Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1988-12-23 / 302. szám

Arait megrendeltek, kapható A sütőpor9 a pulykáig jjc A gyógytornász számára a testnevelés az egyik legfontosabb tantárgy. Nagy a keletjük a gyógytornászoknak Lakással várják a védőnőket 4 második tanév a miskolci egészségügyi tőiskolán s(c A védőnői szakon a másodévesek már a gyakorlatban H hasznosíthatták tudásukat. (Fejér Ernő felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) A kereskedők felkészültek a karácsonyi ünnepekre. Tejből és kenyérből megfe­lelő kínálatot ígérnek. A sü­téshez. főzéshez való alap­anyagokat. ízesítőket is meg­találjuk néhány kivétellel a polcokon. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy átlagos hétvégére 600 mázsa kenyeret rendel, most 850 mázsa kerül a bol­tokba. Ezen felül 12 ezer db zsúrkenyeret és 12 ezer da­rab tortalapot is várnak. A tejből is kétszeres mennyi­ség kerül a pultokra, 60 ezer liter helyett 130 ezret ren­deltek, a Ráma margarin­ból azonban több is elfogy­na, mint amennyi érkezik. A gyártó azonban csak kor­látozott mennyiségben szál­lít, ezért a háziasszonyoknak a sütéshez a vajak közül kell választaniuk. Nem hi­ányzik a polcokról a sütő­por, az élesztő. A szalon­cukorból még az utolsó na­pokban is 2—3 félét kínál­nak. Csak a konzum fajtá­ért nem érdemes sorbaállni, ebből ugyanis az idén is ke­vés érkezett, és gyorsan gaz­dára talált. Lehet kapni friss pulykát, baromfit és a kocsonyahúst is. A vállalat nagyobb élelmiszerüzletei­ben, ABC-iben megtaláljuk a csillagszórókat és kará­csonyfadíszeket is. A Miskolci Sütőipari Vál­lalatnál december 24-én le­állnak a gépsorok. A tervek szerint az utolsó péksütemé­nyek, tortalapok és termé­szetesen kenyerek legkésőbb Takarékosan díszítették fel az idén a karácsonyfát az Országliázban — ez* írta a Magyar Nemzet csütörtö­ki száma. A T. Ház című tudósításban szóvá tették, hogy nem jutott mindenho­vá a szaloncukorból, a 15 méter faóriásnak csak a ku­pola felöli oldalát dekorál­ták vele. Az Országház sajtóirodá­jában azt is metgudtam a csemegéről, hogy beletörne a foga, aki megdézsmálná. A cukorka ugyanis egy cseppet sem friss. Régebben az úttörők az utolsó szemig megehetiek de néhány esz- tendje ehelyett azt a két­ségkívül takarékosabb meg­oldást választották, hogy évről évre ugyanazzal a gar­nitúrával ékesítik fel a fát... Karácsony előtt néhány nappal egy másik ünnepről is sok szó esik a Parlament folyosóján. A következő esz­tendőtől munkaszüneti nap lesz március 15-e. Erről a decemberi ülésszak legelső napján határoztak a hon­atyák. Hogy éli meg ezt a döntést? — kérdeztem dr. Földy Ferenc sárospataki képviselőt, a Comenius Ta­nítóképző Főiskola főigazga­tóját. — Nagyon örülök neki, hogy a képviselőtársaim kö­zött teljes volt az egyetértés ebben az ügyben. A döntést egyébként a pedagógus sze­mével is nézem. A hazafias nevelés szempontiából való­ban nagy jelentősége lesz, hogy a gyerekek azt láthat­ják majd: a nemzet közö­len ünnepli az 1848—49-es délelőtt 11 órakor már a polcokon sorakoznak. A te­herautóra rakott mennyisé­gen felül kenyérből 5 má­zsa tartalékot is sütnek. Nem egy kereskedelmi vál­lalatnál ügyeleti szolgálat is lesz. Tehát még az utolsó pillanatban is lehet a gyár­tótól esetleg a legközelebbi boltból rendelni, ha van hiány, pótolni. Miskolc nem tartozik azon városok közé. amely sok mű­emlékkel, műemlék-együttes­sel hívná fel magára a fi­gyelmet. Annál örvendcte- sebb. iiogy ami megmaradt, azok megőrzésére egyre na­gyobb gondot fordítanak. Az ügyben érdekelteikkel történt egyeztetések után — mint azt Kelemen István városi főépítész közölte — újabb négy műemléki épü­let helyreállítása kerül elő­térbe. Már dolgoznak a Ta­nácsház tér 13. számú épü­leten. amelyben a Megyei Módszertani és Művelődési Központ kap helyet, de más, közösségi célokat szolgáló helyiségeket is kialakítanak benne. Jelenleg az udvaron a szükséges bontásokat vég­zik, így a járókelők a mun­kálatokból még nem sokat láthatnak. A végleges kiala­kításhoz két év szükséges. forradalom és szabadságharc kirobbanásának évforduló­ját. Bodonyi Csaba miskolci képviselőt azért állítottam meg egy pillanatra a tár­salgóban, hogy az első na­pon elhangzott javaslatáról kérdezzem meg. Csak emlé­keztetőül, városunk Ybl-dí- jas építésze építészeti ka­mara létrehozását sürget­te. S hogy mi volna ennek a célja és a feladata, erről így nyilatkozott lapunknak: — Elsősorban az építészek érdekeit védené. A szakmá­ból nem lehetne mindenki a tagja, csak ha bizonyos követelményeknek megfelel­ne. De nemcsak dicsőséget jelentene, ha felvennék az illetőt, előnyökhöz is juttat­ná a tagság. A kamara tag­jai kaphatnák például a ter­vezői megbízásokat. A mun­kán kívül anyagi védelmet is garantálna ez az új szer­vezet. Külföldi mintára ná­lunk is a kamara állapíthat­ná meg, hogy bizonyos fel­adatok elvégzéséért mennyit kérhetnek a tagjai. Ennél kevesebbet viszont senki sem fogadhatna el. Tehát a jó munkát a valódi rangján értékelhetnénk, és díjazhat­nák. De nemcsak az építészek kamarája keltette fel a kí­váncsiságomat. Dr. Velkey László professzor korábban bejelentette: interpellálni kí­ván amiatt, hogy Miskolcon tanácsrendeletben tiltották meg az állami tulajdonú pa­Parancsnoki fooadcnap Macsek Antal mérnök ez­redes. a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyed Hadkiegé­szítési és Területvédelmi Parancsnokság vezetője de­cember 27-én. kedden foga­dóórát tart Miskolcon, az Álmos utca 26. szám alatt, 13 és 17 óra között. Fejlesztési támogatás A megyei Kiszöv elnöksé­ge a tegnapi ülésén dön­tött a Központi Fejlesztési Alap felosztásáról is. A miskolci Avas Bútoripari Szövetkezet hárommillió négyszázezer forintos, támo­gatásban részesül; ebből az összegből új üzemrészt épí­tenek, és korszerűsítik a köz­ponti telephelyet. Már a tetőt rakják az ácsok a Szemere utca 14. sz. műeűmlék jellegű házon, amelyet a felújítás során ki­csit átformálnak. Az Uitz Béla utcai falat ugyanis homlokzatosítják. s itt stíl­bútort árusító üzletet alakí­tanak ki. Csak kevesen tud­ják, hogy az egyemeletes épületet Kiír Vencel tervez­te. Ez az építész letette név­jegyét többek között az ugyancsak felújított Papszer utcai múzeum épületénél is, amelynél 1790—1793-ban te­vékenykedett. A Misikolcterv elkészítette a kiviteli dokumentációját a Sötétkapu mellett levő Rá­kóczi utca 2. számú épület­nek amelynek emeleti ré­szén grafikai galéria kap he­lyet. míg a földszintjén to­vábbra is üzletek lesznek. Végezetül, de nem utolsósor­ban; megújul a Batthyány utca 1. számú, földszintes, bárotok műemléki épület is. nellakások eladását. A de­cemberi diétán interpellá­cióra jelentkezők listáján viszont hiába kerestem a nevét. Egyáltalán nem teszi szóvá a Miskolcon oly sok embert foglalkoztató ügyet? — szólítottam meg az ava- siak képviselőjét. — Valóban megígértem, hogy interpellálok majd. Igyekeztem is alaposan, kö­rültekintően felkészülni. Utánanéztem az ide vonatko­zó rendeleteknek, s szakér­tők tanácsát is kértem. Kon­zultáltam erről a témáról Somogyi Lászlóval, aki mos­tanáig az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési tárca élén állt, s jártam Miskolc tanácsel­nökénél, dr. Kovács László­nál is. Tőle tudom, hogy várhatóan már februárban újra tárgyalja majd a vá­rosi tanács ezt a nemrégi­ben elfogadott, s a panella­kások eladását megtiltó ren­deletét. Az eladások dolgá­ban teljesen új szabályozás várható addigra. Éppen ezért úgy döntöttem, lemondok az interpellációs szándékom­ról. Gépgyári Az év első felének végén hirdették meg az újítási versenyt a Diósgyőri Gép­gyárban. Eddig 220 javaslatot nyújtott be 350 dolgozó; ezek kiterjednek mind a konstruk­ciós munkákra, mind pedig Kevés a gyógytornász, s nem egy kórházban egyál­talán nincs, vagy pedig szak­képzetlenek tornáztatják a betegeket. Holott nemcsak a gyógyászatban volna rájuk szükség, hiszen az egészség­megőrzési programban hang­súlyt kapott a mozgás, a testkultúra fejlesztése. Leg­alább ötször annyian el tudnának helyezkedni, mint amennyien 1990-ben végez­nek majd a miskolci egész­ségügyi főiskolán. Hasonló a helyzet a védőnőképzés­ben is, hiszen az aprófalvas területeken szolgálati lakás­sal is hiába csalogatják a védőnőket — még mindig sok a betöltetlen állás. Dr. Molnár György 1987. szeptemberétől igazgatja az Orvos továbbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Ka­rénak Miskolci Tagozatát Egyik kezdeményezője volt az új oktatási intézmény létrehozásának. Gyógytor­nászképzés csak a főváros­ban és Miskolcon van; az egyetem másik kihelyezett tagozatán, Szegeden védő­nők is diplomát kapnak. így érthető, ha a Szentpéteri kapui megyei kórház terü­letén levő, szépen kialakí­tott épületben soproni, bajai és szegedi diákok is tanul­nak. Nagy részük elkezdte a félévi vizsgákat, a másod­évesek pedig már a gyakor­latban is hasznosíthatták tu­dásukat, az orvosok irányí­tása mellett. • A SZÁMÍTÓGÉPHEZ IS ÉRTENEK MAJD — A második évfolyam hallgatóinak a következő félévben számítógépes isme­reteket is tanítunk — mond­ja az igazgató —, hiszen enélkül ma már elképzel­hetetlen a korszerű oktatás. A védőnők a statisztikák el­készítésében hasznosíthat­ják, a gyógytornászok pedig a későbbiekben, ha tudo­mányos munkát is akarnak újítások a technológiai fejlesztésekre, nemkeyésbé az anyagtakaré­kosságra. A versenyidőszak alatt bevezetett ésszerűsítő javaslatok 10 millió forint hasznot hoztak a gépgyár­nak. végezni. Technikai eszköze­inkkel az új ismeretek el­sajátítását segítjük; a főis­kola felszereltsége ma még megfelel a kor követelmé­nyeinek. — A fiatal intézményt nem érte el az országban több helyütt megmutatkozó oktatási válság? — Csak a híre jött el hozzánk, hiszen diákjaink képviselői is jelen voltak azokon az eseményeken, ahol a követeléseket meg­fogalmazták, ám ők nem ír­ták alá a beadványokat. Ennek oka, hogy főiskolánk tanulói elégedettek az itte­ni körülményekkel, s ná­lunk — a tantervi irányel­veket szem előtt tartva — a tanszabadság is érvénye­sül. Azt tanítják nagyobb hangsúllyal az oktatók, amit jónak látnak, s ennek hasz­nát mindenekelőtt a diákok érzékelik. Igaz, tanáraink fi­zetése az adóelvonásokkal nem mondható kielégítőnek, ám valamennyien fontosnak tartják, hogy a fiatal főis­kola országos rangot vívjon ki magának. Ezért nagy el­hivatottsággal tanítják a* iskola 121 diákját. • SZÁZ PONT KELL A FELVÉTELIN — Hogyan fogadták a mis­kolciak az új főiskolát? Volt-e elég jelentkező? — A műszaki oktatás je­lenléte a városban még in­kább szükségessé tette, egy főként humán tárgyakat ta­nító főiskola létrehozását. Már régóta nagy az igény rá Borsodban. Továbbtanu­lási lehetőséget kínál az érettségizetteknek — első­sorban a lányoknak — s mindazoknak, akik az egész­ségügyi pályán akarnak dolgozni. Már az első év­ben a gyógytornász szakon négyszeres, a védőnőin pe­dig kétszeres volt a túlje­lentkezés. Legalább szál pontot kell elérni a felvéte­lin, hogy valaki az iskola tanulója lehessen. Ezt a szin­tet továbbra is megtartjuk, mert a jövőben is meg kell őriznünk a főiskola jó hír­nevét. (vadas) A Parlament folyosóján •• Lnnepek és ünnep F. H. Graßkai galéria a Sötétkapunál Újabb műemlékeket állítanak helyre (Bujdos)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents