Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolaót írták, irtuk Beruházások REGGELI HÍRLAP, 1929. JANUÁR 3. A város új és új feladatok megvalósítása előtt áll. Szociális, népjóléti, kulturális téren sok a tennivaló. Annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetés tételei között egyetlen beruházási természetű összeg sem szerepel, mégis Miskolc városa nem állhat meg gyors iramú fejlődése útján. Haladnia kell a lüktető élettel, a fejlődő, a rohanó, száguldó, pillanatra meg nem álló élettel, amely új ötleteket, friss gondolatokat, egész­séges koncepciókat vár, kíván, követel azoktól, akik ha bár csak néhány hónapra is, szóhoz jutnak a vá­ros parlamentjében. A törvényhatósági bizottság új viriliseinek egyrésze nagy vonalakban mór progra­mot adott a Reggeli Hírlap hasábjain. Ez a program telve van ígérettel. A közvélemény tehát joggal és okkal elvárja a néhány mondatos nyilatkozatokban összesűrített programszerű ígéretek beváltását. A kö­zönség az adózó polgárság, a mindennapi lét küzdel­meivel viaskodó munkásság nem kíván lehetetlent. A lehetőség határain belül azonban elvárja és megkí­vánja, sőt megkövetelheti, hogy azok. akik akár vé­gig, akár új alapon vagyoni helyzetüknél, vagy egy másfél évtizeddel ezelőtt történt választás alapján még mindig a törvényhatósági bizottságban helyet foglal­nak, minden közérdekű kérdésben hallassák szavu­kat. esZAKMAGYARORSZÁG, 1949. JANGAR L Miskolc város terveredménye szomorú képet mu­tat, mert nemcsak hogy nem haladta meg az előirány­zatot, hanem el sem érte azt 96 százalékos teljesíté­sével. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország összes városai és vármegyéi átlagosan 20 százalékkal telje­sítették túl az öthónapos tervet, rá kell döbbennünk, hogy Miskolc a legutolsók között kullog, vagy talán legutolsó is a tervberuházások terén... Amíg egyes esetekben, amikor nem eminens közérdekről, hanem apró magánérdekekről volt szó, nagy igyekezettel vé­gezték el a tervmunkát, nagyobb közérdekű létesít­ményeknél, vagy helyreállítási munkáknál azonban a tél beálltáig húzogatták az építkezést. Ez történt a közkönyvtár és a vásárcsarnok esetében is. DÉLI HÍRLAP, 1970. JANGAR 13. . Miskolcon a múlt évében élénkült a fejlesztési és beruházási tevékenység. Kiemelkedett ezek közül pél­dául az LKM új elektroacélműve, a nemesacél- és hengermű, s a MÁV Járműjavító szerelőcsarnoka. A lakosság ellátását közvetlenül szolgálja a tejkombinái; ez évben befejeződő, valamint az új kenyérgyár ez évben megkezdődő építése. Minden eddigi ütemnél je­lentősebben növekedett a lakásépítés, bővült az óvo­dai, iskolai, bölcsődei és kórházi férőhelyek száma. Sajnos, a beruházással még ma sem tart lépést a ki­vitelezői kapacitás: a beruházások időben sokszor el­húzódnak, s minőségileg is kifogásolhatók. A város egyik fő problémája változatlanul a közlekedés. Filmsorozat pedagógusoknak Hét sikerfilmből álló új sorozatot indít a Béke mo­ziban a Pedagógus klub. Az első előadást február 17-én, az utolsót május 12-én vetí­tik. Az 1954-ben forgatott Hátsó ablak című, Hitchcock rendezte amerikai, és az 1934-ben forgatott Iglói diá­kok című magyar film kö­zött olyan, világsikerű al­kotásokat tekinthetnek meg újra, vagy először a nézők, mint a Zsivágó doktor (ame­rikai, 1960). A hét mesterlö­vész, York őrmester és a Gázláng ugyancsak ameri­kai filmek, s az 1954-ben világsikert aratott indiai film, a Csavargó, Radzs Ka- poorral a főszerepben, aki a film rendezője is volt. A filmek vetítése a meghirde­teti napokon mindig pénte­ken fél 7-kor kezdődik, és csak azok látogathatják, akik megváltják a 150 fo­rintos bérletet. A bérleteket a Béke filmszínház Rákóczi utcai pénztáránál lehet be­szerezni. Didó és Aeneas Kórustagok kerestetnek A Miskolci Bartók Kórus ne­héz, de igen szép feladatot vállalt. A Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével be­mutatja Purcell: Didó és Aeneas című müvét. A produkció megvalósítá­sát és a Bartók Kórus veze­tését erre az évadra Molnár László, a Miskolci Nemzeti Színház zenei vezetője vál­lalta. A bemutató március 6-án lesz a Miskolci Nemze­ti Színházban, majd a ter­vek szerint március 8-án Ka­zincbarcikán is elhangzik a mű. A próbák már január ele­jén elkezdődtek a Molnár Béla Ifjúsági Ház nagyter­mében: itt találkoznak a Bartók Kórus tagjai keddi és pénteki napokon este 7 órakor. A Bartók Kórus szí­vesen látná új tagok jelent­kezését, akiket vonz a ki­tűzött nehéz, de szép feladat, a Purcell-mű színpadra állí­tása. A Didó és Aeneas elő­adásához nagyjából 100 tagú kórus szükséges, tehát vár­ják a karéneklésben „múlt­tal” rendelkező jelentkező­ket az Ifjúsági Házba, a pró­bák időpontjában. Konyhakész burgonyát is „Fizetek magának, csak szeressen munkát99 jfc Sokan megfordultak pénteken délelőtt a miskolci Mun­kaügyi Szolgáltató Irodában — hátha valamelyik vállalat­nál kezdhetik a hetet. Nagyim Nincs ugyan „főszezon”, mikor a nyári gyümölcs- és zöldségfélék egymásra ér­nek, ennek ellenére három- műszakos termeléssel dolgo­zik a Miskolci Hűtőház. Mint azt Somos Miklóstól, a hűtőház főmérnökétől megtudtuk, most éppen ex­portra gyártanak elősütött, pirított hagymát. Ennek jó piaca van a tőkés országok­ban. Ezért most ideiglene­sen leállították az elősütött, félig kész burgonya készíté­sét, mert a hagymát ugyan­azon a gyártósoron állítják elő. A hónap második felé­ben újra az előre gyártott, félkész burgonya lesz soron. A lízingben vásárolt új burgonyafeldolgozó sor jól bevált. Üzembe helyezése óta kereken 2000 tonna készter­méket állítottak elő rajta. A kapacitása naponta mintegy 50 tonna, s ezt elsősorban belföldi piacon értékesítik. Kisebb mennyiségben expor­tálnak is, de most újra meg kell keresni a helyüket a külföldi piacon. Ugyancsak a hazai piacra gyártják a bur­gonya és a liszt felhasználá­sával készített burgonyakro­kettet A piád viszonyokat és igényeket, valamint az új gépsor kapacitását figye­lembe véve, arra törekednek és azt tervezik, hogy széle­sítik a burgonya alapanya­gú gyártmányaik körét A burgonyát különböző félkész, feldolgozott formában hoz­zák majd forgalomba, úgy is mondhatni, hogy „kony­hakész” állapotban. Ezeket az elképzeléseket már az idei gyártási évben szeret­nék megvalósítani. A miskolci Munkaügyi Szolgáltató Iroda várótermé­ben pénteken, délelőtt alig egy óra alatt legalább hú­szán megfordultak. Többen reménykedve vették kézbe a betöltetlen állások címeit. Voltak azonban, akik hiába jöttek ide, munkát nem ta­láltak. Juhászné Szathmáry Ki­rály Éva szeptember 1-től próbál munkahelyet találni. Számítógép-kezelő tanfolya­mot végzett, ennek ellenére korábban felszolgálóként dolgozott a miskolci szociá­lis otthonban. Itt betegsége miatt mondott fel. Most egyedülálló, beteg édesany­jának 3800 forintos nyugdí­jából élnek ketten, már hó­napok óta. Most munkanél­küli-segélyt szeretne kapni, hogy egy kevés pénzhez jus­son. Csak márciusig lenne szüksége rá, mert akkor már csábító állás várja egy büfében, havi 5 ezer forin­tos fizetésért. Horváth Zoltán, a Szöv- épker volt segédmunkása már három hónapja nem dolgozik. Most ő is munka­nélküli-segélyért folyamo­dik, mert egyelőre reménye sincs arra, hogy valahol al­kalmazzák. Forróról költözött édesanyjával Miskolcra. Je­lenleg egyikük sem rendel­kezik semmiféle jövedelem­mel. Sógora tartja el mind­kettőjüket. Minél előbb mun­kát szeretne kapni, mert a segély csak enyhíti kilátás­talan helyzetüket, gondjai­kat nem oldja meg. Sajókeresztúrról egy idős ( házaspár jött az irodába, hogy a férfinak segédmun­kás, vagy éjjeliőr állást ta­láljanak. Az asszony 2800 fo­rintos nyugdíjából élnek, több mint egy hónapja. A faluban, vagy a környéken semmilyen munkahelyet nem talált a férfi. Koráb­ban a Miskolci Mélyépítő Vállalatnál dolgozott, ám téli fizetését kevesellte, ezért otthagyta a céget. Tudta ugyan, hogy nehéz lesz el­helyezkednie, arra azonban nem számított, hogy még január közepén sem lesz állása. Reménytelennek ér­zi a helyzetét. Az irodából kifelé jövet az asszony a vélt utolsó eszközhöz folya­modva, odasúgta: hajlandó vagyok fizetni, csak szerez­zen munkát a férjemnek. Nem adta meg nevét az az ötödéves levelező joghall­gató sem, aki gépszerelő I szakmájában kíván elhelyez­kedni, diplomája megszer­zéséig. Korábban egy kő­műves kisiparosnál dolgozott segédmunkásként. Most azonban tél van, pang a piac. Neki szerencséje volt. Az irodából két kisszövetke­zet címével a zsebében tá­vozott. Egy határmenti lris falu­ból utazott a miskolci iro­dába egy 32 éves fémszer­kezet-lakatos, aki 8 hónap­ja már családjával a gyes­ből és az alkalmanként végzett munka díjából él. Egy jól fizető, biztosra ígért külföldi munka reményében1 hagyta ott a helyi termelő­szövetkezetet. A fővárosi vállalatnak azonban nem si­került a szerződést megköt­ni. Onnan tehát lemaradt, de korábbi munkahelyére sem mehetett vissza, mert helyére m'ást vettek feL A betanított esztergályos ittasan ment be a Digépbe, ezért onnan azonnal elbo- ' csátották. Képzésének díját1'' most visszakövetelj tőle a vállalat, de nem tudja, mi­ből fogja visszafizetni. Mi­óta a Digépből elküldték, már két munkahelyen is megfordult. Márciusig rend­őri felügyelet alatt áll, ami csak akkor szűnne meg. ha lenne munkahelye. A vál- * lalatok viszont előélete mi­att nem alkalmazzák. Most újra az iroda, és kezdődik ■' minden elölről... (szikra) A közúti Igazgatóság levele Decibelben mért érvek (folytatás ttz 1. oldalról) Varga József, a Miskolci Közúti Igazgatóság igazga­tója levelet írt szerkesztősé­günknek, amelyben elemzi, miért okoz gondot a Petőfi téri új útszakasz átépítése­kor — és más esetekben is — a zajhatárértékek betar­tása. A miskolci Petőfi tér problémáját részletesebben kibontva vissza kell utalni a Miskolc megyei város ál­talános rendezési tervének kiegészítéseként készített zajtérképre, melynek alap­ján a Szentpéteri kapuban a zaj szint 70—75 dB (A). Egyébként a város összes fontosabb útvonalán maga­sabb a zajszdnt a megen­gedettnél, sőt a Zsolcai ka­pu—József Attila útvonalon a 75 dB (A)-t is meghalad­ja. Városi viszonyaink igen jellemző példája, hogy a Köjál mérései szerint a me­gyei kórház főút felőli he­lyiségeiben a betegágyakon mérhető zajszint nappali értéke is eléri a 70 dB (A) -t. A Petőfi tér jelenlegi ál­lapota már régóta foglalkoz­tatja a tanács és a közúti igazgatóság szakembereit, és a lehetetlen forgalmi hely­zet feloldásaként az átépí­tést több újságcikk is sür­gette. A tervezett kialakítás a tanáccsal közösen kiírt tervpályázat eredményeként jött létre. Az út nyomvona­lának jóváhagyása után ké­szült el a beépítési terv, mely ugyan az Országos Építésügyi Szabályzat előírá­sait betartja, de a közle­kedési zaj elleni védelem­mel nem foglalkozott. Meg kell azonban jegyezni, hogy a védőtávolsággal történő zajcsökkentés belvárosi te­rületen nem is alkalmazha­tó, és a 100 m-es nagyság- rendű közterületek e célra ■nem biztosíthatók. A belvá­rosi terület a világon min­denütt megköveteli az inten­zívebb területhasználási, az utcás-teres településszerke­zet kialakítását. A korrekciós szakaszon a várható zajhatár az út to­vábbi szakaszaihoz viszo­nyítva csökkenni fog, ezt a következő intézkedésekkel lehet elérni: a forgalom csökkentése — a forgalom egy része a jelenlegi nyom­vonalon marad; forgalom- áramlások szabályozása ösz- szehangolt jelzőlámpás rend­szerrel; zajcsökkentő bur­kolat alkalmazása. Ebből látható, hogy a közúti igaz­gatóság a területén mindent el akar követni a kedvezőt­len hatások csökkentése ér­dekében. További zajcsök­kentés az ilyen városias jel­legű beépítésnél az épületek építése, felújítása kapcsán alkalmazható beavatkozások­kal érhető el (pl. három ré­tegben üvegezett nyílászárók alkalmazása). Az igazgató- sági intézkedések megtétele esetén Is várható, hogy a zaj szint 70 dB (A) körül fog alakulni, ami ugyan ke­vesebb a meglévőnél, de magasabb a határértéknél. Ezért éltünk a 4/1984. (L 23.) EüM sz. rendelet adta lehetőséggel, és kértük a ha­tárérték megemelését. A rendedét szerint a határér­ték szélső esetben 10 dB (A)-lel is megemelhető lett volna! Ha megépül a terve­zett korrekció, az egész tér­ség közlekedési zajszintje 1995-re prognosztizálva 70 dB (A) érték körül várha­tó. Az építés elmaradása esetén a jelenlegi csomó­pontban ez az érték 84 dB (A) értékű lesz, és valószí­nű, hogy az így keletkező . forgalmi zajok is túllépik a határértékeket a lakótelep nagy részén is. Továbbá egyértelműen kimutatható, hogy az építés elmaradása esetén a térségben 741 kg CO, 89 kg CH, 42 kg NO és 6 kg koromlerakódás-több- lettel kell számolni napon­ta, ami éves szinten óriási mennyiség! Ezen adatok is­meretében érthetetlen szá­munkra a zajszennyezés ki­emelése, amikor az egyéb légszennyezési ártalmak ko­molyabb károsodásokat idéz­nek elő. Véleményünk, sze­rint a nagyobb „balhét” akkor kell elvinni, ha az építés elmarad, és azoknak, akik továbbra is a jelen­legi körülmények között lesznek kénytelenek közle- . kedni gépjárművel és gya­logosan egyaránt. Várható lesz a torlódás növekedése, a közlekedők türelmetlensé­gének, agresszivitásának fo­kozódása, és ezzel együtt a rendszeresen itt közlekedők számára az egészségkárosító stresszhatások növekedése Is. A levélben arról te szó esik, hogy a rendeletben előírt zajhatárértékeik meg-., egyeznek az osztrák és nyus .s gatnémet előírásokkal. Csak- hogy a kinti és a hazai au- tópark nem ugyanaz ... Ar­ról is ír Varga József, hogy a kisebb útkorrekciók némi- lég segítenek a zajon is, . ám nem képesek teljesíteni a határértékeket, így több túlterhelt útszakaszt — pél- r dául Mezőkövesden és Sa- jószentpéteren — nem lehet ;, felújítani. A levél végén azt is leszögez! az igazgató, hogy ha a lakosság nem igényli, szomorúan, de le­mondanak a Petőfi téri sza-..' kasz átépítéséről. Megjegyzi azt is: vajon a Tulipán­tömbben épített vagy az északi tehermentesítő út mellett felhúzott és az egyéb fűutak melletti foghíjban lét­rehozott épületek ém'tni. be-, ruházói és engedélyezői ren­delkeznek-e a zajvédelmi szempontból szükséges enge­délyekkel? ' * Ügy véljük, hogy az út­szakasz megépítésének ügyé­ben minden szakmai érvet mérlegre kell tenni. S talán az sem ártana, ha az ügy­ben állást foglaló szakér­tők találkoznának egyszer végre a lakókkal is, hátha szót tudnának érteni, s 1c- volezgoíés helyett kialakulna eg" elviselhető kompromisz- szum... (k-ó)

Next

/
Thumbnails
Contents