Déli Hírlap, 1988. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1988-12-22 / 301. szám
XX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1988. DEC. 22., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 1,80 FORINT A kormány által ajánlott három költségvetési változat közül egyiket sem fogadta el a parlament. Egy negyedik változattal értett végül egyet a Tisztelt Ház, amelyet a terv- és költségvetési bizottság javasolt. Ez a négyszázalékos egyszeri nyereségadó bevezetését jelenti jövőre, s így a teherviselés jobban a vállalatokra hárulna. A kormány azonban hat százalék nyereségadóval számolt, így dönteni kellett, hogy miből pótolják a két százalék különbséget jelentő ötmilliárd forintot. A Tisztelt Ház nem a bevételek növelése, hanem a kiadások mérséklése mellett tette le a voksot; jelentősen csökkentették a honvédelemre fordítható összegeket, valamint újabb félmilliárddal faragták meg a társadalmi szervezetek fenntartására fordítható támogatást. Másfél tanéves gimnázium Lesárult a költségvetés vitája A negyedik változat mellett voksoltak A költségvetés vitájában 45-en szólaltak fel, s meglehetősen szenvedélyesen kutatták, hogyan lehetne megteremteni a költségvetés egyensúlyát anélkül, hogy tovább növelnék a lakosság terheit, és meggátolnák a gazdasági reform kibontakozását. Képviselői javaslatra született az a döntés is, hogy »e a tanácsi támogatásokat csökkentsék, hanem inkább a társadalmi szerveknek jusson kevesebb a költségvetésből. Tegnap is voltak borsodi képviselők, akik felszólaltak. Keszthelyi Zoltán miskolci képviselő arra hívta fed a figyelmed, hegy a gazdaságra a külföldi tőke bevonása mellett gondot kellene fordítani úgy is, hogy az itthon élő tehetősebb rétegek pénzét mobilizálják. Egyetértett azokkal a gondolatokkal, amelyet többen is megfogalmaztak : nem szabad növelni a vállalati elvonások mértékét. Felszólalt Ba. logh András is, a Borsod megyeiék közül. A Tokaj és Vidéke Áfész szerelője a munkásőrséggel kapcsolatban elhangzott véleményekre reagálva megjegyezte, hogy a munkásőrség önkéntesen Ma korán reggel ülésezett az Országos Érdekegyeztető Tanács. A legutóbbi ülésén nem tudták megegyezni a minimálbérek összegéről. Egyezség most sem született, a kormány 3500 forintot javasolt, a Gazdasági Kamara ezt elfogadja, de csak adókedvezményekkel együtt, a szakszervezetek pedig 4000 forintot szeretne, de hajlandó 3700—3800 forintos kompromisszumra is. Ha nem születik később sem megegyezés, akkor két eset lehetséges: vagy marad a 3000 forint, vagy a kormány egyoldalúan a 3500 forint mellett dönt. A minimálbérek emelése hazánkban 230 ezer embert érintene. társadalmi alapon alakult testület, amely még nem fejezte be történelmi küldetését. A képviselő utalt arra, hogy ez a testület számos hasznos társadalmi tevékenységet lát el, vagy azok végrehajtásában segít A képviselő egyébként soron kívül kórt szót. Villányi Miklós pénzügyminiszter a költségvetési vitát összegezve megállapította: a költségvetés átfogó reformja elkerülhetetlen. Arról is szólt, hogy a vitában meglehetősen kevés figyelem irányult arra, hogy miiként lehetne hatékonyabbá tenni a munkát, javítani a vállalatok költséggazdálkodását, pedig csak igy lehet előállítani annyi jövedelmet, amelyből a társadalmi feladatokat nagyobb konfliktusok nélkül meg lehet oldani. A képviselők javasolták, hogy a parlament állítson fel számvevő széket. A kormány reformprogramjában számolt ezzel, de ha a képviselők most igénylik, akkor az előkészítés után a kormány előterjeszti erre vonatkozó javaslatait. Villányi Miklós leszögezte: feloldhatatlan az ellentét aközött a két követelmény között, hogy ne nőjenek tovább a lakosság terhei, ugyanakkor csökkenjenek a költségvetési támogatások. Ha csökkennek a támogatások, akkor az a lakossági terhek növekedésével jár. A költségvetés elhatározott lefaragása most és később is jelentős terheket ró az állampolgárokra. A Tisztelt Ház végül is 26 ellenszavazattal és hat tartózkodással emelte törvényerőre a költségvetést, amely 20 milliárd forint hiányt tartalmaz. Ezután Szűrös Mátyás, a külügyi bizottság elnöke, az MSZMP KB titkára szólt II. János Pál pápa jövő év január elsején elmondandó újévi üzenetéről, amelyben az egyházfő sikraszál 1 a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért. A dokumentumot diplomáciai úton eljuttatták a magyar kormányhoz is. A külügyi bizottság javaslatára az Országgyűlés üdvözölte és támogatta a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat, azzal a kiegészítéssel, hogy az ENSZ keretében kezdeményezően lépjünk fel az egyéni és kollektív jogok érvényesítése érdekében. Az Országgyűlés ma a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló, 1987. évi VI. törvény módosításáról intézkedő törvényjavaslat megtárgyalásával folytatja munkáját. Villányi Miklós pénzügyminiszter terjeszti elő a kormány javaslatait. Két változatról van szó, amelyeket az országos napilapokból már megismerhetett a közvélemény. De könnyen lehet, hogy ebben az esetben is egy harmadik változatot hagynak majd jóvá, hiszen nyilván a képviselőknek is lesz bőséggel javasolni valójuk a sokat vitatott adórendelkezések módosításához. (Munkatársunk parlamenti beszélgetése a 3. oldalon.) Gyakran kap csomagot az avasi Szabó Lőrinc Gimnázium. A könyvküldemények Ox- fordból, Cambi idge-böl, Edin- boroughból érkeznek - érkeztek —, meg a Goethe intézettől, a Soros-alapítványtól, hazai könyvkiadóktól, de szép ajándék volt az is, ami a ma- gyar-NSZK együttműködés keretében jutott az iskolának: fénymásoló, Grundig tévé, Grundig képmagnó, egyebek. Függetlenül a karácsonytól, de nem függetlenül az iskola jó hírétöí, amelyhez nagyban hozzájárul, hogy most még kísérleti, jövőre e jelző nélküli két- tannyelvű osztálya is van a gimnáziumnak. Képeinken: biológiaóra és énekkari próba. (Cikk a gimnázium mindennapjairól, valamint a felvételik rendjéről a 2. oldalon.) (Fejér Ernő felvételei) A párt-vb-n a tanács munkájáról Hat a köztiamrulctra „Nehézkes az ügyintézés, az egyik helyről a másikra küldözgetnek ... Közművesí- tik a víkendtelkeket, a mi utcánkban pedig még köz- világításra sem futja a közös pénzből... Diósgyőr a város mostohagyermeke, mifelénk porosak az utcák és gazos a Szinva-part.” Ilyen és hasonló bejelentések érkeztek arra a tclel'onüzenet- rögzítőre, amelyen a lakosság véleményét próbálták összegyűjteni a tanács munkájáról. A tömören, s nemegyszer durván megfogalmazott telefonüzeneteket visszaját• Kos Károly Emlékérmet az idén először adományozott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az építésügyi és városfejlesztési miniszter. A képből már kitalálhatták az olvasók, hogy az első érmek egyike Miskolcra került, s bizonyára sokan arra is ráhibáztak, hogy a Kás-ház helyreállításán munkálkodók kapták ezt az elismerést. (Cikk a 3. oldalon.) szottáik a városi párt-végre- hajtóbizottság tegnapi ülésének kezdetén. Ezzel a korántsem gyakori vitaindító módszerrel terjesztették elő a tanácsi apparátus helyzetéről, szerepéről, a közhangulatra gyakorolt hatásáról gondosan megszerkesztett jelentést. Dr. Kovács László, Miskolc tanácselnöke és Pásztor Lajos, a városi tanács párt- bizottságának titkára tárgyilagosan, önkritikusan értékelte az apparátus munkáját. A társadalmi nyilvánosság, az érdekegyeztetés nyitottsága, a helyi közmegegyezés iránti társadalmi igények nagyobb demokratizmust követelnek a tanácsi ügyintézésben is. (Folytatás a 3. oldalon) Januártól: Vaskohászati tröszt Kinevezték a január elsejétől létrejövő Borsodi Vas- kohászati Tröszt vezérigazgatóját Tóth Lajos, a Borsodi Ércelőkészítő Mű eddigi igazgatója lesz az. aki a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Üzemek és a Borsodi Ércelőkészítő Mű alkotta trösztöt vezeti. Az állást pályázati úton töltötték be. Az LKM új vezér- igazgatója január elsejétől Tolnay Lajos, a gyár mostani műszaki igazgatója, az Ózdi Kohászati Üzemek vezetője, Lotz Ernő megmarad korábbi tisztségében A Borsodi Ércelőkészítő Mű esetében pedig Tóth Lajos helyére új vezető kerül majd. Ma reggeli telefon Ha rossz a vonal Nagy bosszúság, ha elromlik, süketté válik a telefon. Mennyit kell várnunk, a készülék, vagy a vonal javítására? — kérdeztük Kiss Lászlótól, a Miskolci Távközlési Üzem vezetőjétől. — Országosan két és fél órát engedélyeznek a telefonzavarok elhárítására. Büszkén mondhatom, hogy az üzem területén ezt az átlagidőt egy óra 58 perc alá szorítottuk. Bizonyára annak is köszönhető, hogy itt kevesebbszer hívják a hibabejelentőt. Országosan 100 telefonállomásra évente 60 üzemzavar esik, ez a „norma” Miskolcon ez a szám 28. Bizonyára az is sokat eiáruj az igyekezetünkről, hogy nálunk a napközben bejelentett telefonzavarok 99,89 százalékát még aznap megszüntetik. Országos átlagban e i csupán 99 százalékra tehető. Hétvégeken persze csak a segélykérő, vagy a létfontosságú közszolgálatot ellátó szervek készülékeit javítjuk,
