Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-01 / 283. szám

Óvszer és óvatosság A IDS-ssü rés inkognitóban Az Egészségügyi Világ- szervezet december 1-jét az AIDS elleni világnappá nyil­vánította. hogy a nemzetkö­zi összefogás fontosságára felhívja a figyelmet. Ma­gyarországon november 3-ig 15 AIDS-beteget jelentettek — akik közül már 9-en meghaltak —, és 160 fertő­zött emberről tudnak. Ezek­kel az adatokkal ugyan még az enyhén fertőzött európai országok közé sorolják ha­zánkat ám a prognózisok szerint az elkövetkezendő években a fertőzés terjedé­sének veszélyével kell szá­molnunk. Amikor ezekről az ada­tokról hallunk, sajnos, még mindig túlságosan távolinak érezzük a veszélyt. Ügy hisszük, velünk ném fordul­hat elő, s a szakemberek éppen ezt tartják a legna­gyobb gondnak. Mert ma még csakis a megelőzés le­het a legbiztosabb ellenszer. — Felütötte-e már a fejét ebben az országrészben is a 6zöa-nyű betegség? — kérdez­tük dr. Farkasdy Józsefet, a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet főorvosát, akinél ösz- szesítve jelennek meg a me­gyei adatok. — Volt-e AIDS-beteg az ntóbbi időben? — Szerencsére az utóbbi időben egyetlen ilyen beteg­ről sincs tudomásunk. Aki évekkel ezelőtt olyan vért kapott, amely import útján érkezett az országba, azok között sajnos vannak AIDS- vírussal fertőzöttek. Ezek az emberek azonban még nem tekinthetők betegnek — hi­szen a tünetek hosszú lap- pangási idő után jelentkez­nek —, őket hematológusok gondozzák. Magyarországon összesen 27—30 úgynevezett HIV-pozitív beteget — tehát vírussal fertőzöttet — tarta­nak nyilván, akik régebben fertőzött import vérkészít­ményt kaptok. Néhányan Miskolcról is beletartoznak ebbe a körbe. Amióta azon­ban a legszigorúbban ellen­őrzik az országba érkező vért és vérkészítményeket, és megvizsgálják az országban levett vért is, azóta telje­sen kizárt, hogy valaki A IDS-szel fertőzött vért kap­jon. — Az országban már több helyütt bevezettek az úgynevezett anonim — te­hát név nélküli — szűré­seket. Erre Miskolcon is van lehetőség? — A közelmúltban intéze­tünkben is bevezették az anonim szűréseket, s aki be­jön hozzánk AIDS-vizsgálat­(Tan)terven felüli verseny Hegedű az első díj A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában szombaton dél­előtt 10 órakor rendhagyó ver­seny kezdődik az iskola hege- düszakos tanulói részére. A verseny két okból rend­hagyó. Egyrészt nem szere­pelt az előzetes tervekben, másrészt szokatlan módon értékes az első díj. Mindkét ok ..szülőatyja” Péteri Ká­roly amatőr hegedűkészítő: ő ajánlotta fel egyik hang­szerét a verseny győztesé­nek, s ez a kezdeményezés hozta létre a mostani ver­senyt. A hangszer értéke a bizományi szakbecsüse sze­rint 40 ezer forint. Péteri Károly jelenleg még műsze­részként dolgozik, ám hama­rosan az eddig kedvtelésnek számító vonóshangszer-ké- szítésnek szenteli minden idejét hivatásosként. Fel­ajánlása csak részben rek­lám, a másik cél: követni használat közben a hang­szer „beérését”. Az eddig ál­tala készített hat hegedű esetében erre nem volt mód, azok mind távol — például Ausztriában — találtak gaz­dára. Az igazi téttel rendelkező versenyen az iskola 4 évfo­lyamáról 16 gyerek indul, természetesen az életkori sa­játságoknak megfelelő négy korcsoportban. A helyezései: azonban a pontszámok alap­Tanácslaook fogadóórái Ma tartja tanácstagi fo­gadóóráját Gáspár Sándor, az Erdei Termékeket Feldol­gozó Vállalatnál (Szentpéteri kapu 5—7. szám), 17 órától; Szentesi Istvánná, a 16. Sz. Általános Iskolában (Fadrusz 1. «0. 17—18 között. ján dőlnék el, így — termé­szetesen — egy elsőosztályos is lehet első. A zsűri elnöke a neves zenepedagógus, a Zeneakadémia tanára. Ver­mes Mária lesz, s tisztelet­beli zsűritagként Péter* Ká­roly is részt vesz a teljesít­mények elbírálásában. Kájé ra. attól semmiféle igazoló okmányt nem kérünk. Ezért bízunk abban, hogy pusztán azért, mert fél attól, hogy rájönnek betegségére, senki sem riad vissza a vizsgálat­tól. de önként lehet vizsgá­latra jelentkezni a megyei Köjálnál is. Egyébként a véradások alkalmával, a ve­szélyeztetett rétegeknél rend­szeresen elvégzik a szű­réseket. Anw ,in vizsgálat­ra ez ideig egyetlen ember sem jelentkezett nálunk. — Ha valakinél mégis felfedeznék a vírust, ak­kor mi a teendőjük? — A fertőző betegséget je­lentenünk kell a Köjál­nak, s amennyiben már a tüneteket is észleljük, akkor a fővárosi László Kórházba szállítjuk a beteget. Egyéb­ként a városban úgynevezett AIDS-bizottság is működik, s a szakorvosokból álló team feladata, hogy eldöntse, va­lóban ilyen betegségben szenved-e az, akinél a gya­nú felmerült. — Mint tudjuk, eddig még nem fedezték fel az AIDS gyógyszerét. Hogyan lehet javítani tehát a meg­előzés módszerein? — Amióta felütötte a fe­jét a korunk pestisének ne­vezett betegség, mintha kis­sé kevesebb lenne a hagyo­mányos nemi betegségben — például tripperben és vér- bajban — szenvedők száma. A félelemnek van tehát visz- szatartó ereje is, s ez így van a világon mindenütt. A propaganda tehát eljutott a veszélyeztetett rétegekig. De számunkra az is nagyon fon­tos. hogy megelőzzük a bajt, és megvédjük a fiatalokat Ezért most az egészségneve­lőkkel, a pedagógusokkal karöltve tartunk előádásokat, s nyíltan beszélünk az osz­tályfőnöki órákon is e té­máról. Mert ma még egye­dül a monogámia, a normá­lis életvezetés és a gumióv­szer használata segíthet Vadas Zsuzsa BÜKK H«*Yí»E<í i i KHTvrmhm < A természetjárás ma is so kákát vonz, ám egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a tu­ristaházak fenntartása Egyelőre: mozgó büfé Bánkúti vendéglátás Nemrég Bánkúton jártunk. Akkor még híre-hamva sem volt az első hónak, hiszen épp azért toborzott az érde­keltekből egy csapatot a vá­rosi tanács ellátásfelügyeleti osztálya, hogy még a téli szezon kezdete előtt lehessen valamit tenni Bánkút téli ellátásáért Ügy tűnik, hogy a kirándulás nem volt ered­ménytelen. • VAN VÁLLALKOZÓ Sokszor írtunk már róla, hogy Bánkúton a forgalmi, természetvédelmi gondokon túl a legnagyobb problémát a hétvégenként sízni induló ezrek ellátása okozza. A tu-- ristaházat ugyanis bezárták, és bár az új gazda, az ÉGSZL, olyan új éttermet A nemJptPző erkély és az ismeretlen Kisfaludi Stróbl Miskolci íélre-ismerteíő.. ígér, amely nyitva áll min­denki előtt, a tervekből leg­hamarabb két év múlva lesz valóság. De mi történik ad­dig? A városi tanács meg­hívta az ÉGSZI szakemberei mellett a kiskereskedők mis­kolci képviselőjét is. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy vállalkozót keresnek az idei télre a sízők ellátására. A helyszínen azt ígérték a ta­nácsiak, hogy ha van jelent­kező, lakókocsival rendelke­ző mozgóbüfés, akkor annak minden hercehurca nélkül adnak letelepedési engedélyt Bánkútra. Az ÉGSZI pedig felkínálta, hogy megoldja a büfékocsik energiaellátását. Lesz új Miskolc-útikönyv — adtuk hírül nemrég la­punkban. A Miskolci Ide­genforgalmi Bizottság támo­gatja a kezdeményezést, anyagi hozzájárulást kérve a Mátra—Eger—Bükki Inté­ző Bizottságtól. Aí új könyv megjelentetésének indoka felettébb egyszerű: az ed­dig forgalomba került Mis- kolc-könyvek idejét múlt is­mereteket közölnek, s nem mentesek a bosszantó hi­báktól sem. Iglói Gyula, a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő honismereti munkabizottság titkára a fentebb idézett hír hallatán tollat ragadott. Lassan három évtizede, hogy 1968-ban megjelent a felszabadulás .utáni első, ön­álló miskolci útikalauz. Azóta még három javított, módo­sított útikönyvet adtak ki Miskolcról. A legutóbbi 1982- ben megjelent útikönyv — ámbár külsőségeiben, kép­anyagában túltesz a szeré­nyebb kivitelű elődein — tartalmában sajnos elma­rad azoktól. Midőn újabb útikalauz ki­adásának reménye csillant fel, nem érdektelen a Desz­katemplom színes képével megjelentetett, 1982. évi kö­tet néhány tartalpai pontat­lanságáról említést tenni. Kezdve azzal a hárommal, amelyet már a kiadó tudo­mására hoztak. Ki tudja, miért, a szerző a Dunántú­lon levő Tapolca város ta­vasbarlangját részletes le­írással, mint Miskolc-Tapol­ca nevezetességét mutatta be. Az sem vall helyisme­retre, hogy a LÁF,V erdei kisvasút végállomását Ga- radnáról Ómassára helyezte át. A termálfürdő előcsar­nokában látható szép női szobor eredetije Balatonfü- reden van, Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, ez an­nak másolata. Az útikönyv szerint a szobor „ismeretlen olasz művész” alkotása. A „hatszázéves Miskolc” ünnepi rendezvényei között, 1965. szeptember 19-én, 17 órakor tartották Schaár Es- zsébet szobrászművész Dé- ryné-szobrának a leleplezé­sét. A színház melletti park­ban tartott avatóünnepségen a Miskolci Nemzeti Színház művészei is közreműködtek. Az útikönyv szerint a szob­rot „este leplezték le és a következő hajnalon a mis­kolci nap (...) nem akart felkelni”. Megkímélhette vol­na a szerző az alkotó emlé­két és Miskolc város kö­zönségét az ilyen „fullánkos mendemonda” közreadásától! Az egyébként igaz, hogy a szobrot — felállítását meg­előzően — a színház elő­csarnokában helyezték el, természetesen letakarva. A Miskolc-útikönyv szer­zője szerint a „villanyrend­őrnél” levő terecske —, ahogy írja „tenyérnyi szi­get’ — nyugati vége aSzin- va fölött van Valójában a teresedés déH vége hidalja át a Szinvát. Jó lenne, ha már az útikönyvekből is kimaradna az a romantikus történet, hogy Kossuth La­jos 1840-ben a „Három Ró­zsa” vendégfogadó erkélyé­ről szólt az őt köszöntő lel­kes miskolciakhoz. Az ok egyszerű és igaz: az akkori zsindelytetős, földszintes épü­letnek nem volt erkélye! Hogyan épülhettek a diós­győri városközpontban, a Győri kapui lakótelepen és az Avason már az „1960-as évek közepétől” házgyári la­kások, amikor a házgyár Miskolcon csak 1968 novem­berében, tehát az 1960-as evek végén kezdte meg a termelést?! Az útikönyvek­ben tartózkodni kellene a városfejlesztési jövendölé­sektől is. Ámbár igaz. hogy az ezredfordulóra sem való­sul meg a „helybeliek régi álma, a föld alatti gyors­vasút”, de ettől még sétáló­utcává válik a Széchenyi út... 1. t V Cj:; ••• •• ■ : • V \ 3: ; *0 jjc Megyek a havon, s a he­gyen át... A napokban érdeklődtünk az illetékeseknél, s megtud« tűk, hogy van jelentkező, aki vállalta, hogy a turista- ,'ház mellé letelepülve, ellátó ja meleg étellel, itallal a SW zőket. A KISOSZ vezetői ar­ról nyilatkoztak, hogy ha túl nagynak mutatkozik aá igény, akkor gondoskodnak újabb vállalkozókról is. • A GAZDA HIÁNYZIK Tehát úgy tűnik, a havas hétvégeken lesz mit enni. inni Bánkúton. Arról is hal« lőttünk, hogy a síklub fel­vette a kapcsolatot a KPM jávorkúti üdülőjével, s ha minden jól megy, akkor a síházban is hozzá lehet majd jutni lélekmelegítő étkekhez^ Mondhatnánk erre, hogy mindez még meglehetősen messze van attól, amit Bán­kúton szeretnének létrehoz­ni az idegenforgalomban ér­dekeltek. De az elmúlt évek­ben folyamatosan leépülő szolgáltatásokhoz képest ea is jelentős haladásnak szá­mít. Sokszor leírtuk már; hogy Bánkúton az egységles kezelés, a gazda hiányzik) legjobban. A cikkünkben is­mertetett tények is ezt tá­masztják alá, hiszen kide­rült, hogy mihelyst valaki magára vállalta a szervező szerepét, és összehívta az ér­dekelteket, rövid idő alatt sikerült megoldani egy olyan problémát, amely régóta bosszantja a Bánkútra járó­kat. Mi továbbra is úgy véljük, hogy Bánkút ügyé­ben a végleges megoldást az jelentheti, ha túllépve a te­rületi megosztottságon. nem törődve a megyehatárokkal, egységes szemlélettel, egy gazda kezébe adják a téli sporttelep, turistacentrum sorsát. Jó lenne végre eb­ben a kérdésben dűlőre jut­ni... (kiss) Cyerelira;zok, szovjet rajzíilmliősökről Ma délután fél 5-kor a Táncsics moziban zárják be a Szovjet filmek fesztiválba megyei rendezvénysorozatát. Gyulai Lajos, a moziüzemi vállalat igazgatóhelyettese köszönti a résztvevőket. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza részéről annak igazgatóhelyettese, Muht ' Lembit méltatja az ese­ményt. A záróünnepségen díszbemutatóként levetítik Alekszandr Proskin ’53 hi­deg nyara című filmjét. A moziüzemi vállalat a fesztivál alkalmából rajzpá­lyázatot hirdetett miskolci általános iskolásoknak Ked­venc szovjet rajzfilmhöseim címmel. A beérkezett raj­zók közül ötvennek az al­kotóit jutalmazzák a záró­ünnepségen — a 6-os. a 10- es. a 21-es. a 27-es. a 7-es és a 13-as Általános Iskola tanulóit —, egyben kiállítás nyílik a mozi előcsarnok»-: ban az ötven rajzból.

Next

/
Thumbnails
Contents