Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-31 / 26. szám
Leváltják a DVTK elnökét? (CIKK A 4. OLDALON) * POLITIKAI NAPILAP * XXI ÉVFOLYAM. 26. SZÁM ÁRA: 3,50 1989. JANUAR 31., KEDD FORINT Csökkenteni akarják a köhséoeket Bezárnak hét mozit? Ha napfényre, tiszta levegőre vágyunk, ezekben a hetekben fel kell keresnünk a Bükk magasabb tájait. Bánkuton vasárnap szikrázóan kék volt oz ég, valamennyi pályán lehetett síelni, még a szánkópályát is hó borította. A múlt év végén leesett havat a Bánkúti Si- klub tagjai hótapo- sóval „őrizgetik" az amatőr sportolóknak. Újdonság, hogy hamarosan egy új társalgó fogadja a klub vendégeit. (Cikk a 3. oldalon.) (Vadas Zsuzsa felvétele) V: I fi fi í \iná \ . i * > £ ■'» [ \ ' A reformról és 1956 értékeléséről Grósz Károly nyilatkozati Kapcsolat Dél-Koreával Most még 17 működik, de könnyen lehet, hogy márciustól csak 10 moziban vetítenek Miskolcon. Hét vetítőhely bezárását tervezi ugyanis a megyei moziüzemi vállalat. Erről tegnap délután tájékoztatták a pég vezetői az ügyben érintett körzetek Hazafias Népfront körzeti bizottságainak és területi vezetőségeinek képviselőit, valamint az itteni tanácstagokat. Lengyel Ágoston, a moziüzemi vállalat igazgatója elmondotta, hogy a nekik nyújtott állami támogatás évről évre csökkent. A dója ideje már, hogy egyenletes szürkeségben telnek a napjaink, a szó legszorosabb értelmében: régóta nem láttunk napfényt. A meteorológiai állomáson érdeklődtünk e szürke télről. — ötven év alapján • ezen e tájegységen a januári átlag 53 óra napsütés, amelytől alaposan le vagyunk maradva, mindössze 16 és fél Órát sütött a nap az idén, tációt érintő legutóbbi intézkedések, illetve a társadalombiztosítás változásai miatt idén 8 millió forinttal kevesebből gazdálkodhatnak, mint amennyire szükségük volna. Érthető, ha a költségeiket valamilyen módon csökkenteni szeretnék. A jegyek árát — ameddig csak lehet — nem kívánják felemelni, ezért a kiadásaik mérséklésének más módját kell választaniuk. Ezért latolgatják a hét, leginkább ráfizetéses vetítőhelyük bezárását, illetve az itteni előadások megszüntetését. (Folytatás az 5. oldalon) pedig vége a hónapnak. Utoljára január 11-én bukkant elő a nap egy fél órára, azóta nem mutatkozott. Ezt is inkább a Kilián-észa- kon, az Uránia csillagvizsgálónál lehetett látni, a napsütést ugyanis ott regisztrálják, nem itt a repülőtéri állomáson. A rövid távú előrejelzés sem sok jóval bíztat: a magas légnyomás sajnos kedvez ennek az időjárásnak. Svájcból hazafelé a repülőgépen adott Grósz Károly interjút a Népszabadság és a Magyar Hírlap munkatársainak. A hazai helyzetet elemezve elmondotta: reális veszélynek tartja a politikai reform indokolatlan felgyorsulását, robbanásveszélyt lát benne, lehetőséget arra, hogy a politikai folyamatok ellen- órizhetetlené válnak. A svájci találkozón a svájci gazdasági élet legkiemelkedőbb egyéniségei felszólalásukban nagyobb higgadtságot javasoltak, illetve a politikai folyamatok konstruktív irányítását kérték számon. Grósz Károly elmondotta azt is, hogy úgy- érzi: a májusi pártértekezlet óta a gazdasági és a politikai reformprogram végrehajtásához nem javultak, hanem romlanak a feltételek. Részben a társadalmi körülmények romlanak, részben a vezetésben meglevő különbözőségek nehezítik a helyzetet. Ezt kellene megfontolnia a párt vezetésének — mondotta a főtitkár. Arról az értékelésről, amelyről Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja beszélt nemrég a rádióban, szólva az 1956- os eseményekről, Grósz Károly többek között úgy vélekedett: — Amikor azt mondtuk, hogy tudományosan tekintsük át a négy évtized tanulságait, abban az is benne van, hogy újraértékelünk dolgokat. Ám azt, hogy a tudományos értékelésből milyen politikai konzekvenciákat vonunk le, előre nem lehet eldönteni, mert a politikai konzekvenciákat nem egy ember, nem egy bizottság vonja le, hanem a Központi Bizottság — amely kiküldte a munkacsoportot Ezt a kérdést a Központi Bizottságnak kell megtárgyalnia. Nyilvánvaló, hogy egy tudományos következtetésből sokféle politikai konzekvencia levonható, de ez a vita még hátra van. Ügy gondolom,, hogy Pozsgay Imrének és a bizottságnak talán vannak dokumentumai, amelyekre építik ezt a megállapítást — én ilyen dokumentumokkal eddig nem találkoztam. f Németh Miklós miniszterelnök ugyancsak szólt az 1956- os események értékeléséről, a Magyar Gazdasági Kamara elnökségi ülésén. Elmondotta: az MSZMP Központi Bizottsága által életre hívott munkabizottság egyik albizottsága, mely abból a célból végzi az elmúlt 40 év értékelését, hogy munkája eredményét a Központi Bizottság majd megvitassa, egy közbenső tanulmányban úgy fogalmazott, hogy 1956 októberében népfelkelés volt. Ha valamit a múltból meg kell tanulnunk, akkor az az, Marad a borult idő Az előrejelzések alapján mára is az elmúlt napokhoz hasonló időjárás várható: kicsi az esély rá, hogy felszakadjon a felhőzet. Valószínűbb, hogy egész nap borult idő lesz, ónos szitálás, hószállingózás előfordulhat. A hőmérséklet csúcsértéke plusz 3 fok köríti alakul. hogy nagy hiba és még nagyobbakhoz vezet, ha a történelem mindig rendkívül összetett jelenségeit vagy folyamatait egyszavas ítélettel minősítjük — szögezte le Németh Miklós. — Ezért 1956 o*któberét Igazán csak a legellentétesebb fogalmak együttesen képesek kifejezni. Az értékelésben a népfelkelésnek éppúgy helye lehet, mint a nemzeti tragédiát okozó szocializmusellenes terrorlázadásnak. A helyzet tarthatatlanságáról, a Romániában élő nemzetiségiek példátlan elnyomásáról nap mini nap olvashatunk, hallhatunk. S arról is, hogy mind többen igyekeznek hivatalos úton, avagy a zöld határon átjutva a jobb megélhetés reményében Magyarországra, vagy harmadik országba jutni. A romániai menekültek ügyes-bajos dolgait 1987. október 1-jétől a megyei rendőr-főkapitányságok intézik. A borsodi helyzetről tegnap tájékozódott a főkapitányság vezető testületé. Mint dr. Diczházi János rendőr alezredes, igazgatás- rendészeti osztályvezető tájékoztatójában elmondotta, Borsodban 1987-ig 1400 állandó jelleggel letelepedett külföldit tartottak nyilván. Közülük 144 volt a román állampolgár, döntő többségük 1984-et követően kérte letelepedésének engedélyezését. Ám honosításuk, már akkor is igen nehézkes volt, napjainkban pedig szinte lehetetlen. Beilleszkedésük viszont zavarmentes. A Borsodban új otthonra találtak közül többen utaztak nem szocialista országokba is, Holnaptól diplomáciai kapcsolat létesül Dél-KoreávaL Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár már Szöulban tartózkodik, ahol rendkívül szoros programot bonyolítottak le eddig is. Megtartották a koreai—magyar gazdasági együttműködési bizottság első ülését. Szó van vegyes vállalatok létrehozásáról, kereskedőhöz alapításáról, szállodaépítésről, gépkocsi-összeszerelésről, színes televíziók, mosógép, hűtőgép, mikrohullámú sütő gyártásáról és képcsőgyár létesítéséről. ketten jogellenesen maradtak külföldön. Mióta a rendőr-főkapitányság intézi letelepedésük engedélyezését, e másfél év alatt — január 25-éig — j 395-en érkeztek Romániából olyanok, akik nem rendelkeznek konzuli útlevéllel. Közülük 147-en turistaként, 25-en kishatárátlépővel, heten csoportos útlevél birtokában lépték át a határt, míg 213-an a zöld határom, tiltott határátlépést hajtottak végre. Három gyerek már hazánkban született meg. Nem kis gondot jelent, hogy a döntő többség papírok nélkül érkezik, s legtöbb esetben nem tisztázottak otthoni körülményeik sem. A rendőrség rugalmasan kezeli az ilyen eseteket, s bemondás alapján állapítja meg a szakképzettséget. Ily módon a Borsodba érkezettek között 217-en rendelkeznek valamilyen szakmával, 13 orvos, 18 mérnök, két pedagógus, öt egyéb felsőfokú végzettségű és 59 szakképzetlen található közöttük. Román nemzetiségű 14, német egy, cigány származású 26, a többiek romániai magyarok. (Folytatás a 6. oldatod • A Szabadság teret rendezik - eldöntött tény, hogy itt hamarosan díszburkolat kerül a munkagödrök helyére. De a sétálóutca, úgy tűnik, csak a Hunyadi utca elejéig folytatódhat. (Cikkünk ■ 3. oldalon.) Ma reggeli telefon Szürke napok Borsodban még van hely számukra Romániából jöttek, szöktek
