Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-19 / 298. szám

Mit terves as ingatlankezelő? Követeljék meg aminőséget A lakóház felújításról tárgyalt a if Nehéz meghatározni a kétnapos ünnepek előtti kenyérszükségletet. A kereskedők óvatosan rendelnek: a zsebük bánja, ha a megmaradt kenyér a raktárukban szárad ki. A hiány elkerülése érdekében készenlétben állnak a pékek a hét végén; ha a helyzet úgy kívánja, a szokásos műszak után is begyújtják a kemencéket. Kenyérhiánytól tartanak a fővárosban Más a miskolci recept Van tartalék, és ügyelnek a pékek is A házkezelésnek a jövő­ben jobban kell kötődnie a tanács irányításához. Az in­gatlanközvetítésben arra kell törekedni, hogy az állami tulajdonú bérlakások eladá­sa zavartalanul történjék. Ann pedig a felújítást és a karbantartást illeti, további szervezeti korszerűsítésekre vaa szükség. Az lenne a jó, ha nyereségérdekeit, gazdál­kodó szervezetek alakulná­nak erre a feladatra. Így összegezte Lakatos Attila, a városi NEB elnöke a mis­kolci Népi Ellenőrzési Bi­zottság legutóbbi ülésén el­hangzottakat. A testület a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat lakásfelújítási és kar­bantartási tevékenységéről tájékozódott. Mint arról szombaton már tleszámoltunk, a MIK-nél legutóbb három éve vizsgá­lódtak a népi ellenőrök. Idén december első napjaiban utó­vizsgálaton elemezték, hogy Córtént-e azóta változás. Meg­állapították, hogy látható a vatta lat munkájában a fej-1 Sxies. Ám az igazán lenye- csee javulás a felújításban, a javításban és a hibaelhárí* iáéban még csak ezután vár- twrtó, hiszen az elmúlt há­rom évben végrehajtott árt- •nervezések és más intézke­dések mostanában hozzák ««eg a gyümölcsüket. • LEBONTANI OLCSÓBB VOLNA A pénteki vitában igen «sokszor szóba került a MIK «gyík, nemrég felújított épü­lete, a Szemere utca 8. Ezt a Miskolci Építőipari Válla­sat hozta rendbe. Bonyodal­mat okozott, hogy csak a munka megkezdése után de­rült ki: teljes födémcserére kész szükség. Ez persze lé­nyegesen megdrágította a ki­vitelezést. A munkálatok faj­lagos költsége négyzetméte­renként valamivel több, mint 36 ezer forintra rúg. (Ennél többe van a Szabó Lajos ut­közlekedési osztályának ve­zetője hozzáfűzte, hogy vi­gyázni kell ezekkel az ada­tokkal. A Szemere u. 8. ese­tében említett összeg meg­ítélésekor azt is mérlegelni kell. hogy például az épület­ben nem lakás céljára szol­gáló helyiségek is találha­tók. S ha ezt a tényt is fi­gyelembe vesszük, már csak 26,8 ezer forint jut egy négyzetméterre. Ez persze még így is sok. hiszen Mis­kolcon tavaly 18.2 ezer fo­rint volt az átlagos fajlagos felújítási költség — mondot­ta. A népi ellenőrök éppen ezért javasolták; ezután úgy kell kalkulálni, hogy még időben eldönth essék: nem gazdaságosabb-e teljesen le­bontani, s újraépíteni az épületet. Persze, csak ha nem műemléki, vagy műem­lék jellegű épületről »an szó. • DOLGOZIK A MÉSZKUKAC Azzal is csökkenthetők: a költségek, ha versenytárgya­láson keresik a vállalkozót Ez a MIK-nél így is törté­nik. Ám nemcsak az árat, de a jelentkezők megbízha­tóságát is mérlegelik. S mindegy, hogy milyen mód­szerrel választják ki a ki­vitelezőt, az elvégzett mun­ka jó minőségét meg kell követelni'tőle. — hangsúlyoz­ták többen is. A Szemere utca 8-nál például, bár csak nemrég fejeződött be a fel­újítás, már átüt a falon a mész — dolgozik a mészku- kac, jegyezte meg a testü­let egyik tagja —, s pereg az erkélyek aljáról a vakolat is. S ugyancsak ezzel az épü­lettel kapcsolatban említette meg Nyíri István, a MIK igazgatója, hogy a kétszintű tervezés bevezetésével sze­retnék elkerülni az ittenihez hasonló, újabb meglepetése­ket. A dolog lényege, hogy miskolci DiEB előbb csak megbecsülik, nagyjából milyen munka vár a kivitelezőkre. S ha kiköl­töztek a lakók, jöhetnek a statikusok. Amíg bent vol­tak a bérlők, számos, a ter­vezéshez szükséges vizsgála­tot egyszerűen el sem vé­gezhettek volna. Így pontos, megbízható adatok birtoká­ban foghatnak a tervezéshez. Dr. Orosz István, a városi tanács elnökhelyettese ezzel kapcsolatban arra figyelmez­tetett, mindenkor időben tá­jékoztassák majd a lakókat: a tervezés még nem jelenti okvetlenül azt, hogy hama­rosan nekilátnak a felújítás­nak. A tempót a pénzügyi lehetőségek diktálják. (Éven­te körülbelül 250 millió fo­rint gyűlik össze a MIK la­kóházjavítási alapjára a lak­bérekből és az állami támo­gatásokból.) • TOL NAGYRA NOHA MIK Alföldi László, a városi pártbizottság osztályvezetője azon a véleményen volt, hogy nem okozna gondot a lakóház-felújítás, ha na­gyobb figyelmet fordítaná­nak a megelőző karban tar­tásra. S nem forgácsolódhat- na szét a MIK rendelkezé­sére álló pénz, ha nem vá­rosszerte egyszerre történ­nének a felújítások. Több hozzászóló a MIK méreteit bírálta. Túl sok embert foglalkoztat a cég. Ezer hatszáz dolgozójuk van, s túlméretezett a telephe­lyük is. De ba már így van, mindezt jobban is kamatoz­tathatnák. A profiljuktól ide­gen vállalkozásokba is bele kellene fogniuk, hiszen egy­re többen szeretnék meg­venni a tanácsi lakásukat. Az új bevételi források felkuta­tásától már ma sem idegen­kedik az ingatlan kezelő vál­lalat- jelenleg például autó­javítással foglalkoznak. Attól tartanak a főváros­ban. hogy az idén is megis­métlődik a tavaly karácsony előtti kenyármizéria. Ügy látják: a kelleténél keveseb­bet rendeltek az ünnepek előtt a pékektől a kereske­dők. Az ok nyilvánvaló: a bol­tok nem kockáztatnak — nincs is miből — nem akar­ják, hogy káruk származzon a nyakukon maradt száraz kenyérből. Ezért most a Ke­reskedelmi Minisztérium anyagi támogatást nyújt — csak Budapesten — a ke­nyérellátás jobb megszerve­zéséhez. Egyszerűbben szól­va: ha a kenyér eladásából származó haszon nem fedez­né a megmaradt áru okozta veszetséget, a kárt a közié pénzből kompenzálják. Mint megtudtuk, Miskolcon isme­retlen ez a megoldás. ♦ A 24. ÓRÁBAN IS Kovács Gábor, a Miskolc Városi Tanács ellátásfelügye­leti osztályának vezetője sze­rint az egyszerűbh, a prak­tikusabb utat választották. Koordinációs értekezleten egyeztették a kereskedelem igényét a Miskolci és a Ka­zincbarcikai Sütőipari Válla­latok teljesítményével. Olyan tervet dolgoztak ki, hogy an­nak alapján még a 24. órá­ban is képesek kenyeret szállítani a miskolci üzletek­be. Szabó János, a Miskolci Sütőipari Vállalat gyártásve­zetője esztendők óta figye­lemmel kíséri az ünnepek előtti kenyérhelyzetet. Most karácsony előtt, csütörtöktől 1050 mázsa kenyeret visznek a miskolci boltokba. Ha ösz- szehasonlítjük a munkarend­változásban november 7-ével megegyező szállítást, kiderül, 170 mázsával kevesebbet ren­deltek a kereskedők. Ez bi­zonyára annak tudható be, hogy az ünnepekre egyéb­ként is sok tésztát, süte­ményt süt a lakosság. Az úgynevezett választékkenye­rekből, a krumplisból, a ku­koricásból, a házi jeliegűből a szokott mennyiséget talál­juk a boltokban. Csupán az 1/1-es alapkenyérből kértek többet az üzletek. ; + aVISZI A HASZNOT Ar. ipar és a kereskede­lem jelentős tartalékot ké­pez az ünnep előtti napok­ban. A gyártósoron mintegy 30, a hálózatban pedig leg­alább 50 mázsa kenyér lesz készenlétben. Ezt telefonhí­vásra abba a boltba szállít­ják, ahol éppen a legna­gyobb a kereslet. Ebből lát­ják el a vasárnap tejet, ke­nyeret árusító vendéglátóhe­lyeket is. Az „élő tartalék” pedig az a 10—12 kenyér­gyári dolgozó lesz. aki vál­lalja: begyújtják a kemen­cét az ünnepek előtti órák­ban is. Persze ehhez tudni kell, hogy csak a riasztásuk­tól számított másfél órán be­lül tudnak meleg kenyeret szállítani. Egynéhányszor már szükség' volt ilyen roham­munkára, és ezzel egy idő­ben néhány forgalmasabb belvárosi csemege nyitva tartását is meg kellett hosz- szabbítani. Az illetékesek javasolják, hogy a kenyér vásárlását senki ne halassza későre. Ha ezt a tanácsot mindenki meg­szívlelné, kevesebb lenne a gyártók és a kereskedelem gondja. Nem titok, hogy a jövedelemérdekeltségű üzle­tek Miskolcon is ódzkodnak a „rárendeléstől”. Tartanak attól, hogy a megmaradt szá­raz kenyérből származó veszteségük elviszi az el­adott mennyiségen képződő igen minimális hasznukat is.... (szántó) fii ■■ t«1 i .A fDWJOOS} Karácsonyi hadművelet *a 6. sz. felújítása. Az egyik tájékoztató mellékletéből ki­derült, hogy négyzetméteren­ként 58 ezer forintot fizet­tek ezért. Jirkovszky Imre, a. városi tanács építési és Szerencs a belföldi távhívásban Értesítjük Tisztelt Ügyfe­leinket, hogy december 16- án. Szerencsen, új távbeszé­lőközpontot helyeztünk üzembe. Ettől az időponttól kezdődően a szerencsi (be­kecs!, legyesbényei, ondi, mezőzombori) távbeszélő­előfizetők 41-es körzetszám- piai részt vesznek a belföldi távhívó forgalomban. Egy­idejűleg az előfizetők kap­csolási száma öt számjegyűre változott. A meg\ áltozott kapcsolási számokról a pos­tahivatalok, illetve a tuda­kozó munkahelyes adnak felvilágosítást. , Miskolci Postaigazgatóság Éjszaka azt álmod- ! tam, hogy egy ha­talmas fehér ruhás alak magasodik fq- lém, háloingjcn Ská­la- és Centrum-emb­lémákkal. A kezé­ben lévő kihegyezett fenyőfával az ágyhoz szögezett, és így szólt: ne feledd, ha­marosan itt a ka­rácsony! Verejték- j ben úszva riadtam fel, és hajnali de­rengésben döbben­tem rá, hogy — megbocsáthatatlanul — majdnem elkés­tem az idei előké­születekkel, A tava­lyi karácsonyi csatát ugyanis csúfosan el­vesztettem: jobb- és balszárny arnmal együtt teljesen be­szorultam a nappali szobába, ahol anyó­som azonnal a sa­rokba szorított a kö­zéphatótávolságú, diótöltésű bejglikkel. Hiába próbáltam el­szakadó hadművele­tet kierőszakolni — átugrotta a tálcával a fotelt. (Fiatal ko­rában hegyi vadász volt Isonzónál.) Olyan katlanba kerültem pillanatok alatt, mint Paulus tábornok Sztálingrádnál: az ! előszobából« a gye­rek üvöltött, a kony- há ban nejem ásta be magát, az erké- lyes szobában pedig apósom, kötegelte a csillagszórókat, mi­közben felderítette mozgásomat. Már előző nap elvágták az utánpótlási útvo­nalaimat: a szekrény j kulcsát, amelyben a konyakot tartottuk, lenyelették a kutyá­val, majd az ebet bezárták a beépített szekrénybe. Megpróbáltam csendben visszavo­nulni a lépcsőhöz irányába, amikor a nejem támadást in­dított, kezében ki­biztosított töltött ká­posztákat szorongat­va. Rendkívül kép­zett az utcai harcok­ban. A minap lép­csőről lépcsőre ha­tolva foglalta el a Centrum cukorka­osztályát, és két do­boz marcipános sza­loncukrot zsákmá­nyolt. Senki sem ju­tott el kis csapatá­ból odáig: még az állig fel fegyverzett társadalmi ellenőrök kommandója is meg­hátrált. Pedig tavaly is minden előkészületet megtettem. A ház­ban lakó férfiak megpróbáltunk min­den megosztottsá­gunk ellenére egy­ségfrontot alkotni. A haditanácsok színhe­lye a sarki presszó volt. Mennyi nagy­szerű terv született itt! Az utolsó pillana­tokig úgy tűnt, hogy jól állok minden fronton. Ravasz csel­lel két hétig ágyban feküdtem negyven- fokos lázzal, így si­került a karácsonyfa­vásárlásból kimarad­ni. Érthetetlen szá­momra ez a minden évi fa-mizéria: ta­valy vettem egy praktikus összecsuk­ható fát, ami mű­anyag, nem szúr, egyszer kell csak megvenni, és nem megy fel minden év­ben az ára. Sajna, a gyerek szemet vetett rá, és azóta kísér­leti antennaként szol­gál a műholdas adá­sok vételéhez. Kép ugyan nem jön, aminek az tehet az oka, hogy itt a mi elmaradott lakótele­pünk felett még mindig csak a való­di hold világit — és az se mindig. Arcvonalamat ta­valy a hírzárlat elég­telensége zilálta szét végleg. A gyerek ugyanis bejelentet­te karácsony este, hogy szerinte én több színes képet is őrzők az angyalok­ról lenn a garázs­ban, a pótkerekek alatt egy kazettatás­kában. Az angyalok többnyire szőkék, és valahol elhagyták fehér hálóingüket... Mindezt onnan tud­ja, hogy Feri bácsi meg Géza bácsi is lejár a képeket la­pozgatni, s néha fel­sóhajtanak: nézd ezt, milyen angyali... Az idén jobban felkészülök! Az iga­zi ötletet egy video­film adta: komman­dóakciót fogok indí­tani s felszámolom az ünnepeket, mint Arnold Schwarzeneg­ger a dzsungellakó­kat. Zöld sapkát, valódi bőrcsizmát, arcfestőkészletet és minirádiót már vet­tem ás a nejemnek, karácsonyi ajándék­ba... Kiss László Hiányoznak a parkolók Autóval a kórházba Szóvá tettük a közelmúlt­ban; körülményes a parko­lás a megyei és a városi kórházak környékén. Java­soltuk, hogy a látogatási idő­ben célszerűbb lenne a ko­csikat beengedni a kórházak területére. Jirkovszky Imre, a Mis­kolc Városi Tanács építési és közlekedési osztályának ve­zetője válaszolt. Megírta, hogy a kórházak belső út­jainak forgalomszabályozása az egészségügyi intézmények vezetőinek hatáskörébe tar­tozik. A kórházak vezetői — mind a Semmelweis, mind a Megyei Kórházé — nem akarják megnyitni a kapukat korlátozás nélkül a civil for­galom előtt. Véleményük sze­rint az épületek? közötti utak keskenyek, így is zsú­foltak. A szabálytalanul par­koló kocsik nagymértékben zavarnák a betegek nyugal­mát. Természetesen, ha idő­sebb látogatók érkeznek, hozzájárulnak a kocsik be­hajtásához, ezeket a kéré­seket a portaszolgálatok mér­legelik. Egyébként a Megyei Kór­házban már készült egy terv a parkolási gondok enyhíté­sére. A kórház főépülete előt­ti parkolótól jobbra 300 jár­mű várakozására alkalmas placcot létesítenének. Idáig pénz hiányában nem valósít­hatták meg. Az építési és közlekedési osztály vezetője úgy véli: a Semmelweis Kórház környé­ki utcákban elegendő a vá­rakozásra való hely. Minden autós számára nem lehet és nem is szabad parkolóhelyet biztosítani a kórtermek bejá­rata előtt. 1 Ez utóbbi véleményhez persze érdemes lenne a kór­ház környékén lakókat is megkérdezni: mit szólnak ahhoz, hogy látogatási idő­ben képtelenek megközelíte­ni lakásukat, elállják a ka­pujukat. és nincs nyugalmuk az egymást érő kocsik sorá­tól. (sz. L>

Next

/
Thumbnails
Contents