Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-22 / 301. szám
+ A házat sokan megcsodálják ... Nyolcán voltak Kos-emlékérem a Kés-házért A nyáron alapította az építésügyi és városfejlesztési miniszter a Kos Károly Emlékérmet, a Hazafias Népfront Országos Tanácsával karöltve, Hogy kinek ítélik oda, arról évente bi- i-itsác dönt. Minden, a városát szerető miskolci számára szívet melengető hír, hogy az elmúlt napokban egy nyolctagú, elsősorban miskolci kollektíva is érdemesnek találtatott az elismerésre. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter a miskolci Kos Károly-ház helyreállításáért munkálkodó kollektíva tevékenységének elismeréseként adományozta a Kós Károly Emlékérmet. Á nyolctagú csapatban mindazok ott voltak, akik azért dolgoztak, hogy a Kós-ház Miskolc egyik legszebb épülete, a Magyar Építőművész Szövetség helyi csoportja és a Miskolci Városszépítő Egyesület otthona lehessen. Kelemen István, városunk főépítésze, Puskás Péter építész, az épület külső építészeti munkáinak tervezője, Ferencz István, a belsőépítészeti tervek alkotója, Lopotnyik Béla nyugdíjas, a vállalkozás műszaki ellenőre, Vízi László kőműves kisiparos, aki a kivitelezésben jeleskedett, Szervátiusz Tibor szobrászművész, a Kós Károiy-szobor alkotója, Balatoni Klára iparművész, aki a ház belső „felöltöztetésében” működött közre, valamint Nagy Zoltán nyugdíjas építész, aki a ház helyreállításának időszakában a MÉSZ helyi csoportjának elnöke volt — ők azok, akik a kollektívát alkotják. Gratulálunk! Szabad a kéményseprőknek, tilos a kukásoknak Pénztárcánkra sandít a fcúékotó Az oklevél, amely az emlékérem mellé járt, az éremmel együtt látható lesz a Kós- házban is. Karácsony és szilveszter táján egyre több hívatlan látogató csenget be kenemes ünnepeket és boldog új évet kívánni. Mindezt nem önzetlenül teszik, s igen megle- pounek, ha nem pénzzel Honoráljuk jókívánságainál. Néhány kommunális szolgáltató vállalatnál tiltják, masoknál viszont hallgatólagosan eltűrik dolgozóik házalását. Viszokai Tibor, a Kéményseprő- és Tüzeléstechnikai Szolgáltató Vállalat igazgatóhely e ttese: — Több évszázados hagyomány, hogy a kéményseprők újévi jókívánsága szerencsét hoz. Miskolcon nem annyira, mint vidéken, elvárják a kéménykotrók szerencsekívánságait Nem támogatjuk dolgozóink búé- kolását, de nem is tiltjuk meg. Tudomásom szerint az idén is a saját pénzükön nyomtattak falinaptárt, miniegy 30 ezer példányban. Korábban 100 ezret rendeltek, ez is bizonyítja, hogy csökkent az igény az ilyen jellegű „népi szolgáltatás” iránt. Ezeken a naptárokon megtalálható a kéményseprők védőszentjének, Szent Flóriánnak a képe, valamint a szakmára jellemző relikviák. A 23 miskolci kéményseprő legfeljebb azokat a családi házakat látogatja végig, amelyeket év közben Is többször felkeres. Hangsúlyozom, hogy az igazi kéményseprők nem járják végig a központi fűtéses panelházakat. Akik ilyen környéken házalnak, bizonyosra vehető, hogy szélhámosok. A fekete ruhájukat a jelmez^ölcsönzőből szerezhetik be, és őket csak egyetlen cél vezérli, a pénzgyűjtés. Bulla Zoltán, a Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat igazgatóhelyettese: — Nálunk semmilyen hagyomány nem kötelezi dolgozóinkat a búékolásra. Ezért, mint minden esztendőben, most is megtiltottuk a házalást. Prémiumelvonással büntetjük azokat a kukásokat, akik munkaidő után sárga mellényben végigcsöngetik a többemeletes lakóházakat. Tudjuk, a szemétszállítók fizetése nem valami sok, mégis úgy tartjuk, hogy rossz fényt vetne a vállalatunkra, ha ilyen módon tarhálnának a dolgozóink. Megjegyzem, hogy nem tilos kellemes ünnepeket, boldog új évet kívánni munka közben, amikor találkoznak a családi házak lakóival. Nekünk csak az ellen van kifogásunk, ha ezt kihívó módon teszik, kikövetelve az adakozást. Az ellen sem lehet kifogásunk, ha a szövetkezeti lakások, a társasházak közössége egy ösz- szegben megjutalmazza azokat a szemétgyűjtőket, akidnek a munkájával egész évben elégedettek voltak. Karácsony és szilveszter között nemcsak álkémény- seprők, hanem álszemetesek felbukkanására Is számíthatunk. Előfordul, hogy a vállalattól leszámolt dolgozók megőrzik a sárga mellényt és a vállalati igazolványt, s végigjárják a lépcsőházakat. Nem árt ha megnézzük, kit engedünk be a lakásba! (szántó) 4 párt vb a tanács munkájáról Nosztalgiával gondolnak a kerületi hivatalokra (Folytatás az 1. oldalról) Utoljára 1983-ban vették nagyító alá a tanácsi apparátus munkamódszerét. A közigazgatásban dolgozók fél évtizede sem voltak köny- nyű helyzetben, most azonban az akkorinál is súlyosabb gondokkal küzdenek. A városfejlesztés, a városüzemeltetés, a lakosság ellátása ugyanis közvetlenül befolyásolja a közhangulatot. Az állampolgárok egy-egy tanácsi előadó viselkedéséből, ügybuzgalmából mesz- szemenő következtetéseket vonnak le az egész apparátus működésére nézve. Ugyanakkor a tanácsi dolgoJól jövedelmez Kihunylak a boksák Kihunytak a faszénégető boksák a Blikkben, pihenőbe vonultak a faszénégetők. Igen nehéz munka ez, mert | — bár a hajdani 'földkunyhó helyett már „összkomfortos” lakókocsijuk van —, míg tart az éjjel-nappali égetés, többet kell a boksa mellett lenni, mint a fedett helyen. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság többek között a Garadna völgyében. ! a Lusta-völgyben, valamint Répáshuta környékén telepítette az idén a feszénége- tr boksákat. De izzítottak faszenet a zempléni erdőségekben csakúgy, mint a Déli- Búkkben. Az idén az erdőA Parlament folyosóján Mit tenne a larácsenyía a!á? gazdaság területén — mint azt Varga József, az erdő- gazdaság vezérigazgató-helyettese összegezte — mintegy 2500 tonna faszenet izzítottak ki. Ennek nagyobb részét exportálták, árucserés I ügyiét keretében. A faszenet nemcsak az ijiar hasznosítja, de egyre inkább használják a hétvégi telkeken, kirándulásokon grillezéshez, a szabadban történő sütéshez-fő- zéshez. A faszénizzító boksák környékén most kiégett hamu [ jelzi a gúlák helyét. Am a szomszédságban már ott vár a halomba rakott rúdfa. amelyekből tavasz elején ismét megrakják a boksákat. Életre form-hlub Az É'et reform-klubban, a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban holnap délután 4 órától a natura-táp- lélkozás alapjaival, receptekkel és alapanyagokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Akiknek nincs klubtagsági igazolványuk, 30 forintos jeggyel mehetnek be. (Tudósítónk jelenti) Bár az ülésteremben dúl a vita a jövő évi költségvetés tervezete felett, ezeken a december végi napokon mégis békés, karácsonyi hangulat uralkodik a Parlamentben. A kupola alatt feldíszítve áll az úttörők hagyományos fenyőünnepségére a hatalmas karácsonyfa. A 15 méter magas, zöld óriást Zircrő] szállították az Országházba. Hatvan katona hozta fel a lépcsőkön december 17-én. A fenyő felállítása. rögzítése — a kupolán lévő ablakokhoz kötötték ki a csúcsát — és feldíszítése reggel 8-től este 10 óráig tartott. A Parlament sajtóirodájában úgy tudják, hogy majdnem egy mázsa — az Országház gondnokságának adatai szerint körülbelül 70 kilogramm — szaloncukrot kötöttek fel rá. December 25-én és 26-án egyébként legalább 2000 úttörőt látnak itt vendégül, s műsorral kedveskednek nekik. Mivel a fa az ország házában áll, a tudósító hajlik rá. hogy az egész magyarság karácsonyfájának lássa. Ez alá viszont meglepetés járna, ön milyen ajándékot látna szívesen a nemzet karácsonyfája alatt? — kérdeztem dr. Kürti László református püspököt miskolci képviselőt. Így válaszolt: — Szociális jellegű ajándék illene a fa aia. Támo gatni kellene a rászorulókat, s akik önhibájukon kívül a többieknél rosszabb körülmények között élnek, és másoknál szegényebb a karácsonyuk is. Fehérné Eke Katalin kazincbarcikai képviselő egyben családanya is. Hogyan készül az ünnepre? — állítottam meg egy pillanatra, amikor az ülésterembe igyekezett. — Szerencsére volt, ak: átvállalja a sütés-főzés, a készülődés terheit. Idén a férjem szüleinél. Egerben töltjük a karácsonyt. Még nem sikerült minden ajándékot megvennem. Néhány apróságot szeretnék beszerezni. de nem tudom, lesz-e rá időm. hiszen december 23-án délig biztosan itt tanácskozunk majd. Akkor pedig sietek haza a családomhoz. Az ötödikes fiamnak és a harmadikos lányomnak időközben már megkezdődött a vakáció ... Persze az ünnep — és az ünneplők — hangulatát az is befolyásolja, hogy mire mennyit költhetnek. A személyi jövedelemadó jócskán apasztja a pénztárcák tartalmát, és sok esetben a teljesítmény visszafogására késztet. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosítására készül az Országgyűlés. A vitában felszólal Simon Béla miskolci képviselő is. Miről beszél majd? — érdeklődtem tőle a decemberi ülésszak második napján. — Azt teszem szóvá, hogy a kötelezően elrendelt túlórák kedvezőtlenül érintik az adózókat. Nem maguktól vállalják a többletmunkát, ezért különösen igazságtalan. ha a kapott pénzzel túllépnek egy sávot, és igv több adót kell fizetniük. Hogy ezt elkerüljük, azt javaslom majd: egyenes adóba 20 százalékot fizessünk a jövőben a kötelezően elrendelt túlórák után. Ezt kellene alkalmazni valamennyi munkaterületen, az orvosoknál csakúgy, mint a pedagógusok esetében. — Miért döntött úgy hogy éppen ezeket mondja majd el? — Elsősorban a nagyüzemi, bérből és fizetésből élő munkásság érdekeit tartom í szem előtt, őket is hátra nyosan érinti ez a fajta úl- óra-adózás. Főleg miattuk állok majd fel... (bujdos) zóknak —■ mint a hatalom közvetlen képviselőinek — minden helyzetben meg kell őrizniük higgadtságuka . tárgyilagosságukat, s ügyelniük kell a jogszerűségre. S ez mostanában egyre nehezebb: az ügyfelek ugyanis az egyéb, számukra nem éppen kedvező rendeleteket is a közvetlenül velük kapcsolatban álló tanácsi dolgozókon kérik számon. Tímár Vilmos, a városi pártbizottság első t tkára a vitában hangsúlyozta: „a tanács munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük, ha nem is mindig ilyen alaposan értékeljük. A végrehajtó bizottság elismeri, hogy az apparátus magas színvonalon teljesíti a feladatát." S ami lényeges: meggyőződött az ügyintézők szakmai hozzáértéséről, hivatásszere- tetéről. Az állampolgárok zöme — ha tetszik, ha nem — valamilyen módon kapcsolatba kerül a tanácsi ügyintézéssel. Közben jól vagy rosszul minősíti az ott dolgozók munkáját, attól függően. miképpen orvosolták a problémáját. Így a végrehajtó bizottság tagjai, akik a tegnapi ülés előtt hosszasan elbeszélgettek a tanácsi dolgozókkal. saját tapasztalataikat is szembesíthették. Megszívlelendő, hogy a lakosság még mindig nosztalgiával gondol vissza a kerületi hivatalok megszüntetésére. Ügy vélik, hogy mesz- szebb került a tanács a lakosságtól, hiányolják a régi közvetleneob kapcsolatot. Ennek tudják be. hogy az ügyek gyakran elhúzódnak, több a felesleges adminisztráció, s későn értesülnek a helyi városfejlesztési elképzelésekről. E panaszokat figyelembe keli venni a tanácsi munkamódszerek legközelebbi megújításánál! Ezen az ülésen a végrehajtó bizottság valamennyi tagja egyetértett abban, hogy a tanácsi apparátus lakossági megítélése még a felsorolt hibák ellenére is kedvező. Érződik a lObbító szándék, az állampolgárok bizalommal vannak a tanács munkája iránt, magukénak érzik a várost. S amikor szóvá teszik a hiányosságokat, azt mindannyiunk közös érdekében teszik. Az ülésen elhangzottakra még visszatérünk.
