Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap Miskolc. 3501. Pt.: 39 — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—M őrs között keressenek fel bennünket A DH adótanácsadója Először jelentkezik oldalunkon a DH adótanácsadója. Mint ahogy azt az előzetesekben már ígértük, az idén olvasóink adóügyi kérdéseire A miskolciaké a szó rovat keretein belül adunk választ, az adófelügyelőség szakembereinek segítségével. Minden bizonnyal sokan írnak majd levelet nekünk, hiszen ez év tavaszán kell először beadnunk személyi- jövedelemadó-bevallásainkat. Épp ezért első adótanács- adónkban afelől érdeklődtünk, hogy vajon milyen is lesz az idei „adómenetrend”? A jogszabály úgy rögzíti, hogy március 20-ig kell beadni a kitöltött adóíveket. Miskolcra már is megérkeztek a nyomtatványok; díjtalanul kaphatók a postahivatalokban. (Az egységcsomagban benne van az adónyomtatvány, egy boríték. amely a díjmentes postai feladást biztosítja és egy csekk is a befizetéshez.) A munkáltatóknak azonban január 31-ig van idejük arra, hogy kiadják igazolásaikat a dolgozóknak arról: 1988-ban mennyit fizettek ki számukra és abból mennyi adót vontak le. A dolgozók február 20-ig nyilatkozhatnak a munkáltatónak arról, hogy a tőle szerzetten felül van-e más jövedelmük is. Amennyiben nincs, az adót a továbbiakban a munkáltató rendezi, ha pedig van. akkor ki kell tölteni az adóbevallást, szerepeltetve rajta minden jövedelmet. Az adóbevalláshoz nem kell igazolásokat csatolni a jövedelmekről. De érdemes minden kifizető- helyről összeszedni a papírokat, hogy ha esetleg későbbiekben adóvizsgálatra kerül sor, legyen mivel igazolni jövedelmeinket. Tehát várjuk kedves olvasóink leveleit, telefonjait szemé- lyijövedelemadó-ügyekbcn. Levélcímünk: Déli Hírlap, Miskolc, 3501, Pf.: 39. Telefon: 18-225. Ha valaki úgy érzi, hogy személyesen szeretné elmondani, mire kér választ, várjuk szerkesztőségünkben, A miskolciaké a szó rovatnál. A kötvényért szavatol az állam Nyugdíjas olvasónk arról beszélt nekünk, hogy megtakarított pénzét kötvényekbe fektette. A kötvény meghatározott időre, ct évre szólt. A véletlen úgy hozta, hogy hirtelen szüksége lett volna a pénzére. Bement tehát a bankba, s vissza akarta váltani az értékpapírjait. Legnagyobb meg- döbbenésére nem a teljes ösz- szeget, vagyis az úgynevezett névértéket kapta meg, hanem annak csak a 98 százalékát. . Joggal kérdezi: vajon az állam hogyan szavatol a kötvényekért, ha mégsem kapta meg maradéktalanul a pénzét? A Magyar Hitelbank miskolci kirendeltségének igazgatóhelyettese. Ujházy László világosított fel bennünket: hogy is van ez? Az állami szavatosság az előre meghatározott lejárati idő, az úgynevezett futamidő letelte utánra érvényes. Vagyis. ha a kötvényt kibocsátó vállalt, intézmény vállalt kötelezettségeinek a futamidő lejárta után nem tud eleget tenni, akkor a kötvénytulajdonosoknak az állam fizeti vissza a névérté- Vet. Ha valaki hamarabb akar megválni kötvényétől, mint annak a lejárati ideje, akár magánszemélyeknek is eladhatja, vagy felajánlhatja a kibocsátó banknak. Ebben az esetben viszont nem a névértéket. hanem a mindenkori napi árfolyamot fizetik ki neki. Ez az összeg a kereslet tői és a kínálattól függően lehet magasabb, de lehet Nem megszűnik — elköltözik Rovatunkban legutóbb közreadtuk, hogy Püski könyvesbolt nyílik a Baj- csy-Zsilinszky úti Tallózó helyén. A Művelt Nép Könyvteriesztő Vállalat helyi boltcsoportjának helyettes vezetője, Somosi László- né megnyugtatott bennünket: nem számolják fel végleg ezt az üzletjüket. Csak éppen elköltöztetik a Bajcsy- Zsilinszky útról. Vagy a Hunyadi utéai számítástechnikai üzletük felét kapja meg, vagy a főutcai antikváriumét. Az utóbbi boltjukat egyébként hamarosan meghirdetik; szerződéses üzemeltetőt keresnek rá. alacsonyabb i6, mint a névérték — amit 100 százaléknak tekinthetünk —, így a kötvény tulajdonosa nyerhet, de veszíthet is az üzleten. Persze, mindehhez hozzáadódik az éves kamat, amelynek összege attól függ, hogy a beváltáskor hány éve „fut” már a kötvény. A Heti Világgazdaságban folyamatosan tájékozódhatunk a mindenkori árfolyamokról, s a kibocsátó bankokban is kifüggesztik ezt a táblázatot. A pénzintézetekben egyébként külön vételi és eladási áron számolnak. tehát az értékpapírokat ilyen szempontból ügy kezelik. mint a valutát. Megtudtuk még, hogy régen a mainál alacsonyabb kamatozású kötvényeket bocsátották ki, ezeket azonban az adózás ma sem terhelj. Az újabb keletűek kamata viszont manapság akár 20 százalékos is lehet — mint például a Főnix-kötvényé- —, bár ebből adóznia is kell a tulajdonosnak, de még így is tisztán 16 százalék az évi hozama a levonások után. (»—r) Darálók és forintok A felsőzsolcai 933. Sz. ABC-boltban (a sportpályával szemben) a karácsonyi ünnepek előtt a dió- és mákdarálóhoz egy tábla volt kitéve amelyen az állt, hogy csak az ott vásárolt diót, mákot lehet megdarálni. | Valamikor Miskolcon. a Hoffmann Ottó utcában, a szökőkúttal szemben, volt egy ütött-kopott maszek zöldségesbolt, ahol a savanyított káposztától a déligyümölcsig mindent meg lehetett kapni. Természetesen volt dió- és mákdaráló is, és Kormos néni, az üzlet tulajdonosa egy-két forint fejében megengedte, hogy a nem nála vásárolt diót és mákot is meg- darálhassa, akinek ilyen igénye volt. ö még az igazi kereskedők nemzedékéhez tartozott. Hol vannak vajon a mai utódai? Gondolom, néhány forint díjat ma is szívesen fizetne mindenki a darálók használatáért. S még az sem elképzelhetetlen, hogy ingyen tennék azt lehetővé mindenkinek, ami a bolt jó hírét növelné. K. M. Miskolc Ital nem jár a jegyre Szerdán: ingyenes jogtanácsadás Ingyenes jogtanácsadás legközelebb január 11-én, szerdán délután 4-től 6 óráig lesz a Sajtóház harmadik emeletén, A miskolciaké a sző rovat szobájában. Tanácsot ad: Jámbomé dr. Róth Erika, egyetemi tanársegéd. Több mint egy éve vezette be a városi tanács a szociális segélyre szorulók támogatási formájaként az élelmiszerjegyet. Az azóta eltelt idő alatt, vagyis tavaly 248 ezer forintot használtak fel ilyen célra. Tehát majdnem negyedmilliót osztottak szét 157 fő, Illetve család között. Egy-egy segélyezett 900—2000 forintnak megfelelő, 50 és 100 forintos jegyet kapott. Olyan híresztelések Is szárnyra kaptak, hogy né- hányan italra, vagy más élvezeti cikkre költik a segélyjegyeket. A városi hivatal egészségügyi osztályának vezetője, dr. Öcsay Borbála kérdésünkre válaszolva elmondotta: eredetileg éppen azért kezdték alkalmazni áz élelmiszerjegyeket, hogy a züllött életmódot folytató, önhibájából szociális segélyre szorulókat rá- kényszerítsék arra, hogy alapvető élelmiszérekre, s ne pedig élvezeti cikkekre költsék a segélyre. A tanácsnak a Miskolci Élelmiszer, Kiskereskedelmi Vállalattal kötött megállapodása érteimében élelmiszerjegyes vásárlásra kijelölt boltja városunkban a Pátria ABC. Az üzlet kötelezte magát arra, hogy figyelemmel kíséri az élelmiszerjegyes vásárlásokat. Ha például szeszes ital kerül az illető kosarába, rászólnak, hogy ilyesmit nem vehet. A bonok egyébként személyre szólóak, névvel, lakcímmel és személyi számmal látják el őket, s a vásárló a személyi igazolványának felmutatására kötelezhető a pénztárnál. Dr. Ócsay Borbálától azt is megtudtuk hogy kezdetJusson a Hidegh-sorra is Változatlanul sokan érdeklődnek szerkesztőségünkben; mikor vehetik újra igénybe a Hidegh-sort? Mivel ezt a szakaszt még mindig nem nyitották meg, változatlanul hosszú az útja annak, aki mondjuk a Domustóí az Avasra, vagy Tapolcára iparkodna. A rövidebb utat jelentő Hidegh-sor helyett csak kerülővel, a városon át érhetik el úticéljukat — panaszkodnak az olvasóink. Sajnos, pontos felvilágosítással mi sem szolgálhatunk. Azt viszont tudjuk, hogy a Miskolc idei tervéről - készült javaslatban egymillió forintot szántak a Hidegh- sori útvizsgáiatokra. Ez az összeg . viszont az eredeti középtávú tervben nem szerepelt, tehát mint előre nem látott, váratlan kiadás, akár törölhető is az idei, végleges költségvetésből. Tudni kell ugyanis, hogy a tanács fejlesztési költségvetéséből 67 millió forintos deficitet szeretnének ebben az esztendőben lefaragni. Így a tervjavaslatban szereplő előirányzatok közül néhányról idén mindenképpen le kell majd mondanunk. Az autósokkal együtt reméljük, hogy a Hidegh-sor ezúttal nem esik a költségvetés áldozatául, s mihamarabb rendbehozathatják ezt az útszakaszt. ben valóban megpróbáltak visszaélni néhányan az élel- miszerjegyekikel — voltak, akik a jegyek eladásával kísérleteztek, mások italra, cigarettára váltották volna —, de ma már egyre megszokottabbá válik a segélyezésnek ez a módja. Sőt vannak, akik kifejezetten kérik, hogy készpénz helyett ezzel támogassák őiket Ezf mondj# a jogszabály HOGYAN ALAPÍTSUNK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT? A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt bemutató sorozatunkban a részvénytársaságra („rt") vonatkozó legfontosabb szabályokat ismertetjük. A törvény 232. szakaszának (1) bekezdése szerint a részvénytársaság (a továbbiakban rt.) előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tag felelőssége a társasággal szemben a részvény mértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki, az rt. kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. A 234. paragrafus (1) bekezdésében találjuk meg a részvény meghatározását: eszerint a részvény a társasági jogokat megtestesítő értékpapír. A részvények főszabályként azonos tagsági jogokat biztosítanak. A részvény névértéke legalább tízezer forint, vagy ennek tízezerrel maradék nélkül osztható többszöröse. Az rt. alaptőkéje az összes részvény összege. A bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható, csupán a külföldiek vonatkozásában tartalmaz korlátozást a törvény: ők csak névre szóló részvényt szerezhetnek. A részvényfajták közül kiemelést érdemel a dolgozói részvény, amely ingyenesen vagy kedvezményes áron szerezhető meg. az alapszabály rendelkezéseitől függően. E részvények átruházására, az alaptőikéhez viszonyított mértékére — éppen kedvezményes jellege miatt — szigorúbb szabályokat állapít meg a törvény. Az rt olyan kötvényt is kibocsáthat, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé lehet átalakítani, illetve olyat, amely alaptőke-emeléskor az rt. által később kibocsátandó új részvényekre elővásárlási jogot biztosít. Az rt.-nak egy alapítója is lehet. Alapító — a 250. paragrafus értelmében — az alapítási tervezet kibocsátója. Az rt. alaptőkéjének alsó határát a 251. szakasz tízmillió forintban állapítja meg. Hogyan tehet részvényt jegyezni? A törvény 254. paragrafusának fi) bekezdése szerint a jegyzési ív aláírásával akár személyesen. akár képviselő útján. A részvényjegyző köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt bankszámlára a jegyzéssel egyidejűleg befizetni. A részvényjegyzés helyét, kezdő- és zárónapját az alapítási tervezetben ismertetni kell. Az rt. megalakulásáról az alakuló közgyűlés dönt. Az alakuló közgyűlés feladatává teszi még a 258. szakasz az rt. megalakulásával kapcsolatos légjelentősebb kérdések (pl. alapszabály megállapítása. a megelőzően kötött szerződések jóváhagyása, igazgatóság, felügyelő bizottság és könyvvizsgáló megválasztása stb.) rendezését is. Az alakuló közgyűlés által megállapított alapszabálynak kell tartalmaznia az rt. cégnevén, székhelyén kívül a működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat (pl. a tevékenységi kört, a közgyűlés összehívásának módját. a nyereség felosztásának szabályait stb.). A 261. szakasz (2) bekezdésében meghatározott kérdésekről szükség szerint rendelkezhet az alapszabály. Dr. J. E. Az Állami Biztosító értesíti kedves ügyfeleit, akik életbiztosítással rendelkeznek, hogy az igazolásokat a jövedelemadó-elszámoláshoz 1989. január 31-ig postán kiküldi Kérjük tisztelt ügyfeleink szíves türelmét. állami biztosító
