Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-28 / 24. szám

I XXI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1989. JANUAR 28., SZOMBAT ÁRA: 3,50 FORINT Ma reggeli telefon Több a kanyarős beteg Az elmúlt héten még hét kanyarós betegről adtunk hírt. Azóta — különösen a fiatalabbak közül — sokan kerültek kanyaróval kórház­ba. Tovább terjedt a jár­vány? — kérdeztük dr- Mun­kácsy Magdolnától, a me­gyei Köjál járványügyi osz­tályának vezetőjétől. — Sajnos, két helyen is kialakult a járvány gócpont­ja. A 114-es Ipari Szakmun­kásképző Iskola kollégiumá­ban, ahol egy 17 éves fiú lett beteg először, s emiatt szobatársain kívül még 406 tanulót oltottak be, hogy megakadályozzák a kanyaró továbbterjedését. Ezt a kor­osztályt ugyanis különösen veszélyezteti a járvány, mert az 1967. január 1. és 1973. június 30. között születette­ket támadja meg leginkább a kanyaró. A másik gócpont Anna-bányán volt, ahol há­rom kisgyerek lett beteg, ök valamennyien kimarad­tak az életkorhoz kötött vé­dőoltásokból, s most ezért kapták el a betegséget A környezetükben élőket most beoltották, ahol valaki ka­nyarós lett, mindenütt elvé­gezték a szükséges intézke­déseket Kell a gimnázium Ülést tartott a parlamenti elkotmányozó bizottság. Min­den bizonnyal ez év decem­berében társadalmi vita után az Országgyűlés elé terjeszt­hetik az új alkotmány ter­vezetét, s valószínűleg az Országgyűlést követően nép­szavazás dönt majd a sorsá­ról. Egyebek között javasol­ta a bizottság, hogy hazánk neve Magyar Köztársaság legyen, és a köztársasági el­nök ne csak formális tisztet töltsön be. A címerek közül a koronás régi címert, illet­ve Kossuth-címert tartották elfogadhatónak. # Képeinken az új miskolci gimnázium és művészeti szakközép- iskola modellje látható. A nagyobbik képen a hosszan elnyúl« tömbjéről felismerhető iskola mellett láthatjuk a tágabb kör­nyezetet is, a Hunyadi, Dayka Gábor és Szabó Lajos utcák ha­tárolta belvárosi negyedet. Ha 1992-re felépül ez az iskola, ak­kor ugyanis megújul ez a szép adottságokkal rendelkező, de el­hanyagolt belvárosi terület is. A „ha” szócska azért indokolt, mert mostanában többen is azt mondják: nem biztos, hogy szük­ségünk van ebben a gazdasági helyzetben a gimnáziumra és 9 művészeti szakközépiskolára. Mindez az ez évi tanácsi költség­vetés eddigi vitájában merült fel. Hogy miért okozna óriási kárt a városnak, ha ez az iskola nem épülne meg — erről nyilatko­zott lapunknak dr. Környey László, a városi'tanács művelődési osztályának vezetője. A gimnázium felépítése mellett szóló ér­veket a 3. oldalon lévő cikkünkben olvashatják. Pozsgay Imre rádiónyilatkozata A történész-albizottság üléséről Ülést tartott tegnap az MSZMP Központi Bizottsá­gának történész-albizottsá­ga. Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott a Ma­gyar Rádiónak. Nagy Imre egykori minisz­terelnök eltemetéséről el­mondotta, hogy a kormány nem tehetett mást, mint hogy emberiességi szempon­tokat követve eleget tett a kegyeleti követelményeknek. Ez ma még valóban nem # Eddig elsősorban szocialista exportra termeltek a Miskolci Háziipari Szövetkezet diósgyőri üzemének köjödéjében. Miután az idén kevesebb megrendelést kaptak, ezért az itt dolgozók egy része átképzés során tanulja a női szabó szakmát, s eddigi fizetésük átlagát is megkap­ják. A varrodában és a szabászaton ugyanis több dolgozóra lesz szükség. (Cikk a 3. oldalon.) jelent politikai rehabilitáci­ót, és hogy lesz-e ilyen re­habilitáció, azt jósolni nem szabad — hangzott el a beszélgetésben. — Amit Nagy Imre 1953-ban az új kormányprogramban kifeje­zett, abban felfedezhetőek voltak nemcsak a gazdasá­gi konstrukció, intézmény- rendszer átalakításának kö­vetelményei, hanem bizonyos politikai intézmények át­alakítása is, hiszen ő tűzte napirendre a népfront meg­újulásának programját. Min­den feltárt dokumentum azt igazolja, hogy az ’54-ből ’55-be átforduló politikai ha­talmi válságban Nagy Im­rének volt igaza, és a ma­gatartása helyes volt. Ez a korszaka bizonyos, hogy po­zitívnak számít. Nagy Imre- 1956-os tevékenységéről azonban még zajlanak a vi­ták, felmerülhetnek olyan belső és külső összefüggések, amelyek ezt a megítélést árnyaltabbá tehetik. A bi­zottság például úgy látja, a jelenlegi kutatások alapján, hogy ami 1956-ban történt, népfölkelés volt, egy oli- garchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma ellen. Pozsgay Imre hangsú­lyozta: ezzel a formulával, történelmi megítéléssel a politika, a történettudomány és a közvélemény nagymér­tékben közeledett egymás­hoz. A közvéleményben és a párttagság nagy részében is meglevő érzületet fejezte ki az a sommás ítélet, amely egyetlenegy kifejezéssel el­lenforradalomnak minősí­tette, ami ’56-ban történt. Látnivaló, az eddigi kutatá­sok alapján, hogv ez nem állja meg a helyét. Pozsgav Imre azt Is kiemelte, hogy nem tudja elképzelni, hogy visszavonnák a történész-al­bizottság megbízását. Eddig azért nem tártak a kutatásról dokumentumo­kat a közvélemény elé, mert nem haladtaik eléggé előre ezzel a nagyszabású mun­kával. De az eddigi eredmé­nyeket még a Központi Bi­zottság ülése előtt nyilvá­nosságra hozzák — hangzott el az interjúban. Az MSZMP KB történelmi albizottságá­nak tanulmánya a Társadal­mi Szemle márciusi Számá­ban a tegnapi vitában el­hangzott észrevételekkel együtt, teljes terjedelemben megjelenik. II szakszervezetek A Szakszervezetek Orszá- gos Tanácsa továbbra is ra­gaszkodik ahhoz, hogy kap­ja meg mindenki az általá­nos 3 százalékos béremelést, a közelmúltban végrehajtott árváltozások ellentételezé­seként. Ugyancsak el kíván­ják érni, hogy január 1-ig visszamenőleg kapják meg a rászorulók a minimális bért. Február 7-én less egyébként az Országos Ér­dekegyeztető Tanács legkö­zelebbi ülése. f{) Egy ilyen kis jószág, ha felnő, lényegesen több hasznot hoz- hűt az ország más táján, mint Borsodban. Eddig még nem sí« került itt olyan egységet alkotni a mezőgazdasági üzemeknek^ hogy érdemben elismerjék kedvezőtlen adottságaikat. Elgondol kodtató egy összehasonlítás: van olyan hazai téesz, amely egy^ magában több nyereséget produkál, mint a borsodiak együtt« véve. Mit lehet önerőből megtenni, hogy ez ne így legyen. E^« ről esett szó azon az aktívaértekezleten, amelyet a városi párt­bizottság hivott össze Miskolc jobb élelmiszerellátása érdekébe«, (Cikk az 5. oldalon.) Népszavazás az új alotmányró!?

Next

/
Thumbnails
Contents