Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-12 / 10. szám

I Helyesen cselekedtek a patikusok? Az orvosnak kell jeleznie a recepten, hogy az eset sür­gős. Ilyenkor nem utasíthatja vissza a gyógyszer kiadását leltár idején sem a patika. Levette a lábáról az inf­luenza idős apámat, s az orvos lázcsillapítót, antibio­tikumot írt fel neki. Ám nem tudtuk kiváltani, mert a község egyetlen patikája három napig leltározott. Vé­gül egy ismerősünket kér­tük meg hogy a tőlünk 25— 30 kilométerre lévő leninvá- rosi, vagy miskolci gyógy­szertárból hozza el a medi­cinát. Érthetetlennek tar­tom, hogy egy valamikori járási székhelyt három nap­ra megfosszanak a gyógy­szertárától. S nem találok magyarázatot arra sem, hogy ilyen sürgős esetekben miért nem segítenek a betegeken! — telefonálta «-zerkesztősé- günkbe az egyik mezőcsáti olvasónk. Jogosan tagadta-e meg a recept beváltását a mezőcsá­ti gyógyszertár? — kérdez­tük Révész Jánostól, a Bor­sod Megyei Gyógyszertári Központ főgyógyszerészétől. — A nagyközség egyetlen gyógyszertára — amely má­tól már ismét nyitva — helyesen járt el. Leltár ide­jén senkit nem szolgálhat­nak ki, hacsak nem külön­leges jelzésű recepttel kere­sik fel őket. Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy a gyógy­szer beadásának késedelme veszélyes, akkor ezt latinul kell jelezni a re­cepten. Haa ez rajta lett volna a vényen, akkor a patikusok a leltár idején sem tagadhatják meg a gyógy­szerkiadást. Ez a jelzés bi­zonyára hiányzott. Egyébként a betegek nem tudhatják, hogy egy-egy ilyen leltár milyen körül­ményes. A patikákban dol­gozóknak fillérre kell szá­molniuk a készlettel és a be­vétellel. Most az év eleji számvetés idején az összes receptet beküldték a mis­kolci központba, hogy utó­lag ne lehessen manipulálni a leltár eredményével. És ha a készletfelmérés közben is receptbeváltással zavarnák őket, képtelenek lennének a pontos leltározásra. Termé­szetesen egy olyan nagyköz­ség, mint Mezőcsát nem maradhat gyógyszer­tár nélkül egyetlen napra sem. Ezért is emberileg jogosnak tartjuk a rekla­mációt, ám tudomásom szerint a lel­tárt megelőzően feltöltötték az orvosi rendelő „minipati­káját”. Az orvosoknál is elegendő lázcsillapító és an­tibiotikum található készen­létben. Ebből a kis raktár­ból áthidalható lett volna a háromnapos gyógyszerhiány. A szóban forgó esetet ki­vizsgáljuk, megnézzük, rajta volt-e a recepten az a bizonyos sürgősségi jelzés. Ha igen, a patikusokat etikai vétség címén felelősségre vontják. Sajnos a leltár, a gyógysze­rek átárazása és a váratlan influenzajárvány egybeesése sok komplikációt, bosszúsá­got okozott mindannyiunk­nak. Mindezért most már utólag csupán elnézést kér­hetünk az érintettektől. SZ. la Minden szerdán és vasárnap Televíziós sorozat a házi gondozásról Díjtalanul vizsgát tehetnek Több gyorsvonat a fővonalakon átfestik a kocsik teleiét A vasút versenyez az utasokért jjc Ezután tisztábbak lesznek a vonatok, több milliót fordít erre az idén a MÁV. A Magyar Államvasutak vezérigazgatója. Ónozó György (még egy éve sincs, hogy ezt a posztot betölti) közismert arról, hogy gyak­ran utazik inkognitóban vo­naton — nem mindig első osztályon —. járja az orszá­got, és gyakran beszélget a legkisebb állomások alkal­mazottjaival is. .Tel ismeri tehát a jelen magyar vas- útiát. Elkerülhetetlen a kér­dés: milyennek tartja azt? — Sajnos, sok dicséretre nincs okom. Elavult a kocsi­parkunk, „lassúak” a pályá­ink, és a tisztaságot, vala­mint a pontosságot illetően is van mit pótolnunk. Ha viszont azt nézem, hogy ál­landóan csökkennek az anyagi lehetőségeink, inkább az a csoda, hogy a kocsija­ink futnak ... — Néhány évvel ezelőtt száz százalékos tarifaeme­léssel sújtották a lakossá­got, hamarosan pedig újabb jelentős drágításra számít­hatunk. Ez sem elég ah­hoz. hogy jelentősen ja­vuljanak az utazási felté­telek? — Nem! Az áriam a jelen­legi gazdasági helyzetben nem képes arra, hogy na­gyobb támogatást nyújtson, mint most Ha az utas je­gyet vesz, a tényleges ár egyharmadát fizeti csupán, a másik egyharmadát az ál­lam, míg a harmadik részi a vasút vállalja a bevételei­ből, illetve a nyereségből. — A hallottakból ítélve egyhamar nemigen gazdál­kodhat nagyobb összegből a MÁT. Azaz javulás he­lyett további romlásra szá­míthatunk? — Ez azért túlzás! Tény, hogy a tavalyi hat és fél milliárd forintos állami tá­mogatási szint megtartása ellenére az idén körülbelül egymilliárddal kevesebb jut a vasútnak, s az is tény, hogy az árufuvarozásban is csökkentek a bevételeink 1988-ban, holott egyik leg­nagyobb pénzforrásunk ez az ágazat. Ezért a jövőben ész­szerű átszervezéssel, az uta­sok megtartásával, a fuva­roztatók jobb kiszolgálásával igyekszünk megteremteni azokat az anyagi lehetősége­ket, amelyek a fejlesztéshez elengedhetetlenek. Szeret­nénk legalább szinten tarta­ni a magyar vasutat, ami az idén még nehezebb feladat lesz, mint tavaly volt — Hogyan képzeli el az utasok megtartását, illetve a fuvaroztatók jobb kiszol­gálását? — Mielőtt erre válaszol­nék, hadd mondjam el: mi' sem örülünk az áremelésnek, nem mi kezdeményeztük.1 Tudjuk, hogy ez feszültséget teremt köztünk és'az utasok közt, és várható, hogy keve­sebben veszik igénybe szol­gáltatásainkat. De ha nem emelnek, még rosszabb vol­na a magyar vasút helyzete! Az áremelés nem jelent ne­künk többletbevételt, mert minden drágább lett,'' az energiától kezdve a külön­féle anyagok, alkatrészek beszerzéséig. Romlott tehát a helyzetünk, az utasok megtartását azonban még­sem tartom lehetetlennek, de ehhez nekünk is többet kell tenni. n A Parlament folyosóján Gombnyomással szavazhatnak majJ... Még 1985-ben kezdemé­nyezte a Magyar Vöröske­reszt, hogy televíziós soro­zatot készítsenek a házi gondozással kapcsolatos tud­nivalók megismertetésére. Ar öt témakörben forgatóit fil­met 1986 áprilisától sugároz­ta a Magyar Televízió, s az adásokat minden alkalommal sokan nézték meg. A sike­ren felbuzdulva, most to­vábbi hat témakört dolgoz­tak fel. Foglalkoznak majd a be­teg gyermek ápolásával, a légzőszervi betegek otthoni gondozásával, a szívbetegek helyes életmódjával, a da­ganatos betegségben szenve­dők, az időskorúak és a •mozgáskorlátozottak ápolá­sával. A műsorokkal egy időben elkészült mintegy száz videokazetta, s a Ma­gyar Vöröskereszt megyei és városi szervezeteiben a tan­anyaghoz kapcsolódó köny­veket is be lehet szerezni. A televízió adásait követően ugyanis konzultációs tanfo­lyamokra várják az érdek­lődőket, akik díjmentesen vizsgát is tehetnek ismere­teikből. A betegápolás legalapve­tőbb tudnivalóira minden­kinek szüksége lehet, ezért valamennyi korosztály kép­viselőjét szívesen fogadják a vöröskeresztes szervezetek. A hivatásos gondozók szá­mára pedig különösen fon­tos e tanfolyam. Mint azt a Miskolci Szoci­ális Otthon vezetőjétől meg­tudtuk valamennyi idősek klubjában rendszeresen lát­hatják a műsorokat, s az itt dolgozó gondozónők is be­kapcsolódnak az újabb is­meretek elsajátításába. A szociális gondozóhálózatban szívesen látnak újabb mun­kaerőket; közhasznú munka­végzőket is. A tanfolyamon kapott bizonyítvánnyal je­lentkezni lehet majd a taná­csok szociális és egészség- ügyi osztályain. Igaz, azt nern garantálják, hogy min­denki. aki sikeres vizsgát tesz, munkát is kap, ám az ismereteket előbb-utóbb hasznosíthatja a gondozóhá­lózatban. S akik csupán megnézik a szerdai adásokat (az első műsor tegnap volt) a Ma­gyar Televízió 1-es prog­ramján, vagy a vasárnap délelőtti ismétlést tekintik meg, a családban jól hasz­nosítható ismeretekre tesz­nek szert. Annál is inkább, mivel a hazai iskolai okta­tásban ilyen foglalkozásokat egyelőre még háztartási is­meretek tantárgy keretében sem tartanak. (vadas) A decemberben elhunyt Boldizsár Iván életének utolsó parlamenti felszóla­lásában azt javasolta, hogy ne csak az Országgyűlés ügy­rendjét, de ennek az elneve­zését is változtassák meg. Indítványát elfogadták, így a X. Ház munkáját szabá­lyozó rendeletek gyűjtemé­nyét ezután ismét egykori nevén, házszabálynak neve­zik. A házszabály egyébként több bonyodalom forrása volt a közelmúltban. Ezért időszerűvé vált a házszabály korszerűsítése. Erről is a mostani ülésszakon dönte­nek. A legfontosabb válto­zásokról a parlament egyik jegyzőjével. Tornán Károly- né nyékládházi képviselővel beszélgettem a szünetben. — Mielőtt a házszabály­ról szót váltanánk, kérem, avassa be olvasóinkat: mi is a dolga valójában a jegyzőnek? — Az Országgyűlésnek hat jegyzője van. Egymást vált­va foglalunk helyet az el­nöki emelvényen. A szava­zatok összeszámlálása a dol­gunk, s ha elkészülnek az ülések jegyzőkönyvei, azo­kat is mi hitelesítjük az alá­írásunkkal. — Aki figyelemmel kí­séri a parlamenti televí­ziós közvetítéseket láthat­ja, hogy az utóbbi időkén többször is meglehetősen bizonytalankodva összesí­tették a voksokat. Vajon mi ennek az oka? — Szerintem nem mind­egyik képviselőtársam van teljesen tisztában a házsza­bályokkal. Ez az elnöki emelvényről nagyon jól ész­revehető. Bizonytalankodva emelik a kezüket, nem min­dig tudják, hogy éppen ak­kor miről is kell dönteni. S nem mindenki nyújtja fel olyan magasra a kezét, hogy az jól látható legyen. — És a jegyzők téved­hetetlenek? Egyáltalán: ki ellenőrzi, hogy Önök jól számoltak-e? — Szavazáskor négy jegy­ző számolja a voksokat Mindegyikünknek egy saját szektora van, az itt ülő kép­viselők szavazatait sorról sorra számoljuk össze. Per­sze. előfordulhat, hogy té­vedünk, de szinte nyomban ránk szólnak képviselőtársa­ink, mert ők maguk is számlálják a környékükön a szavazatokat — Az új házszabályok vajon egyértelműbb, tisz­tább helyzetet teremte- nck-e az ezutáni szavazá­sokhoz? — Ügy gondolom, lénye­ges változást, illetve javulást a szavazatok számlálásában az jelent majd, ha elkészül végre a technika, helyükre kerülnek a szavazógépek. — Ha a szavazásban nem, akkor miben hoz majd újat a mostani ház­szabály? — Hogy mit tartok a leg­fontosabb változásnak? Na­gyon lényegesnek tartom, hogy az új házszabály az ülésszakokon kívül negyven nap szabadságot garantál nekünk. Szükségünk is van erre az időre. Hiszen ha sze­retnénk tájékozottan, felké­szülten, a választóink véle­ményét ismerve részt venni a parlament munkájában, ahhoz a körzetünk tanács­ülésein, falugyűlésein, vagy a parlamenti munkabizottsá­gok tanácskozásain is rend­szeresen ott kell lennünk. * A képviselőnő is megemlí­tette: a szavazásoknál a tech­nika bevezetése jelenti majd a megoldást. S hogy hol tarta­nak a szereléssel? — erről is érdeklődtem az Országház sajtóirodájának egyik mun­katársától. Elmondotta, az épület másik, felújítás alatt álló ülésterméből már ki­szedték a padokat. Elkezdő­dött ezeknek a reparálása. Az asztalosok most alakítják ki a szavazógépek majdani helyét is a bútorokban. Vár­hatóan szeptemberben már gombokat nyomkodva vok­solhatnak a honatyák. (bujdos) — Mire gondol? — Versenyeznünk kell ,a közúti forgalommal az uta­sokért, oly módon például, hogy a menetrendet jobban az igényekhez igazítjuk. Az idén ezért egyetemi hallga­tókat vonunk be abba a munkába, amelynek az a célja, hogy felmérjük az uta­zási szokásokat: ki miért és mikor utazik, illetve utazna szívesebben. A menetrendet rugalmasabbá szeretnénk tenni, és ha igény van rá, nem este hétkor menne el az utolsó vonat Budapestről mondjuk Szegedre, vagy Miskolcra. Azt is tervezzük, hogy a nagyvárosokat minél hamarabb elérje az utas, ezért a személyvonatok he­lyett inkább több gyorsvo­natot közlekedtetnénk. Ez sokkal gazdaságosabb is vol­na, mert bármilyen furcsán hangzik is, a gyorsvonatok jóval olcsóbbak, mint las­súbb társaik... A személy- vonatok ugyanis hosszabb időre foglalják le a pályát, a kocsikat és dolgozóink mun­kaidejét. Arra is többmillió forintot fordítunk az idén, hogy tisztábbak legyenek a vonatok — ez nemcsak ígér­getés! —, ezért minden egyes kocsi tetejét hamaro­san átfestjük. Ezzel azt ér­jük el, hogy könnyebben moshatók majd, és a rozsda felülről nem folyik végig az ablakokon, ajtókon ... T. L. Vegyszerexport Ma fejezi be moszkvai tárgyalásait az Északma­gyarországi Vegyiművek de­legációja. A sajóbábonyi nagyüzem képviselői az ag­rokémiai egyezmény kereté­ben egy olyan szerződést ír­tak alá, melynek értelmében az idén 10 millió rubel ér­tékben mintegy 10 ezer ton­na gyomirtószert szállítanak a Szovjetunióba.

Next

/
Thumbnails
Contents