Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1988-11-05 / 262. szám

V A korabeli miskolci sajtóból Pétervárott győzött a munkás­és katona forradalom 99 1917. proletár forradalmára emlé­kezünk immár 71. éve. Sokan és sok­szor méltatták már ez idő alatt a nevezetes napokat. A megemlékezé­seknek van egy közös vonásuk: a mai ember szemével és szellemével értékelik az eseményeket. Kevesebb szó esik arról, hogy mit jelentett a kortársaknak a hír. Emlékezésül a korabeli miskolci sajtót idézzük. Akkor az orosz forradalom az any- nyira várt béke lehetőségét jelentet­te, a békedekrétum állt a sajtótu- dósitások középpontjában. „Győzött a békepárt Oroszországban. Azonnali békét ajánlanak fel. Békét hirdet az orosz forradalmi kormány. Az orosz kormány az azonnali békekötést kí­vánja. 3 hónapos fegyverszünetet ja­vasol” - harsogták a főcímek. A békeprogrammal rokonszenvező hangulat bizonysága „A reggel" 1917. november 11-i számában meg­jelent „kyb” aláirású cikk: hírek Barikádok az utcán, megbotlasz benne, vigyázz, ahogy megbotlott a szemed a címen, mert mostanában sokat olvasod, hogy Stockholmból jelentik, hogy Pétervó- rott utcai harcok vannak megint. Ügy látszik, hogy Miskolcznak is tetszik a forradalmi állapot, mert fájdalmasan éreztem a lábamon az ütést, mikor beleütötfem a lábam abba a létrába, melyet a trottvár gyalogjáróra raktak minden tíz lé­pésre. A létra alatt leszedték a mázt, az aszfaltot, az utca testéről, oda úgy látszik, hogy friss púdert akarnak mázolni. Hát amig a fjasz- teraszfaltot előkészítik a műtétre, ad­dig apró létrákkal bizonyítják be a szerelmes embernek azt a tétet, hogy ne nézzen a csillagos égre, mert gö­dörbe esik. Legközelebb meg fogjuk érni, hogy direkt szöges buktató dró­tokat fognak kifesziteni a Pannónia sarkától a Sötét-kapuig, és akkor fogunk nagyot nézni, ha a villamos- kocsik is megfordulnak kecsesen a saját tengelyük körül. Az ilyen buk­fenc, úgy is ritka látvány, csak azok­nak az embereknek jutott osztályré­szül, az ilyenekben való gyönyörkö­dés, aki történetesen Pétervárról nézheti a forradalmat. Apropó, forra­dalom. Tudja az ég, én valahogy bí­zok ebben a forradalomban, talán jobban, mint szabadna. Lenin ne­kem mindig szimpatikus embernek tunt fel, mert hisz a békét akarja, mindig konok meggyőződéssel akar­ta igazában, fanatikus meglátója volt annak a ténynek, hogy a béke a sorvadó emberiségnek olyan, mint egy életmentő operatív beavatkozás. Nem emlékszem, hogy láttam volna valami képes újságban a képét, fo­tográfiáját, de ha nem is ismerem arcának vonásait, nagyon, nagyon jó és eszes embernek képzelem. Persze, ez teljesen privát vélemény, amelyet nem akarok senkire oktrojálni. Az egész háború folyamán sokszor me­rült fel a neve a szürke közönyből, sokszor elnyomták, Kerenszki halálra kerestette, és most elmondhatja, je r’avais saisi par la bride, a hatal­mat megragadta kantárszáránái. Vol­tak harcai, voltak halottal ennek az új forradalomnak, de nem is csoda, Oroszországot véres forradalom nél­kül nem lehet elképzelni. Izgatottan és remegőn várom a híreket, ráesett egy csepp öröm-vitriol a szívem bő­rére, de már beette magát a szives fenekére, s ott csiklandoz az azon­nali béke reménye. Valami jogi meg­határozással érvelek magamnak a reményem mellett. „Mi az alkot­mány? A riépnek és a nép által vá­lasztott államvezetőségnek oly meg­egyezése, melyen esküvel fogadják egymásnak, hogy a törvényeket meg­tartják.” Bocsánat, a definíció szá­razságáért, de nem én tehetek róla. Tehát ezzel úgy érvelek, hogy Orosz­országban megszűnt már az egyik feltétel, az államvezetőségnek akara­ta, csupán a nép diktál. Ahogy pe­dig én a népet ismerem, legyen az akár magyar, akár olasz, vagy orosz nép egyformán akarja a békét A logikám egy kissé zavaros, de na­gyon megnyugtató, legalább nekem, hiszen az orosz nép lelke minden jóra fogékony, és mégis mindenki­nek akarata ellenére az az orosz nép fogja megcsinálni a békét, akit ezelőtt csak ágyútölteléknek néztek. És így bízok és tippelek.” Seresné dr. Szegőfi Anna Békét hirdet as orosz forradalmi kormány Kronstadt és Raval a farra daäsrd bizottság hatalmában. — A mun­kástanács csapatai elfoglalták a téli palotát« Stockholm, ’novenni*'!- 9. A Sor- ji.'t foimwlalrni Ui z.ol.tstigw 1V.11Ú- vii.st. int ékelt a, píílgVi.rokjhuy., nrely- •Ix.'ii kitol i, hoyy: wz ideiglenes kor- ii winy iniegini'kott és wi hatolmat a IVmMlu.lmi nullásai tik: ál, mely ,a pfrotetárság és ji pol­gári helyőrség élén áll. A víép lOWUTinili béke irwlitvárny«, a; föld- birtokuk felosztása, tv mmvklásoík' felügyeleti jogn. biztosítva vein. Krv inásoílik rendelet kije­lenti, bogv o Pét orv ár feletti hii- •talom a fonvitlailral bizottság ko­szol a (fölhívás,.— akkor a ka*pi- tu listák '(iddig fon rak hurcolni benneteket egyik frontról a má­sikra, amíg elvéreztek. Álljanak- meg a gyárak én minden módon fejtsétek ki. erőiteket, hogy a téli hadjáratot megakadályozzátok. -1 béke tárgyalások nah azonnal •meg kell kezdődni. A7c bízzatok semmiféle békefrázisban, és a sze­rint Ítélkezzetek minden ko-rmány felett, raj jón. kieivjdk-e az azon­nali ' belictargyálásokat és a kár­pótlás nélkül békét-. JJi.zaIorn.nml Vegyesvállalai okról lányainak Az NSZK-ba és Ausztri­ába utazott a Lenin Kohá­szati Művelt delegációja. A nagyüzem képviselőt Drótos László vezérigazgatóval aa élen a két nyugati ország­ban vegvesvállalatok létre­hozásáról folytatnak tár­gyalást. Tanstt (oradóórái Kedden tartja tanácstagi fogadóóráját Benárd Éva a Gépipari Szakközépiskolában (Kun Béla u. 10.), 17 órától; Homolya Gizella, a Hazafi­as Népfront városi bizottsá­gán (Széchenyi út 70.), 17 órától: Szolnoki László, az Avas-dél Lakásszövetkezet titkárságán .(Engels u. 35. sz.), 17.30 órától. MI RE EL Barrlkádok az utcán, jnoghofilasy. Tjein 10, vigyázz, aTiOgy* megbotlott ra szirmod a cintea, inert ^ íncstanúban sokat Olvasod-, olvasó, hogy Stockholmból jelelt­ük, hogy Pétervárott utcai liiair- mli vmiiKite mogiat. Úgy látszik, hogy Miskoleziiítk- is tel iszik a Jn-vi'íidivlmi iill-rpok, mert Jájdail- innsan éreztem a hi.!rurum ;iz ütést, mikor beleiitöttem a lábaim abba a létrába, melyet a trottvár .Gyalogjáróm rak I; ék minden tiz Tépésre. A lóira miatt leszodték a, mázt, az aszfaltot, «sí litert testé- -ről. oda ngy látszik, hogy iris» pudert akarnak mázolni. Hál innig a: fknsztern:«'/fa'ltot elökésri.- *tik íz műt él re. addig apró léfró le­hal biy/myitják be a szerelmes embernek azt a télét, bogv ne nézzen sir csillagos égre, mert gö­dörbe esik. Legközelebb meg fog­nak érni, hogy direkt szöges bak­tatéi drótokat fognak: ki feszileoi a._Paimé>r,io smirk ától a Sötét-ka­puig és akkor fogunk nagyot réz,J eh. lm. n- villamoskocsik is megfor­dulnak kecsesein, a: sa ját t on ge- . l.vök körül. Az ilyen liukte ne, úgy­is ritka látvány, csak azoJúiuik Ifjúsági vezetők kitüntetése Kitüntetési ünnepséget tar­tott tegnap délután 3 órától a MÁV Miskolci Igazgatósá­ga székházában a KISZ Mis­kolc Városi Bizottsága és a városi úttörőelnökség. A nagy októberi szocialista forradalom alkalmából ren­dezett ünnepségen a 71 év­vel ezelőtt történt esemé­nyekről Fejér Zsolt, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára emlékezett meg, majd az arra érdemesek kitüntetése­ket vehettek át. Az ünnepségen bejelentették, hogy az egy nappal Korábban, a csanyiki politikai képzési köz­pontban tartott megyei ünnep­ségen vette át az Ifjúságért Ér­demérmet dr. Lakatos Árpád, a Miskolci Likörgyár igazgatja. Ugyanitt adták át a KISZ Ér­demérmet cseh Ferencnek, az , LKM politikai munkatársának, i valamint az Üttörővezető Ér­demérmet Körmendy Lászlónak, a harsányt általános iskola raj- vezetőjének és Vass Istvánné- nak. a Kun Béla Általános Is­kola igazgatóhelyettesének. A tegnap délutáni megem­lékezésen a KISZ-es kitün­tetéseket Gúr Nándor, a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Miskolc Váro­si Bizottságának első titkára adta át. Papírbirodalom Kiváló ifjúsági vezető érmet kapott Szakács Katalin, a KISZ ipari szövetkezetek Bizottsága volt titkára, csengeri Irén, a KISZ Miskoic Városi Bizottsága volt gazdasági csoportvezetője, Lévai. Barnabás, a BÁÉV KISZ- bizottság volt politikai munka­társa, Mátyási Gizella, a keres­kedelmi KISZ-bizoctság titkára, Kiss Bertalan, az NME KISZ- bizottsága politikai munkatársa, Halmos László, a Szolgáltató- ipari KISZ-bizottság titkára és Szeneire» Géza* a MÁV K1SZ- vezetőségi titkára. Aranykoszo- rús KISZ-jeivényt húszán, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét 18- an vehették át. Az úttörővezetők kitünte- ! téseit Mudri István, városi j úttörőelnök adta át. Kiváló úttörővezető lett Sebő Géza, az emődi általános iskola i csapatvezetője, Varga Ferencné, az emődi általános iskola csa­patvezető-helyettese. Kozma Éva, a 15. Sz. Általános Iskola csa­patvezető-helyettese. Bánhidy Zoltánné, a 39. Sz. Általános Is­kola csapatvezető-helyettese. Nádkúti Tivadarné, a 17. Sz. Általános iskola rajvezetője. Li- pusz Lászlóné, a gesztelyi álta­lános iskola rajvezetője. Dienes Barnabásné, a parasznyai álta­lános iskola rajvezetője. Tar László, a 21. Sz. Általános Isko­la raj vezetője, Tóth sándorné, a 34. Sz. Általános iskola raj- vezetője és Almássy Béla, az úttörőmozgalom pártoló tagja, a Diósgyőri Gépgyár dolgozója. Üttörővezetői Munkáért kitün­tetést 11-en vehettek át. Kiváló ifivezető kitüntetést kapott Ru­bi Emese, a 38. Sz. Általános Iskola ifivezetője. Minden bizonnyal nemcsak a gyerekek számára nyújt csodálatos élményt az úttö­rőházban egy hete látható papírbirodalom. A különbö­ző színű és vastagságú pa­pírokból, kartonokból hajto­gatással készült figurákat Japánban az origami művé­szei fejlesztették tökélyre. A kiállításon többek között az ő leírásaik alapján készült munkákat láthatnak az ér­deklődők. Miskolci kihelyezett tagozaton GyógypÉgíggsokal képezásk A különböző oktatási intéz­ményekben levő álláshelyek meghirdetésénél, az eredmé­nyednek a tanév kezdetét kö­vető vizsgálatnál derült ki, hogy megyénkben, beleértve Miskolcot is, összesen 5 gyógy­pedagógusi állást töltöttek be. Pedig - mint azt a felméré­sek igazolják - legalább nyolcvan ilyen álláshelyet tud­nak biztosítani a szakképzet­teknek. A gyógypedagógusok iránt igencsak megnőtt a „keres­let”. Sajnálatos ez a tény de az talán mág sajnálato- tabb, hogy egyre kevesebb azoknak a száma, akik ezt a nem kis fáradságot, de nagy elhivatottságot kívánó pályát választják. Fontos az a tény is, hogy képzés csak egyetlen helyen, Bu­dapesten van, és a megyé­ből jelentkezőket nem a szükségesnek megfelelő számban veszik fel. Ezen kíván változtatni a megyei tanács művelődési osztálya, amikor kihelyezett tagozat létesítését kezdeményezi Miskolcon. Ezzel megoldód­na a képesítés nélkül ezen a pályán dolgozók szakkép­zése, és több lenne a gyógy­pedagógus. A műszaki felsőoktatás mellett az utóbbi években örvendetesen gyarapodott a humán felsőoktatási lehető­ség Miskolcon. A gyógytor­nász-, a jogász- és a közgaz­dászképzéshez hasonlóan re­mélhetőleg a gyógvpedagó- gus-képzést is sikerült meg­oldani. Vidéken az egyetlen ilyen klub Hangle mezhallgaíás, közösen Valamikor nagyon régen, a hetvenes évek elején, a Ma­gyar Hanglemezgyártó Válla­lat - a minisztérium támoga­tásával - létrehozta, segítet­te, felfuttatta a komolyzenei hanglcmezklub-hálózatot. Ki­adványokhoz, lemezekhez ju­tottak az eredeti árnál olcsób­ban a klubtagok, és minden nagyon szép volt. Illetve .. . A miskolci klubnak annak ide­jén nyolcvar.-száz tagja volt, viszont alig féltucatnyian jár­tak el rendezvényeire, valami­vel többen akkor, ho neves előadót láttuk vendégül. Ma­gyarán; a klubtagsággal járó kedvezményekért lépett be a túlnyomó többség, nem a .kö­zös zenehallgatás, a beszél­getések öröméért, az ismere­tek bővítéséért. A támogatás 1976—77 kö­rül kezdett megszűnni — emlékezik vissza Bócz Sán­dor, a Kossuth Művelődési Házban működő Komolyze­nei hanglemezklub vezetője. (Aki a városi tanács műve­lődési osztályának közműve­lődési csoportvezetője, a színház zenekarának egykori tagja, a zeneművészeti szak­iskola óraadó tanára.) Nyil­ván nem lett volna életké­pes a miskolci klub — amely a jövő tavasszal lesz 15 éves —, ha nem támo­gatja a Kossuth Művelődési Ház, annak is két, zeneértő és -szerető munkatársa, Flach Antal és Stehlik Ág­nes. A klubvezetővel együtt fontosnak tartották ennek a művelődési formának a meg­tartását, és hogy valóban személyes érdemeiknek tud­ható be a klub léte, arra bizonyság lehet, amit Oldal Gábor, az MHV művészeti tanácsadója mondott: tudo­mása szerint ma, vidéken, a miskolci az egyetlen komoly­zenei hanglemezklub, amely rendszeres programokkal várja az érdeklődőket. Hogy mi késztet közös le- mezhallgatásra embereket? ■Tói érzik magukat a klub­ban, a kéthetenkénti össze­jövetel fontos program szá­mukra. No, nem százakról van szó, de az ötven-hatvan aktív tagból körülbelül húsz mindig ott van a Kossuth Művelődési Házban a foglal­kozásokon. (Természetesen nem ugyanaz a húsz.) Jogász, adminisztrátor, technikus, nyugdíjas, orvos — és még lehetne sorolni — egyaránt van közöttük. Nincs viszont diák. És nincs zenész, az ő számukra nyil­ván kevés, amit egy ilyen klub nyújthat, hiszen a ze­netörténeti előadások nem a szakembereknek szólnak. A klub egyik leggyakoribb előadója Juhász Előd. Öt mindig sokan hallgatják. De a miskolci zenebarátok, köz­tük a hanglemezklub tagjai jól ismerik Barta Pétert, Turcsányi Emilt és Hegedűs Gyulát is. Szép hanglemezgyűjtemé­nye van a klubnak, de a tagok otthonról is hoznak korongokat, például amikor a Kedves lemezeim soro­zat egy-egy előadására, be­mutatójára vállalkoznak. Bócz Sándor erre a klub­programra a legbüszkébb. Van, aki tanulmányértékű dolgozattal rukkol ki, ko­moly felkészültségről téve tanúbizonyságot. Sokan a le­mezbemutatót diavetítéssel kötik össze. Műfajok, korok, zeneszer­zők élete adják egy-egy fog­lalkozás keretét, új forma a közös út Pestre, hangver­seny-látogatás céljából. (Ott voltak a Hungaroton-hang­lemezhetek megnyitóján, a Zeneakadémián, a Liszt Fe­renc Kamarazenekar. Bánki Dezső és Paule György kon­certjén.) A tagok a Nyári zenei es­ték hangversenveit ingyen látogathatják, és látogatják is. Meg persze a város más koncertjeit is. De nemcsak ők mennek, „házhoz is vi­szik” nekik a zenét, leg­alábbis így lesz: a Miskolci Ifiúsági Fúvósötös — amely­nek tagjai valamennyien in­nen származtak el, a Zene- akadémián tanulnak — a klubtagoknak játszik maid egv alkalommal, a közeljö­vőben. Miskolc úikori történeté­nek egvik legrégibb művelő­dési közössége a hanglemez­klub. Tagsági díja nincs. Sz— / Elmarad a koncert Akik szeretik a jazzt, bi­zonyára tudják, hogv nem­régiben a Molnár Béla Ifjú­sági és Ottörőházban Jazz­klub címmel új sorozat in­dult. A sorozat szerkesztőié és az első előadás vezetője Berki Tamás volt. Sajnos, a kis érdeklődésre való tekin­tettel a Jazz-klub második műsora- az Olds Mobile ze­nekar koncertje elmarad. A fellépés november 7-én. es­te 7-kor kezdődött volna.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents