Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-10 / 265. szám
j|r A futómű és a fékek hibája esetén a gépjárművet azonnal ki kell vonni a forgalomból. Anyagi fedezet és árualap hiányában * \ Elöregednek a járművek Sok a biztonsági hiba (Folytatás az 1. oldalról) A Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója, Trup- polai József elmondotta, hogy a múlt évben a vizsgára jelentkező, a bázisokon megvizsgált 35 348 jármű 13,4 százaléka korlátozottan alkalmas, 6,5 százaléka pedig alkalmatlan minősítést kapott. Az idén az első. fél évben a 17 489, bázisokon ellenőrzött jármű 12,6 százaléka lett korlátozottan alkalmas, 6,7 százaléka pedig alkalmatlan. (A korlátozottan alkalmas minősítés esetében a közlekedés biztonságát közvetlenül nem veszélyeztető hibák miatt kellett a jármű közlekedését korlátozni. Alkalmatlan minősítés esetén viszont a közlekedésben való részvételt megtiltják.) Igen figyelmeztető az az adat, miszerint a mintavételes. tehát a már műszaki vizsgára leikészített 1607 jármű ellenőrzésekor 456-ot hibásnak találtak. A csoportosításból kiderült: az üzemi, biztonsági, rögzítőfékek hibái 71 százalékban fordultak elő, ezért korlátozottan alkalmas 40,1, alkalmatlan járműnek pedig 30.9 százalék bizonyult. A 456 hibásnak talált jármű 54,1 százalékánál világító., ielző berendezések, 49,3 százalékánál futómű. felépítmény, alváz, szélvédő hibákat pedig 42,1 százalékánál találtak, míg környezetvédelmi hiányosságok az ellenőrzött járművek 15,5 százalékánál fordultak elő. A j múlt évben 15 557 járművet ellenőriztek közúton, forgalom közben, ebből 792-t nem megfelelő állapotban találtak, 8.8 százalékuk műszaki hibás volt. Az idén az első fél évben 6526 tár- művet ellenőriztek forgalom közben, ebből 386 járműnél találtak rendellenességet, j amiből már 15,3 százalék műszaki jellegű volt. Többségében a világító- és jelző- berendezések, a gumiabroncsok és a kilométerórák rosszak. • AZ AUTÓBUSZOK MEGBÍZHATÓK Az általános kedvezőtlen helyzet alól örvendetesen kivételt képez bizonyos értelemben a Miskolci Közlekedési Vállalat autóbuszparkja, amelynek a száma a múlt év végén lévő 246-ról ez év közepére 272-re nőtt, míg a „nullás” állomány 113- ról 109-re, az autóbuszok átlagos életkora pedig 5,1 áwcöl 4,7 évre csökkent. A táyolsági közlekedést lebonyolító Borsod Volán autóbuszparkja is bővült, a jelzett időszakban számuk 405- ről 453-ra nőtt. Ugyanakkor a vállalat autóbusz-állományának átlagos életkora csak egy hónappal öregedett, jelenleg 5 és fél év, a „nullás” kocsik száma pedig a jelzett időszakban 324-ről 241-re csökkent. • PROFIK A VOLÁN MÖGÖTT A megye járműállományának gyenge műszaki állapota főleg az állami tulajdonban lévő járművekre vonatkozik. A forgalombiztonsági követelmények szinten- tartása a több élőmunkaráfordítás és alkatrészfelhasználás miatt költségnövekedéssel jár. Ugyanakkor a szabályozók a járművek üzemeltetőit a költségek csökkentésére kényszerítik, ami a járművek műszaki állapotának fokozatos romlásához vezet. Mindezek ellenére a műszaki hibából eredő balesetek száma a megye járműállományának állapotához viszonyítva kedvezőnek mondható. S miután az útviszonyok sem a legjobbak, az a következtetés vonható le, hogy a járművek műszaki hibáiból adódó balesetek viszonylag alacsony aránya egyértelműen a gépkocsivezetők hozzáértésének köszönhető. Ez különösen az állami tulajdonban lévő gépkocsik vezetőire vonatkozik. Amellett, hogy a közlekedési felügyelet fokozza a közúti ellenőrzések számát, s ezzel is igyekszik kiszűrni a balesetveszélyes járműveket a forgalomból, arra van szükség, hogy az üzemeltetők továbbra is nagy gondot fordítsanak a járművek szakszerű karbantartására és hozzáértő üzemeltetésére. (oravec) A városi pártbizottság felmérése Teljesítményük szerint fizetik-e a vezetőket? A gazdasági vezetők helyzetéről készített felmérést az október 26-i ülésén vitatta meg a városi párt-végrehajtóbizottság. Ennek legfontosabb megállapításait adjuk közre. Sokat vagy keveset keres egy vezető — ez mindenkor foglalkoztatta az embereket. A vélemények legalább olyan széles skálán mozognak,' mint az elért jövedelem. A városi pártbizottság munkájában fontos helyet foglal el a vezetők tevékenységének figyelemmel kísérése. Rendszeresen áttekintik a városban és környékén működő vállalatok, szövetkezetek gazdálkodását, a jövedelmezőségre, a megújulásra ható folyamatok alakulását. A kibontakozás megvalósítását helyszíni tapasztalatokra támaszkodva is értékeli, s a stratégia, a taktika,1 a gazdálkodás alakulása mellett nagy teret szentel a tevékenység személyi feltételének, a válla; latvezetés irányító, szervező munkájának. Mégsem volt gyakorlat azt vizsgálni, mi és milyen mértékben befolyásolja a vezetői érdekeltséget. Korábban nemcsak a városban, de országszerte — szemérmességből, vagy más okok miatt — a vezetői jövedelem nagyságáról, összetételéről kevés szó esett. Csak találgatások, mendemondák jártak egyes vezetők, különösen a nehéz helyzetben levő vagy veszteségesen működő vállalatot irányítók keresetéről. A nemzetközi gyakorlatban nem ritka a jövedelmi rangsorok, a vállalati csúcsmenedzserek egymáshoz viszonyított keresetének bemutatása. E korábban kényesnek számító kérdés most hazánkban is egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A vezetői megbecsülés, a végzett munka, a felelősség, a kockázatvállalás elismerése az' elmúlt évtizedekben többször változott A hetvenes évek elején hazánkban a felső vezetők keresete átlagosan csaknem a Ha hosszú lesz a tél... A Bükkben október végén már bemutatkozott a tél. összefüggő, 8—10 centiméteres hótakaró borította a hegység magasabban fekvő pontjait, kirándulóhelyeit. Bár még sportolásra nem volt alkalmas, és néhány nap alatt elfogyott, a kanyargós, meredek utakon alaposan megnehezítette a járművek közlekedését. Az előrejelzések szerint hosszú, hideg és csapadékos tél .várható az idén. A Miskolci Közúti Igazgatóság szakemberei minden előkészületet megtettek az utak síktalanitására. A tél beköszöntővel azonban a gépkocsival útrakelőknek ajánlatos lesz tudakozódni: zavartalan lesz-e az utazásuk. Az ország közlekedési útvonalainak állapotáról az Ütiníorm ad tájékoztatást a 227-643 és a 227-052 telefonszámon. A megye közlekedési viszonyairól a Miskolci Közúti Igazgatóság ügyeletese tájékoztat a 87-201 telefonszámon, amely éjjel-nappal hívható november 15. és a jövő év március 15. között. háromszorosát tette ki az összes foglalkoztatott keresetének. Ez az arány a vezetői jövedelem átlagosnál kisebb mérvű növelése következtében romlott, ugyanakkor nem érződött ki a jövedelmi különbségekből a vezetők, s egyben az irányított vállalatok ’ közötti teljesítménykülönbség. Általában hasonló volt a helyzet a városi és város- környéki gazdálkodó egységeknél. Felvetődött a kérdés. hogy. térségünkben van-e szoros kapcsolat a kibontakozás és a vezetői érdekeltség között, az ösztönzés és a vezetői jövedelem mennyiben tükrözi a végzett munka bonyolultsági fokát, a hatékonyságot, a vállalat nagyságát, exportorientáltságát, tevékenységi területét stb. E célból felmértük 29 jelentősebb gazdálkodó szervezet vezetőjének 1986—87. évi alapbérét, kifizetett prémiumát, egyéb juttatását A mintavétel nemcsak helyi önálló vállalatokra, szövetkezetekre, hanem országos vállalatok itt működő egységeire is kiterjedt. A vezetői állomány jellemzésére néhány adat: 90 százalékuknak egyetemi, főiskolai végzettsége van, átlagos életkoruk 51 év, 70 százalékuk három évnél régebben igazgató, elnök. A felmért jövedelmek 1987-ben, 1986-hoz képest 19,5 százalékos, ezen belül az alapbérek 8,7 százalékos növekedést mutatnak, ez utóbbi körülbelül azonos a foglalkoztatottak átlagbérnövekedésével. Jelentősen — mintegy felével — megnőtt azonban a jogszabályban meghatározott vagy egyedi feladatok teljesítéséhez rendelt prémium nagysága és a jövedelmen belüli aránya. 1986-ban a vezetők átlagos évi kifizetett alapbére 183 ezer forint, átlagos prémiuma 103 ezer forint volt, míg ugyanezen számok 1987-ben: 199 ezer, illetve 151 ezer forint. Az 1987. évi jövedelemnövekedést három tényező befolyásolta alapvetően: egyrészt nőtt a vállalatok eredménye. összességében 25 százalékkal, másrészt szerény mértékben nőtt az export — ezen belül is a preferált export — nagysága, harmad- sorban javult a vagyon hatékony felhasználása. Megjegyzendő, hogy a bérbruttósítás előszeleként a vezetői bérek növelésére való törekvések is tapasztalhatók voltak. Az adatok alkalmat kínáltak arra is, hogy áttekintsük a vezetők közötti jövedelemarányokat, azok változását a vállalat nagysága, bonyolultsági foka tükrében. Megállapítható volt, hogy a jövedelmek általában követik ez utóbbiakat A megfigyelt körben a legmagasabb vezetői bér kétszerese a legalacsonyabo- nak. a három év alatt ez alig változott. A • jövedelmekben nagyobb a differenciálódás: 1986-ban 2.9szeres, 1987-ben 3,3-szoros volt. Az eltérést döntően az exportorientált versenyszféra prémiumkifizetéseinek nagysága okozza, ahol a minimum és a maximum közötti különbség több, mint tízszeres volt. A jövedelem- különbségek között egyes esetekben aránytalanságok is tapasztalhatók. Eltérő elismerésben részesülnek, akik exportot bonyolítanak le, illetve azok, akik a belföldi ellátást jó színvonalon biztosítják. Azonos nagyság mellett nem tükröződik a vezetői jövedelemben az elért nyereség nagysága, jelentősen eltér kondícióban az országos nagyvállalatok vidéki bérpolitikája, amely messze nem a szellemi munka megújulását szolgálja a gyáraknál, gyáregységeknél, üzemeknél. A vezetői jövedelem és a fontosabb gazdasági mutatók alapján rangsoroltuk a vállalatokat. A rangsorban elfoglalt hely több vállalat esetében jól tükrözte a gazdasági helyzetet, a teljesítőképességet, a piaci pozíciót mind pozitív, mind negatív irányban. Gyakoriak voltak azonban az egye9 évek közötti rangsorbeli változások, főként a nyereséget és a vezetői jövedelmet illetően, s ezek iránya nem volt tendenciózus. A felmérés és a testületi vita rámutatott arra, hogy a gazdasági kibontakozás fontos eszköze az élő- és holtmunkát racionálisan, hatékonyan foglalkoztatni tudó vállalatok vezetőinek megfelelő anyagi elismerése. A tisztességes teljesítmény legyen megfizetve, ennek elmaradása pedig kellően szankcionálva. A vezetői jövedelem két fő összetevőjének meghatározása ma döntően „külön kézben” van. A bér alapvetően helyi hatáskör, a prémium elsősorban a központi szabályozás függvénye. Erősödő törekvés tapasztalható arra, hogy a tulajdonosi jog mindkét elem alakulásában érvényesüljön. Megítélésünk szerint a probléma elsősorban nem abban jelenik meg, hogy ki a döntéshozó, hanem hogy milyen formában kapcsolható össze a vezetői érdekeltség és a vállalati erőforrások ésszerű felhasználása, a tevékenység eredményessége. Fenyvesi István Mennvi mosószerre van szükség? ÜZ ivwiz keménysége A Miskolci Vízművek minden hónapban megadja, hogy milyen az ivóvíz ke- ménységi foka a város különböző területein. Ennek azért van jelentősége, mert a kemény vízbe több mosószert keil raknunk, a lágyabba pedig kevesebb is elegendő. November hónapra a következő értékek a jellemzőek: a vasi lakótelep 17,4, Vologda lakótelep 18,5, diósgyőri városközpont 16. kil- liáni lakótelep 17,9, Szentpétéri kapu 18,5, belváro lakótelep 19,1 és Komló: tető 18,2 német keményséj fok. Meg kell nézni a mos( szeres dobozok oldalán lev adagolási táblázatot, és er rek alapján dönthetün! mennyi mosószer kell a ví; be. A keménységi értéke most arra figyelmeztetne! hogy novemberben mindös: sze a diósgyőri városköz pontban lehet megelégedr valamivel kevesebb mosc porral, a többi területen kemény víz kategóriájána megfelelően kell adagolni.
