Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1988-11-03 / 260. szám

Mézeskalácsot, ne csak a piacon a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. S501. Pt.: 39, — Telefons 18-825. — Kérjük olvasóinkat. leveMinhtt. hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 őrá között keressenek fel bennünket. Hidak és felüljárók Martintelepi és szirmai olvasóink bizonyára örömmel ta­pasztalták, hogy átépítik azt a vasúti felüljárót, melyen ke­resztül megközelíthetik lakóhelyüket. Megdöbbenéssel tapasztalták azonban, hogy a kiszélesített új felüljáróról a sorompó tele vezető út leszűkül egy régi MÁV-épület (bódé) előtt, s ahelyett, hogy a házacskát le­bontották volna, azt kikerülve folytatódik. Vajon nem le­hetett volna ésszerűbben megoldani a dolgot? — kérdezték, s kérdeztük mi is Vastag Sándortól, a közúti igazgatóság hidszakági főmérnökétől. Elmondta, hogy amit olvasóink út­szűkületnek látnak, az nem más, mint egy csuklós autóbu­szok számára kialakított mecálió. Ez egyelőre nem derül ki, hiszen a burkolati jelek felfestése csak az utolsó lépés lesz. Régen az itteni 83-as, 3-as megállójának nem volt ilyen kitérője, így a le- és felszálláskor az úton veszteglő tömeg- közlekedési eszközök zavarták a járműforgalmat. Az új fe­lüljáró egyébként egy teljes méterrel szélesebb lesz, mint a kiöregedett régi, melynek járófelülete — a megnövekedett forgalom miatt — minduntalan belyukadt. A szirmai felüljáró — mert így nevezik a szakemberek ezt h hidat — 40 millió forintjába került a Közúti Igazgatóság­nak, és ez az összeg tízmillióval több. mint a tavaly felújí­tott mellette lévő, az úgynevezett Vörösmarty-felüljáróra költöttek, amelyet akkoriban szintén kiszélesítettek. Nem keil nyugtalankodniuk hát olvasóinknak: a basa- megállót a forgalom megkönnyítése érdekében építették így. Azon a részen folyamatos közlekedés nem lesz. A két új felüljáró mellé azonban kívánkozna egy harmadik Is: a so­rompó helyére, mely a Lékai János utcán át a Tiszai pálya­udvarra vezet. Ez már tanácsi kezelésű terület, s egyelőre aligha van rá pénze a városnak. A sorompó helyetti felül­járó megépítése és másik két társával való összekapcsolása a mai árakon Is legalább 50—00 millió forintba kerülne .., Jó hír azonban, hogy a Görümbölyt Szirmával és Martin- teleppel összekötő Bogáncs utcai új hidat holnap átadják. As úgynevezett „Vezérárkon'’ áthaladó híd három és fél mé­ter széles volt, és most a duplája lesz, A több, mint öt és fel millió forintos átjáró két sávja várhatóan némiképp te­hermentesíti majd a martintelepi felüljárót. Felháborodott telefonálónk tájékoztatott bennünket arról, hogy a Sag vari Endre utcánál épülő új bzinva-hídhoz csat­lakozó bekötő út — elmondása szerint — „otromba” módon szűkül az új átjárónál. Tóth Csabától, a városi tanács építési és közlekedési osz­tályának csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy a bekötő utat egyelőre még nem készítették el. A Szinva-híd pilléreinek alapozásánál tartanak, és az idén még nem tudják átadni a forgalomnak. A bekötőút egyébként a SágvárI utca folyta­tásaként épül majd meg, és annál két méterrel lesz keske­nyebb, de csak a gará/ssornktól rácsatlakozó keresztutcái követően. A tervek szerint — és ha az időjárás Is megen­gedi — még az idén elkészül a két hídfő és az áthidaló ge­rendákkal együtt, valamint végeznek a szigeteléssel és be­tonozási munkákká!, illetve az űí alapjainak lerakásával. Az öt és fél millió forintos beruházás — ha nem lesznek hosszú tavaszi fagyok —, valószínűleg márciusra befejező­dik, és átadhatják a hidat a forgalomnak. Segély és segítség Horváth Sóndornó forrói la­kos lóvéikén kereste meg szer­kesztőségünket. Elpanaszolte, hogy milyen nohóz körülmé­nyek között él. Már kérte a helyi tanács segítségét rok­kantsági nyugdíj megállapítá­sához. Elmondta még azt is, hogy segélyért is fordult a ta­nácshoz, mindhiába. Levélírónk panaszával , megkerestük a Forró Köz­ségi Közös Tanács illetéke­seit, A szakigazgatási szer­vüktől kaptunk választ. „Szakigazgatási szervünk­höz több alkalommal fordult rendszeres szociális segély­kérelemmel, azonban részére rendszeres szociális segélvt megállapítani nem lehetett, mivel annak megállapításá­hoz szükséges feltételekkel nem rendelkezett. A 2/1989 EüM számú rendelet .alapián rendszeres szociális segély­ben azt a személyt lehet részesíteni, aki munkaképte­len, illetve rokkant, lét- fenntartását biztosító vagyo­na, és tartásra kötelezhető hozzátartozója nincs. Mun­kaképtelennek kell tekinte­ni azt a nőt, aki 85. élet­évét betöltötte, rokkantnak kell tekinteni azt, aki mun­kaképességét 87 százalékban elveszítette. Az Országos Orvosszakér­tői Intézet első fokú orvosi bizottsága legutóbb 1988. 1ú- lius 10-én vizsgálta munka­képesség-csökkenését. A bi­zottság 1936/1988, számú szakvéleménye alapién műn- kaképe,sség-c»ökkenése 50 százalékos volt, állapota végleges. Mivel a rendsze­rűt szociális segély megál­lapításának feltételei a pa­naszos esetében nem állnak fenn, ezért részére a rend­szeres szociális segély nem állapítható meg, és kérelmét el kellett utasítani. Nem helytálló az n felvetése, hogy a tanácstól éveken keresz­tül egyszer kapott csak se­gélyt, mivel 1988. évben is két alkalommal részesült esetenkénti segélyben, 1988, február 15-én és augusztus 22-én ezer—ezer forint ö*z- j szegben. Szakigazgatási szervünkhöz október hónapban ismételten kérelemmel fordult, rendkí­vüli segélyezésével kapcso­latban, melynek elbírálása folyamatban van,” A válaszból kiderül, hatni levélírónk a tanácstól az ide vonatkozó rendelkezések ér­telmében, minden esetben segítséoet kapott. Bele kell nyugodnia: nem a községi tanács dönt abban, hogy kap­hat-e rokkantsági nyugdíjat, vagy sem. Ha nem ért egyet az Orvosssakértöi In­tézet első fokú orvosi bizott­ságának véleményével, fel­lebbezési taggal élhet. Ámbár a fentiekből kitűnik az is, hogy állapotát véglegesnek találta a bizottság­idé kívánkozik még: ha egy édesanya több gyerme­ket felnevel, bizony, idős korára gyermekei is segít­hetnének nehéz helyzetén. Mert ad ugyan a tanács se­gélyt, de az önzetlen gyér. meki támogatást pótolni nem tudja. Mi van a kenyérben? Előfordult már jő né­hányszor, hogy olyan ke­nyeret hoztak be szerkesz­tőségünkbe, amelyben va­lami oda nem illőt talál­tak, amikor. felvágták: szöget, fadarabot. Legutóbb AjicHovszki Antalné, mis­kolci olvasAnk hozott be egy veknit, amelyben egy ragtapaszt talált, némi teszel együtt. Nem szeretnénk, ha ezekből az esetekből valaki általánosítva, elmarasztaló­an minősítené s pékek munkáját. Azért nem tar­tanánk ezt igazságosnak, mert a Miskolci Sütőipari Vállalat az elmúlt evekben rengeteget tett ezért, hogy javuljon a kenyérfélék, péksütemények kínálata a városban. Aki emlékszik arra, hogy mennyi gond Tolt néhány évvel ezelőtt a zsemlékkel, kiflikkel, és hogy gyakran azt mond­tuk. Mlakoleon nem lehet jó kenyeret kapni, az aligha vitatkozhat azzal a ténnyel; a pékek sikerrel javítottak munkájukon. Persze ettől még á ke­nyérben nem volna szabad másnak lenni, mint finom lyukacsos tésztának. Azt, hogy mégis elö-előfordul más is, két dolgot jetez. Egyrészt ezt, hogy jé lenne javítani a sütőipar technikai, higiénés körül­ményeit, másrészt pedig sz sem ártana, ha újra olya« rangos ée vonzó szakma lehetne a pékeké, mint va­laha volt .. • Sokan megállnak a Búza téri piacon a mézeskalácsosok standjánál. Hosszasan le­hetne vitatkozni azon, hogy vajon a mézeskalácsosok árulta díszes készítmények meny­nyire Ízlésesek és mennyire nem. Az azonban tény, hogy a mézeskalács olyan jellegzetes ajándéktárgy, amelyet biztosan sok külföldi magával vinne emlékül Miskolcról (s. Jó lenne, ha nemcsak a piacokon, pásárakon, hanem az idegenforgalom szempontjából lá­togatott helyeken is lehetne mindig kapni az édes szuvenírekből. Miskolc Ifjú szakácsok pozsonyi sikere Koleszároé Makó Magdolna (Miskolc): Szíves tudomására hozzuk, hegy szabadságának megállapításánál a vállalata he­lyesén járt el. Szabadság ugyanis a szülééi szabadság ide. jéra. és a gyes első évére álla­pítható meg. A gyes hátralévő két évére semmifele szabadság nem illeti meg. Amennyiben újból munkába áll, úgy gyer­mekei után is megkapja a ren­deletben biztosított pótszabadsá­got. • » ügyintézés: munkaidőben Úgy adódott, hogy magán­ügyömet csak munkáidéban tudtam elintézni. Bejelentettem szándékomat vállalatomnál, ol is engedtek Ezek után arra szeretnék válasz! kapni, hogy ebben az esetben kapok-o bért o munkahelytől távol töl­tött időre - kérdezi S. M.-né olvasónk. Kérdésére, — s több ér­deklődő tájékoztatására az alábbiakat közöljük: A munkáltató a dolgozót munkaidőben, a jogszabály­ban meghatározott esetekben köteles elengedni. Ilyen ese­tek különösen: az állampol­gári kötelezettségek (pl. sza­vazás, tanúként, vagy soro­záson való megjelenés) tel­jesítése; házastárs, szülő, gyermek halála esetén a te­metésen való részvétel; kö­telező orvosi vizsgálat, vér­adás; önkéntes tűzoltói, rendőri, határőri tevékeny­ség; népi ülnöki, népi ellen­őrzési tevékenység stb. Az előbbiek miatt munkából tá­vol töltött időre átlagkere­set illeti meg a dolgozót. A munkáltató -azonban sa­ját hatáskörében — a fenti kötelező eseteken kívül — is elengedheti a dolgozót. A munkáltató a munkaidő alat­ti eltávozást csak akkor en­gedélyezheti, ha az adott ügy, feladat a munkaidőn kívül nem intézhető, végez­hető el. Ilyen esetben a mun­káltató engedélyével távol töltött időre munkabér nem jár. Nem kell azonban a dolgozó béréből levonni a távoliét idejére eső munka­bért, ha a szolgáltató és a dolgozó megállapodott a ki­ese munkaidő utólagos — nem túlóraként történő —. teljesítésében. Búcsú a lakótársaktól Még emlékezhetnek ró olvasóink, lapunk Családi körben rovatának azon cikkére, amelyben Kiss Zoltánokról írtunk. Nem a név az, ami megmaradhatott az emlékezetben, ha­nem az, hogy Kiss Zoltónék tizennégy gyereket nevelnek példás türelemmel, odaadó szerénységgel, mintaszerű csa­ládi légkörben, Kiss Zoltánék eddig bérházban éltek, s bár a tanács igye­kezett segíteni rajtuk, a megnövelt négyzetméterek is szű­kösnek bizonyultak. Nemrég nagy vállalkozásba fogtak és a Csaba vezér utcán felépítettek egy szép. nagy házat. Per­sze ahhoz képest, amennyien egy fedél alatt élnek majd itt ez a ház sem fényűző, még csak nagyon tágasnak sem ne­vezhető, Inkább úgy fogalmaznánk, hogy az eddiginél mél­tóbb körülményeket nyújt a nagy családnak. Mégsem azért írunk most újra Kissékről, mert új házba költöznek, Egy levél indított erre, amelyet annak a bérház­nak a lakúi kaptak meg, akik együtt éltek Kissékkel az el­múlt éhekben. A levélben egy vers található és két kép. Az egyik kép a családot ábrázolja, a másik pedig az új há­zat. A versben pedig elbúcsúznak a ház lakóitól. A rímbe szedett búcsú arról szól, hogy bizony néha nem lehetett könnyű a lakóknak sem elviselni a gyereksereg szomszéd, ságát. De Kissék szerettek régi otthonukban élni és köszö­nik a lakók türelmét, viszontezeretetét. •. Az Ilyen emberi gesztusok manapság nem túl gyakoriak Pedig ott is nagy szükség lenne rá, ahol nem tizennégyen nevelkednek egy fedél alatt... öt-ó) Szombati számunkban Má­tyás Rudolf, a Hotel Júnó séfje számolt be frankfurti olimpiai szerepléséről, ahol a szakácsok és cukrászok múlt heti nagy világesemé-/ nyén ért el ő, valamint a magyar válogatott kimagas­ló sikert. A 21 aranyérem és az öttagú csapat Oscar-díja önmagáért beszél. Most újabb remek gasztronómiai eredményről tudósíthatunk. Vasárnap ért véget Po­zsonyban a „kicsik” verse­nye, az Intergast ’88. Ezen a szocialista országok ifjú szakácsai és cukrászai mér­ték össze tudásukat főzés­ben, sütésben. A háromtagú magyar küldöttségben szin­tén volt egy miskolci, Ortó Gyula, aki a Tokaj vendég­látóház hidegkonyhai rész­legében dolgozik. A pozsonyi technika há­zában nyolc szocialista or­szág vendéglátó szakemberei terítettek meg szemgyönyör- ködtetően, és készítették el a remekebbnél remekebb ételféleségeket. A közönség és a zsűri körében a legna­gyobb sikert a magyarok munkája érte el, különösen a hidegtálkószítmények. Sza­kácsaink egy héten át éjjel­nappal a konyhában szorgos-á kodtak, beszélni is alig lehe-'f tett velük. Ortó Gyula azért' elmondta, hogy már fél évé'* készülnek erre a versenyre*'; mestere. Kandik Ferenc so­kat segített neki a felkészül lésben. Ez volt eddig élete?’ legnagyobb szakmai esemé­nye, és egyben elismerésit Az Intergaston kivívott át®' kert ugyanis jegyzik á nem­zetközi gasztronómiai szak­mában, annak ellenére, hogy itt nem osztanak ki érme­ket és okleveleket. Mielőtt megkezdődött volna a Ma­gyar étteremben a magyápj vacsoraest, kértem, hogv mtf- tass» be társait', a ésap«f'! tagjait, akik a következők:* Varga Károly ~ (Kecskéit®^ Kunság Vendéglátóipari Váj?; lalat) és Loezó István (Ta­tabánya, Kristály Vendéglá­tóipari Vállalat). A váloga­tott vezetője Dózsa György, Oscar-díjas szakács volt, ' .WM, Ortó Gyulát, a Miskolci Vendéglátó Vállalat dolgozó­ját Miskolcról is többen meglátogatták a kollégák kö­zül, akiktől bizonyára so­kat tanult. De már tőle is sokat lehet tanulni. ★ A hidegtálak előtt a csapat és mesterük. Jobbról a má­sodik Qrtó Gyula. C eO ia

Next

/
Thumbnails
Contents