Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-29 / 306. szám
J Die tessék megírni a nevem Közhasznú munkán (fázold) Kell még az apró...? Filléres furcsaságok + Nemcsak a házak színezéséről vitatkoznak a miskolciak, hanem sokaknak ez az er- kély sem tetszik. Mondván, hogy a csempeburkolattal úgy néz ki, mint egy hatalmas fürdőkád. Levél, amely vitára serkent Bizarr színek B. K. monogrammal szerkesztőségünk egy levelet kapott, amelyben a Széchenyi út legfrissebben kitatarozott, kifestett házainak színezéséről van szó. Pontosabban a Széchenyi út 2—4—6. számú házak új köntöséről ír meglehetősen indulatosan a levélíró... „A város Széchenyi úti rekonstrukciójánál a 2., 4. és 6. számú házaknál a homlokzatok ízléstelen, bizarr színezést kaptak. Aki ezeket a színeket elrendeli, nem veszi figyelembe a színek biológiai hatását. Ami leegyszerűsített módon; a hideg északi oldalon a világos meleg színek, míg a meleg, déli — páratlan — oldalon a hidegebb és mély tónusú színek alkalmazása kötelező! Kék szín homlokzatra nem alkalmazható, mivel a mennybolt színével egyezne! Tekintve, hogy mindez fordítva készült — aggódva a város egyébként sem esztétikus megjelenése miatt — sürgősen fel kell hívTanácstaoi Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Rdcz Lukács, a II/l. Sz. Pártalapszervezetni az illetékesek figyelmét az elharapódzott színrombolás megszüntetésére!” * A színezés kinek tetszik, vagy kinek nem, ez egyéni dolog, mert a fentebb olvasható vélekedéssel ellentétes érveket is fel lehetne sorakoztatni bőséggel, hiszen sokaknak tetszik, hogy így színesedik a belváros. Túl élénkek lennének a színek? Nem a válasz megkerülése, hanem az eddigi tapasztalatok mondatják velünk, hogy sajnos, a színek a miskolci levegőben villámgyorsan megfakulnak, és a házsorok rövid idő alatt szürkévé lesznek, ugyanis a fővárossal ellentétben, itt nem mossa senki a homlokzatokat... Egyébként mióta megkezdődött a belváros rehabilitációja. a miskolciak rengeteget vitatkoztak a színezésről a Déli Hírlap hasábjain is. Sokan bizonyára emlékeznek még a „lila ház” ügyére: mára ezt a Tanácsház téri épületet is megszoktuk. Mi azt szeretnénk, ha ebben az ügyben is hanfooadóóra ben (Csaba vezér u. 53. sz., volt tanácsház épülete), 15.30 órától. Tavasztól őszig a Szinva- medret, a téli hónapokban pedig Miskolc utcáit takarítják a közterület-fenntartó vállalat közhasznú munkásai. Most, amikor egyre több segédmunkás kapja kézhez a munkakönyvét, vajon csak ideiglenes megoldásnak, vagy végállomásnak tekintik ezt a lehetőséget? Munkaidejük lejárta után az Arany János utcai központban erről beszélgettünk. B. Adolf huszonhárom éves. Néhány meggondolatlan munkahely-változtatás után már nem sző álmokat. — Ne tessék leírni a nevemet. Mindegyik olvassa majd, aztán még elkopik az újság — mondja zavartan. — Nekem csak hét osztályom van, tizenhét éves voltam, és már nem engedték befejezni az általános iskolát. Elmentem hát dolgozni. Otthon, Kázsmárkon kaptam segédmunkási állást a tsz-ben, de itt keveselltem a fizetést. Bejöttem MisA város lakosságának ivóvizet a tapolcai források mellett jelentős mértekben a bükki karsztforrások adják. Az ellátás stabilizálásában — különösen a nyári hónapokban, amikor a fogyasztás ugrásszerűen megnő — fontos szerepet játszik a Hcrnád-menti csúcsvízmű és a sajóládi rendszer is. Emellett sem elhanyagolható az a vízmennyiség, melyet a bükki karsztforrások adnak elsősorban Diósgyőrnek és. a Killián-lakó- telepnek. A karsztforrások hozamának növelésére a miskolci vízművek .jelentős intézkedéseket tett. Ezek közé tartozik például az a megállapodás, amelyet a debreceni könnyűbúvárklubban kötettek. A megállapodás szekolcra, a kertészeti vállalathoz de itt sem adtak többet 30UO forintnál. így őket 's otthagytam. A kiközvetítőben (Munkaügyi Szolgáltató Irodában) mondták, hogy iöjjek ide. Nem lehet otthon ülni. két gyermekem van. a feleségem sem dolgozik. Kell a pénz. Itt sem adtak sokat, de egyelőre nincs más választásom. Két- ezer-nyolcszáz forintot kapok, plusz a két fiú után 3000 forintos családi pótlék jár — ennyiből élünk. Nem volt kedvem elvégezni a Dolgozók Általános Iskoláját. Messziről járok be, későn érnék haza. Még egy évig talán maradok, aztán megpróbálok visszamenni a kertészethez. A harmincegy éves P. Oszkár élete másként alakult. — Dolgoztam már a Digépben és legutóbb az LKM-ben is. Ott egyszeresük megkaptam a munkakönyvemet, és két hét felmondási időt. A kohászatrint a debreceni könnyűbúvárok vállalták és végzik több bükki karsztforrás járatainak bővítését Az idén is dolgoztak a Tavi-forrás járatainak tisztításán, bővítésén, mintegy 20 méter mélységben. Elsősorban geológiai műveleteket végeztek, szélesítették a vízvájta járatokat, s ezzel növelték a percenkénti hozamot Ugyancsak a könnyűbúváréit dolgoztak a Szent György-forrás járatainak tisztításán is. Ez a forrás a diósgyőri Várfürdőt látja el vízzel. A járatokban végzett munka következtében abban bíznak, hogy a jelenleginél melegebb vízzel • tudják majd a medencéket ellátni. A fürdő látogatottságát ugyanis jelentősen befolyásolja, hogy annak vize hideg. ban már nem is kerestem állást, de ezen kívül földet és eget bejártam egy jo munkahelyért. Talán nincs is olyan vállalat, ahol ne jártam volna, de mindenhol elutasítottak. Nyolc általános iskolai végzettségem van, mindig segédmunkás voltam. Nagyon kell a pénz, öt gyermekem van, a nejem nem dolgozik. Itt kétezer- nyolcszáz forint a fizetésem, ehhez jön a hétezerforintos családi pótlék, és ha jól dolgozok, egy kis prémium. Jó lenne egy jobban fizető munkahely, minden szabadidőmben keresem is ezt. Nincs nekem itt számításom. B. Rudolf huszonkét éves. Még vannak tervei. — öt hónapja kerültem ide, előtte Encsen dolgoztam segédmunkásként, de keveset fizettek. Bevallom, én vagyok a hibás abban, hogy állás nélkül maradtam. Otthagytam a munkahelyem, mert abban bíztam, hogy jobbat találok. De hát nem sikerült. Nekem is csak hét osztályom van, tizenhét évesen hagytam abba az általános iskolát. Mit mondjak, nem vagyok büszke magamra, hogy ennyi év alatt csak idáig jutottam. Küldtek papírt a Dolgozók Általános Iskolájából, de nem mentem, mert úgy hittem, hogy munka után fárasztó a tanulás. De már meggondoltam magam, szeptembertől jó lenne elkezdeni a nyolcadik osztályt. Szeretnék egy targoncavezetői jogosítványt is, azzal talán már lehet valamit kezdeni. Családra egyelőre gondolni sem merek. Nem tudnám eltartani őket. * Ahány közhasznú munkás, annyi vélemény, szinte valamennyien másként képzelik a jövőjüket. De vajon hogyan találnak más állást azok az emberek, akik még itt sem állják meg a helyüket? Hiszen a nyolcórás munkaidő letöltését többen nem érzik kötelességüknek-. A munkavezetőktől tudjuk, hogy néha az időjárástól és a zsebekben lapuló forintoktól is függ, hogy hányán kezdenek és végeznek egy napon. Előfordul ugyanis, hogy többen a nagy hidegre, vagy melegre hivatkozva egyáltalán el sem jönnek, vagy kilenc óra után egyszerűen eltűnnek. Az orvosi Igazolásokon pedig gyakran csak annyi szerepel: „rendelésemen megjelent.” Egyre kevesebb az olyan árucikk, amelynek az ára fillérrel végződik. Még az újságvásárlásnál sem „fillé- reskedünk”, felkerekítjük a borravalót. S ha összegyűlik néhány 10 és 20 filléres, hetekig őrizzük az erszényben, amíg valahol újra kiadhatjuk. A ruházati, az iparcikkboltokban már szinte ismeretlen a filléres áru, s hamarosan a patikából is eltűnnek. Az ABC-áruházak azonban nagy mennyiségben igénylik az aprót. Észrevehető-e, hogy tűnőben a fillér a pénzforgalomból? — kérdeztük Dudás Józseftől, a Magyar Nemzeti Bank miskolci igazgatóságának osztályvezető-helyettesétől. — Nálunk a bankban nem érzékelhető. Sőt, ami különös, a korábbinál nagyobb mennyiségű aprót igényelnek a kereskedelemben. Nem is tudom megmagyarázni, hogy ez minek a következménye. Az áruforgalomban ugyanis csak a 10 forintnál olcsóbb cikkek ara végződik fillérre. Számunkra különösebb gondot nem okoz az „aprópénzellátás.’' Speciális japán gépek számolják, csomagolják, illetve rollniz- zák a 10, 20 és az 50 filléreseket is. Ezek a csodamasinák hibátlanul válogatnak és számolnak. A korábbi géptípusok kevésbé voltak érzékenyek az érmék méreteire, így megtörténhetett, hogy a közéjük keveredett zlotyt és koronát is beleszámolták. Sok családban bukszában gyűjtik az aprót. A gyermekek gondoskodnak a bevál fásukról, ilyenkor, az év végén. Jó hír számukra, hogy a bankban rollnizás nélkül, zacskóban is elfogad ják az aprót. Az egyházak is így viszik be a perselypénzt. Egyetlen kikötés, hogy föl kell tüntetni a zacskó teljes tartalmát és a beadó nevét, címét. Mindezt látatlanban, számlálás nélkül elfogadják, és kifizetik az ellenértéket. Utólag persze ellenőrzik a zacskó tartalmát. Hosszú ideje nem emlékeznek arra, hogy ne stimmelt volna a beírt összeg ... Bizonyára sokakat érdekel, hogy meddig él az ammínium apró? A megfigyelések szerint a 10, 20 filléresek és a forintosok általában 10 évet bírnak ki. Ha korábban nem hajlítják el, vagy nem rongálják meg valamilyen módon, akkor csupán a természetes kopás miatt kerül a zúzdába egy évtized elteltével. (szántó) got kapnának az ellenkező vélemények: tehát várjuk mindazoknak a leveleit, telefonjait, akik másként vélekednek a Széchenyi úti házak színezéséről. Természetesen nagy örömmel adnánk helyt a szakértők, építészek véleményének is, különös tekintettel azok leveleire, akik elkészítették a Széchenyi úti házak homlokzatszínezésének terveit. De érdekes lenne megtudni azt is, hogy miként foglalnak állást a színvitában a városunkban élő, alkotó kép- zöművészek... Ha az András a karácsony előtti, úgy a Tamás országszerte az újév előtti disznóölések hagyományos napja, amely jelentős szerepet kapott a népi gyógyászatban. A disznó hóját eltették, és azt — az úgynevezett „tamásháját” — gyógyító ír készítésére használták. Égési sebekre, kelésekre t*í- ték. A disznóölés változatlanul hozzá tartozik a falusi élethez. Bár az idén ismét találkozni lehetett a füstölgő katlannal — amiben a hurkának s egyéb tölteléknek valót abálták — a lakótelepeken, például a Killiánban is. A disznóölés napjainkban is a hagyományos szertartás szerint megy végbe. Any- nyi talán a különbség. hogy a leszúrt sertést nem szalmával, hanem propán-bután- gázzal perzselik. A darabolást, majd pedig a különböző töltelékeket, disznósajtot, kolbászt, hurkát, arra hivatott mester készíti el — természetesen a család segítségével. Égy-egy böllérnek saját faluján kívül a szomszédos településeken is híre van. s ilyenkor megállása sincs. A Tamás-napi disznóölés után friss hurka, kolbász, disznópecsenye kerül a hagyományos disznótorosasztalra. és friss húsból készül az újévi kocsonya, ebéd is. * Télen sepernek és havat takarítanak, nyáron pedig a Szinva medrét tisztítják a közhasznú munkások. (Felvételeink még a kánikulai napokban készültek.) Bővítik a járatokat Könnyűbú várok a karsztvizekért
