Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-03 / 260. szám
Mézeskalácsot, ne csak a piacon a miskolciaké a szó Postacím: Déli Hírlap. Miskolc. S501. Pt.: 39, — Telefons 18-825. — Kérjük olvasóinkat. leveMinhtt. hogy panaszaikkal, észrevételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 őrá között keressenek fel bennünket. Hidak és felüljárók Martintelepi és szirmai olvasóink bizonyára örömmel tapasztalták, hogy átépítik azt a vasúti felüljárót, melyen keresztül megközelíthetik lakóhelyüket. Megdöbbenéssel tapasztalták azonban, hogy a kiszélesített új felüljáróról a sorompó tele vezető út leszűkül egy régi MÁV-épület (bódé) előtt, s ahelyett, hogy a házacskát lebontották volna, azt kikerülve folytatódik. Vajon nem lehetett volna ésszerűbben megoldani a dolgot? — kérdezték, s kérdeztük mi is Vastag Sándortól, a közúti igazgatóság hidszakági főmérnökétől. Elmondta, hogy amit olvasóink útszűkületnek látnak, az nem más, mint egy csuklós autóbuszok számára kialakított mecálió. Ez egyelőre nem derül ki, hiszen a burkolati jelek felfestése csak az utolsó lépés lesz. Régen az itteni 83-as, 3-as megállójának nem volt ilyen kitérője, így a le- és felszálláskor az úton veszteglő tömeg- közlekedési eszközök zavarták a járműforgalmat. Az új felüljáró egyébként egy teljes méterrel szélesebb lesz, mint a kiöregedett régi, melynek járófelülete — a megnövekedett forgalom miatt — minduntalan belyukadt. A szirmai felüljáró — mert így nevezik a szakemberek ezt h hidat — 40 millió forintjába került a Közúti Igazgatóságnak, és ez az összeg tízmillióval több. mint a tavaly felújított mellette lévő, az úgynevezett Vörösmarty-felüljáróra költöttek, amelyet akkoriban szintén kiszélesítettek. Nem keil nyugtalankodniuk hát olvasóinknak: a basa- megállót a forgalom megkönnyítése érdekében építették így. Azon a részen folyamatos közlekedés nem lesz. A két új felüljáró mellé azonban kívánkozna egy harmadik Is: a sorompó helyére, mely a Lékai János utcán át a Tiszai pályaudvarra vezet. Ez már tanácsi kezelésű terület, s egyelőre aligha van rá pénze a városnak. A sorompó helyetti felüljáró megépítése és másik két társával való összekapcsolása a mai árakon Is legalább 50—00 millió forintba kerülne .., Jó hír azonban, hogy a Görümbölyt Szirmával és Martin- teleppel összekötő Bogáncs utcai új hidat holnap átadják. As úgynevezett „Vezérárkon'’ áthaladó híd három és fél méter széles volt, és most a duplája lesz, A több, mint öt és fel millió forintos átjáró két sávja várhatóan némiképp tehermentesíti majd a martintelepi felüljárót. Felháborodott telefonálónk tájékoztatott bennünket arról, hogy a Sag vari Endre utcánál épülő új bzinva-hídhoz csatlakozó bekötő út — elmondása szerint — „otromba” módon szűkül az új átjárónál. Tóth Csabától, a városi tanács építési és közlekedési osztályának csoportvezetőjétől megtudtuk, hogy a bekötő utat egyelőre még nem készítették el. A Szinva-híd pilléreinek alapozásánál tartanak, és az idén még nem tudják átadni a forgalomnak. A bekötőút egyébként a SágvárI utca folytatásaként épül majd meg, és annál két méterrel lesz keskenyebb, de csak a gará/ssornktól rácsatlakozó keresztutcái követően. A tervek szerint — és ha az időjárás Is megengedi — még az idén elkészül a két hídfő és az áthidaló gerendákkal együtt, valamint végeznek a szigeteléssel és betonozási munkákká!, illetve az űí alapjainak lerakásával. Az öt és fél millió forintos beruházás — ha nem lesznek hosszú tavaszi fagyok —, valószínűleg márciusra befejeződik, és átadhatják a hidat a forgalomnak. Segély és segítség Horváth Sóndornó forrói lakos lóvéikén kereste meg szerkesztőségünket. Elpanaszolte, hogy milyen nohóz körülmények között él. Már kérte a helyi tanács segítségét rokkantsági nyugdíj megállapításához. Elmondta még azt is, hogy segélyért is fordult a tanácshoz, mindhiába. Levélírónk panaszával , megkerestük a Forró Községi Közös Tanács illetékeseit, A szakigazgatási szervüktől kaptunk választ. „Szakigazgatási szervünkhöz több alkalommal fordult rendszeres szociális segélykérelemmel, azonban részére rendszeres szociális segélvt megállapítani nem lehetett, mivel annak megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezett. A 2/1989 EüM számú rendelet .alapián rendszeres szociális segélyben azt a személyt lehet részesíteni, aki munkaképtelen, illetve rokkant, lét- fenntartását biztosító vagyona, és tartásra kötelezhető hozzátartozója nincs. Munkaképtelennek kell tekinteni azt a nőt, aki 85. életévét betöltötte, rokkantnak kell tekinteni azt, aki munkaképességét 87 százalékban elveszítette. Az Országos Orvosszakértői Intézet első fokú orvosi bizottsága legutóbb 1988. 1ú- lius 10-én vizsgálta munkaképesség-csökkenését. A bizottság 1936/1988, számú szakvéleménye alapién műn- kaképe,sség-c»ökkenése 50 százalékos volt, állapota végleges. Mivel a rendszerűt szociális segély megállapításának feltételei a panaszos esetében nem állnak fenn, ezért részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg, és kérelmét el kellett utasítani. Nem helytálló az n felvetése, hogy a tanácstól éveken keresztül egyszer kapott csak segélyt, mivel 1988. évben is két alkalommal részesült esetenkénti segélyben, 1988, február 15-én és augusztus 22-én ezer—ezer forint ö*z- j szegben. Szakigazgatási szervünkhöz október hónapban ismételten kérelemmel fordult, rendkívüli segélyezésével kapcsolatban, melynek elbírálása folyamatban van,” A válaszból kiderül, hatni levélírónk a tanácstól az ide vonatkozó rendelkezések értelmében, minden esetben segítséoet kapott. Bele kell nyugodnia: nem a községi tanács dönt abban, hogy kaphat-e rokkantsági nyugdíjat, vagy sem. Ha nem ért egyet az Orvosssakértöi Intézet első fokú orvosi bizottságának véleményével, fellebbezési taggal élhet. Ámbár a fentiekből kitűnik az is, hogy állapotát véglegesnek találta a bizottságidé kívánkozik még: ha egy édesanya több gyermeket felnevel, bizony, idős korára gyermekei is segíthetnének nehéz helyzetén. Mert ad ugyan a tanács segélyt, de az önzetlen gyér. meki támogatást pótolni nem tudja. Mi van a kenyérben? Előfordult már jő néhányszor, hogy olyan kenyeret hoztak be szerkesztőségünkbe, amelyben valami oda nem illőt találtak, amikor. felvágták: szöget, fadarabot. Legutóbb AjicHovszki Antalné, miskolci olvasAnk hozott be egy veknit, amelyben egy ragtapaszt talált, némi teszel együtt. Nem szeretnénk, ha ezekből az esetekből valaki általánosítva, elmarasztalóan minősítené s pékek munkáját. Azért nem tartanánk ezt igazságosnak, mert a Miskolci Sütőipari Vállalat az elmúlt evekben rengeteget tett ezért, hogy javuljon a kenyérfélék, péksütemények kínálata a városban. Aki emlékszik arra, hogy mennyi gond Tolt néhány évvel ezelőtt a zsemlékkel, kiflikkel, és hogy gyakran azt mondtuk. Mlakoleon nem lehet jó kenyeret kapni, az aligha vitatkozhat azzal a ténnyel; a pékek sikerrel javítottak munkájukon. Persze ettől még á kenyérben nem volna szabad másnak lenni, mint finom lyukacsos tésztának. Azt, hogy mégis elö-előfordul más is, két dolgot jetez. Egyrészt ezt, hogy jé lenne javítani a sütőipar technikai, higiénés körülményeit, másrészt pedig sz sem ártana, ha újra olya« rangos ée vonzó szakma lehetne a pékeké, mint valaha volt .. • Sokan megállnak a Búza téri piacon a mézeskalácsosok standjánál. Hosszasan lehetne vitatkozni azon, hogy vajon a mézeskalácsosok árulta díszes készítmények menynyire Ízlésesek és mennyire nem. Az azonban tény, hogy a mézeskalács olyan jellegzetes ajándéktárgy, amelyet biztosan sok külföldi magával vinne emlékül Miskolcról (s. Jó lenne, ha nemcsak a piacokon, pásárakon, hanem az idegenforgalom szempontjából látogatott helyeken is lehetne mindig kapni az édes szuvenírekből. Miskolc Ifjú szakácsok pozsonyi sikere Koleszároé Makó Magdolna (Miskolc): Szíves tudomására hozzuk, hegy szabadságának megállapításánál a vállalata helyesén járt el. Szabadság ugyanis a szülééi szabadság ide. jéra. és a gyes első évére állapítható meg. A gyes hátralévő két évére semmifele szabadság nem illeti meg. Amennyiben újból munkába áll, úgy gyermekei után is megkapja a rendeletben biztosított pótszabadságot. • » ügyintézés: munkaidőben Úgy adódott, hogy magánügyömet csak munkáidéban tudtam elintézni. Bejelentettem szándékomat vállalatomnál, ol is engedtek Ezek után arra szeretnék válasz! kapni, hogy ebben az esetben kapok-o bért o munkahelytől távol töltött időre - kérdezi S. M.-né olvasónk. Kérdésére, — s több érdeklődő tájékoztatására az alábbiakat közöljük: A munkáltató a dolgozót munkaidőben, a jogszabályban meghatározott esetekben köteles elengedni. Ilyen esetek különösen: az állampolgári kötelezettségek (pl. szavazás, tanúként, vagy sorozáson való megjelenés) teljesítése; házastárs, szülő, gyermek halála esetén a temetésen való részvétel; kötelező orvosi vizsgálat, véradás; önkéntes tűzoltói, rendőri, határőri tevékenység; népi ülnöki, népi ellenőrzési tevékenység stb. Az előbbiek miatt munkából távol töltött időre átlagkereset illeti meg a dolgozót. A munkáltató -azonban saját hatáskörében — a fenti kötelező eseteken kívül — is elengedheti a dolgozót. A munkáltató a munkaidő alatti eltávozást csak akkor engedélyezheti, ha az adott ügy, feladat a munkaidőn kívül nem intézhető, végezhető el. Ilyen esetben a munkáltató engedélyével távol töltött időre munkabér nem jár. Nem kell azonban a dolgozó béréből levonni a távoliét idejére eső munkabért, ha a szolgáltató és a dolgozó megállapodott a kiese munkaidő utólagos — nem túlóraként történő —. teljesítésében. Búcsú a lakótársaktól Még emlékezhetnek ró olvasóink, lapunk Családi körben rovatának azon cikkére, amelyben Kiss Zoltánokról írtunk. Nem a név az, ami megmaradhatott az emlékezetben, hanem az, hogy Kiss Zoltónék tizennégy gyereket nevelnek példás türelemmel, odaadó szerénységgel, mintaszerű családi légkörben, Kiss Zoltánék eddig bérházban éltek, s bár a tanács igyekezett segíteni rajtuk, a megnövelt négyzetméterek is szűkösnek bizonyultak. Nemrég nagy vállalkozásba fogtak és a Csaba vezér utcán felépítettek egy szép. nagy házat. Persze ahhoz képest, amennyien egy fedél alatt élnek majd itt ez a ház sem fényűző, még csak nagyon tágasnak sem nevezhető, Inkább úgy fogalmaznánk, hogy az eddiginél méltóbb körülményeket nyújt a nagy családnak. Mégsem azért írunk most újra Kissékről, mert új házba költöznek, Egy levél indított erre, amelyet annak a bérháznak a lakúi kaptak meg, akik együtt éltek Kissékkel az elmúlt éhekben. A levélben egy vers található és két kép. Az egyik kép a családot ábrázolja, a másik pedig az új házat. A versben pedig elbúcsúznak a ház lakóitól. A rímbe szedett búcsú arról szól, hogy bizony néha nem lehetett könnyű a lakóknak sem elviselni a gyereksereg szomszéd, ságát. De Kissék szerettek régi otthonukban élni és köszönik a lakók türelmét, viszontezeretetét. •. Az Ilyen emberi gesztusok manapság nem túl gyakoriak Pedig ott is nagy szükség lenne rá, ahol nem tizennégyen nevelkednek egy fedél alatt... öt-ó) Szombati számunkban Mátyás Rudolf, a Hotel Júnó séfje számolt be frankfurti olimpiai szerepléséről, ahol a szakácsok és cukrászok múlt heti nagy világesemé-/ nyén ért el ő, valamint a magyar válogatott kimagasló sikert. A 21 aranyérem és az öttagú csapat Oscar-díja önmagáért beszél. Most újabb remek gasztronómiai eredményről tudósíthatunk. Vasárnap ért véget Pozsonyban a „kicsik” versenye, az Intergast ’88. Ezen a szocialista országok ifjú szakácsai és cukrászai mérték össze tudásukat főzésben, sütésben. A háromtagú magyar küldöttségben szintén volt egy miskolci, Ortó Gyula, aki a Tokaj vendéglátóház hidegkonyhai részlegében dolgozik. A pozsonyi technika házában nyolc szocialista ország vendéglátó szakemberei terítettek meg szemgyönyör- ködtetően, és készítették el a remekebbnél remekebb ételféleségeket. A közönség és a zsűri körében a legnagyobb sikert a magyarok munkája érte el, különösen a hidegtálkószítmények. Szakácsaink egy héten át éjjelnappal a konyhában szorgos-á kodtak, beszélni is alig lehe-'f tett velük. Ortó Gyula azért' elmondta, hogy már fél évé'* készülnek erre a versenyre*'; mestere. Kandik Ferenc sokat segített neki a felkészül lésben. Ez volt eddig élete?’ legnagyobb szakmai eseménye, és egyben elismerésit Az Intergaston kivívott át®' kert ugyanis jegyzik á nemzetközi gasztronómiai szakmában, annak ellenére, hogy itt nem osztanak ki érmeket és okleveleket. Mielőtt megkezdődött volna a Magyar étteremben a magyápj vacsoraest, kértem, hogv mtf- tass» be társait', a ésap«f'! tagjait, akik a következők:* Varga Károly ~ (Kecskéit®^ Kunság Vendéglátóipari Váj?; lalat) és Loezó István (Tatabánya, Kristály Vendéglátóipari Vállalat). A válogatott vezetője Dózsa György, Oscar-díjas szakács volt, ' .WM, Ortó Gyulát, a Miskolci Vendéglátó Vállalat dolgozóját Miskolcról is többen meglátogatták a kollégák közül, akiktől bizonyára sokat tanult. De már tőle is sokat lehet tanulni. ★ A hidegtálak előtt a csapat és mesterük. Jobbról a második Qrtó Gyula. C eO ia
