Déli Hírlap, 1989. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-21 / 18. szám
A miskolci Masterfüben Export-rehord Műszaki fejlesztés gépcserével Évről évre több terméket gyárt és exportál konvertibilis piacra a Misterül Pamutfonóipari Vállalat. Tavaly a hét gyára 25 millió dollár értékű exportterméket állított elő, amiből a miskolci gyár 1150 fős kollektívája 4 millió dollárt teljesített — tájékoztatott dr. Szigethy Tibor igazgató. A múlt évi, összesen 1,2 millió termelési értéke alapján a gyár a tervezett 128 millió forint nyereség helyett 150 millió forinttal állt az élen. Pedig nem volt könnyű. Az importból származó alapanyag egyenetlenül és nem a megfelelő minőségben érkezett. Akadályozta a zavartalan munkamenetet a gépi alkatrészhiány is. Az elmúlt évben, különösen az elején a bérek bruttósítása, a személyi jövedelemadórendszer bevezetése, a gazdasági szabályozók változása „vonta el” az emberek figyelmét a munkáról, a termelésről. Mégis, a hazai és a külpiac gyorsan változó viszonyainak megfelelő termékszerkezet-váltás a gyárban — a divatosabb termékekhez szükséges szintetikus, illetve más összetételű, szál- szerkezetű fonalak gyártására való átállás — meghozta az eredményt. Rekord meny- nyiségű és jó minőségű terméket állítottak elő. Az idén az első félévben 100 millió forint értékű műszaki fejlesztés keretében korszerű gépeket szereznek be és állítanak üzembe. A fejlesztéstől azt váriák. hoev tovább javítja termékeik minőségét. a gyors termékszerkezet-váltásra ad lehetőséget, mivel idén is legalább 4 millió dollár értékű termék szerepel exporttervükben. Az idén a teljesítményeknek megfelelően a tavalyihoz hasonló nagyságú 10—15 százalékos bérfejlesztést terveznek. Annak ellenére, hogy általában minden termék, szolgáltatás drágul, nem mondanak le a dolgozók által már megszokott és jól bevált szociális, egészEgy héttel korábban Héttőtől: téli vásár megszoktuk már, hogy az «j év második hónapjának elején a ruházati üzletek olcsóbban kínálják áruikat. Idén egy héttel korábban, január utolsó betében, 23- ától kezdődik a téli vásár. A szervezők látva, hogy az elmúlt hónapokban kevesen és kevesebb ruházati terméket vásároltak úgy döntöttek, hogy felesleges még egy hetet várni a vásárkezdésre. A Magyar Kereskedelmi Kamara vállalta a vásár alatt a közvetítést a Kereskedelmi Minisztérium és a vállalatok között. A miskolci Centrum Áruházban is a jövő hét elejétől értékeinek le néhány kötött-, divat- és méterárut, valamint konfekciót. Várkoly Péter üzletvezető elmondta, hogy — a régi kedvezmény nélküli áron számítva — 15 millió forintos készletet adnak olcsóbban. A Bükk Áruház első emeleti ruházati osztályán is kedvezményesen vásárolhatunk az elkövetkező napokban; szintén a téli ruhaneműk közül áraznak le. A vevőket '3,5 millió forintos árualappal várják. Amíg a készlet tart többféle sálért, sapkáért, kabátért, divat- és méteráruért 20—30 százalékkal kevesebbet kémek — hallottuk Tóth Lászlóné üzletvezető-helyettestől. A női, férfi, gyermek csizmák egy részét is leértékelik most. A Túra cipő- bolt a vásár első napján eredetileg zárva tartott volna, a leértékelések miatt azonban hétfőn is kinyitnak. Két hétig a polcokon 30—40 százalékkal olcsóbban sorakoznak a lábbelik. Természetesen csak néhány üzlet vásári kínálatába pillanthattunk bele, a felsorolás nem teljes. Mivel azonban a legtöbb ruházati bolt jövedelemérdekelt és önálló ármegállapító jogú, ezért a kiárusítás idején is szinte minden boltban másmás összeget fizetünk az árukért. ségügyi és kulturális — szállás, étkeztetés, üzemorvosi ellátás, üdültetés, ipari tanulóképzés stb. — szolgáltatásokról, gondoskodásról. Ha ezek fejlesztése anyagiak híján nem is lehetséges, a szintentartást mindenféleképp biztosítani akarják. (oravec) Megcsordul-e Vince ? A dél-borsodi borvidéken és Tokaj- Hegyalján a szőlőtulajdonosok kíváncsian várják: megcsordul-e Vince? Mert a mostani, amolyan „ semmilyen" télben, mikor úgyszólván csak köd borítja a tájat, nem pedig jégcsapok a pincebejáratot, ugyancsak nehéz lesz ellenőrizni a régi közmondás igazságát: „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”. A névfejtök ezt a szólás-mondást azzal magyarázzák, hogy a név első szótagja a latin vinum első tagjával azonos, ami köztudottan „bort” jelent. A Vince nemcsak a szőlővidéken termés- és időjósló nap. A népi regula egy másik mondása szerint ugyanis, ha az előtte való napon levő „Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince". A szőlővidékeken szokásban volt régebben, hogy Vince napján egy-egy vesszőt levágtak a tőkéről, meleg szobában tartották, rügyeztették. Ebből következtettek a a várható termésre. A nagyüzemi szőlőkben, így Tokaj-Hegyalján is, ezt a műveletet ma sem hagyják ki, csak éppen korszerűbben, laboratóriumi rügy- vizsgálattal végzik el. Ez aztán arról is tájékoztatást ad: hogyan, hány szemre kell metszeni a jó termés érdekében. Vince közelebbi „ismeretségben” van a borsodi bortermő vidékekkel. Sárospatak határában ugyanis a most ,£zemincének” nevezett hegy hajdan Szent Vince néven szerepelt, ahol a középkorban a domonkos barátoknak állott zárdája. Hűen a hagyományhoz Kerpely-msobor as egyetemi könyvtárban Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnökségének ajándékaként a hazai vaskohászat kiemelkedő egyéniségének szobrával gyarapodik az a gyűjtemény, amely a Nehézipari Műszaki Egyetem történetének iskolát teremtő oktatóit, az ott végzett és a hazai iparban emlékezetes nevet kivívott hallgatóit örökíti meg. Kerpely Antal szobrát adományozták most az Egyetemi Könyvtárnak. Mint azt dr. Zsámboki Lászlótól, a Központi Könyvtár történeti osztályának vezetőiétől megtudtuk, az olvasóteremben állítják fel. A mellszobrot a Dunai Vasműben öntötték le, s így a hazai vaskohászat kiemelkedő egyénisége, akinek születése 150. évfordulójáról 1987-ben tudományos ülésen emlékeztek meg, elfoglalja méltó helyét a hazai ipar nagyjai között. Az egyetemen régi hagyomány, hogy a kiváló professzorok, növendékek emlékét mellszobrokkal örökítik meg. Több mint 20 mellszoborral állítottak már emléket róluk. Köztük van a századfordulón oktató Szent- iványi Gyula, Hermán Emil, a nagynevű Hermán Ottó unokatestvére. Az akadémián végzettek közül Péch Antal, Zsigmondi Vilmos és mások, míg az egyetem miskolci korszakából Geleji Sándor, Pattantyús A. Imre professzorok szobrai előtt tiszteleghetnek a hallgatók. v ^ Amikor gipsz kerül a páciens lábára, még nem gondol arra, hogy hosszú, heteken ét viselnie kell majd. ■ , A fáradt ember sérülékenyebb Ha a beteg maga is segit... Hétvégi balesetek ház körüli munkákból Csupán egyetlen délutánt töltötten) a megyei kórház baleseti sebészeti ambulanciáján, ám ez idő alatt is szinte percenként érkeztek az újabb sérültek. Súlyos és könnyebb esetek váltották egymást, s a kezelőorvosok a sürgősség szerint látták el a betegeket. Ez az a hely, ahol soha nem lehet kiszámítani előre, hogy mennyi beteget kell fogadni, megműteni, vagy éppen bekötözni a friss sebét. A baleseti sebészet munkájáról beszélgettünk dr. Bárány István osztályvezető főorvossal. — Van arra magyarázat, hogy ennyi sérültet hoznak az ambulanciára? — Magyarázat bizonyára sokféle lehet, és a társadalmi környezet elemzése is messzire vezetne. Az viszont mindenképpen megállapítható, hogy az utóbbi időben egyre több a sérülés, s ennek véleményem szerint egyik oka a fokozódó feszültségben keresendő. Egyre kisebb az emberek tűrőképessége, hajszoltabbak, fáradékonyabbak lettünk.. Ebben közrejátszhatnak a megélhetési nehézségek, hiszen mindenki igyekszik megőrizni korábban megszokott életszínvonalát. Ezért jóval többet dolgozik, mint azt eddig tette, s egy fáradt, fizikálisán leterhelt ember természetszerűen sérülékenyebb is. Kevésbé figyelmes a közlekedésben, avagy munkája közben. Ennek „eredménye” pedig sajnos itt, a baleseti sebészeten is jelentkezik. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy meg- éri-e agyonhajszolnunk magunkat. Azt hiszem, ezt meg is teszik a gyógyulás időszakában, csakhogy addigra már megtörtént a baj... — Ha már a gyógyulás időszakáról beszélünk, milyen eredménnyel dolgozik a baleseti osztály? — A magyar traumatológia európai mércével mérve is megállja a helyét, a személyi és tárgyi feltételeit tekintve, a jó közepes mezőnybe tartozik. Ez vonatkozik a mi osztályunkra is. hiszen megfelelő a műsze* rezettségünk, s itt olyan sebészeknek kell dolgozniuk, akik mindenféle helyzetben megállják a helyüket. Ha a gyógyulási eredményeket vizsgáljuk, akkor már nem ilyen kedvező a kép. Ennek is több oka van, nagyon sok múlik magán a betegen is. Ez pedig összefüggésben van egészségügyi kultúránkkal, s azzal, hogy a beteg menynyire képes együttműködni orvosával. Például még egy olimpiai tornásznak is térdízületi műtétjét követően, a gyógytornásztól kell megtanulnia újra a fokozatos mozgást, noha ez a sportoló bizonyára fejlett mozgáskultúrával rendelkezik. Mégis» ahhoz, hogy meggyógyuljon, orvosaival, ápolóival is együtt kell működnie. — Azt, hogy kit, mikor ér baleset, előre senki sem számíthatja ki. Mégis úgy tűnik, a hétvégeken, ünnepnapokon több sérültet hoznak az ambulanciára ... — Miután a szolgáltatások ára egyre emelkedik, s az emberek jó része egyébként is azt gondolja, hogy minden munkát el tud végezni a ház körül és a kertben, ezért sokan barkácsolnak otthon. A baj csupán az, hogy megfelelő munka- védelmi ismeretek nélkül kezdenek hozzá. Sokféle kisgép kapható a kereskedelemben. ám csak ritkán adnak a használati utasítások mellé munkavédelmi figyelmeztetéseket. így aztán nemegyszer előfordul, hogy az otthoni barkácsolás a kórházban végződik. Ezek többsége nem úgynevezett hobbi-baleset, mert nem szórakozás, szabadidő-eltöltés közben éri az embereket, hanem olyan munka közben, amit a szakemberek helyett vállalnak fel. hogy megkíméljék a család költségvetését. Végül is nagy árat fizetnek érte. Míg a munkahelyeken ma már a szigorú előírások miatt kevesebb baleset történik, addig a lakásban, vagy a ház körül annál több. Szeretnénk megértetni, hogy az egészség kincs, amit meg kell őrizni mindenkinek! (vadas) íjc A betegnek újra kell tanulni a járást.
