Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1988-11-30 / 282. szám

A M várospolitikai fóruma Jövőre: az első kapavágás FirricszalEo epul Tapolcán • A fogászattól a szoláriumig • As első megállapodásokon lúl • A század forduló hangulatában 3fc A régi termálépület környezete alaposan megváltozik majd. A vállalkozók retnék újra felidézni a fürdőhely századforduló környéki hangulatát. Falugyűlés Nyékládházán Less-e klinika as adományokból? Fürdőszálló épül Tapolcán külföldi tőke segítségével — lapunkban is többször ír­tunk erről, idézve a külön­féle hivatalos fórumokon el­hangzott információkat. Túl sok idéznivalónk igaz nem volt, ugyanis a szállóépítés­ről mindenki meglehetősen szűkszavúan . nyilatkozott. Legutóbb a Miskolci Ide­genforgalmi Bizottság ülé­sén Grósz György, a vál­lalkozást mozgató miskolci vízművek igazgatója egy ki­csit bővebben beszélt a szállóépítésről. Elöljáróban elmondta: nem valamiféle öncélú titkolód­zás miatt beszéltek keveset a szállodáról, hanem a kül­földi üzletfelek kérése az volt, hogy amíg néhány alapvető kérdésben nem születik közös és végleges döntés, addig ne kezdődjön meg a hírverés. Ma annyit el lehetett mondani a vál­lalkozásról, hogy az első konkrét megállapodásokon túlvannak a résztvevők. Amerikai, kanadai, nyugat­európai tőke segítségével épülne meg a szálló Tapol­cán, magyar oldalról pedig a miskolci vízművek, ha­ltai bank, biztosítótársaság, valamint állami intézet a társ. ■ ■ A tervek szerint jövő év derekán kezdődhet meg a szálló kivitelezése. Vagyis, ha igazán pontosan akarunk fogalmazni, akkor a munka már rég megkezdődött, hi­szen a szállóépítés előfelté­tele annak az új ivóvíznye­rő kútnak a létrehozása Ta­polcán, amely napi 60 ezer köbméter ivóvizet szolgáltat a városnak. Az új kút a jö­vő év első negyedében meg­kezdi próbaüzemét. Ugyan­csak a szállóépítéshez kap­csolódik a barlangfürdő bő­vítése. Máig majd 300 mé­ternyi új barlangjáratot tár­tak fel a hegy gyomrában. Több ez a vállalkozás, mint egyszerű szállóépítés, hiszen létrehoznak egy új hotelt, egy terápiás részle­get, átépítik a termálfürdőt és az Anna Szállót. Olyan centrum lesz ez, amely a rekreációt, azaz a szervezet teljes felüdülését, megújulá­sát szolgálja. Legfőbb érté­ke és különlegessége az a barlangi klíma, amely a légúti megbetegedések gyó­gyítására is alkalmas. De a tervek szerint lesz a szállóban fogászat, szemé­szet, pszichológiai labor is. Némi elégtételt érezhet­nek azok, akik mindig is ' tiltakoztak a régi tapolcai fürdőépületek elbontása mi­att, mert a szálló épülete, az egész építészeti együttes a századforduló hangulatát fogja idézni egy kicsit nosz­talgikus belső és külső kör­nyezetet teremtve — mond­ta Grósz György. A régi termálépületnek szinte csak a homlokzata marad meg, ugyanis a belső helyiségek olyan kicsik és elaprózot­tak, hogy nem tudják hasz­nálni az új feladatokhoz. Egyébként megoldják azt is, hogy télen is lehessen kinn a szabadban úszni. Felso­rolni is nehéz, hogy mi­mindent kínál majd az új­jászülető fürdő a szolárium­tól a pezsgőmedemcéig. Hoz-, zátehetjük azt is, hogy ter­mészetesen nemcsak a kül­földi turistáknak: a fürdő nyitva áll majd mindenki előtt. Abban teljes mértékben egyetértettek az idegenfor­galmi bizottság tagjai, hogy a szállóépítés olyan vállal­kozás, amely fellendítheti egész Tapolca idegenforgal­mát. De az is tény, hogy ez a beruházás nem fogja meg­oldani Tapolca idegenfor­galmi gondjait, azaz nem teremt mindenütt európai színvonalú környezeti kul­túrát és szüksége van a ki­egészítő létesítményekre is. A városi tanács kötvényki­bocsátással is segítette a szállóépítést. Ezen túl ren­dezési tervet készíttetnek Tapolca fejlesztésére, most már figyelembe véve a szálló igényeit, és a vállal­kozás adta lehetőségeket. Grósz György elmondta, hogy a munkát a jövő év derekánál hamarabb is in­díthatnák, de előbb minden­féleképpen szeretnék a köz­véleményt tájékoztatni és megnyerni ehhez a vállal­kozáshoz, amely túlzás nél­kül mondható, hogy Tapol­ca életében történelmi je­lentőségű változást hozhat (kiss) TanÉÉgi fog Jóra Csütörtökön tartja tanács­tagi fogadóóráját Galamb András, a Rózsa F. u. 45. sz. alatti lakásán, 17 órátóL Idén másodszor hirdették meg Miskolcon a Kulturált városi környezetért elneve­zésű mozgalmat. A verseny eredményeit pénteken dél­előtt 10 órától a városi ta­nács hivatalának nagytermé­ben értékelik a szervezők. Ugyanitt adják át díjakat az arra érdemeseknek. Az idei verseny a tavalyi­nál kissé nehezebben in­dult meg. A pályázatokat márciusig várták a szerve­zők, de a megadott határ­időig csak igen kevesen je­lezték részvételi szándéku­kat. Ezért a nevezéseket is csak május végén zárták le. Ennek persze az lett a kö­vetkezménye, hogy a zsűri is csak később lát­hatott munkához. Gyakorlatilag csak a máso­dik fél évben szemrevételez­hették — igaz, akkor viszont mindenütt kétszer is —, hogy az idei 111 pályázó — akik összesen 172 épületet neveztek; be a versenybe — A tavaly decemberihez képest kevésbé parázs han­gulatú falugyűlést tartottak a nyékládháziak a hét ele­jén. Mintegy másfélszázan hallgatták meg Galuska László tanácselnök beszámo­lóját az idei községfejlesz­tésről és a jövő évi tervek­ről. Mint hallottuk, kísérte­ties hasonlósággal ismétlő­dött meg a tavalyi gázügy, amikor többszáz család hiá­ba várta, hogy karácsonyra üzembe helyezzék a gázfűtő- kazánokat. © ÍGÉRTÉK a gázt Sajnos a gázvezeték-építés második ütemében ugyanúgy késnek a kivitelezők, és MISKOLC az átlagosnál valóban több gonddal ápolta-e a környe­zetét. Ellenőrizték például, hogy díszíti-e virág a házak elő- kerjeit, ablakait, s takarít­ják-e a porták utcai front­ját? Amikor Czél Lászlótól, a Városgondnokságnak a ver­seny szervezésével megbí­zott munkatársától a zsűri tapasztalatairól érdeklőd­tünk, elmondotta, hogy a verseny résztvevői valóban többet törődnek a környe­zetükkel, mint mások. A mozgalom hasonlóképpen elhúzódik az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás. Most viszont csen­desebb, nyugodtabb volt a falugyűlés, mivel a beruhá­zás vezetői okulva a tavaly történtekből, elkerülték a felelőtlen ígérgetéseket. Így az érdekeltek gondoskodtak a szén- és olajfűtésről, nem bízták magukat a leendő gázkonvektorokra, -kazánok­ra. Egyébként a szakembe­rek bejelentették, hogy de­cember közepére befejezik a gázvezeték építését, ám a létesítmény birtokbavételére még várni kell. Jövőre mintegy 4 kilomé­ter hosszúságban fektetik tovább a gázcsöveket, 16 millió forintos beruházással, áldásos hatása leginkább a város legnagyobb lakó­telepein szembetűnő. A toronyházak tövében egyre-másra jelennek meg a gondozott, virágos előkertek. Dudás Miklós, a városi tanács előadója mindezt az­zal ..egészítette ki, hogy nemcsak a versenybe bene­vezetteknél tapasztaltak ked­vező változásokat. A Killián- délen, a Móra Ferenc és a Lévay József utcában pél­dául anélkül, hogy az itt lakók részt vettek volna a Kulturált, városi környeze­tért mozgalomban, az átlagosnál lényegesen többet törődtek környé­kük rendjével. Ugyanez az igényesség jelle­mezte az egész Berekalját. Ha minősíteni kellene a miskolci városrészeket, en­nek ítélhetnék oda a leg­gondozottabb terület címet. A versenyt egyébként jövő­re is meghirdetik. újabb 200 családi házat köt; hetnek a vezetékre. Ebben az esztendőbe» csupán a foghíjas telkeket értékesítették a községben. Jövőre azonban 30—40 köz- . művesített „gázosított” ház­helyet hirdetnek meg. Szá­mítanak arra, hogy a mis­kolciak körében is kelendők lesznek ezek a városhoz kö­zeli komfortos telkek. A község városiasodását jel­lemzi az is, hogy korszerű­sítették a közvilágítási háló­zatot, több, mint nyolcmil­lió forintot költöttek a régi utcai lámpák kicserélésére. Közben a környezetvédelmet sem hanyagolták el, elké­szült az a terv, amelynek alapján már a közeljövőben az emődi szennyvíztisztító telepre kötik á nyékládházi csatornahálózatot. Ez a meg­oldás feleannyiba kerül majd, mintha a miskolci hálózat­hoz csatlakoznának. • MAGYAROK A MAGYAROKÉRT Magyarok a magyarokért jelszóval hirdették meg a gyűjtést a nyékládházi egész­ségügyi központ építésére. Molnár Győző, tengerentúlon élő honfitársunk kezdemé­nyezése volt, hogy közada­kozásból egy úgynevezett egészségmegőrző, betegség- megelőző klinikát létesítse­nek a községben. A leg­utóbbi információk szerint a külföldön élő magyarok je­lentős összeggel járultak hozzá ehhez az alapítvány­hoz. Molnár Győző decem­berben hazalátogat, és akkor majd részletesebben is tájé­koztatják a falubelieket az ezzel kapcsolatos tervek ala­kulásáról. Ha nem jönne össze elegendő pénz, a helyi tanácsnak mélyen bele kell nyúlnia az erszényébe, hogy felújítsák, korszerűsítsék az elöregedett orvosi rendelőt. Konkurencia és kultúra Ne a konkurenciát lássák a szállóépítésben a Tapolcán Jelenlevő, vagy oda települni szándékozó vendéglátósok, idegenforgalmi üzletemberek, hanem az üzleti lehetőséget! — hangzott el az idegenforgalmi bizottság ülésén az új ta­polcai fürüőszálló építésének terveit kommentálva. Ugyanis a szálló létére szüksége van minden vállalkozónak, a szál­lónak pedig a vállalkozókra. Aligha valószínű, hogy egy négy- vagy ötcsillagos fürdőhotel-komplexum konkurenciá­ja a tapolcai szállodáknak, moteleknek, kempingeknek, ven­déglőknek. De pezsgést hozhat az idegenforgalomba, ami pénz jelent mindenkinek. És azt sem szabad elfelejteni: a külföldi vendég akkor is szeretne pénzt költeni, szórakoz­ni, ha kilép a fürdőhotel kapuján. A Miskolci Vendéglá­tóipari Vállalat igazgatóhelyettese, Balázs Bertalan annyit fűzött ehhez hozzá, hogy ők jelenlegi üzleti lehetőségeik felértékelődését látták a szállóépítésben. Most azon törik a fejüket, hogy a Kisvadász és a Lidó felhasználásával a birtokukban levő szomszédos üres telkek bekapcsolásával egy szórakoztatóközpontot hozzanak létre, ahol bungalow- rendszerben helyeznék el a vendégeket. Elsősorban a hazai és a szocialista turistaforgalomra alapoznának. Most ke­resnek partnereket a megvalósításhoz. Minden bizonnyal sok hasonló ötlet születik majd, ha megkezdik a szállóépítést Tapolcán. De arra is felhívta a figyelmet az idegenforgalmi bizottság: nem elég építeni, ahhoz, hogy visszajöjjenek hozzánk a turisták. Olyan ma­gatartási kultúrára van szükség, a vendéglátósok, azaz a miskolciak részéről, amely az idegenforgalomban nem könnyű pénzszerzési forrást és nem a városi életet meg­nehezítő tényezőt lát, hanem tisztes üzletet, amely munkát ad. és hazánk jó hírét öregbítheti a világban. Ügy hisz- azük, ezt a kultúrát megteremteni jóval nehezebb, mint összehozni egy tőkés vállalkozást... 111-en versengtek az idén A toronyliázak Tövében (k—ó> (B—A) (szántó) j

Next

/
Thumbnails
Contents