Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-12 / 292. szám
A gyárlótól függetlenül kell ellenőrizni Mi felel a minőségért? Csak a kereskedőt büntetik Az LKM-ban levő modern technikát hatékonyabban kell kihasználni Svéd szakemberek a kohászairól A kevesebb több lehet Az Országgyűlés utolsó napján élénk vita bontakozott ki Váncsa Jenő mező- gazdasági és élemezésügyi miniszter, s az egyik budapesti képviselő között az élelmiszerek minőségellenőrzésével kapcsolatban. Abban egyetértettek, hogy az élelmiszerek gyártása és forgalomba hozatalának engedélyezése kerüljön el egymástól. A gyakorlatban viszont még mindig többnyire ott ellenőriznek ahol a termék készül, amely mindeddig meglehetősen sok visz- szaélésre adott alkalmat. Ezt állapították meg a Fogyasztók megyei Tanácsának ülésén is a minap, ahol a megyei Népi Ellenőrzési Bi- aottság vizsgálati tapasztalatairól is beszámoltak. Megfelelő ellátást ígérnek | az ünnepekre a kereskedel- i mi és az élelmiszeripari vál- ! lalatok. Az áruházak, a ru- j házati és az iparcikküzletek is feltöltötték raktáraikat a karácsony előtt kelendő árukkal. A húsipari vállalat juh-, és műbeles virsliből 100— 100 mázsát készít és lesz 50 mázsa debreceni. Elegendő a kocsonyahús és sertés-, valamint marhahúsból is ki tudják elégíteni a vásárlók igényeit. A tejipar a hiánycikknek számító Rózsa és Parti helyect a 10 dekagrammos csomagolású, minden mennyiségben rendelkezésre álló vajat ajánlja azoknak, akik otthon készítik el az ünnepi asztalra szánt süteményeket. A Miskolci Sütőipari Vállalat karácsony előtt néhány nappal kezdi meg a kalácsok, a beiglik, a bobájka, a leveles tészta, a képviselőfánk és a tortalapok sütését. Emiatt néhány napig a Mint Balázs Bertalan, a megyei NEB elnökhelyettese elmondta, nemcsak a népi ellenőrök tárták fel a fogyasztói érdekvédelem hiányosságait, hanem többek között a társadalmi ellenőrök, a Kereskedelmi Felügyelőség dolgozói is közreműködtek. A bajok már a gyártással kezdődnek, mert a legtöbb üzemben nem érvényesülhet kellően a minőségellenőrök véleménye. A vállalati szervezeten belül ők is függőségi viszonyban vannak, így fordulhat elő, hogy ,.felsőbb utasításra” akár döntésüket is megváltoztatják egy-egy termék minőségével kapcsolatban. A gazdasági vezetők pedig elsődleges szempontnak azt tartják, hogy minél többet adjanak el abpéksütemények közül, csak a kiflit, a zsömlét, a dupla sósrudat és a sörkiflit gyártják. A Mátra Füszértnél a margarin és az étolaj mellett a hiánycikkek listájára került a sertészsír is. Mivel élesztőből akadozik az ellátás, először a sütőipar igényeit elégítik ki, és csak azután szállítanak az üzletekbe. Kielégítő a választék j szaloncukorból. Csak az ol- j cső konzum fajtájúból ér- j kezett kevés. Nem lesz elég j a délig.vümölcs, bár még j újabb szállítmányokat várnak. Mazsola is jut a boltokba, alig lesz viszont kókuszreszelék. A .városi tanács a decemberi megnövekedett forgalom miatt ellenőrzései során különösen nagy gondot fordít a fogyasztók., érdek- védelmére. Figyelni fogják a helyes árfeltüntetést, a pontos számolást és mérést, valamint a megfelelő meny- nyiséget. ból, amit gyártanak. Az viszont csak később derül ki, hogy kifogások merültek fel az áru minőségével kapcsolatban. A Fogyasztók Tanácsának megyei ülésén is elhangzott — amit már több helyütt javasoltak —, hogy a termék minőségének ellenőrzését minden esetben a gyártól független szerv végezze el. Igaz, hogy vannak ilyen intézmények, ám célszerű lenne már az üzemekben, gyárakban különálló minőségellenőri hálózatot létrehozni. Baj van a laboratóriumok felszereltségével. Elavult műszerekkel, rossz körülmények között végzik munkájukat az itt dolgozók. Gyakran a szállításnál sértik meg a higiéniás szabályokat, s a megfelelő hűtést sem tudják mindig biztosítani. Az ellenőrök kevés olyan áruval találkoztak, aminek árából azért engedtek, mert a szabványtól eltér annak minősége. Pedig egy-két nappal a szavatossági határidő lejárta után néhány forinttal olcsóbban bizonyosan elkelne az áru. A rossz minőségért viszont mindig a kereskedőket büntetik, noha a gyártót illetne meg. A népi ellenőrök véleménye szerint a szabványok sem érvényesítik eléggé a fogyasztói érdekvédelmet, s elsősorban a gyártók érdekeit szolgálják. Célszerű lenne jobban szigorítani az élelmiszerek gyártásával kapcsolatos előírásokat, már csak azért is, mert a magasabb árért a vevő egyre jobb minőséget vár. Már készül az a komplex jogszabály, amely átfogóan szabályozza majd a fogyasztói érdekvédelem szempontjai szerint a minőségi előírásokat. Ennek a segítségével pontosan meg lehet határozni ki a felelős azért, hogy milyen áru kerül a vevő kosarába. (vadas) Jól informált körökből származik a történet, és ha mégis elhallgatom, melyik iskola „ékessége” a ferde kémény, az csak azért van, mert még nem zárult le a felelősség megállapítására indított peres eljárás. Engem különösen az a mód kapott meg, ahogy felfedezték: az oktatási intézmény kazánházának jókora kéménye nem egészen úgy áll, ahogy kellene. Fiatal alpinisták vállalkoztak a füstokádó újrafestésére, és ehhez az ismert módszert alkalmazták: kötélre függesztett deszkán ereszkedtek lefelé a kémény csúcsáról, miközben sebesen járt a kezükben a pemzli. Festettek, festettek, ám egy idő után az a furcsa érzésük támadt, hogy rövidül a karjuk. Amikor aztán néhány méterrel lentebb ereszkedtek, bárhogy nyújtózkodtak, el sem érték a kéményt. Járatosak lévén a fizikában, azonnal felismerték: a kötél függőleges, tehát csakis a kémény lehet ferde. Ha nem is annyira, mint a híres-nevezetes pisai torony, de annyira azért igen, hogy az iskola, illetve felettes hatósága pert indítson a felelősség megállapítására, ök ugyanis nem idegenforgalmi A muzeális értékű berendezésektől kezdve a modern technikáig minden megtalálható a hazai acéliparban. A termékek minősége azonban gyenge, s az ehhez felhasznált munkaidő és energia értéke nemzetközi összehasonlításban mérve igen magas. Többek között ezt állapították meg azok a svéd szakértők, akik világbanki pályázat alapján vették vizsgálat alá a teljes magyar vaskohászatot. Természetesen nemcsak a helyzetelemzés volt a dolguk — mint azt csütörtökön Budapesten, a Nemzetközi Kereskedelmi Központban megtartott tájékoztatón. Bányai Miklós kohászati miniszteri biztos elmondta —, hanem az is, hogy a szerkezetátalakítási koncepcióra és egy profitérdekeltségi alapon álló szervezetre tegyenek javaslatot a független szakértőkből álló bizottság tagjai. • BERUHÁZÁSOK IS KELLENEK Ériek Johanson és Per Olof Boman elmondták, hogy a tízhetes vizsgálat tapasztalatairól zárójelentést készílátványosságot akartak, ha- t nem egy rendeltetésszerűen használható, és összedőléssel sem fenyegető kéményt. Mint mondám, a per kimenetelét még nem ismerem. De annyit laikusként is megjósolhatok, hogy nehéz lesz megállapítania — a szakértők bevonásával eljáró — bíróságnak, kit terhel a felelősség: a beruházót, a tervezőt, a kivitelezőt, avagy a talajt. Legcél- szérűbbnek látszik az utóbbit elmarasztalni, mert az mindent elbír — kivéve talán a kéményt. Önmagában nem nagy ügy ez a kémény-história, s higgyék el, eszembe sem jutott volna felemlegetni, ha nem • hallom mostanában oly gyakran, hogy mielőbb meg kellene találni bizonyos társadalmi, gazdasági ferdeségek, elferdülések felelőseit. Nem tagadható, hogy néhány ilyen kísérlet már sikerrel járt, és azt sem vitatom, hogy a közvélemény egyetértésével folytatni keil a „nyomozást”. Csak az szomorít el, hogy ha meg is találják, kik terveztek rosz- szul (nagyban), és kik voltak a hanyag kivitelezők, attól még néhány óriási „kémény” ferde marad. tettek. Ha teljesül az általuk elképzelt szerkezetátalakítási program, 220 millió dollárnak megfelelő összeg takarítható meg, s ezután a hazai acélipar már verseny- képesen tudja előállítani termékeit, és ilyen pozícióba hozhatja a feldolgozó- ipart is. Alapul a nyugati tapasztalatokat vették, hiszen a modern acéliparban a legfontosabb a vevő érdeke. A magyar árrendszerben sajnos nem sikerült felfedezniük logikus kiindulási pontot, ezért szerintük a nyugati import alternatívája az, ami szerint ki kell alakítani az árakat a belső piacon is. Az alapvető célkitűzés az volt, hogy olyan utat jelöljenek ki, amelyen a hazai acélipar állami támogatás nélkül megáll majd később a maga lábán. Megjegyezték viszont, hogy a szerkezetátalakítás során az állami támogatás nem maradhat el, mert a program jelentős beruházások nélkül nem képzelhető el. Javaslatuk szerint például a Borsodi Ércelőkészítő Műben egy ércdúsító üzemet kell építeni, mert a kohóknak a gazdaságosabb termelés érdekében magasabb vastartalmú alapanyagra lesz szükségük. A Lenin Kohászati MűvekLehet, hogy egy általam még nem ismert módon egyenesre lehet rángatni, vagy úgy aiátámogatni, hogy nem dől tovább. A legvalószínűbb azonban, hogy újjá kell építeni mind, ami kajla, és ez bizony drága mulatság. Ezért vélem úgy, hogy minél rövidebb az oknyomozás és a perlekedés, annál hamarabb hozzá lehet látni a munkához — egy akarattal. Javítsuk ki a hibákat minél előbb! Ezt teszik egyébként az avasi gimnázium megcsúszott tornatermével a tervezők és a kivitelezők. Haladéktalanul hozzáláttak a helyreállítási munkálatokhoz, mondván: a vétkesség mértékének megállapítására közben, és .utána is lesz idő. Szóval, fizessen, akinek fizetnie kell, de ha túl s^k időt, energiát szentelünk ennek, akkor előfordulhat, hogy el terelődik a figyelmünk a legfontosabbról, s a soron következő kéményünk is ferde lesz. (Vagy egy kicsit balra, vagy kicsit jobbra.) Az ilyen kéményt pedig — mint a példa bizonyítja — szépre festeni sem lehet. (békés) ben több özem leszerelése mellett a fejlettebb technikát kellene hatékonyabban működtetni, és a javaslataik: között szerepel egy új UHP transzformátor megépítése. Özdon megszüntetésre ítéltetett minden metallurgiai tevékenység. Ott a korszerű rúd- , és dróthengermű bővítését tartják szükségesnek. Figyelemre méltó, hogy a svéd szakemberek szerint jó üzletet remélhetnénk a hul- ladékvas-fedolgozással. Ezzel a világpiacra is ki lehetne jutni, ami számításaik: szerint évente 80—90 ezer dollár nyereséget hozaa. O KÜLFÖLDI RÉSZVÉNYESEKKEL A szervezeti változásra tett javaslatok során már figyelembe vették a jövő évben érvénybe lépő- társasági törvényt, miszerint a fejlesztésben érdekeltek száma gyarapodhatna, s részvényesek lehetnének külföldi vállalat tok, bankok, de akár ma-: gánszemélyek is. A szakértők szerint, ennek legjobban egy állami tulajdonban lévő holding vállalat felelne meg. melynek élén egy erőteljes elnök állna, akinek hitele van, s a legnehezebb helyzetben is határozott koncepciója. Az igazgató tanácsa 15—20 (!) főből állna,' akiknek a feladata az anyagi források elosztása és a távlati tervezés. Az egyes vállalatok pedig részvénytársaságok és leányvállalatok! formájában működnének. • ÉRTSE, AKI DOLGOZIK Mindenfajta beruházás nélkül milliókat takaríthatnánk meg, ha a minőség és a hatékonyság fogalmát mindenki értené és tudná a maga posztján — figyelmeztettek a svéd szakértők. Az emberi tényezők szerepét egyébként is kiemelték: a dolgozóknak meg kell érteniük a folyamatban való szerepüket. A költségvetést úgy kell lebontani, hogy mindenki értse, hogy mit, miért tesz, jól felfogott egyé-1 ni, illetve vállalati érdekből, amely oda vezethet, hogy jól eladható lesz a termék. E szellemi befektetés része a vezetői tudatformálás és az átfogó átképzési program a szakértők szerint is. A tanácskozáson részt vevő miskolci szakembereket megkérdeztük, hoztak-e ezek a javaslatok új ötleteket a kormánybiztos és a helyi vezetők terveihez viszonyítva. Elmondták, hogy a lényeget tekintve ezek egybeesnek. Az elfogulatlan véleményre tehát minden bizonnyal azért volt szükség, hogy a visszafejlesztés és a fejlesztés hazai tervét nyomatékosabbá tegye, valamint annak okán is, hogy a megvalósítást ennek alapján kérheti számon az ügyet támogató Világbank. (oláh) A kocsonyától a kókuszreszelékig Karácsonyra készülve fonákja ti Pisai” kémény ♦ A legtöbb helyen korszerűsíteni kell az üzemek minőség-ellenőrző laboratóriumát
