Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-23 / 19. szám
Szerdán: díjtalan jogtanácsadás Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. 3501. Pf.: 39. — Telefon: 18-225. — Kérjük olvasóinkat, levelezőinket, hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 óra között keressenek fel bennünket. JN\ugdíja<-ok kedvezményes étkeztetése . Az idén megemelkedett élelmiszerárak a nyugdíjas korosztályt érintik a legérzékenyebben. Arra voltunk kíváncsiak, hogy emelkedik-e, s ha igen, mennyivel a szociális étkeztetésért fizetendő összeg 1989-ben? A városi tanács egészségügyi osztályának vezetőjétől, dr. Juhász Barnabástól megtudtuk, hogy tavaly 36,50 volt az étkeztetés napi nyersanyagnormája, amely 6 forintos reggeliből, 16 forintos ebédből és 14,50-es vacsorából tevődött össze. Ez a norma most 42 forintra emelkedett, s így a reggeli 7 forintba, az ebéd 18 forintba, a vacsora pedig 17 forintba kerül. A nyugdíjasok természetesen nem egyforma összeget fizetnek ki ebből. Tavaly két kategóriát különböztettek meg, a 70 év alattiakét, illetve a 70 év felettiekét. Annak a 70 év alatti nyugdíjasnak, akinek • 2980 forintot nem haladta meg a jövedelme, a napi szociális étkeztetési költségét a tanács teljesen magára vállalta. Akinek az említett összegnél 500 forinttal volt több a nyugdíja, az a napi 36,50-nek a 20 százalékát fizette ki. A következő 500 forintos kategóriának már 40 százalékot kellett fizetni, s ez ugyanígy emelkedett 500 forintonként, egészen 4981 forintig. Efölött már a teljes összeget a nyugdíjasok állták. A 70 év felettieknek 3128 forintig nem kellett fizetniük, s innen emelkedett 500 forintonként a tarifahatár, egészen 5129 forintig. Az idei nyugdíjemelések miatt a kategóriahatárok valószínűleg megváltoznak, erről azonban egyelőre még nem született végleges döntés. Azt viszont megtudtuk, hogy az illetékesek számítanak arra, hogy az áremelések miatt alacsonyabb életszínvonalra kényszerültek közül egyre többen fogják igénybe venni a szociális étkeztetés különböző formáit. A rászorulók a gondozási központok vezetőjénél jelentkezhetnek. Legegyszerűbb, ha a lakhelyükhöz legközelebbi nyugdíjas klubot keresik meg személyesen, vagy telefonon, s itt minden további tájékoztatást megadnak az időseknek. Arra is számítanak, hogy az idén majdnem 1800 nyugdíjas kedvezményes étkeztetését kell megoldaniuk. Jelenleg körülbelül 120-an vannak a várakozók listáján. Mert bár a szociális helyzetük alapján járna nekik is a kedvezményes étkeztetés, ám a bölcsődei, illetve a szociális otthon konyháiban nem tudnak mindenkinek főzni, ezért mégsem részesülhet mindenki az olcsó reggeliben, ebédben, illetve vacsorában. S hogy miért nem számítanak a különböző vendéglátó- ipari egységek konyháira? Mert azok sokkal magasabb napi r ormával dolgoznak, s így többet kellene az időseknek is fizetniük. Az idei legfontosabb feladatnak tehát azt tartják, hogy valamilyen módon fejlesszék a bölcsődék konyháit. Tudni kell. hogy a bölcsődék egy része egybeépült az óvodákkal, közös a konyhájuk is, s itt főznek mindkét gyermekkor- osztály számára. A tervek szerint az óvodáknak más^ önálló óvodai konyhán főznének, s a felszabaduló „férőhelyeket” felhasználhatnák a nyugdíjas korúak igényeinek kielégítésére. Erről már folynak is a tárgyalások a tanacs egészségügyi és művelődési osztálya között. A vállalat Adótanácsadó című sorozatunk nyitva áll mindazok számára, akiknek valamilyen kérdésük, vagy panaszuk van az adózással, illetve a jövedelem bevallásával kapcsolatban. A kérdések megválaszolásában az adófelügyelőség szakemberei is közreműködnek. Kiss Pál arra szeretne választ kapni, hogy vállalata — a Nehézipari Műszaki Egyetem — csinál-e adóbe- val’ást dolgozóiról, ha máshonnan nincs külön jövedelmük. Ha az állampolgárnak csak egyetlen ^munkáltatóval van munkaszerződése, vagyis csak egyetlen helyről származik a jövedelme, akkor nem kell bevallást készítenie, hanem nyilatkozni kell a vállalatnak február 20-ig. s a vállalat elkészíti bevallását, melyet továbbít az adófelügye- lűségnek. Egyébként minden cég köteles január 30-ig kiadni egy igazolást dolgozóinak arról, hogy mennyi volt a múlt évben a bruttó keresetük, s hogy mennyit vontak le ebből adóelőleg címén. Érdemes tudni azt is. hogy az évközbeni jutalmakból általában többet, a béremelések következtében pedig valamivel kevesebbet «gonak le a vállalatok, mint számol el amennyi ténylegesen szükséges. Másik olvasónk, aki főállásban az MKV-nál dolgozik, azt szeretné tudni, hogy kell-e adóbevallást készítenie, ha felesége nyugdíjas ugyan, de aktív kisállátte- nyésztő (baromfi tartással foglalkoznak). A baromfihizlalás mező- gazdasági kistermelésnek számít, s csak akkor adóköteles. ha évi 500 ezer forint fölött van az ebből származó bruttó bevétel. Amennyiben ennél nagyobb összeget forgalmaznak, akkor a fölötte lévő rész tízszázalékosán adózik. Ez az adózó rész eevéb- ként megoszlik az egy háztartásban élő. minden 16. életévét betöltött családtag között. Ez jó, mert a progresszió alacsonyabb mértékű lesz. Ha az éves kereset az említett 500 ezer forint alatt van, akkor nem kell bevallást készítenie senkinek sem. A vitás, vagy kérdéses ügyekben az adófelügyelöség ügyfélszolgálata is fiz állampolgárokat segíti. Hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken fél 8-tól délután 4-ig, szerdán fél 8-tól este 7-ig. szombaton pedig fél 8-tól délig állnak az ügyfelek rendelkezésére a Selyemrét u. 1. szám alatt, vagy a 87-422- es telefonon. Milyen kedvezmények vehetők igénybe lakásépítéshez? 1989. január 1. napján lépett hatályba a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet a továbbiakban R), és ennek végrehajtásáról a 77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM rendelet (a továbbiakban Vhr.). Napjainkban mind több olvasónkat érdekli, hogy lakáshelyzetük megoldásához milyen jellegű támogatásokat mely feltételek mellett vehetnek igénybe. Ezért ismertetjük mától kezdődően az év elejétől hatályos szabályozást A R. alapján lakásépítéshez, -vásárláshoz, lakásszövetkezet tulajdonában levő lakrész állandó használati jogának megszerzéséhez vehető igénybe támogatás. A jogosultak körébe tartoznak a nagykorú, valamint a 16. életévüket betöltött állami nevelt kiskorú magyar állampolgárok, ha nekik vagy házastársuknak, illetve kiskorú gyermeküknek nincs lakástulajdona, a lakrész állandó használati joga, vagy bérleti jogviszonya. Az előbbiekkel esik egy elbírálás alá az is, aki önálló lakásnak nem minősülő tulajdoni hányaddal rendelkezik, vagy a tulajdonában álló lakás lebontását rendelték el. vagy engedélyezték. Pénzügyminisztériumi engedéllyel külföldi állampolgár, vagy hontalan is igénybe veheti a támogatást. De támogatás csak akkor nyújtható, ha a kedvezményben részesülő a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a vételár, illetve az építési költség kiegyenlítésére felhasználja. Az igényelhető támogatások a következők: szociálpolitikai kedvezmény; hitel- törlesztési támogatás; munkáltatói támogatás; helyi támogatás és egyéb támogatás. Mai számunkban a szociálpolitikai kedvezménnyel foglalkozunk részletesebben. A R. 2. paragrafusa (1) bekezdése szerint ez a támogatás az építtetőt (vásárlót) az általa elbontott, vele közös háztartásban élő gyermekek és egyéb eltartott családtagok után vissza nem térítendő állami juttatásként illeti meg. A Vhr. 1. paragrafus (1) bekezdése sorolja fel részletesen azokat, akik e szempontokból eltartottnak minősülnek. Valamennyi eltartottat csak akkor lehet figyelembe venni, ha az építtetővel (vásárlóval) — a házastársat és a gyermeket kivéve — legalább egy éve közös háztartásban élnek és havi keresetük, jövedelmük az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg. További feltétel, hogy az új lakásba az építtetővel (vásárlóval) közösen költözzenek be. Kiemelendő, hogy a gyer- megkondozásí segélyen, díjon levő személy a kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak. A kedvezmény összege gyermekenként 50 000 forint. Az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző, a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában meglevő második gyermek után 150 000 forint, a meglevő harmadik gyermek után 400 000 forint. Minden további meglevő gyermek után gyermekenként 100 000 forint. Fiatal házaspár kérelmére a kedvezményt két gyermekig önálló kölcsönként egy gyermek esetén három év, két gyermek esetén hat ev időtartamra meg kell előlegezni. A gyermek (ek) megszületését, örökbefogadását, háztartásba kerülését a három, illetve hat év lejáratát követő 30 napon belül kell igazolni. Ha ez időn belül a fiatal házaspár a terhességet igazolja, a megelőlegezés időtartama a terhesség időszakára meghosszabbodik. Ha a gyermekek az előírt határidőn beiül nem születnek meg, a kölcsöntartozást és kamatait a felek megállapodása szerinti módon kell kiegyenlíteni. Fiatal a házaspár, ha a kölcsönszerződés megkötésének időpontjában egyikük sem töltötte be 35. életévét. Más eltartott családtagok után a kedvezmény összege személyenként 30 000 forint. A kedvezmény összege az építési költség (eladási ár) 55 százalékát nem haladhatja meg. Ez a kedvezmény az építtetőt (vásárlót) akkor is megilleti, ha kölcsönt nem vesz igénybe. A kedvezményt a kölcsön- (adásvételi) szerződés aláírása, ha pedig kölcsönt nem vesznek igénybe, az adásvételi szerződés aláírása, vagy a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a pénzintézettől. Aki ezen időpontig nem élt a lehetőséggel. erre később már nem tart igényt. Dr. J. E. bíróságra került. 1987. szeptember elseje óta a miskolci egyetemen tanársegédként büntetőeljárási jogot tanít. A bűnügyi tudományok tanszékének munkatársaként tavaly a bírói tagozaton is szakvizsgát tett. Alapítvány, saját zsebből A rádió röpítette szét a hírt: a Győri Keksz- és Ostyagyárban olyan alapitvványt létesítettek, amelynek kamataiból a nyugdíjasokat segítik. A kezdő tőke december elején 550 ezer forint volt, Ebből 500 ezret, vagyis félmillió forintot a gyárigazgató. 50 ezret pedig az egyik helyettese adott, mindketten saját zsebből. A kiváló termékeiről világszerte híres gyár ugyanis tavaly olyan szép eredményeket ért el. hogy a prémium- keret szétosztásakor igen nagy summa jutott a vezetőknek is. — Huszonkét éve dolgozom a gyárban, s tudom, hogy sok nyugdíjasunk a létminimum alatti összegből él. Ezért adtam az alapítványba az egész prémiumomat — nyilatkozta a gyár igazgatója, Halbritter Mátyás. . Ügy adódott, hogy levélváltásba kerültem az igazgatóval. Érdeklődésemre többek között ezt írta: „Mindig jóleső érzés, ha a rászorulókon valamilyen formában segíteni tud az ember ... Nekem az alapítvány miatt nem kell lemondanom olyasmiről, hogy nélkülözésben legyen részem. Igaz, hogy nincs saját üdülőm és más, luxuscélokat szolgáló vagyonom, de különösebb igényem nem is volt ezekre... Talán egyetértenek: van min elgondolkoznunk ... R. A. Miskolc Ingyenes jogtanácsadás legközelebb január 25-én, szerdán délután 4-től 6 óráig lesz a Sajtóház III. emeletén, A miskolciaké a szó rovat szobájában. Tanácsot ad Jámborné dr. Róth Erika. Rendszeres olvasóink, s mindazok, akik gyakran felkeresik lapunk díjtalan jogtanácsadását, már észreve- hették, hogy néhány hete dr. Lévai Miklós helyét Jámborné dr. Róth Erika vette át. A DH új jogtanácsadóját máris sokan megkedvelték, ezt bizonyítja az a változatlan érdeklődés, aminek szerdán délutánonként bárki szemtanúja lehet szerkesztőségünkben. Jámborné dr. Róth Erika egyébként Miskolcon született, s ugyancsak városunkban, a Killián György Gimnáziumban érettségizett. A jogászi diplomáját 1986-ban vette át a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Előbb a Szerencsi Városi Bíróságon dolgozott, mint fogalmazó később a megyei • • Ügyfélfogadás, munkarend a tanácson Miskolc Megyei Város Tanácsa a 8/1988. számú rendeletével újból szabályozta a tanácsi szervek ügyfélfogadását és munkarendjét. 1. S Ezen tanácsrendelet hatálya kiterjed a) a megyei városi tanács tisztségviselőire és szakigazgatási szerveire; b) a megyei városi hivatalra, az Adó- és Illetékhivatalra, valamint c) a lakossági ügyintézést végző tanácsi intézményekre, és államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatokra (a továbbiakban: tanácsi szervek). 2. fi A Miskolc Megyei Városi Tanács tisztségviselőinek, szak- igazgatási szerveinek, a megyei városi hivatalnak, az Adó- és Illetékhivatalnak munkaideje hétfőn, kedden, csütörtökön 7.30 —16 óráig, szerdán 7.30—18.30 óráig, pénteken 7.30—13.00 óráig tart. 3. fi (1) Az 1. fi hatálya alá tartozó tanácsi szerveknél egységesen ügyfélfogadást kell tartani: hétfőn 13.00—16.00; szerdán 7.30 —18.30; pénteken 7.30—12.00 óráig. (2) Az ügyfélfogadást a tanácsi szervek teljes apparátusa tartja. 4. fi (1) A megyei városi tanács elnöke, általános elnökhelyettese, elnökhelyettesei, valamint a végrehajtó bizottság titkára — külön beosztás szerint, felváltva — minden hét szerdáján fogadónapot tartanak. (2) A megyei városi hivatal elnöke és helyettese, valamint az Adó- és Illetékhivatal vezetője és helyettese — az előbbivel azonos módon — minden második hét szerdáján tartanak fogadónapot. (3) Az 1. §-ban felsorolt egyéb tanácsi szervek vezetői hasonló rendben kötelesek ügyfélfogadást tartani. (4) A fogadónapok helyét, időpontját és a fogadó nevét a helyi hirdetőtáblán és a sajtó útján két nappal előbb közzé kell tenni. 5. 9 (1) Pénteki napokon 13.00— 15.30 óráig a tanácsi szerveknél két fővel — külön beosztás szerint — ügyfélszolgálatot kell tartani. (2) Az ügyfélszolgálatot ellátók kötelesek: a) a megjelent ügyefeleknek felvilágosítást adni, halaszthatatlanul sürgős esetekben a szükséges intézkedéseket megtenni; b) a fontosabb eseményekről a következő munkanapon a közvetlen felettest tájékoztatni, a szükséges intézkedéseket kezdeményezni. § (1) A megyei városi hivatalnál, valamint az Adó- és Illetékhivatalnál a mindenkori teljes munkaidő alatt ügyfélszolgálati iroda működik. 7* 8 A megyei városi tanács vb szakigazgatási szerveinek vezetői és helyettesei szombati napokon 7.30—12.00 óra között külön beosztás szerint ügyfélszolgálatot tartanak. «• fi Az anyakönyvvezetők és a Miskolci Családi Intézet a rájuk vonatkozó külön szabályok szerint munkaidőn kívül, a heti szabad- és pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon is kötelesek az államigazgatási és egyéb szolgáltatásokat ellátni (pl. házasságkötés, névadás). 9. | Ez a rendelet 1980. évi január hó 1. napján lépett hatályba. a miskolciaké a szó