Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

Védett lesz a Goinöri a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap Miskolc. 3501. Pf.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péDtekig. lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. Reklamál az olvasó Szilveszter reggelén hallgattam a miskolci rádiót. A be­mondó ajánlotta figyelmünkbe a Déli Hírlapot; pár perc múlva megvásárolhatjuk a standokon. Sajnos én csak dél­tájt értem rá lemenni érte. Póruljártam. Az egész városban nem lehetett már kapni. Fájlaltam több okból is: ez volt az áremelés előtti utolsó példány; nem tudtam elolvasni kedvenc rovataimat; kimaradtam a szokásos tombolából, pedig nagy volt a „nyereségvágyam”. Egyszóval: azon a szombaton Déli Hírlap nélkül maradtam. Vajon miért nem kaptam az egész városban? A. E. Miskolc * A Miskolc I. Postahivatal hírlaposztályánál érdeklődtünk az ügyben, hiszen ezzel kapc solatban jó néhány telefont is kaptunk. Megtudtuk, hogy december 31-én valóban keve­sebb Déli Hírlapot rendelt a posta a szokottnál. Ennek töb­bek között az volt az oka, hogy nem értesültek róla: ebben a lapszámunkban benne található a részletes szilveszteri műsor és hogy lesz szilveszteri tombolánk is. Óvatosságu­kat azzal is indokolták, hogy a két ünnep között a szokott­nál kevesebb Déli Hírlapot vásároltak Miskolcon. Most azon­ban alkalmazkodnak a vásárlói igényekhez, s megpróbál­nak mindennap annyi Déli Hírlapot eljuttatni az újságáru­sokhoz, hogy ne kelljen senkinek újság nélkül távoznia, és ne is maradjon meg sok lappéldány, — hiszen ez is fontos szempont a lapterjesztésben. Az olvasók is segíthetik a pos­tások munkáját azzal, ha szerkesztőségünk A Miskolciaké a szó rovatának jelzik telefonon, vagy levélben, hogy hol nem kaptak lapunkból, hova kérnének többet a Déli Hír­lapból. Négy évtizede fizettük... Kulcscsomót találtak Ma másodszor jelentkezik oldalunkon a DH adótanács- adója. A miskolciaké a szó régi levelezője Iglói Gyula ezúttal egy olyan írást kül­dött nekünk, amely az adó­ügyekhez kapcsolódik. Azt kutatta ki, hogy vajon a fel- szabadulást követő nehéz időkben fizettek-e adót a város polgárai, s a zűrzava­ros hetekben, hónapokban egyáltalán foglalkozott-e a közigazgatás az adófizetés kérdésével. A közigazgatás működte­téséhez, mint a gazdaság más területén is, pénzre volt szükség. A város ak­kori bevételei az adófizető polgárainak adófillérjeiből származtak. Nemhogy pénze, de még adóhivatala sem volt Miskolcnak a felszaba­dulás napjaiban. A városi adóhivatal az egykori Bár­sony-házban működött a háborús években. A Kál­vin, ma Rudas László u. 4. szám alatti saroképület sú­lyosan megsérült, amikor az előtte volt Szinva-hidat a német utászok 1944. no­vember 17-én, este 7 óra­kor a levegőbe röpítették. A romossá vált épületben nemcsak az iródai berende­zések, hanem az iratok nagy része is megsemmisült. A romok alól előkerült iratok, a kimentett adófőkönyvek birtokában 1944. december 19-én egy más helyen kezd­te meg működését az adó­hivatal. A városi adófizető polgár­ságát Gálffy polgármester hirdetményen hívta fel adó­fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Várostörténeti tény, hogy a felszabadult város adófizető polgársága már az első napokon töme­gesen jelentkezett az adó­fizetés teljesítésére. Azok­ban a rendkívüli időkben nagy tett volt ez! Az adóhivatal részére ki­jelölt egy szoba hamarosan szűknek bizonyult, ezért to­vábbi helyiségekkel egészí­tették ki. Az 1944. decem­ber 19-től 1944. december 31-ig befizetett közadók ösz- szege 234 423 pengőt tett ki. , A katonai helyzet megkö­vetelte a közerők kirende­lését, illetve lehetséges volt annak megváltása is. A közmunikaváltság kivetését és beszedését az erre a cél­ra kijelölt 27 pár városi alkalmazottból álló részleg végezte. Ezek a tisztviselők utcáról utcára, háztól házig jártak. A városi adóhivatal összes bevétele a közmun- kaváltsággal együtt 1944. de­cember 19-től 1945. január 25-ig majd egymilliót, pon­tosan 975 312,62 pengőt tett ki. Ennek csaknem felét a iközmunkaváltságból befolyt összeg képezte. A közmun­ka teljesítéséért 1944. de­cemberében a férfiaknak 10 pengő, a nőknek 8 pengő napszámbért térítettek meg. Az összegek mai megíté­léséhez néhány korabeli ér­téket említünk. A Diósgyő­ri Vasgyárban 1945 márciu­sában az üzemi bizottság 8 fokozatú bértáblázatának legmagasabb helyén a mű­vezetők és tisztviselők óra­bére volt: 2,00—4,00 pengő. A táblázat alsó fokán az I—IV. éves tanoncök 0.30— 0.50 pengős órabére szere­pelt. A Nemzeti Bizottság tagjai számára megszavazott havi tiszteletdíjak 750—1000 pengő között változtak. K. P.-né levélírónk pa­naszát továbbítottuk a Mis­kolc Megyei Városi Hivatal lakás- és helyiséggazdálko- dási osztályához. Ügyét ki­vizsgálták, és szerkesztősé­günk az alábbi választ kap­ta Kertész Béláné osztály- vezetőtől. „A Miskolc, Testvérváro­sok útja 18. VII. 1. sz. alat­ti tanácsi bérlakás kiutalá­sát a bérlő elhalálozását követően a lakásban vissza­maradtak kérték. A lakás- bérleti jogviszony folytatá­sába irányuló kérelmüket mind az I. fokú, mind a II. fokú lakásügyi hatóság el­utasította, illetve elutasítást nyert a Miskolci Városi Bí­rósághoz benyújtott kerese­tük is, így ezen a címen nem utalták ki nekik a ta­nácsi bérlakást. Ügyükben az államigaz­gatási eljárás még nem fe­jeződött be, ugyanis dönte­ni kell abban a kérdésben is, hogy a lakásban a bérlő elhalálozása után — vissza­maradott személyek — jó-, illetve rosszhiszemű lakás­használóknak minősülnek-e.” Ápolónők Kulcscsomót találtak az elmúlt napokban. melyet behoztak szerkesztőségünk­be. Jogos tulajdonosa átve­heti A miskolciaké a szó rovat szobájában, vagy ér­deklődhet a 18-225-ös tele­fonszámon, a kulcscsomó összetételéről. Több világosságot! Műemlékké kívánják nyilvánítani a miskolci Gömöri pályaudvar épületét. A rova­tunknak küldött kép azonban nem most készült a Gömöriről: a századforduló környéki állapotokat ábrázolja. A Gömörit egyébként a jövőben a MÁV felújítja. Sz. E. Miskolc A miskolc-selyemréti 8. Sz. Általános Iskola udvara, illetve az előtte lévő útsza­kasz rosszul van megvilá- gitva. Ez a hiányosság nemcsak a tanuló gyerme­kek, de még a szülők biz­tonságérzetét — különösen késő ősztől kora tavaszig — igen erős mértékben rontja. A szülők aggodalma és a gyerekek félelme nem alap­talan, hiszen az utóbbi idő­ben igen megszaporodtak az egészen kiskorú gyermekek ellen elkövetett kiderített és kiderítetlen bűncselekmé­nyek. Szülői értekezleten többször kértük ennek a minimális biztonsági köve­telménynek a teljesítését. Eddig semmi nem történt. A gyermekek és a szülők jogos aggodalmának meg­szüntetése érdekében immár ezúton kérjük az iskola ve­zetőségét és az illetékes szerveket, hogy intézkedje- nek. Cs. S.-né Miskolc A Másodszor jelentkezünk rovatunkban adótanácsadó sorozatunkkal. Olvasóink le­velei, illetve telefonjai alap­ján konkrét, vagyis névre, illetve személyre szóló és általános kérdésekre is vá­laszt adunk az Adófelügye­lőség szakembereinek segít­ségével. Mint arról már mi is tá­jékoztattuk olvasóinkat: kap­ható a postahivatalokban az az egységcsomag, mely tar­talmaz egy megcímzett, díj­mentesen feladható borí­tékot, egy befizetési csek­ket, egy útmutatót — mely­ből megtudhatjuk, hogyan kell kitölteni az adóbevallá­si nyomtatványt — és két darab nyomtatványt. Azért mellékeltek két példányt, hogyha az egyiket elronta­nánk, akkor se legyen gond. Megnyugvással konstatál­tuk, hogy az egységcsomag díjmentes, nem kell tehát fizetni érte. Azóta talán mái: meg is bánták ezt Szóljon, aki hasonlóról tud! DH adótanácsadója az elhamarkodott döntést, ugyanis az eltelt másfél hét tapasztalata szerint a ma­gyar mentalitásnak megfe­lelően mindenki tucatszám­ra viszi haza — feleslege­sen — az ilyen nyomtatvá­nyokat, s ezzel átmenetileg hiányt teremtenek. Első kérdezőnk arról ér­deklődött, hogy miután ki­töltötte az adóbevallási nyomtatványt, annak fel­adásával egy időben be kell-e fizetni azt az össze­get, melyet maga számolt ki a nyomtatványon. Az Adó­felügyelőség szakembereitől megtudtuk, hogy ugyan csak március 20-ig kell befizetni ezt a pénzt, de célszerű rögtön az adóbevallási ív kitöltésével együtt rendezni az anyagiakat is.. Azt is kérdezte olvasónk, hogy mi van akkor, ha az Adó­hivatal szerint nem annyit kell befizetni, mint ameny- ny-it ő kiszámolt. Tájékoz­tattak bennünket arról, hogy ha az állampolgár többet vagy kevesebbet fizetett be, mint amennyit kellett vol­na, arról külön értesítést küldenek, legkésőbb április 15-ig, névre szólóan. Vajon hogyan zajlik az Adófelügyelőség és az adózó közötti vita, s az ilyen vi­ta halasztó hatálvú-e? Olyan esetekben, amikor az adózó más összeget álla­pít meg magának, mint. amennyi az Adóhatóság sze­rint befizetendő, akkor sze­mélyes találkozón kell a vi­tát eldönteni. Telefonon egyeztetnek időpontot, s amikor az állampolgárnak megfelelőbb: akár otthoná­ban, akár az Adófelügyelő­ség Selyemrét utcai épületé­ben megbeszélhetik a vita­tott adó mértékét. Amennyi­ben nem sikerül dűlőre vin­ni a dolgot, tehát semmi­képpen sem egyeznek meg, akkor az Adóhatóság hatá­rozattal élhet. Ez az I. fokú határozat halasztó hatályú, ellene 15 napon belül fel­lebbezéssel élhet az ügyfél. A fellebbezésre újabb 30 napon belül érkezik meg majd a válasz, mely tulaj­donképpen a megyei igaz­gatóság II. fokú határozata. Ez már nem halasztó hatá- ' lyú, de ellene bírósági ke­resettel lehet élni. S a bí­róság, ha úgy ítéli meg,., felfüggesztheti a kérdéses., összeg behajtását. ... Tehát várjuk kedves oí-: vasóink leveleit, telefonjai«'® személyi jövedelemadó­ügyekben. Levélcímünk: Dé­li Hírlap, 3501 Miskolc. Pf.j 39. Telefon: 18-225. Ha va­laki úgy érzi, hogy szemé­lyesen szeretné elmondani,' mire kér 'választ, várjuk szerkesztőségünkben, A mis-; , kolciaké a szó rovatnál. zása, az orvos által klírir gyógyszerek személyenkénti adagolása, az injekciózási és az infúziós műveletek, a be­tegekkel való állandó törő-. ' dés, mind-mind olyan fele-.rí lősségteljes munka, ame- >i lyeken a betegek közérzete és gyógyulása múlik. Tapogatódzó kérdéseimre ’ kapott válaszok nyomán olyan vélemény alakult ki bennem, hogy — sajnos — még az ápolószemélyzet bé­rének a rendezése is a „sür- J gősen” elintézendők közé tartozik. Ez közös társadal­mi érdek, hiszen csak az anyagi gondoktól mentes ápolószemélyzettől várhatjuk el, hogy magas színvonalon gondozzák betegjeiket. Ez — ismétlem — össztársadalmi érdek, hiszen senki sem tudja, mikor szorul kórházi gyógykezelésre ... Tarcsi Lajos Miskolc * Azért örültünk ennek a. levélnek, mert o magyar egészségügyet, pontosabban az egészségügyben dolgozó­kat az utóbbi időben renge­teg kritika érte. Ezek kö­zött akadt jó néhány jogos is, ám azt a tényt aligha vitathatja bárki is: jelenle­gi körülményeink között je­lentős mértékben az egész­ségügyben dolgozóknak kö­szönhető, hogy egészségügyi szolgáltatásaink színvonala nem süllyedt mélyebbre a mainál... A belvárosi épületek fel­újításakor a kivitelezők min­denütt igyekeznek megmen­teni az olyan értékes, s szemet gyönyörködtető re­mekeket, mint amilyenek például a kovácsoltvas kor­látok. De nem minden ilyen érték van közvetlenül szem előtt. Sok porosodik ezek közül a pincékben, a padlá­sokon. E díszek újra ékesít­hetnék a lakóházakat. A Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat korábban éppen ezért levélben arra kérte bérlőit, hogy aki megmentésre, s új­bóli felhasználásra érdemes épületelemekről, díszekről tud. azt feltétlenül jelezze a cégnek. A felhívás még most sem vesztette érvé­nyét. Azért is ajánljuk olva­sóink figyelmébe ismét, mert folytatódik a belvárosi épü­letek felújítása. Igazán kár volna — s ennyivel is sze­gényebbek lennénk —, ha bárhol elkallódnának ezek, az elődeink fejlett iparos­kultúrájáról tanúskodó tár­gyak. Nagyon fájdalmas szívgör­csökkel estem ágynak. A feleségem már tudta, hogy nincs más mentség, mint a kórház. Tárcsázott, hívta a mentőket. A Semmelweis Kórház 2. sz. belgyógyásza­ti és haematológiai osztá­lyán kezdetét vette egy há­romhetes kezelési kúra, s airarva-akaratlanul a szem­tanúja lehettem az orvosok es ápolószemélyzet tervsze­rű, fáradságot nem ismerő gyógyító munkájának, amely­nek célja a betegek kínjai­nak enyhítése, gyógyítása és az egészségük visszaadása. Mivel az életben szerzett szakismereteim nem az em­beri gyógyító munkával kapcsolatosak, csak az ápoló- személyzet munkájáról tu­dok véleményt alkotni, s mondani, de ki kell hang- ■ súlyoznom, ez csak egy lai­kus ember véleménye. In­kább csak összehasonlítás az élet más területén tevé­kenykedők felelősségével, munkakörülményeivel és anyagi elismerésével. Az osztályon három tur­nusban kilenc ápolónő dol­gozik. Sokat kell talpalniuk a 12 órás műszakban, hogy az osztályon levő betegeket lelkiismeretesen ellássák, akik között olyan is akad. akit pelenkázni kell, mint a csecsemőt, tehát alaposan próbára teszik az ember akaraterejét és önuralmát. Akad beteg, aki vonakodik a gyógyszer bevételétől, a másik egyszerűen nem eszik. A reggeli, az ebéd és a va­csora kihordása, szétporció-

Next

/
Thumbnails
Contents