Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. JN\ugdíja<-ok kedvezményes étkeztetése . Az idén megemelkedett élelmiszerárak a nyugdíjas kor­osztályt érintik a legérzékenyebben. Arra voltunk kíván­csiak, hogy emelkedik-e, s ha igen, mennyivel a szociális étkeztetésért fizetendő összeg 1989-ben? A városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől, dr. Juhász Barnabástól megtudtuk, hogy tavaly 36,50 volt az étkeztetés napi nyersanyagnormája, amely 6 forintos reggeliből, 16 forintos ebédből és 14,50-es vacsorából tevő­dött össze. Ez a norma most 42 forintra emelkedett, s így a reggeli 7 forintba, az ebéd 18 forintba, a vacsora pedig 17 forintba kerül. A nyugdíjasok természetesen nem egy­forma összeget fizetnek ki ebből. Tavaly két kategóriát különböztettek meg, a 70 év alattiakét, illetve a 70 év felettiekét. Annak a 70 év alatti nyugdíjasnak, akinek • 2980 forintot nem haladta meg a jövedelme, a napi szo­ciális étkeztetési költségét a tanács teljesen magára vállal­ta. Akinek az említett összegnél 500 forinttal volt több a nyugdíja, az a napi 36,50-nek a 20 százalékát fizette ki. A következő 500 forintos kategóriának már 40 százalékot kellett fizetni, s ez ugyanígy emelkedett 500 forintonként, egészen 4981 forintig. Efölött már a teljes összeget a nyugdí­jasok állták. A 70 év felettieknek 3128 forintig nem kellett fizetniük, s innen emelkedett 500 forintonként a tarifaha­tár, egészen 5129 forintig. Az idei nyugdíjemelések miatt a kategóriahatárok való­színűleg megváltoznak, erről azonban egyelőre még nem született végleges döntés. Azt viszont megtudtuk, hogy az illetékesek számítanak arra, hogy az áremelések miatt ala­csonyabb életszínvonalra kényszerültek közül egyre többen fogják igénybe venni a szociális étkeztetés különböző formáit. A rászorulók a gondozási központok vezetőjénél jelentkez­hetnek. Legegyszerűbb, ha a lakhelyükhöz legközelebbi nyugdíjas klubot keresik meg személyesen, vagy telefonon, s itt minden további tájékoztatást megadnak az időseknek. Arra is számítanak, hogy az idén majdnem 1800 nyugdíjas kedvezményes étkeztetését kell megoldaniuk. Jelenleg körülbelül 120-an vannak a várakozók listáján. Mert bár a szociális helyzetük alapján járna nekik is a kedvezményes étkeztetés, ám a bölcsődei, illetve a szociá­lis otthon konyháiban nem tudnak mindenkinek főzni, ezért mégsem részesülhet mindenki az olcsó reggeliben, ebédben, illetve vacsorában. S hogy miért nem számítanak a különböző vendéglátó- ipari egységek konyháira? Mert azok sokkal magasabb napi r ormával dolgoznak, s így többet kellene az időseknek is fizetniük. Az idei legfontosabb feladatnak tehát azt tartják, hogy valamilyen módon fejlesszék a bölcsődék konyháit. Tudni kell. hogy a bölcsődék egy része egybeépült az óvodákkal, közös a konyhájuk is, s itt főznek mindkét gyermekkor- osztály számára. A tervek szerint az óvodáknak más^ önál­ló óvodai konyhán főznének, s a felszabaduló „férőhelye­ket” felhasználhatnák a nyugdíjas korúak igényeinek kielé­gítésére. Erről már folynak is a tárgyalások a tanacs egészségügyi és művelődési osztálya között. A vállalat Adótanácsadó című soro­zatunk nyitva áll mindazok számára, akiknek valamilyen kérdésük, vagy panaszuk van az adózással, illetve a jövedelem bevallásával kap­csolatban. A kérdések meg­válaszolásában az adófelü­gyelőség szakemberei is köz­reműködnek. Kiss Pál arra szeretne vá­laszt kapni, hogy vállalata — a Nehézipari Műszaki Egyetem — csinál-e adóbe- val’ást dolgozóiról, ha más­honnan nincs külön jövedel­mük. Ha az állampolgárnak csak egyetlen ^munkáltatóval van munkaszerződése, vagyis csak egyetlen helyről származik a jövedelme, akkor nem kell bevallást készítenie, hanem nyilatkozni kell a vállalat­nak február 20-ig. s a vál­lalat elkészíti bevallását, me­lyet továbbít az adófelügye- lűségnek. Egyébként minden cég köteles január 30-ig ki­adni egy igazolást dolgozói­nak arról, hogy mennyi volt a múlt évben a bruttó kere­setük, s hogy mennyit von­tak le ebből adóelőleg cí­mén. Érdemes tudni azt is. hogy az évközbeni jutalmak­ból általában többet, a bér­emelések következtében pe­dig valamivel kevesebbet «gonak le a vállalatok, mint számol el amennyi ténylegesen szüksé­ges. Másik olvasónk, aki főál­lásban az MKV-nál dolgo­zik, azt szeretné tudni, hogy kell-e adóbevallást készíte­nie, ha felesége nyugdíjas ugyan, de aktív kisállátte- nyésztő (baromfi tartással fog­lalkoznak). A baromfihizlalás mező- gazdasági kistermelésnek szá­mít, s csak akkor adóköte­les. ha évi 500 ezer forint fö­lött van az ebből származó bruttó bevétel. Amennyiben ennél nagyobb összeget for­galmaznak, akkor a fölötte lévő rész tízszázalékosán adó­zik. Ez az adózó rész eevéb- ként megoszlik az egy ház­tartásban élő. minden 16. életévét betöltött családtag között. Ez jó, mert a prog­resszió alacsonyabb mértékű lesz. Ha az éves kereset az említett 500 ezer forint alatt van, akkor nem kell beval­lást készítenie senkinek sem. A vitás, vagy kérdéses ügyekben az adófelügyelöség ügyfélszolgálata is fiz állam­polgárokat segíti. Hétfőn, kedden, csütörtökön és pén­teken fél 8-tól délután 4-ig, szerdán fél 8-tól este 7-ig. szombaton pedig fél 8-tól dé­lig állnak az ügyfelek ren­delkezésére a Selyemrét u. 1. szám alatt, vagy a 87-422- es telefonon. Milyen kedvezmények vehetők igénybe lakásépítéshez? 1989. január 1. napján lé­pett hatályba a lakáscélú tá­mogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet a to­vábbiakban R), és ennek vég­rehajtásáról a 77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM rendelet (a to­vábbiakban Vhr.). Napjainkban mind több olvasónkat érdekli, hogy lakáshelyzetük megoldá­sához milyen jellegű támoga­tásokat mely feltételek mel­lett vehetnek igénybe. Ezért is­mertetjük mától kezdődően az év elejétől hatályos szabályo­zást A R. alapján lakásépítés­hez, -vásárláshoz, lakásszö­vetkezet tulajdonában levő lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez ve­hető igénybe támogatás. A jogosultak körébe tartoz­nak a nagykorú, valamint a 16. életévüket betöltött ál­lami nevelt kiskorú magyar állampolgárok, ha nekik vagy házastársuknak, illetve kiskorú gyermeküknek nincs lakástulajdona, a lakrész ál­landó használati joga, vagy bérleti jogviszonya. Az előb­biekkel esik egy elbírálás alá az is, aki önálló lakás­nak nem minősülő tulajdoni hányaddal rendelkezik, vagy a tulajdonában álló lakás lebontását rendelték el. vagy engedélyezték. Pénzügyminisztériumi en­gedéllyel külföldi állampol­gár, vagy hontalan is igény­be veheti a támogatást. De támogatás csak akkor nyújt­ható, ha a kedvezményben részesülő a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a vé­telár, illetve az építési költ­ség kiegyenlítésére felhasz­nálja. Az igényelhető támogatá­sok a következők: szociálpo­litikai kedvezmény; hitel- törlesztési támogatás; mun­káltatói támogatás; helyi tá­mogatás és egyéb támoga­tás. Mai számunkban a szo­ciálpolitikai kedvezménnyel foglalkozunk részletesebben. A R. 2. paragrafusa (1) be­kezdése szerint ez a támo­gatás az építtetőt (vásárlót) az általa elbontott, vele kö­zös háztartásban élő gyer­mekek és egyéb eltartott családtagok után vissza nem térítendő állami jutta­tásként illeti meg. A Vhr. 1. paragrafus (1) bekezdése sorolja fel részletesen azo­kat, akik e szempontokból eltartottnak minősülnek. Va­lamennyi eltartottat csak akkor lehet figyelembe venni, ha az építtetővel (vá­sárlóval) — a házastársat és a gyermeket kivéve — leg­alább egy éve közös háztar­tásban élnek és havi kere­setük, jövedelmük az öreg­ségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem ha­ladja meg. További feltétel, hogy az új lakásba az épít­tetővel (vásárlóval) közösen költözzenek be. Kiemelendő, hogy a gyer- megkondozásí segélyen, dí­jon levő személy a kedvez­mény szempontjából nem minősül eltartottnak. A ked­vezmény összege gyerme­kenként 50 000 forint. Az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsön­szerződés megkötésének idő­pontjában meglevő második gyermek után 150 000 forint, a meglevő harmadik gyer­mek után 400 000 forint. Minden további meglevő gyermek után gyermeken­ként 100 000 forint. Fiatal házaspár kérelmé­re a kedvezményt két gyer­mekig önálló kölcsönként egy gyermek esetén három év, két gyermek esetén hat ev időtartamra meg kell elő­legezni. A gyermek (ek) meg­születését, örökbefogadását, háztartásba kerülését a há­rom, illetve hat év lejáratát követő 30 napon belül kell igazolni. Ha ez időn belül a fiatal házaspár a terhessé­get igazolja, a megelőlege­zés időtartama a terhesség időszakára meghosszabbo­dik. Ha a gyermekek az elő­írt határidőn beiül nem szü­letnek meg, a kölcsöntarto­zást és kamatait a felek meg­állapodása szerinti módon kell kiegyenlíteni. Fiatal a házaspár, ha a kölcsönszer­ződés megkötésének időpont­jában egyikük sem töltötte be 35. életévét. Más eltar­tott családtagok után a ked­vezmény összege személyen­ként 30 000 forint. A kedvez­mény összege az építési költség (eladási ár) 55 szá­zalékát nem haladhatja meg. Ez a kedvezmény az épít­tetőt (vásárlót) akkor is megilleti, ha kölcsönt nem vesz igénybe. A kedvez­ményt a kölcsön- (adásvéte­li) szerződés aláírása, ha pedig kölcsönt nem vesznek igénybe, az adásvételi szer­ződés aláírása, vagy a hasz­nálatbavételi engedély ki­adása előtt kell kérni a pénzintézettől. Aki ezen idő­pontig nem élt a lehetőség­gel. erre később már nem tart igényt. Dr. J. E. bíróságra került. 1987. szep­tember elseje óta a miskol­ci egyetemen tanársegédként büntetőeljárási jogot tanít. A bűnügyi tudományok tan­székének munkatársaként ta­valy a bírói tagozaton is szakvizsgát tett. Alapítvány, saját zsebből A rádió röpítette szét a hírt: a Győri Keksz- és Ostyagyár­ban olyan alapitvványt létesítettek, amelynek kamataiból a nyugdí­jasokat segítik. A kez­dő tőke december ele­jén 550 ezer forint volt, Ebből 500 ezret, vagyis félmillió forin­tot a gyárigazgató. 50 ezret pedig az egyik helyettese adott, mind­ketten saját zsebből. A kiváló termékeiről világszerte híres gyár ugyanis tavaly olyan szép eredményeket ért el. hogy a prémium- keret szétosztásakor igen nagy summa ju­tott a vezetőknek is. — Huszonkét éve dolgozom a gyárban, s tudom, hogy sok nyug­díjasunk a létmini­mum alatti összegből él. Ezért adtam az ala­pítványba az egész prémiumomat — nyi­latkozta a gyár igaz­gatója, Halbritter Má­tyás. . Ügy adódott, hogy levélváltásba kerültem az igazgatóval. Érdek­lődésemre többek kö­zött ezt írta: „Mindig jóleső ér­zés, ha a rászorulókon valamilyen formában segíteni tud az em­ber ... Nekem az ala­pítvány miatt nem kell lemondanom olyasmi­ről, hogy nélkülözés­ben legyen részem. Igaz, hogy nincs sa­ját üdülőm és más, luxuscélokat szolgáló vagyonom, de különö­sebb igényem nem is volt ezekre... Talán egyetértenek: van min elgondolkoz­nunk ... R. A. Miskolc Ingyenes jogtanácsadás leg­közelebb január 25-én, szer­dán délután 4-től 6 óráig lesz a Sajtóház III. emele­tén, A miskolciaké a szó ro­vat szobájában. Tanácsot ad Jámborné dr. Róth Erika. Rendszeres olvasóink, s mindazok, akik gyakran fel­keresik lapunk díjtalan jog­tanácsadását, már észreve- hették, hogy néhány hete dr. Lévai Miklós helyét Jámbor­né dr. Róth Erika vette át. A DH új jogtanácsadóját máris sokan megkedvelték, ezt bizonyítja az a változat­lan érdeklődés, aminek szer­dán délutánonként bárki szemtanúja lehet szerkesztő­ségünkben. Jámborné dr. Róth Erika egyébként Miskolcon szüle­tett, s ugyancsak városunk­ban, a Killián György Gim­náziumban érettségizett. A jogászi diplomáját 1986-ban vette át a miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemen. Előbb a Szerencsi Városi Bí­róságon dolgozott, mint fo­galmazó később a megyei • • Ügyfélfogadás, munkarend a tanácson Miskolc Megyei Város Taná­csa a 8/1988. számú rendeletével újból szabályozta a tanácsi szer­vek ügyfélfogadását és munka­rendjét. 1. S Ezen tanácsrendelet hatálya kiterjed a) a megyei városi tanács tisztségviselőire és szakigazga­tási szerveire; b) a megyei városi hivatalra, az Adó- és Illetékhivatalra, va­lamint c) a lakossági ügyintézést végző tanácsi intézményekre, és államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra (a továbbiak­ban: tanácsi szervek). 2. fi A Miskolc Megyei Városi Ta­nács tisztségviselőinek, szak- igazgatási szerveinek, a megyei városi hivatalnak, az Adó- és Illetékhivatalnak munkaideje hétfőn, kedden, csütörtökön 7.30 —16 óráig, szerdán 7.30—18.30 óráig, pénteken 7.30—13.00 óráig tart. 3. fi (1) Az 1. fi hatálya alá tarto­zó tanácsi szerveknél egysége­sen ügyfélfogadást kell tartani: hétfőn 13.00—16.00; szerdán 7.30 —18.30; pénteken 7.30—12.00 óráig. (2) Az ügyfélfogadást a ta­nácsi szervek teljes apparátusa tartja. 4. fi (1) A megyei városi tanács el­nöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettesei, valamint a végrehajtó bizottság titkára — külön beosztás szerint, felváltva — minden hét szerdáján fogadó­napot tartanak. (2) A megyei városi hivatal elnöke és helyettese, valamint az Adó- és Illetékhivatal veze­tője és helyettese — az előbbi­vel azonos módon — minden második hét szerdáján tartanak fogadónapot. (3) Az 1. §-ban felsorolt egyéb tanácsi szervek vezetői hason­ló rendben kötelesek ügyfélfo­gadást tartani. (4) A fogadónapok helyét, idő­pontját és a fogadó nevét a he­lyi hirdetőtáblán és a sajtó út­ján két nappal előbb közzé kell tenni. 5. 9 (1) Pénteki napokon 13.00— 15.30 óráig a tanácsi szerveknél két fővel — külön beosztás sze­rint — ügyfélszolgálatot kell tartani. (2) Az ügyfélszolgálatot ellá­tók kötelesek: a) a megjelent ügyefeleknek felvilágosítást adni, halaszthatat­lanul sürgős esetekben a szük­séges intézkedéseket megtenni; b) a fontosabb eseményekről a következő munkanapon a közvetlen felettest tájékoztatni, a szükséges intézkedéseket kez­deményezni. § (1) A megyei városi hivatal­nál, valamint az Adó- és Ille­tékhivatalnál a mindenkori tel­jes munkaidő alatt ügyfélszol­gálati iroda működik. 7* 8 A megyei városi tanács vb szakigazgatási szerveinek veze­tői és helyettesei szombati na­pokon 7.30—12.00 óra között kü­lön beosztás szerint ügyfélszol­gálatot tartanak. «• fi Az anyakönyvvezetők és a Miskolci Családi Intézet a rá­juk vonatkozó külön szabályok szerint munkaidőn kívül, a heti szabad- és pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon is kötele­sek az államigazgatási és egyéb szolgáltatásokat ellátni (pl. há­zasságkötés, névadás). 9. | Ez a rendelet 1980. évi január hó 1. napján lépett hatályba. a miskolciaké a szó

Next

/
Thumbnails
Contents