Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-13 / 293. szám
08&88& 60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, irtuk Betegek és elhagyottak REGGELI HÍRLAP, 1928. SZEPTEMBER 11. A város lakosságának egészségügyi állapota — a jelentés szerint — kielégítőnek mondható. A halálozási arányszám 16,5 ezreléket tesz ki augusztus hónap folyamán, míg a szaporodási arányszám 5,7 ezreléket Előfordult négy diftéria-, 16 vörheny-, 6 hörghurut-, 5 hastífusz- és egy trachoma-megbetegedés. A vidékről Miskolcra szállítottak közül 3 vörhenyes, 4 has- tífuszos. 2 trachomás, 1 gyermekágyi lázas. 12 lép- fenében szenvedő beteg szerepelt és egy veszettségi eset is előfordult Halálozási eset egy éven aluli korban 29, egy és hat év közötti korban hat fordult elő. Halmos Géza dr. a főorvosi jelentés kapcsán megemlíti, hogy miután a városnak tehenészete van, nem lehet akadály, hogy a szegény szülők gyermekei városi tejellátásban részesüljenek. Különösen nagy fontosságú volna most városi tejjel ellátni a szegénysorsú sokgyermekes családokat, mikor a takarmányhiány miatt a tej ára felszökőben van. ESZAK-MAGYARORSZAG, 1948. DECEMBER 14. A tisztifőorvosi jelentés megállapítja, hogy Miskolcon az elmúlt hónapban az 1 éven alul elhalt gyermekek száma 17 volt, ami 14%-os csökkenő halálozási aránynak felel meg. Ez az arányszám a legrosz- szabb az országban. A jelentés szerint ennek egyik oka egyrészt az egész Miskolc, de különösen a külvárosok rossz lakásviszonyaiban rejlik. Egyébként a védőnők és az orvosok a legrészletesebb felkutató munkát kezdik meg a csecsemő-halálozási arány magas százaléka okainak megállapítására. DELI HÍRLAP, 1969. DECEMBER 10. Ötvenhárom apró emberke él a diósgyőri esecsemó- «tthonban. Közülük nem egy pár hetes korától, egészen addig, míg be nem tölti harmadik évét. Sorsuk közös: valamennyien elhagyottak. Három közülük félárva. Egynek ígérte az édesapja: ha az új feleség megengedi, magához veszi. Ez régen volt. Azóta nem jön. Az ötvenhárom közül négyet-ötöt ha látogatnak. Pedig havonta két vasárnapon valamennyien várnak valakit Van közöttük olyan, akit egy árokban találtak. Hét hónapos lehetett. Vezetéknevet is az állam adott neki. Legtöbbjüket a kórházban „felejtette” anyja. Nem törődnek gyermekükkel, csak ha örökbeadásukról kérdezik őket. Többnyire nem engedik. Pedig nagyon sok gyermektelen házaspár vár beleegyező szóra. Az idén huszonegynek sikerült, boldogságot fglájtli.; itt. De lennének többen is, kik örökre vállalnák a gyermeket. Családi otthon, szülői szeretet csak azoknak jut, akik új anyát, apát kapnak. A többi? 4 fegyveres erők nyuodíjasklubjában Új vezetőségei A helyőrségi művelődési otthonban tartotta beszámoló és vezetőségválasztó közgyűlését a fegyveres erők nyugdíjasklubja. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében jelen volt Tarján János ezredes, és eljött a helyőrség fegyveres erőinek meghívott vezető állománya. Rosta János nyugállományú alezredes, a klub elnöke beszámolt a végzett munkáról és bejelentette, hogy Apró István nyugállományú őrnagy, aki csaknem 15 évig volt titkára a klubnak, megválik tisztségétől. A Magyar Néphadsereg személyügyi főcsoportfőnöke eredményes munkája elismeréséül dicséretben és jutalomban részesítette, a helyőrség parancsnokától pedig ajándéktárgyat kapott Rajta kívül még tízen kaptak jutalmat. A vezetőség beszámolójához többen hozzászóltak, majd megválasztották az új vezetőséget, melynek díszelnöke Bokor József, nyugállományú ezredes lett A klub elnökéül újból Rosta János, nyugállományú alezredest elnökhelyettesnek Kovács István, nyugállományú rendőr alezredest titkárnak pedig Kalmár András, nyugállományú alezredest választották meg. A klubnak jelenleg 119 tagja van, volt hivatásos katonákból, rendőrökből és polgári alkalmazottakból tevődik össze. Továbbra is várják" ^ azok jelentkezését akik ebben a közösségben szeretnének tevékenykedni. Rácsok és priccsek világa (2.) A család is segíthet A Miskolci Büntetés-vég- rebajtási Intézet munkájáról készült sorozatunk első részében a börtönfeladatokkal ismerkedhettek meg olvasóink. melyeknek a biztonságos őrzés mellett fontos része a nevelés. Hogyan lehet nevelni is a rendkívüli zsúfoltság mellett? Erről beszélgettünk Szolyák György bv. főhadnagy, nevelési tiszttel. — A büntetés-végrehajtási nevelésnek két formája van: az egyéni és a csoportos foglalkozás. Az egyéni elbeszélgetéseken' a személyiség megismerése érdekében nevelési tervet készítünk, s ennek alapján személyiségformálással igyekszünk az elítéltet rádöbbenteni a bűn- cselekmény társadalmi veszélyességére, a helyes és társadalmilag elfogadott magatartásra. Kiemelt feladatunknak tekintjük a családi kapcsolatok megtartását, vagy felvételét. Ennek érdekében gyakran behívjuk az elítéltek feleségét, közvetlen családtagjait, s igyekszünk meggyőzni őket arról, hogy csak abban az esetben számíthatunk eredményes munkára, ha büntetésük letöltése közben nem hagyják magukra az elítélést. Ezt segíti az is, hogy megszűnt egy korábbi gya- Jrorlat, miszerint korlátozható volt a levelezés. Beláttuk, hogy ezzel nem javítunk a fogvatartottak helysetén, így ma már korlátlanul küldhetnek és kaphatnak levelet az elítéltek. — Említette a csoportos foglalkozásokat is ... — Ez a nevelés másik formája, amelynek során a társadalmi együttélés normáival kapcsolatos előadásokat, egészségügyi, kulturális és sok más témával foglalkozó rendezvényeket tartunk TIT-előadók bevonásával. Havonta rendszeresen van filmvetítés, rendszeresen nézhetek televíziót mindazok az elitéltek, akiknek fegyelmi, vagy egyéb büntetése ezt nem akadályozza, ugyanakkor bármilyen Magyarországon megjelenő napi-, vagy hetilapot, folyóiratot megrendelhetnek. Heti egy alkalommal videón is vetítünk a nevelést segítő filmeket. Miután az elítéltek nagy része munkakerülő életmódot folytatott, hasznos társadalmi tevékenységre is nevelünk. — Tehát a munka mellett a tanulásra Is hangsúlyt fektetnek? — Azoknak az elítélteknek, előzetes letartóztatásban lévőknek, akik nem végezték el a nyolc általánost, s még nem töltötték be a 40. életévüket, a Dolgozók Általános Iskolájának kihelyezett tagozatában biztosítunk lehetőséget az alapműveltség megszerzésére. Korábban a Dolgozók Gimnáziumának is volt kihelyezett tagozata, de miután a fogva tartottak összetételének színvonala erősen romlott, jelentkezők hiányában az utóbbi években már nem indítottunk gimnáziumi osztályt. Folyik viszont a 101. Sz. Szakmunkásképző Intézettel együttműködve szíjgyártó szakmunkásképzés; évente 25—30 elítélt szerez így szakmunkás-bizonyítványt. — Mint hallom, a fiatalokkal van a legtöbb gondjuk... — Valóban. A fiatalkorú bűnelkövetők csak előzetes letartóztatásukat töltik nálunk, büntetésüket a Tököli Fiatalkorúak Börtönében és Fogházában hajtják végre. Így a nevelési tevékenység nálunk csak a rokoni kapcsolatok biztosítására, ápolására szorítkozhat. Ez pszichés terheket ró a fiatalokra, akik nem ritkán követnek el fegyelemsértéseket, s egymás ellen különböző bűn- cselekményeket. Találkoztunk már a súlyos testi sértés, a kényszerítés, a fajtalanság legkülönbözőbb formáival. Ezt a feszültséget, agresszivitást egyéni foglalkozásokkal, számukra külön előadásokkal, s a könyvtár — amely intézetünkben 4800 kötetes — adta lehetőségekkel igyekszünk fékezni. A mindennapi együttélés szabályainak betartása érdekében különböző kedvezményeket is biztosítunk, így a zárkában jutalqmként nézhetnek például televíziót. Persze a fegyelemsértéseket, bűncselekményeket szigorúan büntetjük. Leg* Ez a kompozíció az avasi lakótelepet díszíti. A tapolcai elágazásnál lévő együttes — Mészáros Dezső munkája — szintén sokakból váltott ki ellenérzéseket, bár akadnak, akiknek tetszik. (Kerényi László felvétele) Döntsenek a miskolciak Hová kerüljenek szobrok? A városképet meghatározó módon alakítják a köztéri szobrok. Ezért azt javaslom: ezek kiválasztásánál mindig kérdezzék meg »város lakóinak » véleményét is, hogy ők is beleszólhassanak környezetük alakításába — mondotta a városi tanács végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén Szolnoki László, avasi tanácstag. Elrettentő példaként említi a lakótelepiek által ta- lólóan „műanyag hurkának” elnevezett üvegszálas alkotást Ezt az Engels úti postahivatal mellett állították fel. A térplasztikának egyedül a gyerekek örülnek, mért a tanitás . befejezése után kedvükre csúszkálhatnak rajta. De senkinek sem borzolná a kedélyét a jetrtóbb példám Csíkja Dezső és társai az erőszakos közösülés, fajtalanságra kényszerítés és rablás bűntettét követték el, s ezért a bíróság korábbi büntetése mellett további hét évre ítélte el az I. rendű vádlottat. A fiatalokkal kapcsolatos gondot egyébként leginkább az jelenti, hogy családi kapcsolataik megszakadtak, döntő többségükben állami gondozottak, s közvetlenül a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetből kerültek előzetesbe. Így legtöbbször ruházatukról is nekünk kell gondoskodni, ami jelentős összeget jelent... (Folytatjuk) Tóth Zoltán lenléte, ha időben megkérdezték volna az itt élőket, kell-e nekik egyáltalán ez az alkotás, vagy szívesebben díszítenék mással a posta melletti parkjukat... • ELŐBB A SÉTÁNYT Hasonló példákkal Dl is szol gálhatunk. Mert talán máshogy alakult volna a népkerti szoborsétány sorsa is. ha ebbe is beleszólhattak volna a miskolciak. Igaz ugyan, hogy örülnünk kell, ha azt láthatjuk: történelmünk Miskolchoz is kötődő nagyjai emlékének szoborral" iá "tiszteleg a hálás ütőkor. De nagy kár, hogy a tervezett sétányra — ennek két szélére szánták a népkerti szoborparkot — már nem futotta a város pénzéből. Biztos akadt volna jó pár városlakó, aki inkább azt tanácsolja: előbb a sétány készüljön el, aztán jöhetnek a szobrok... • SZAVAZHATTAK Van persze ellenkező példa is. A Miskolci Városszépítő Egyesület és a Déli Hírlap közösen indította azt az akciót, amelynek keretében először szavazhattak a miskolciak, milyen szobrokat szeretnének. A szóba jöhető művek közül választottak a voksolók, de sajnos, épp a legjobban tetsző alkotásról nem sikerült technikai okok miatt másolatot készíteni. A szintén a győztesek között végző alkotást, Kerényi Jenő Ülő nőjét sikerült végül is felállítani' a Ä Borsodi Iskola rendezi A Borsodi Szervező, Továbbképző és Racionalizáló Leányvállalat A foglalkoztatás- és bérpolitika a reform felé vezető úton címmel szemináriumot rendez december 16-án és 17-én a Nehézipari Műszaki Egyetemen. A szemináriumot dr. Romvári Pál, az egyetem tudományos rektorhelyettese nyitja meg. A fél 11-kor kezdődő plenáris előadáson elsőként dr. Halmos Csaba, államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a munkaügyi politika időszerű kérdéseiről, Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára a szakszervezeti érdek- védelemről, dr. Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara alelnöke a munkáltatói érdekérvényesítésről és dr. Héthy Lajos a szociológiai tudomány doktora, a Munkaügyi Kutatóintézet igazgatója újszerű kapcsolatok az állam, a munkáltatók és a munkavállalók között a szocialista piacgazdaságban címmel tartanak előadást. Másnap a Borsodi Iskola résztvevői több szekcióban, foglalkoztatáspolitikai, munkajogi, bérpolitikai témákban rendeznek vitát Zenemalom előtt. (A mR eredetije Pécsett találhatóJt, Az utóbbi időben a vároe- szépítő egyesület többször ia döntő mértékben beleszólhatott egy-egy alkotás elhelyezésében: az Avas lábánál lévő Család című szoborcsoportot, vagy a Szentpétep, ri kapuban látható Sellőt már az egyesület javaslatai' alapján állították fel. Leg®1" utóbb pedig arról folyt vita a Déli Hírlapban, hogy ho- , va kerüljön az a díszes sző-1 kőkút, amit Tilles Béla tervezett. • PÉLDÁUL SZÉCHENYI “asvioí De térjünk vissza az emlí- ; tett végrehajtó bizottsági'1 ülésre, ahol a tanácstag fel-''* szólalása után fontos dön-" » tés született: dr. Kovács László, a városi tanács elnöke azt javasolta, hogy köztéri szobor ezután csak' úgy kerülhessen a helyére,' ha előtte megkérdezték ró««, la a lakosság véleményét is! Még akkor is legyen szükség a miskolciak tanácsára, ha korábban vásárolt szobor ri elhelyezéséről van szó. így s állítanák fel például Széchenyi István szobrát is. Csak emlékeztetőül: ennek elkészítését a városszépítő egyesület kezdeményezte. Aji Képző- és Iparművészet^ Lektorátus bevonásával pá-* lyázatot szeretnének kiírni a szobor helyének és alkotójának kiválasztására. Eddig a Széchenyi és a Szemere utca sarka, a Tanácsház tér ' környéke, s újabban a Hazafias Népfront IV/2-es körzetében lakók javaslata alapján a megyei könyvtár élőt- ^ ti tér, vagy a Killián-déli lakótelep Kiss tábornok utca melletti parkja jött szóba a legnagyobb magyar " szobrának lehetséges helyeként. A szobrot 1990-ben szeretnék felavatni. Közadakozásból készülne: a miskolciak és a városkörnyékiek — magánszemélyek és vállalatok r- eddig több. mint 40 ezer forintot fizettek be a Budapest Bank Rt. Miskolci Igazgatóságánál nyitott számlára. A városi tanács pedig a mű költségeinek egynegyedét (maximum 300 ezer forint) viseli. (bujdos) Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját dr. Kálmán András, a Gépipari Szakközép- Iskolában (Kun Béla út 10.), 17 órától; Lenkey Balázs, a* MÄV-telepi Kisegítő Iskola- ’ ban, 15.30—16.30 óra között«
