Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1988-11-11 / 266. szám

Családi körben 5#c A szülők Gazdasági megújulás Miskolcon X« Hol tartunk, és mit akarunk? Az utóbbi évek reálfolya- j matai nem kedveztek a ma- j gyár gazdaságnak, a társa- j dalmi közérzetnek. Jelentő- ' sen nőtt az elbizonytalano- [ dás, felerősödtek a jövőt fél­tő, a gazdasági változást sür­gető vélemények. Általános­sá vált a türelmetlenség. Ebben a helyzetben a párt és a kormány stabilizációs és kibontakozási programjai sem tudtak hosszú távon megnyugtató, mindenki szá­mára elfogadható, biztonsá­got nyújtó választ adni. An­nak megítélésében, hogy tár­sadalmi, ideológiai gondja­inknak gyökerei a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulá­sában keresendők, szinte mindenki egyetért. A meg­újulásban mint varázsszert emlegetik a szerkezetváltást, a gazdasági megújulás egyik feltételét. A helyzet Miskolcon sem alakúit • másként, sőt a tér­ség az utóbbi időben gazda­ságilag több területen nehéz helyzetbe került, ami tovább növelte a feszültségeket. Felvetődik a kérdés: hol tart a város gazdasága, és milyen lehetőségei vannak a megújulásra? Ezt kívánom körvonalazni a továbbiak­ban. © TERMÉKSZELEKCIÓ, VAGY SZERKEZETVÁLTÁS? Egy ideje retorikai szó- használatunk leggy akrab­ban alkalmazott kifejezésévé vált a szerkezetváltás. Elő­szeretettel alkalmazzuk nem­csak gazdasági, hanem tár­sadalmi, politikai, sőt ideo­lógiai életünkben is. Tesszük ezt anélkül, hogy átérez- nénk tartalmát, ismernénk lehetőségeit. Ezért a szerke­zetváltás mint fogalom már- már közhellyé válik, mint j megannyi más, korábban felkapott társa. Elég talán utalni olyan kifejezésekre, mint a hatékonyság, kreati­vitás, innováció, stb. Ezek, bár tartalmilag jól körülír­hatók, tartalommal ki nem töltött használatuk, túlhang­súlyozásuk e fontos fogal­makat megkoptatja, sablo­nossá, gondolatiságában hi­telvesztetté teszi. A szerkezetváltás kifejezés sok területen, sokféleképpen értelmezhető. Gazdaságpoli­tikailag értelmezve a fogal­mat, sokan egyértc műén a termékszerkezetváltásra, új termékek gyártására, beveze­tésére gondolnak. A jelenleg egyre erőteljesebben jelent­kező gazdasági késztetést ezek kifejlesztésének, átvé­telének, gyártás- és piacbe­vezetésének költségességével, forrásigényével próbálják el­odázni. Ez meglehetősen szűk látókörű gondolkodás, az így gondolkodók számos, kevésbé költséges és kevésbé kockázatos lehetőséget hagy­nak figyelmen kívül. A szerkezetváltás több ennél. Nem jelenti feltétle­nül csak a jelenlegi termék­szerkezet módosítását, leépí­tését. Minden gazdasági szakember tisztában van az­zal, hogy a magyar termé­kek a piaci megmérettetés­ben egyre könnyebbnek ta­láltatnak, aminek nem egye­düli — bár sok esetben nem elhanyagolható — oka a ter­mékek fejlettsége, műszaki színvonala; komoly gondként jelentkezik a magas előál­lítási költségből adódó ver­senyképtelen árszínvonal is. A ráfordítások csökkentése pedig egy merőben más jel­legű gondolkodásmódot, te­vékenységet igényel vállala­tainktól. Ez vonatkozik a műszaki előkészítésre — konstrukciós és technológiai területen — gyártásra, piaci tevékenységre egyaránt. A szerkezetváltás ennek megfelelően komplex cselek- vessornak tekintendő, mely­nek célja olyan termékcso­portok kialakítása, ami pi­acképes, megfelelő gyártási kultúrával előállítható, és megfelelő jövedelmezőséget biztosít a termelőnek. A szerkezetváltás tehát nem­csak termékösszetétel-változ­tatást, hanem minőséget, korszerűséget, piacpolitikát, megbízható gj'ártási kultú­rát, technológiát, gazdálko­dási fegyelmet, igényességet, szemléletet, és még sok egye­bet jelent. Ebből egyértel­műen következik, hogy vég­rehajtása nem lehet kam­pányszerű. Ez egy folyama­tosan megújuló, önmagát erősítő folyamat. Vállalatainkat áttekintve — nemcsak Miskolcon — nem szükséges túlságosan nagy éleslátás ahhoz, hogy észrevegyük: ma még nem igazán jellemző, ez a folya­matosság. A korábban ki­mondva, vagy kimondatlanul alkalmazott tervutasításos rendszer a termelők elké- nvelmesedésehez vezetett. A jövő építéséről ezekben a ..boldog békeidőkben” meg­feledkeztünk. A vállalatok hozzászoktak a termelői biz­tonsághoz, a nehéz helyzet­be kerülők pedig a támoga­tások rendszeréhez. Ezek a viszonyok a legtöbb terüle­ten elaltatták a kezdeménye­ző,. megújulásra törekvő haj­lamot, és most, hogy a kéríy- szerfolyamatok felerősödtek, nehezen tudunk felébredni. Korábban, bár létrejöttek a fejlesztő, gyártáselőkészítő, esetenként marketing szer­vezetek, ezek a velük szem­ben támasztott alacsony kö­vetelmények miatt visszafej­lődtek. az itt végzett munka leértékelődött, az ambiciózus szakembergárda beleszürkült környezetébe. O CSAK A SZABÁLYOZÁS ROSSZ? Az ösztönzési, érdekeltsé­gi rendszerek nem voltak képesek kellően elismerni a kimagaslóakat. Ma sokan úgy ítélik meg — és minden bit zonnyal van némi igazsá­guk —, hogy a jelenlegi gazdasági környezet nem segíti a megújulást. A sza­bályozórendszer bizonytalan­ságai, rendezetlenségei, hé­zagai a vállalati gazdálko­dásban olyan helyzetet te­remtettek, amelyek a fejlő­dést nehézzé, esetenként két­ségessé teszik. Nem vitatva a megállapításban rejlő igaz­ságokat, helytelen lenne minden gazdasági bajunk okát itt keresni. Politikailag nehezen elfogadható az a né­zet, hogy gazdasági problé­máink a szabályozórendszer hibáiban gyökereznek, hiszen vannak vállalataink, ame­lyek ebben a helyzetben, ezekkel a feltételekkel is jól prosperálnak, és megbíz­hatóan működnek. Napjaink gazdasági megalapozását egy korábbi időszakban mulasz­tottuk el, amikor a szabá­lyozórendszer még megbíz­ható és kellően stabil, vál­lalataink pénzügyileg szilár­dak voltak. A lehetőségeket ekkor kihasználatlanul hagy­tuk:1^ hozta olyan helyzet­be a népgazdaságot, annak vezetését," hogy határozott fejlődési pálya befutása he­lyett „tűzoltó munkára” kényszerül. Ez a helyzet azonban egyetlen gazdasági egységet sem mentesít az alól, hogy a jelent feltérké­pezve, elemezve, gazdálkodá­sukat minél rugalmasabbá, jövedelmezőbbé, • megbízha­tóbbá tegyék. Minden válla­latnak van kisebb-nagyobb mozgástere, szabadságfoka. Ennek eredményes kihaszná- lásától függ, hogy az oly so­kat emlegetett gazdasági sta­bilizáció, gazdasági kibon­takozás megvalósul-e, és milyen időtávlatban. ® NEM ELÉG A KÖZPONTI AKARAT Napjaink egyik leginkább alkalmazott szerkezetváltási törekvése a visszafejlesztés, a vállalati fogyókúra. Ennek következményei, várható feszültségei könnyen prog­nosztizálhatók (termelés- csökkenés. foglalkoztatási gondok, ellátási feszültségek stb.). A szerkezetváltásnak ez csak egyik oldala, ami rövid' távon hozhat eredmé­nyeket, hosszabb távon azon­ban folyamatos gazdasági sorvadást okozhat. A gazdaság intenzifikálá- sának útja az ésszerű, ra­cionális termelés feltételei­nek megteremtése, és a meg­termelt javak tudatos, át­gondolt elosztása, értékeink megbecsülése, és folyamatos fejlesztése. Ehhez a prog­ramhoz természetesen nem elég a központi akarat. Fel­tétlenül szükséges a társa­dalom összefogása, a népgaz­daság különböző területein dolgozók egyéni részvétele, felelőssége a folyamatokban. A vezetés felelőssége — ért­ve ezalatt minden szintű ve­zetőt — viszont abban van, hogy az egyéni érdekeltséget felismertesse és erősítse a közös célok érdekében. Olyan viszonyokat teremtsen, ami mindenki számára ösz­tönző és mozgósító hatású. (Folytatjuk) A ZubornT ák—V erraszí ó \ J házaspárnál ■■ úv (Fejér Ernő felvételei) Zubornyák Zoltán és fe­lesége, Verrasztó Gabriella 1972. szeptember elsejétől is­merik egymást. Ötödiktől egy osztályba jártak, és — Gabi meséli — Zoltán volt a lányok bálványa. Ö ki is használta ezt, minden lány­nyal udvaroltatott magának, finomabban fogalmazva, va­lamennyiüknek csapta a sze­let. Egy kivétellel: Verrasztó Gabriellának nem tette a szépet. Gabriella úszott, Zoltán vívott, és addig-addig nem „jártak egymással”, amíg barátság alakult ki közöt­tük. Olyan igazi, ami fiú és lány között ritka, vagy ta­lán nincs is, hiszen végül ez is szerelembe torkollott. Igaz, jóval később. • VEZETŐ EDZŐ, VÁCOTT Miskolcon élnek, szemük fénye 16 hónapos kislányuk, barbara, akivel anyukája gyeden van. A pesti lakásu­kat eladták, most a DVTK- stadion mellett, a 9. utcá­ban laknak, egy kétszobás lakásban. Gabriella egy hó­napja költözött ide. Verrasztó Gabriella úszó­karrierjének egy súlyos be­tegség vetett véget, 1979- ben. Sokáig ápolták kórház­ban, és a csodával határos módon, teljesen felépült. Ti­zenhárom magyar bajnokság fűződik a nevéhez, a ve­gyes és a hát volt az erős­sége. Gyógyulása után Vá­cott edzősködött, egy év után ő lett az egyesület vezető edzője. Zoltánnak 19 éves korá­ban kellett választania. Ifi­válogatott vívó volt — azok, akik akkor .-mögötte voltak, mondja, ma a legjobbak —, és másodszorra felvették a főiskolára. (Az első felvételi után egy évig egy téeszben dolgozott, mint betanított la­katos.) Színészet, vagy ví­vás? Zubornyák Zoltán ma a Miskolci Nemzeti Színház vezető művésze. Major, Szé­kely, Zsámbéki, Montágh — sorolja azokat a tanárait, akiknek a legtöbbet köszön­het. Negyedéves főiskolás­ként hívták Miskolcra, a 4c __és Barbara Szűcs János rendezte Millio- v.os Nápolybán kapott sze­repet. És itt is maradt. Itt- maradt azután is, hogy az elmúlt évadban sokan el­szerződtek Miskolcról, ö is Egerrel kacérkodott — aláirt szerződése volt oda —, ami­kor Szűcs János szerepet ajánlott neki. Sartre: Pisz­kos kezek, magyarországi ős­bemutató, főszerep. — Ez lesz a magyar szín­házi élet legnagyobb esemé­nye az évadban — mondja —, ha sikerül úgy megcsi­nálnom, ahogy szeretném. • SZEREPEK, FORINTOK Most A padlás című zenés darabban próbál, a Csongor után újabb énekes szerep. Játszott — egyebek között — a Liliomfiban, az Orfe­usz és Eurüdikében, a Ga­lilei életében, a Charley nénjében, a II. Lajos ki­rályban, a Danton halálá­ban, az Egy éj Velencében című produkcióban, a Bo­lond vasárnapban, és benne van a Szabaccság Mucsán című előadásban. A felso­roltakból kiderül, hogy nem­csak a színház, hanem a Miskolci Nyár produkciói­nak is foglalkoztatott művé­sze. De energiájából, tehetsé­géből arra is futja, hogy saját műsorokat hozzon lét­re. A Belvárosi Orfeum, a János vitéz című rendhagyó irodalomóra után megszüle,- 'I tett a Pimasz, szép arccal\[v. című est, utóbbi a Swettéf együttessel. Roppant fájlalja, hogy ez a műsor éppen azokhoz nem jut el — vagy csak kevésszer —, akiknek szánta: a középiskolásokhoz. Pedig nem drága, összesen ötezer forint, zenekarostól, technikusostól. ■Maradjunk még a pénz­nél: fontosnak tártja elmon­dani — mert sokan, sokszor kérdezik tőle —, hogy meny­nyi a fizetése. Bruttó 7400 forint; Ebből 1600 a lakás, további 1400 az adó, nyug- díj.iárulék, szakszervezet, 1200 a néninek, aki heten­ként két napot vigyáz Bar­barára, amikor a mama Pes- í ten van tutazás 1200 forint). Gabriella ugyanis — elvé­gezve a TF edző szakát — most sportdiplomatának ta­nul. © ALAPÍTVÁNY a színészmúzeum JAVÁRA Stop, egy percre! Riasztó táblák Több ezer miskolci kelt útra a hét végén, hogy ki­vegye a részét a hétfői be­vásárlónapból Becsben. Pén­tektől keddig több, mint 200 ezren — mintha Miskolc ap- raja-nagyja útra kelt volna — lépték át a határt He­gyeshalomnál, Sopronnál és Kópházánál. A hét első nap­ján magyar rendszámú ko­csiktól hemzsegett a Maria­hilfer strasse. A „nagy ki­rándulás” sok tanulsággal szolgálhat mindannyiunk szá­mára. Az autósáradat már va­sárnap az esti órákban höm­pölygőit a nyugati határ­szélre. Győr után szinte egyirányúvá vált a forgalom. Erre a legtöbben úgy rea- ' gáltak. hogy a kelleténél jobban taposták a gázpedált és észtvesztő előzésekbe kezdtek. Mosonmagyaróvár­tól a hajnali órákban már három—négy sávban előzték egymást a .hazai rendszámú kocsik. A határ másik oldalán még erőteljesebbé vált a száguldozás, mindenki ott szerette volna behozni az út­levélkezeléssel, a vámvizs­gálattal eltöltött órákat. Fi­gyelmen kívül hagyták, hogy a szomszéd országban csu­pán 50 kilométeres haladási sebességet engedélyeznek a lakott területen. S úgy tűnt, hogy közömbösek voltunk az utat sűrűn szegélyező halál­fejes táblákkal szemben. Ott mostanában ugyanis, ahol valamilyen halálos baleset történt, így emlékeztetik, fi­gyelmeztetik óvatosabb ve­zetésre az autósokat. Ausztriában számítanak arra, hogy az ezüst- és aranyvasárnapokon ismét a mostanihoz -hasonló tömeg fog kiutazni. S mint beje­lentettek, nemcsak az üzle­tek, áruházak feltöltésére fordítónak gondot, hanem a felkészülés jegyében drákói rendszabályokat vezetnek be a1 közlekedésbiztonság ierősí- tésére. A mostaninál szigo­rúbban büntetik majd a Ma­gyarországról érkező gyors- hajtókát. Mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy szabályozzák az osztrák fő­város és a Hegyeshalom kö­zötti szakasz forgalmát. Olyan elrettentő büntetések­re számíthatunk a szabály­talan előzésért, a gyorshaj­tásért, amit nem szívesen fizetnénk ki valutában. (szántó) Zoltán szerepálma Camus { Caligulája és Shakespeare II. Richardja. És a további álmok, vágyak: megtanulni zongorázni, megtanulni fran­ciául, sokat utazni a család­dal, megcsinálni egy Csoóri Sándor-estet, rendezni, és végre sínen tudni az alapít­vány ügyét. Augusztusban 10 ezer fo­rintot ajánlott fel a leendő miskolci színészmúzeum ja­vára, ami Gyarmathy Fe­renc gazdag gyűjteményé­nek ad majd méltó keretet. Szeretné, ha ehhez vállala­tok, intézmények is csatla­koznának, de egyelőre nincs mihez, mert még semmi hi­vatalos formája nincs az alapítványnak. A feleség tudtával vála­szolja meg a miskolci lá­nyoktól kapott leveleket, pontosabban borítékolja a Zubornyák-fotókat. Minthogy szeret és tud főzni, kértem tőle egy re­ceptet. íme, Zubornyák Zol­tán brokkolis, kelbimbós ra­kott krumplija úgyis, mint a magyar és a francia kony­ha remekbe sikerült ötvö­zete: A hagyományos rakott krumplihoz majorannás víz­ben főtt darált húst adunjt, továbbá sós vízben főtt brokkolit és kelbimbót. Ren­geteg sajtot reszelünk a tej­fölbe. Szabados Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents