé­nek díja is. Az egyik avas­déli ABC-jülkben például csak a több tekercs árazó­szalagra 4500 Ft-ot költöt­tek. Mindezt itt is saját költ­ségeik terhére számolták el. F. H. net- és gömbfelületek elő­állítására. A David eszterga iránt nemcsak hazai, hanem kül­földi érdeklődés is van: egy robottal összekapcsolva már ősszel bemutatták az egri Mechanoinfo ’88 nemzetközi konferencián és kiállításon. Alacsony ára mellett azért is kelendő ez a gép, mert nemcsak oktatásra, hanem ipari termelésre is alkalmas. Nem számítva a tanácsi tisztségviselőket, több, mint 25-en szólaltak fel tegnap a városi tanács üléséh, kifejt­ve véleményüket az ez évi költségvetési ' tervjavaslat döntéselőkészítő vitaanyagá­ról. Most még nem kelleti dönteni a több, mint négy- milliárd forint sorsáról: a vita célja az volt, hogy meghatározzák a főbb ará­nyokat, a legfontosabb fel­adatok sorrendjét. Végleges döntésre a márciusi tanács­ülésen kerítenek sort! Miután először fordul elő a városi tanács történetében, hogy a nyilvánosság bevo­násával készül a költségve­tés, és ráadásul ez akkor történik, amikor meglehető­sen lapos a város bukszája, érthető módon senki nem csodálkozott a vita hevessé­gén. Dr. Székely László, a városi tanács általános el­nökhelyettese váratlanul egy jó hírrel nyitotta meg az eszmecserét, ugyanis el­mondta, hogy a tervezetben becsültnél jóval nagyobb mértékben 'támogatja a me­gyei tanács Miskolc város költségvetését. A plusz-mil­liók azonban nem oldanak meg minden gondot — to­vábbra is a tanácstagságra vár, hogy eldöntse, mire juttassanak pénzt és mire nem. Anyagi fedezet nélküli tervet nem lehet jóváhagy­ni. ezért meg kell hozni a fájdalmas döntéseket is. A tanácselnök-helyettes újabb hitelek felvételét nem aján­lotta, mondván, hogy így is van elegendő adóssága a városnak. • MIT AKARNAK A DIÁKOK? Rengeteg kisebb és na­gyobb költségvetési tétel sorsát vitatták a felszólalók. Az egyik legtöbbet 6zóba hozott téma a tervezett gimnázium és művészeti szakközépiskola volt. Ennek vitájához megadta az alap­hangot a Miskolc Városi Di­áktanács levele, amelyet odatettek minden tanácstag asztalára. Tizennyolcezer középiskolás nevében azt kér­ték. hogy inkább átképzési központot építsen a város, ahol elhelyezkedni nem tu­dó pályakezdőket oktatná­nak. Bár a diáktanács kép­viselői csak meghívottak voltak, a tanács — élve jo­gával — megadta nekik a szót. Ekkor azt is elmondot­ták, hogy óriási szükség lenne egy diákmenzára is, de jóval nagyobbra, mint amilyet a gimnáziumhoz terveztek. Gimnázium-ügy­ben akkora szópárbaj bon­takozott ki, hogy nehéz volt eldönteni: a támogatók, vagy az ellenzők ér ei nyomnak-e többet a latban. A városi tanács elnöke úgy vélte, hogy az átképzési központra és a Pimnáziumra művészeti szakiskolára is szükség van. De az átkép­zési központ létrehozása me­gyei és regionális feladat, felépítésére több millió dollá­ros világbanki támogatást is kaphatunk, amennyiben úgy dönt a kormány, hogy országrészünkben helvezzék el ezt a létesítményt. Ha nem épül meg a tervezett gimnázium, ráadásul ' elvész a 200 millió forintos megyei támogatás is. A művészeti gimnázium ügyében végül is az a döntés született, hogy bizottságot hoznak lét­re, gálja a léte­sítmény eddigi dokumentu­mait, és valóban pártatlanul alkot majd véleményt. • KELL AZ ÁLLAMI LAKÁS! Érdekes módon a lakás­építés, a lakásgazdálkodá korántsem olyan súllyal sze­repelt a vitában, mint amennyire súlyos a miskolci lakáshelyzet. Cúr Nándor, a városi KISZ-bizottság első titkára elfogadhatatlannak tartotta, hogy az idén nem épülnek állami bérlakások. Hiányolta azt is, hogy bár a tanács régebben úgy dön­tött: lakásellátásra fordítják a bérlakások eladásából be­folyó összegeket, ennek nyo­mát sem látja a tervezetben. Gulyik Zsolt, a városi párt- bizottság titkára is a lakás­gazdálkodásról beszélt első­sorban. Elmondta, hogy a városi párttestületek is tár­gyaltak erről a témáról. Ügy látják: elfogadhatatlan, hogy ne épüljenek Miskol­con állami lakások. Ugyan­akkor tisztában vannak ve­le, mennyire nehéz anyagi helyzetben van a város, ezért azt a véleményt tol­mácsolta: ha elfogadjuk rzt az alapelvet, miszerint a la­kásellátás nem egyenlő a lakásépítéssel, akkor a terv- készítés során minden anya­gi erőt össze kell szedni, amely a lakásra várók sor­sán könnyít, a pénzügyi tá­mogatástól a telekelőkészíté­sig. A lakásügy ma már nem egyszerűen gazdasági probléma, hanem politikai kérdés. Ari is hozzátette mindehhez, hogy jó lenne részletesen megvizsgálni a tervet abból a szempontból: miként lehetne a jelenlegi­nél takarékosabban élni a meglévő anyagi lehetőségek­kel. A tanácstagok általában egyetértettek abban, hogy az egészségügyre és az oktatás­ra többet kell költeni a ter­vezettnél, nem szabad innen elvenni a forintokat. Bárkái László, tanácstag a Vasgyári Kórház főorvosa például el­mondta, hogy még a terve­zettnél több támogatás sem teszi lehetővé minden szük­séges műszer cseréjét a kór­házakban. A gépek, műsze­rek ára ugyanis hihetetlen tempóban nő. Elhangzott a vitában: még annak a rová­sára is emeljék az egészség­ügy gép-műszerellátottságá­nak javítására szánt költ­ségvetés! tételt, hogjy nem épül meg az idén a rég várt avasi orvosi rendelő. Erre felpattant egv avas-déli ta­nácstag, és őrültségnek ne­vezte ezt az elképzel ást, mondván, hogy elviselhetet­len a zsúfoltság az avasi or­vosi rendelőkben. Ö mondta el azt is, hogy nagy p pa­zarlás az útépítéseknél — konkrét példát is említett — és hozátette: jó lenne, há jobban megnéznék, mi ké­szül el a tervekből a hely­színen. • KISZOLGÁLTATOTT HELYZETBEN Meglehetősen sok indula­tot kavart az avasi gimná­zium tornatermének ügye is. A megcsúszott tornatermet ugyanis most a tanács pén­zén állítják helyre. Paláoyi Éva, tanácstag arcátlanság­nak nevezte, hogy most nem a vétkeseknek, hanem a városnak kell kinyügnie azt a több, mint 20 millió forintot, amelyből kijavítjuk az épület hibáit, és talán csak egy hosszas per után sikerül visszakapni az össze­get. Mások azt mondták er­re, hogy a tanács kiszolgál­tatott helyzetben van, mert a csúszást muszáj megállí- ' tani. viszont a felelősség törvényes tisztázása nélkül nincs cég, amely egyetlen fillért is fizetne. Többen szóba hozták azt is, hogy túl sokat költ a város ren­dezési tervekre, amelyekből azután vajmi kevés valósul meg. Erre azt "álaszolta az általános elnökhelyettes, hogy ha nincsenek rendezé­si tervek, akkor „elépíthet­jük” a jövőnket, azaz az el­következendő évek fejleszté­seire nem marad hely. Azt, azonban elismerte, hogy meglehetősen drágák ezek a, tervek, és ezen úgy próbál­nak segíteni, hogy minden lehetséges módon versenyez­tetik a tervkészítőket. Többen kifogásolták, hogy kevés ügyben dönthet iga­zás a tanács, mert sok a cél- támogatás, a „pántlikázott pénz”, amelyet csak az elő­írt feladatok megvalósításá­ra lehet felhasználni. Jobb lenne, ha a megye úgy ad­na pénzt, hogy nem kötné meg a városatyák kezét. Erre az volt a válasz, hogy a céltámogatási rendszer nem szolgál mást, mint » kormány által az egész or-, szágban fontosnak vélt fej­lesztési célok megvalósításá­nak elősegítését. A város­atyák dönthettek, hogy igény­be veszik-e ezt a támoga­tást, vagy sem. Nyilvánva­ló, hogy érdemes élni ezek­kel a lehetőségekkel — az idén például a megyei ta­nács támogatja a jó néhány millió forinttal a színház felújítását, a Széchenyi út átépítését, a lakásfelújítást, az útfelújítást, a vízellátást, a tömegközlekedést. Megle­het, a költségvetés országos reformjában majd más rend­szert alakítanak ki a jövő­ben. • VÉGLEGES DÖNTÉS: MÁRCIUSBAN Dr. Székely László úgy összegezte végül is a dél­utánba nyúló eszmecserét, hogy bár az érdekek nyíl­tan ütköztek, mégis hasznos vita volt, mert kialakultak azok a főbb vonások, ame­lyek alapján tovább lehet „ lépni a tervkészítésben. Két­ségtelen, hogy ami most történik a tervkészítés so­rán, az egy teljesen új. ed­dig még soha nem alkalma­zott módszer premierje. Bi­zonyos, hogy a jövőben sok mindent másként csinálná­nak, például több háttérin­formációt adnának a vita­anyaghoz. Az elnökhelyettes azt is elmondta, hogy sze­rinte is sok millió íorintot össze lehetne szedni innen is, onnan is, okos takarékos­sággal. Most dolgoznak ki egy olyan .érdekeltségi rend­szert, amely ezt segíti elő a gazdálkodásban. A városi tanács tegnapi ülését követően a végrehaj­tó bizottság tárgyalja majd újra a költségvetési javas­latot, most már megnézve, hogy az eddig elhangzottak­nak mi az anyagi háttere. Márciusban dönt végleg a tanács az idei költségvetés­ről, de addig még tartanak egy rendkívüli ülést is, ugyanis a most megtárgva- latlanul maradt négy napi­rendi pontot is meg kell vi­tatni ... (kiss) CNC DoWd eszterga a Gépipariból A David CNC esztergát a szakmai oktatáson kívül az ipari. termelésben is használhatják.

Next

/
Thumbnails
Contents