Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 11. szám ÁRA: 3,50 1989. JANUÁR 13., PENTEK FORINT 0 Nem mindennapi sportcsemegében lesi részük azoknak, akik ma este kilátogatnak a Miskolc Városi Sportcsarnok műjégpá­lyájára. Este 7 órától országos jégmotorversenyt rendez itt a Borsodi Építők Volán SC. A miskolciak jégspecialistája, Hajdú Zoltán nagyon készül, hogy visszavágjon ellenfeleinek a Deb­recenben elszenvedett vereségért. (Cikkünk a 4. oldalon.) Ma reggeli telefon Megsétáltatják a beteget? Valósa;;ns ostromállapot ala­kult ki városunk patikáiban a hét közepén. Az árváltozás mi­att lassan haladt a receptek beváltása az éppen nyitva tar­tó gyógyszertárakban. A hely­zetet súlyosbította, hogy az egy receptre felírt medicinák­ból nem mindent kaphattunk meg egy helyen. Am ha há­rom gyógyszerből egyet kiad­tak, a vényt már elvették. így a maradék két gyógyszerhez csak úgy juthattunk hozzá, ha újból elsétáltunk a rendelőbe, s felírattuk az orvossal. Miért tartják vissza a csak félig be­váltott recepteket? — kérdeztük Pesti Vincétől, a Megyei Gyógyszertári Központ igazga­tójától. — Most már minden egyes recept értékpapírnak minősül; pontosan a 80 szá­zalékát éri a kiadott gyógy­szernek. A maradék 20 szá­zalékot ugyanis a beteg fi­zeti. Tehát, minden egyes vénnyel el kell számolnunk a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, ők ennek ellenében fizetik ki a gyógy­szer értékének 80 százalé­kát. Emiatt kell elvennünk a receptet akkor is, ha az er­re felírt medicinák közül csak egyet is kiszolgálunk. Mi gyakorló patikusok, már a rendelet életbe lépése előtt arra kértük az illetékese­ket: figyelmeztessék az or­vosokat, hogy egv-egy vény­re, csak egyetlen gyógyszert írjanak fel. Ám sok helyen nem bíbelődnek a vények egyenkénti megírásával, ad­minisztrációjával. Bízom benne, hogy ezentúl meg­szívleli'k kérésünket az or­vosok. Egyébként a leltár befejeztével megkezdtük va­lamennyi gyógyszertár fel- töltését, és egyre gyérül majd a mostani hiánycik­kek listája. Az új tárca tervei Dr. Nagy Ervin, a Közle­kedési, Hírközlési és Építés­ügyi Minisztérium miniszter- helyettese tegnap a Borsod Megyei Autójavító Vállalat­nál tartott konzultációt, a tárca hatáskörébe tartozó vállalatok vezetőinek. A kon­zultáción részt vett Gulyik Zsolt, a városi pártbizott­ság titkára. A miniszter- helyettes átadta a Munka Érdemrend arany fokozatát az autójavító vállalat nyug­díjba vonuló igazgatójának, Mihók Rezsőnek, méltatva eredményes munkásságát. Ezután beiktatta az igazga­tói tisztségbe Ambriskó Istvánt, akit a vállalati ta­nács döntő többséggel vá­lasztott meg e posztra, 1989. január 1-jei hatállyal. A miniszterhelyettes ezt követően részletesen ismer­tette az új minisztérium szervezetét, elképzeléseit, majd tájékozódott a szak­vállalatok helyzetéről és ter­veiről. Kft. kiskockára (CIKK AZ 5. OLDALON) 0 Ha az elmúlt év elején va­laki azt mondja Darnel Krisz­tiánnak, hogy az új évben egy­kori iskolatársával, Emíliával hóembert készít Miskolc-Tapol­cán, bizonyára megdöbbent volna, és nem hitt volna a jóslatnak. Huszonöt évvel utol­só találkozásuk után azonban elég volt egy telefonhívás, és ma már férj és feleségként élnek itt. Krisztián Los Ange­lesből érkezett az esküvőre. (A nem mindennapi leányké­résről Családi körben című rovatunkban, oz 5. oldalon ol­vashatnak.) A városi tanács vb-ü!ésén Lakások és Eldöntötték, hogy meny­nyiért hirdetik meg a Tu­lipán-tömb rehabilitációja során felépült új házban, a Széchenyi út 94. szám alatt lévő lakásokat. Mindez a városi tanács végrehajtó bi­zottságának tegnapi ülésén történt, ahol sok egyéb mellett arról is határoztak, hogy tekintettel a megvál­tozott gazdasági körülmé­nyekre, átdolgozzák a lakás­hoz jutás feltételeit javító pénzügyi támogatás helyi rendszerét. A bizottság meglehetősen hosszasan vitázott azon, hogy mennyi legyen a négy­zetméterenkénti ára a Tu- lipán-tömbi lakásoknak. Ezek az otthonok ugyanis meglehetősen sokba kerül­tek a városnak. Olyan árat kell szabni, amely még meg­felel a fizetőképes kereslet­nek, és lehetőleg megtéríti a tanács költségeit — mond­ták többen is. A tanács nem kíván haszonra szert tenni, csak a ráfordításait szeretné viszontlátni. Végül is nyolc­hat arányban a lapunkban már régebben ismertetett három variáció közül a ket­test fogadták el, amely a lakások költségein kívül be­számítja az árba a mellék­létesítményekre, a közműve­sítésre, a kertészeti mun­kákra fordított forintokat. Az értékesítés költségeinek egy részét is hozzászámít­ják az árhoz, így az átla­gos négyzetméterenkénti összeg valamivel meghalad­ja majd a 29 ezer 453 fo­rintot. Másodszor is szó esett a tegnapi ülésen lakásokról és pénzről. Huszonnégy család­nak ítéltek oda különféle összegű pénzügyi támoga­tási lakásépítéshez, telekvá­sárláshoz, lakásvásárláshoz. Dr. Székely László általános elnökhelyettes felhívta azon­ban arra is a figyelmet: a pénzügyi támogatási rend­szert át kell formálni, mert a lakásépítési hitelek kama­tainak változása, az életkö­rülmények alakulása nyil­vánvalóvá teszi, hogy az összegeken változtatni — emelni — kell. Dr. Juhász József, a városi tanács vb- titkára hozzátette, hogy már dolgoznak a módosításokon, de mindeddig nem kaptak az OTP-től precíz válaszo­kat a pénzügyi feltételek változásairól. Ezért a pénz­ügyi támogatási rendszer új formáiról februárban dönt­het leghamarabb a városi tanács '’égrehajtó bizottsá­ga. Dr. Kovács László, a városi tanács elnöke nem kis szomorúsággal kommen­tálta mindezt, elmondva, hogy hiába reformálnak majd, több pénzre nem le­het számítani. Tavaly 120 millió forintot tudott juttat­ni a tanács pénzügyi támo­gatás címén az építkezők­nek, a telek- és lakásvá­sárlóknak, és az idén sem valószínű, hogy ennél több jusson erre a célra. Hová tegvük a város sze­metét? Erről tárgyalt a vég­rehajtó bizottság, amikor a Miskolc kommunális hulla­dókának elhelyezéséről szó­ló jelentést hallgatta meg. Nehéz hélyzetben van a vá­ros, ugyanis a régi lerakó­hely legfeljebb 1992 végéig használható, de az újmaik a kijelöléséről, a munkálatok megkezdéséről mindeddig végleges döntés nem szüle­tett A vitából egyértelmű­en kiderült: nem arról van szó, hogy az elmúlt évek­ben ne foglalkoztak volna ezzel az üggyel, súlyának megfelelően az illetékesek. Fékezője az előrehaladásnak, hogy nincs minisztériumi állásfoglalás arról: a szóba jöhető hulladékfeldolgozási technológiák közül melyiket lehet hazánkban alkalmazni. Az nyilvánvaló, hogy a puszta szemétlerakás nem jelent megoldást a város­nak, csak néhány évvel el­odázza azt a pillanatot, ami­kor újra szembe kell nézni a hulladékelhelyezés megol­datlan kérdésével. Rövid idő­re meg kell oldani a hul­ladék átmeneti elhelyezését, és időközben meg kell hozni a végleges döntést a hulladék­feldolgozás megkezdéséről — így összegezte véleményét a végrehajtó bizottság. Mindehhez azonban vagy az Ismét több szakszervezet tiltakozott az áremelések ellen. A vasasszakszervezetek el­nöksége 3 százalékos köte­lező béremelést tart szük­ségesnek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszerveze­tének ügyvivő testületé kö­vetelte, hogy vonják vissza az intézkedést, vagy pedig ellentételezzék az áremelést a bérekben, és a szociális juttatásokban. A Veszprém megyei szaktanács Nagy Sándornak, a SZOT főtit­kárának írt levelet arról, hogy a dolgozók elégedet­lenek a SZOT érdekvédel­illetékes minisztériumba** kell eldőlnie a hosszú évek óta tartó meddő vitának, miszerint melyik az üdvö­zítőbb hulladékfeldolgozás! technológia, vagy rá kell bízni a döntést a helyi ta­nácsra. Ezt hangoztatta ári Kovács László, a városi ta«j nács elnöke, s azt is el­mondta, hogy amerikai és kanadai cégektől konkrét ajánlatokat kapott a város égetőmű építésére, külföldi tőke részvételével. Dr. Ko­vács László a bizottság fel­hatalmazását kérte — s meg is kapta — ahhoz, hogy Maróthy Lászlóhoz, a környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszterünkhöa forduljon, érdemi állásfog­lalást kérve a minisztéri­umtól a szemétfeldolgozási technológiák ügyében. mi munkájával. Nógrádban és Vasban január 1-jétől ér­vényes béremeléseket kö­vetelnek. Győr-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye szakszervezeti vezetői Németh Miklós kormányfő­nél tiltakoztak a romló életszínvonal ellen. A Minisztertanács a teg­napi ülésén nem tárgyalt aa áremelésekkel kapcsolatos tiltakozásokról. Marosán György kormányszóvivő így csak a saját véleményét is­mertette. Elmondotta: az elJ fogadott terv és költségve­tés 14—15 százalékos áreme­lést irányzott elő. Ehhea kapcsolódtak a szociálpoliti­kai intézkedések. Ebben a helyzetben a kormány csak annyit tehet, hogy nem hoa inflációt gerjesztő intézke­déseket. A Míniszterianpcs el: a pimédeieni Ülést tartott tegnap a Mi­nisztertanács. A kormány tájékoztatást kapott az új alkotmány szabályozási kon­cepciójáról. A testület úgy határozott, hogy felgyorsítja a belkereskedelemről szóló törvény átfogó felülvizsgá­latát, javasolta egyes váro­sok megyei várossá, és egyes nagyközségek várossá nyil­vánítását. A Miniszterta­nács előterjesztést hallgatott meg az idesenforgalom hely­zetéről és fejlesztésének főbb feladatairól, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó szabályozásának el- veirőL * A Tulipán-tömbben még ott dolgoznak a kivitelezők, de már eldőlt, hogy az újonnan kialakított lakásokat eladják. Szakszervezetek az áremelések ellen

Next

/
Thumbnails
Contents