Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-07 / 288. szám

j|t A ruhák nagy részét « Blaskovics utcai szociális foglalkoztatóban készítik A szociális foglalkoztató forgalmazza // Sokszög" divatáru Nincs semmi szenzáció ab­ban. ha egy kereskedelmi vállalat divatáruüzletet nyit, ha viszont ugyanezt egy szo­ciális foglalkoztató teszi, már felmerül a kérdés: mi­ért, miből, hogyan tudták megcsinálni? A miskolci szo­ciális foglalkoztatóban már tudják a választ. A Poligon (magyarul: sokszög) ugyan­is nevéhez híven, még egy „szöggel” bővült: boltot nyi­tott a Szeles utcában. Eredeti leg már tavaly át kellett volna adni ezt az üz­letet. az építkezés azonban elhúzódott, csak ez év augusz­tusában nyithattak. Egymil­lió forintos készletük hatvan százalékát maguk készítik — tudtuk meg Kovács An- dornétól, a Poligon vezető­jétől. —- Érkeznek a ruhák a nagykereskedelmi vállala­toktól, és a bolt bekapcsoló­dott égy másféle kereskedel­mi láncba; Miskolcon ts árulják a gyulád, a győri és a csurgói szociális foglalkoz­Kommunikációs tréning Még egy bemutató Ma este még egy ingyenes bemutatót tart a jelenleg Miskolcon élő amerikai (ma­gyar) Christian Darnel, hogy azután az érdeklődők szombaton—vasárnap része­sei -legyenek kommunikáci­ós tréningjének, amelynek „gazdája” a Városi Művelő­dési Központ. A mai bemu­tató fél 6-kor kezdődik, he­lye az Ady Művelődési Ház. Itt lesz a tréning is a hét vége két napján, reggel 9- től kora estig. Díja: 500 fo­rint (ugyanez Kaliforniában 245 dollárba kerül). Feszner Jakab köszöntése Feszner Jakabot, a IV/3. sz. körzeti pártalapszervezet titkárát 70. születésnapja alkalmából köszöntötte teg­nap a pártszékházban Kár­páti Zoltán, a városi párt- bizottság titkára és Simon Tibor osztályvezető, tolmá­csolva a testület jókívánsá­gait. tatóban készült tipegőket, kabátokat, ágyneműket. A Poligon szinte teljesen önfenntartó. Évi költségveté­sük 13 millió forint, idén a tanácstól 2 milliós támoga­tást kaptak. A szociális fog­lalkoztató nyomdájából, könyvkötészetéből, mechani­kai szerelő részlegéből és a varrodából befolyt összegek­ből próbálnak gazdálkodni. A varrodában hatvanén dol­goznak, közülük tíz-tizenöt emberre bízzák rá a boltba kerülő ruhák összeöltését. Az alapelvük az, hogy a megváltozott munkaképesség nem egyenlő a munkaképte­lenséggel, de a minőségi munkához olyan egészséges szakemberekre is szükség van, akik irányítják, kézben tartják a munkát. A talpon maradáshoz kel­lett ez az üzlet Egyelőre nagy bevételeket még nem könyvelhettek el, hiszen a nyitástól eltelt pár hónap­ban nem volt nagy a for­galom. Nehezíti helyzetüket, hogy a Szeles utcai új lábas­házak tövében még pontos házszámok sincsenek, és ar­ra is várni kell, amíg a be­járathoz vezető útra Kihajt­hatnak a gépkocsik. Az üz­let életre hívói azonban bíz­nak abban, hogy a kínálat magáért beszél. (fázol d) Véget értek a viták a választójogi törvényről A miskolciak véleménye Jelölőgyűlések. országos lista, miniszteri mandátum Városunkban az elmúlt he­tedben összesen 54 fórumon mondhatta ef véleményét, aki kívánta, és akinek volt is mondanivalója arról, hogy milyennek képzeli a tanács­tagok és az országgyűlési képviselők megválasztásáról rendelkező, módosított vá­lasztójogi törvényt. Az esz­mecserén elhangzottakról a napokban a viták vezetésé­vel megbízott jogászok szá­moltak be a Hazafias Nép­front Miskolc Városi Bizott­ságán. E rendezvényre — mint arról korábban már beszá­moltunk — városunk ország- gyűlési képviselőit is meghív­ták, hogy ők is tájékozódhas­sanak választóik véleményé­ről, illetve hogy az elhang­zottakat képviselhessék már­ciusban, amikor a Parlament dönt a törvényről. Az állampolgárok pro és kontra egyaránt figyelemre méltó érveket hangoztattak a társadalmi vita miskolci fórumain. Sokan helytelen­nek tartották, hogy a terve­zet készítői szeretnék meg­szüntetni a jelölőgyűléseken a hivatalosakkal szemben a spontán jelöltek állítását. El­hangzott olyan javaslat is: határozzák meg, hány em­berre van szükség ahhoz, hogy egyáltalán megtarthas­sák ezeket a gyűléseket. Azt is rögzíteni kellene, hogy hol, milyen helyiségben le­gyen a jelölőgyűlés, mert „a hely szelleme” is befolyásol­hatja a résztvevőket a jelöl­tek kiválasztásában. Ne le­gyen szükséges a gyűléseken jelenlevők felének a szava­zata ahhoz, hogy valakiből jelölt váljon. Korábban egy- harmaduk voksa is elegendő volt ehhez, s az vcét a de­mokratikusabb. Külön választáson dönt- sünk-e a tanácstagok és a képviselők személyéről? Ezt A városnak kell megmutatni magát A íamperei minta Dr. Orosz István, a váro­si tanács elnökhelyettese tar­tott élménybeszámolót a mi­nap, nyári, finnországi útról. A fővárost és Tamperét. Mis­kolc testvérvárosát látogatta meg. Az élménybeszámoló helyszíne a Molnár Béla If­júsági Ház volt. ahol a mis­kolci Magyar—Finn Baráti Kör összejöveteleit tartja, s melynek tagjai most az el­nökhelyettest fogadták. A helyszínnek és a hall­gatóságnak azért van ez esetben jelentősége, mert a nyár óta olyan változások következtek, vagy kö vetkez­nek be gazdasági, társadal­mi életünkben, amelyekkel kapcsolatban gyakran hang­zik el Finnország neve, az úgynevezett finn példa, ame­lyet sokan finn gazdasági csodának is neveznek. A ná­lunk napirenden léve szer­kezetváltás ugyan is Finnor­szágban már végbement, s ami a legfontosabb, sikerrel ment végbe. Ennek okait a miskolci tanácsi ember ab­ban látja, hogy a finneknek sikerült egységes, közmeg­egyezésen alapuló, országos szerkezetátalakítási kon­cepciót kidolgozni, s olyan társadalomfejlesztési célo­kat kitűzni, amelyek vonzó­ak voltak a lakosság számá­ra. Mindezeken túl pedig ha­talmas energiával láttak hozzá az oktatás, a szakem­berképzés és átképzés fej­lesztéséhez. Az egykor fa- és bőrfeldolgozásra épült iparban foglalkoztatottak fiai, unokái, így válhattak számítástechnikai szakem­berekké, s így mehetett vég­be az a szerkezetváltás, amely Finnországot a leg­fejlettebb termékstruktúrá­val rendelkező országok kö­zé emelte. Dr. Orosz István csak zárójelben jegyezte meg, hogy ezzel szemben nálunk az aktív keresők 13 százaléka nem rendelkezik 8 általános végzettséggel sem. Természetesen a tanácsel­nök-helyettest elsősorban az érdekelte, hogyan gazdálko­dik a testvérváros, Tampere. A városról csak annyit, hogy két tórendszer között fek­szik, négyszer nagyobb te­rületen, mint Miskolc, de mindössze alig több mint 60 ezer lakossal. Cellu­lóz-, bőr- és szövőgyá­rai — csakúgy, mint Mis­kolcon — valamikor a lakó­házak közé ékelődve helyez­kedtek el, de ma már szá­mítástechnikai szerelőüze­mek, lakóházak, bankok, mű­termek működnek bennük. Az épületeket nem bontot­ták le, az új funkcióknak megfelelően átalakították. Igaz, erre, s a hasonló mun­kákra a város tizenkétszer nagyobb összeget tud fordí­tani, mint Miskolc, de eb­ben benne van az a tanácsi és állami magatartás is, ami a vállalkozásokat nem hát­ráltatja, hanem minden esz­közzel ösztönzi. Éppen e te­kintetben mondott jó példát dr. Orosz István, amikor ar­ról beszélt, hogy a testvér- városi kapcsolat 25 éve alatt nem sikerült tető alá hozni egy finn üzletet Miskolcon, és egy magyart Tamperében. S ez nem a finneken mú­lott. A mi pénzügyi, valutá­ris kötöttségeink olyanok, hogy ezt eddig egyszerűen nem lehetett megvalósítani. E tekintetben tudomásul kell venni — mondotta —, hogy egy firm vállalkozó az­zal létesít kapcsolatot, aki­ről többet tud, aki partner­ként jeientkezik, es nem ha- tóságosdit játszik. Ezzel kap­csolatban említette, hogy most már a miskolci tanács is megfogalmazta: „Nem a külvilág keresi a várost, ha­nem a városnak kell felhív­nia magáré a külvilág fi­gyelmét”. éppen azzal hogy a vállalkozásoknál!, kezde­ményezéseknek feltételeket teremt. Ezzel a szemlélettel már lehet valamire jutni, de azzal is, ha nem fejtünk ki magunk ellen negatív propagandát, amit bizony sokszor megteszünk. Sok szempontból tanulsá­gos volt a Magyar—Finn Ba­ráti Társaságnak ez a talál­kozója. amellyel kapcsolat­ban Breitenbach József, a társaság vezetője annyit jegy­zett meg. hogy 1970-es meg­alakulásuk óta sok éven át elképzelhetetlen volt, hogy a tanács elnökhelyettese tartson élménybeszámolót finnországi útjáról, tapaszta­latairól. Ebben is a nyitás jele érezhető — az a szán­dék, hogy a város lehetősé­geket kíván biztosítani a kezdeményezéseknek, part­nerként és nem hatóságként akarja kezelni mindazokat a törekvéseket, amelyek Mis­kolcot segíthetik. Gy. G. a kérdést is mindenütt fel­tették a vita vezetői. Álta­lában azt a választ kapták, hogy egyszerre történjék ez. Könnyebb mozgósítani így a szavazókat, de a költségekkel Is takarékoskodhatnánk, ha nem két választást tartanánk. Az országos listát nem tartják demokratikus intéz- ményhek a miskolciak. Az ezen a listán Parlamentbe jutott ..képviselőknek nincse­nek választóik, tehát nincs, aki beszámoltassa őket az elvégzett munkájukról, így nehezen körülhatárolható a felelősségük is. Az országos listán szereplő képviselői mandátumok számát nem növelni kellene, hanem ha lehet, meg kell szüntetni ma­gát a listát — vélekedtek né- hányan a társadalmi vita résztvevői közül. Azt is javasolták, hogy a kormány tagjai ne lehesse­nek képviselők. A tárcák ve­zetőin hogyan kérheti szó« mon az Országgyűlés a dön-í léseiket, azok következőié-; nyeit, ha közben a miniszter rek maguk is tagjai a Par­lamentnek? . .. A vitában résztvevőd örömmel állapították megi hogy komolyan kíváncsiak a véleményükre a törvény megszövegezői, s ez a tény növelte az eszmecserék értér; két is. -Jt Egy másik, figyelmet ér-) demlő megállapítás: a jog-«; ban járatlan állampolgárod nehezen minősíthetik a tör­vények szerkezetét, a parage rafusok szövegét, ám amit ai törvényalkotók szándékairól elmondanak, azzal elősegít­hetik a vita sikerét. Ezért a) jövőben nem a paragrafu-1 sokról, hanem csak a tör­vények alapelveiről, lényege­sebb kérdéseiről kellene vé­leményt kérni. B. A. , Decemberben többet költünk Segítség karácsonyra Ha hétköznapokon kétszer, akkor karácsony előtt leg­alább háromszor meggondol­juk, hogy mire költünk. Hi­szen nem mindegy, hogy mi kerül a fenyőfa alá, mit ra­kunk az ünnepi asztalra, és az is számít, hogy a bevá­sárlás után mennyi marad a pénztárcánkban. Jó néhány családban már hetekkel ezelőtt megkezdő­dött a spórolás, amelyet a vállalatok,' intézmények, a szakszervezetek is segítenek. Főleg a nyugdíjasoknak és a nagycsaládosoknak jönnek jól ezek a forintok. Kik, hol, mennyit kapnak? Ennek jár­tunk utána. A Lenin Kohászati Mű­vekben karácsony előtt nem postáznak külön segélyeket. Legutóbb az őszi tanévkez­déskor kapott jó néhány csa­lád beiskolázási támogatást, összesen 600 ezer forintot utaltak ki augusztusban. Pár héttel ezelőtt az LKM ala­csonynyugdíjasait segítették. A kommunista műszakból befolyó összeg egy részét, csaknem félmillió forintot osztottak szét. A városi ta­nács nyugdíjasai egy kará­csonyi ünnepségen kapják meg a külön támogatást. Esztendők óta — így az idén is — százezer forintot tud­nak elosztani. A Miskolci Pamutfonó Vállalatnál nem tudnak egy összegben kará­csonyi támogatást adni. A szakszervezeti alappal és a segélyezésekre szánt összeg-; gél azonban jól gazdálkod­tak, ezért az eseti segélyké­rők novemberben és decem­berben nem a megszokott 700 forintot kapják, hanem 1000-et. Ezt a nagycsaládo­sok és a nyugdíjasok igé­nyelhetik. .jij- so, Természetesen csak néhány miskolci vállalatot, gyárat, intézményt tudtunk megke- , resni ezzel a kérdéssel. Az azonban biztos, hogy szinte mindenhol különböző választ kaptunk volna. Hiszen a ka­rácsony előtti támogatások elosztásába nem szól bele a szakszervezet megyei — sőt még a területi — bizottsága sem. Nem teszik kötelezővé, i és az összeget sem határoz­zák meg. Az alapszervezetek: döntik el, hogy adnak-e, vagy sem rendkívüli segítsé­get. A közelmúltban azon­ban napvilágot látott egy hír: ennek értelmében a rá- szoruló nyugdíjasok és nagy- családosok 1000 forintos egy­szeri támogatást kapnak ka­rácsony előtt. Ezt az állami költségvetésből fedezik. Bár bizonyára sokan váriák ezt a pénzt, eddig még nem si- , került megtudnunk, hogy pontosan mikor postázzák. F. H. A lyukói lejtésekről Felfalt az epilMÉft tonna szén A műszakiak irányításával végzett céltudatos, fegyel­mezett munka ismét meg­hozta eredményét Lyukóbá- nyán. Mint azt Szőcs Elemér, a bányaüzem főmérnöke kö­zölte, hétfőn a felszínre küldték az egymilliomodik tonna szenet tartalmazó csil­lét. A lyukói bányászok az idén immár 11-szer érde­melték ki a „milliomos bá­nya” nevet. A három, komp­lexen gépesített frontfejté­sen dolgozók a műszaki adottságokat kihasználva, az idén két kommunista mű­szakot is tartottak. Ennek az eredménye is benne foglal­tatik az éves teljesítmény­ben A lyukóiaknak év végéig még valamivel több, mint 20 ezer tonna szenet kell a felszínre küldeniük, amit előreláthatóan egy hét alatt meg is tesznek. így aztán az év végéig terven felül további mintegy 50 ezer tonna szén várható a fejté­sekről. A frontfejtések gyors elő­rehaladása szükségessé teszi az új munkahelyek előkészí­téséhez a vágatok kihajtá­sának meggyorsítását is. Ezt a kötelezettségüket is telje­sítették az elővájáson dol­gozó brigádok, akik éves tervükkel végezve, több, mint 22 ezer folyóméter föld alatti folyosót készítet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents