Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
Nem akarják megízlelni a vesztés keserűségét Hz új tröszlígazgató és csapata 3tc A Városgondnokságon bíznak benne, hogy már nem sokáig árválkodnak üresen a formatervezett vitrinek, Drágák lennének? <• ÍJ r esek a vitrinek Az üzletíelek nyomába erednek Még mindig üresen áll a hat formatervezett bemutató vitrin a Széchenyi úton, a Centrum Áruház környékén. Pedig eredetileg azért szerelték fel ide ezeket, hogy a kereskedők portékáját az iparosok szolgáltatásait reklámozzák az üveglapok mögött. Nem akadt mindmáig egyetlen jelentkező sem tavaly óta? — ezt próbáltuk meg kideríteni. A vitrineket tavaly áprilisban vette át üzemeltetésre a Városgondnokság. A eég osztályvezetőjétől. Derecskéi Andrásnétól most megtudtuk: a nyár Végére született meg a döntés a tanácson arról, hogy pontosan milyen célra használhatók majd a vitrinek, ősszel újsághirdetésben toborozták a bérlőket, 80 ezer forintot kértek volna tőlük egy évre. S ha egymást taposva jöttek volna az érdeklődők a 80 ezret a licit kiindulópontjának szánták. Csakhogy mostanáig mindössze egy jelentkező akadt! Az is csak telefonon érdeklődött, de szerződéskötésig nem jutott a dolog. Hogy mi az oka a kudarcnak, azt nehéz volna teljes bizonyossággal megállapítani. Felelőtlenségnek tűnne kijelenteni, hogy az emberek drá- gáll táík a bérleti díjat, hiszen mint írtuk, csak egy jelentkező volt. S hogy a többiek miért nem jöttek, arról nincsenek megbízható Tanácstagi fcplóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Palágyi Éva, az 1/6. sz. pártalap- szervezetben (Tanácsház tér 2. sz.), 17 órától. . Felújították a hollóházi kemencét A Hollóházi Porcelángyárban befejeződött — mintegy 20 milHó forintos költséggel — a fehér porcelángyártó kemence rekonstrukciója. Már meg is kezdte az üzemszerű termelést, ami azt jelenti, hogy naponta átlagosan 700 ezer forint értékű porcelánt tud kiégetni. információk. (A Városgondnokságon mellesleg úgy okoskodnak, hogy a vitrinek a belvárosban, vagyis Miskolc „kirakatában” találhatók. Aki pedig itt akarja reklámozni a portékáját, vagy a szolgáltatásait, érthető, ha megkérik tőle az árát.) Sokaknak az is a kedvét szegte — derítették ki a városgondnokságiak, dekoratőrökkel beszélgetve —, hogy a vitrinek, a hirdetések követelményeinek szempontjából hagynak némi kívánnivalót maguk után. Egy ilyen szerkezettől például joggal elvárhatnák, hogy a benne lévő holmit bárki jól láthassa. Ám, a sétálóutcád példányokat nem lehet megvilágítani. S az áru felfüggesztésével is bajban volnának az iparosok, mert ahhoz hegeszteni kellene. Az érdektelenség okainak a kiderítésénél, is fontosabb Meg-megállva, el-elgon- dolkodva olvasom Herner János Rontás és igézés című könyvét, mely az Erdélyben lezajlott politikai boszorkányperekkel foglalkozik. A politikai hátteret e perekhez 1668 és 1688 között az adta, hogy Apafi Mihály fejedelem ellen ösz- 'szeesküvést szőtt Béldi Pál, de belebukott a vállalkozásba. Ahogy az már lenni szokott, a győztes leszámolt a pártütőkkel, köztük Béldi családjával is. E leszámoláshoz felhasználták az európai viszonylatban már akkor is túlhaladott boszorkányüldözést, tíz éven át konstruálták a pereket. Az alapvád az volt, hogy Béldi felesége, Vitéz Zsuzsanna boszorkányokat fogadott szolgálatába, hogy segítsenek megdönteni Apafi uralmát, ehhez pedig fő eszközül a fejedelemné, Bornemissza Anna megbűvöltetését használták volna. A szerző hosszan idéz a boszorkányperekben tett vallomásokból. Majdnem mindegyik úgy kezdődik, hogy a tanú valakitől hallotta, hogy az azt hallotta, hogy egy illető látta, amint... És egy ilyen — hallomás alapján tett — vallomás is elég volt ahhoz, hogy sokasodjon feladatuknak tartják — tudtuk meg az osztályvezetőtől —, hogy most már ne maradjon sokáig egyetlen vitrin sem üresen. S ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamednek kell a hegyhez mennie. Ezért a cég dolgozód most a vitrinbérlőként szóba jöhető vállalkozók nyomába erednék. A Káosz és a Kisosz helyi szervedtől szeretnék megszerezni a környékbeli kiskereskedők és kisiparosok pontos címlistáját, hogy mindegyiküket értesítsék a bérlet lehetőségéről. De fővárosi cégeknél is érdeklődnek majd, hátha felkelti néhány vállalat figyelmét a miskolci reklám lehetősége. Az árakból egyelőre nem engednek, hiszen végül is a város kasszájának érdekeit kell szem előtt tartamink. (bujdosj a vádlott bűnlajstroma, s rábizonyítsák: ördögi praktikákkal él. A boszorkánysággal vádolt asszonyok persze tagadtak ameddig tagadhattak, de végső eszközként mindig ott volt a kínvallatás, vagy például a vízpróba. Az utóbbi nagyjából így zajlott le: a boszorkánysággal vádolt nőszemélyt összekötözték, és belevetették egy folyóba, vagy tóba. Ha fennmaradt a vizen, akkor boszorkány volt, mert csakis az ördög segítségének köszönhette ezt. A következmény: máglyára vetették, és elégették. Ha lesüllyedt, akkor nagy valószínűséggel nem volt boszorkány, ám ennek a felismerésnek már nem állt módjában örvendezni. Meg-megállva, el-elgondol- kozva olvasom a könyvet, mert minduntalan eszembe jut, hogy a XVII. században alkalmazott módszerek jól beváltak nálunk (de másutt is) több évszázaddal később. Rajkot és társait csaknem olyan képtelen vádakkal illették, mint a boszorkánynak kikiáltott asz- szonyokat, mégis kicsikarták tőlük a beismerő vallomást, és az ítélet csak módszerét tekintve volt némileg humánusabb, mint a máglya. Sokan, minden köntörfalazás nélkül, így szegezték Tóth Lajos mellének a kérdést, amikor kinevezték a Borsodi Vaskohászati Tröszt elnök-vezérigazgatójává: érdemes-e erre a lőporos hordóra cigarettával ráülni? Mi is kíváncsiak vagyunk rá: miért vállalta ezt a kockázatosnak tűnő kihívást? — A tét a vaskohászat szerkezetváltása. Ha ez sikeresen megoldható, akikor nemcsak az iparágra, hanem az egész térségre kedvező hatással lesz. Ha pedig nem, akkor a visszahúzó ereje kétszerese lehet a mostaninak. Ez határozza meg a feladat nagyságát. Nem vagyok egyedül, akiket a tét nem nyomaszt, hanem ambicionál. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy tud tenni ezért az iparágért, akkor erre a megtisztelő feladatra vállalkozni kell. H Mennyire lehet vállalkozó a tröszt vezérigazgatója, érvényesíthet-e önálló elképzeléseket, amikor a Tervgazdasági Bizottság határozatát kell végrehajtani? — A létrehozott tröszt nem cél, hanem csak eszköz a szerkezetváltáshoz. A határozatból adódóan megfogalmazták a tröszt vezetőjének jogait és kötelességeit. Abban viszont teljes a szabadság, hogy a tagvállalatokkal együtt milyen módszerekkel dolgozunk. Természetesen a határidő nem közömbös, Az itteni szerkezetváltást az jellemzi, hogy egyszerre jelent fejlesztést és visszafejlesztést. ■ Mindehhez pénz kell. NA tröszt viszont szegény. — Nincsenek meg, tehát nekünk kell előteremtem a De ismerősnek tűnik ez a „valakitől azt hallottam, hogy ő azt hallatta” — jellegű vallomástétel is. És nem is a közelmúltból,'hanem napjainkból. Például a lassan mindent elárasztó névtelen levelekből. Az anonim levél írója az esetek többségében nem saját tapasztalataira, megfigyeléseire, észleléseire hívja fel a figyelmét az „illetékeseknek”, hanem másokéra. A minap olvastam egy belső használatra szánt kiadványban ilyen címmel különféle dolgokról: Azt beszélik ... Mondhatom, pikáns dolgokat beszélnek azok a titokzatos valakik. Sajna’ az sem egészen világos, kikről beszélik. Ha ugyan beszélik?! Az ilyen közleményeket — akár „belső használatra” vannak szánva, akár nem — nem becsülöm többre, mint a névtelen rágalmazó leveleket, azokat pedig körülbelül annyira, mint boszorkányperek „hit alatt” tett vallomásait. Nem kellene kinőnünk már végre ezekből az ör- döngős históriákból, a rontás és igézés bűvöletéből? Hisz’ Európában élünk, és nem a középkorban! (békés) Tóth Lajos 54 éves, mis- kolci születésű. Nagyapja és édesapja is vasgyári munkás volt. Két lánya és négy unokája van. A killián György Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Ma már nyílt titokként megvallható, hogy ettől kezdve néhány éven át mint válogatott atléta a Lenin Kohászati Művek Tervezőirodájától kapott fizetést. A sportpályafutás után ugyanitt elkezdődött egy másfajta „edzésmunka”: a rajzmásolással kezdte, majd az osztályvezetőségig vitte. Közben elvégezte a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karának metallurgiai szakát, s acélgyártó szakmérnöki képesítést szerzett. Később fejlesztési főmérnök, majd fejlesztési igazgató, miközben járja a külföldi iskolákat, menedzserképzőt Japántól Amerikáig. A kombinált acélmű építésének befejezése után az LKM termelési igazgatója. 1958-tól a múlt év végéig a Borsodi Ércelőkészítő Mű gvárigazgató.ja. Az itteni három év munkája látványos sikert hoz; a cég csaknem egymilliárdos veszteségét sikerült úgy ledolgozni, hogy az 1988-as évet körülbelül százmillió forint nyereséggel zárja a BÉM. 1989. január elsejéitől kinevezik a Borsodi Vas- kohászati Tröszt elnökvezérigazgatójának. Ügy érzi, e pályázat elnyerésében nem kis része van a BÉM dolgozóinak, akikkel együtt bizonyíhatott. A pályázatot egyébként 5:4 arányban nyerte. A további „játszmát” ezentúl már nem a szavazatok döntik el . . • szerkezetváltáshoz szükséges anyagiakat. Elsősorban a tagvállalatokat kell olyan helyzetbe hozni, hogy a belső tartalékok forrássá válhassanak. Vannak ilyenek. Olyasmire gondolok, amiről sokat beszéltünk, beszélünk, de azért, hogy valóban előkerüljön, keveset tettünk. Nullpontos kérés lenne. ha oda mennénk pénzért, ahol tudjuk, hogy nincs. Amennyiben a tagvállalatok gazdálkodását sikerül olyan szintre hozni, hogy az eredmény méltányolható lesz, akkor nagyobb erkölcsi tartással léphetünik fel a pénz- szerzési akciókban is. ■ A szerkezetváltás azonban esak akkor lesz az igazi, ha új kohászati termékek is megjelennek a hazai és a nemzetközi piacon. Vannak-e már ezzel kapcsolatos terveik? — Csak akkor lehetünk eredményesek, ha a világpiacon is kelendőek lesznek a termékeink. A borsodi térségben meg kell jélennie a lemezárainak, mint új terméknek. A szükséges acélminőség előállítására minden technológiai feltétel megvan a kombinált acélműben. A rúdidomáruknak sokkal jelentősebb és tartósabb piaca van belföldön és külföldön egyaránt. Ezek a gyártmányok továbbfeldolgozásra is alkalmasak. Készíthető hegesztett cső, amelyet például már az Ózdi Kohászati Művekben is gazdaságosan Az elmúlt esztendőben több alkalommal is szerveztek kommunista műszakokat az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalatnál. A napokban arról döntöttek, hogy a társadalmi munkában elvégzett gyárthatnak. Ügy látjuk: ea a program szinte önmagát fejlesztené, sok jó lehetőséget adva a térség munkaerő^ gondjainak enyhítésére. H A tröszt idei terve sem lebecsülendő. Említette; a vállalatokat arra akarják felkészíteni, hogy 1990-ben az állami támogatás megszüntetése se okozzon akadályt az elhatározott termékszerkezetváltásban. Ehhez mindössze huszonöt munkatársat toborzott. Nem kevés ez? — Olyan típusú embereket választottam, akik nem akarnak megtanulni veszteni. Ezeknek a feladótoknak a megoldásához rugalmas vállalati és tröszti szervezet kell és új típusú vezetői szemlélet, maximális együttműködés , teljes egyakarat. A tröszti munkát három alaptevékenység határozza majd meg: a gazdasági, a kereskedelmi és a fejlesztésé. Megszerveztünk emellett egy nagy szakmai tapasztalattal és hozzáértéssel rendelkező tanácsadó csoportot, négv-öt ' taggal, és alkalmankénti, • vagy folyamatos megbízás alakján egyetemek és intézetek szakembereinek véleményét is kikérjük egy-egy eldöntendő kérdésben. ■ A szerkezetváltás megvalósításán, a vállalatok menedzselésén túl mire kapott még jogosítványt? , — Valójában mindene«*» vállalkozhatunk. ' Föl kell vállalni az „örök iparágat”, azaz a kereskedelmi munkát. Ebbe szervesen illeszkedne egy pénzintézet — ez lehetne például egy regionális Bank —, aztán egy nyugati mintára, vegyes vállalati formában működő mérnökiroda, vagy a hazai közös vállalatok egész sora: építőipari, gépipari, villamosszerelői, és nem utolsósorban a karbantartásra is berendezkedő kohászati-építőipari vállalat. Ezek kölcsönösen hatnának az árakra, és természetesen a képződött nyereségből is közösen osztoznának. Kimondtuk; a tröszti munka hatvanöt-hetven százaléka legyen kifejezetten vaskohászati jellegű, a többinek pedig a leggazdaságosabbnak ígérkező vállalkozásokkal kell kiegészülnie. ■ Ebből úgy tűnik, ez a tröszti szervezet is előbb- utóbb kinövi önmagát. — Ez nem is titkolt cél. Ha ez így mind megvalósulna, 1992-93 táján fői ' is kellene számolni, s helyette égy vagyonközpontú, új szervezetet lehetne kialakítani. Ügy látjuk ugyanis, ha egy addig eredményesen tevékenykedő tröszt ipari központtá képes átalakulni, meg kell adni a további fejlődés lehetőségét. Mert ezután már így fejthetné Jtí igazán a hatását nemcsak a vaskohászatra, hanem az egész megyére, sőt Észak-Magyar- ország iparára. Oláh Erzsi tennivalók bérének nagy részét a vállalati dolgozók lakásépítésének és -vásárlásának támogatására fordítják, ugyanakkor 100 ezer forintot felajánlottak a romániai menekültek megsegítésére. Rontás és igézés A romániai menekülteket is segítik
