Déli Hírlap, 1988. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1988-11-21 / 274. szám
Dr. Kürti László találkozik választóival Novemberben folytatódEgyesületek párbeszéde Fiatalokat várnak a városszépítők ift Burgonyabői is több termett az idén Burgonya- után káposztaháború A földektől a pultokig nak a miskolci országgyűlési képviselők beszámolói, lakossági találkozói. Dr. Kürti László, a 2. sz. választókerület képviselője ma délután fél 5-kor, a Tiszánin- nem Református Egyházkerület székházában, a Kossuth u. 17. szám alatt, fórum keretében tájékoztatja választóit az időszerű belpolitikai, társadalmi kérdésekről. A XVIII. század közepén épített, a Rákóczi utca II. szám alatt levő görög kereskedőház felújítását 1986 februárjában kezdték meg az Országos Műemléki f elügyelőség szakemberei. A barokk épületet a városi tanács 15 millió forintos támogatásával és az OMF anyagi hozzájárulásával hozták helyre. Január elsejétől beköltözhet az Országos Műemlék: Felügyelőség Borsod-Abaúj- Zemplén megyei építésvezetősége. Az építkezések megkezdésekor a szakemberek értékes freskókra bukkantak az utcára néző három földszinti szobában — tájékoztatott Kravjánszky József építésvezető. A mészréteg- lekaparása után az is kiderült, hogy a mennyezetet és a falakat borító hajdani festmények jelentős része megsemmisült a század kö- eepén elvégzett szigetelési munkák közben. Megmaradt viszont annyi, amelyből következtetni tudtak a falakon levő eredeti motívumokra színekre. Ennek alapján festette újra a freskókat Seres László festőművész. Nagy szakmai tudást igényeltek a mennyezet és a fal találkozásánál levő ívekben elhelyezett ábrázolások finom ecsetvonásokkal megfestett tájképei és emberalakjai. Mindhárom helyiségben egy-egy szín, a sárga, a zöld és a kék uralkodik. Ezekben dolgozik majd a titkárság, és a vezetőség. A tárA Miskolci Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület és a Miskolci Városszépítő Egyesület közös megbeszélést tartott a napokban a Kós-házban. A két szervezet működésének tapasztalatait vitatták meg. Dr. Kozák Imre egyetemi tanár, a városszépítő egyesület elnöke arról tájékoztatta a meghívottakat, hogy a szervezetnek jelenleg mintegy kétszáz tagja van. Oszgyalásokat a kék szobában rendezik majd. Kialakítottak még hat irodahelyiséget, amelyekben a szakemberek kapnak helyet. Külön szobát kap a restaurátor, ahol polcokra rakhatja eszközeit és vegyi anyagait. A pincében ifjúsági klubot rendeznek be. Zuhanyozóval ellátott padlásszobák várják az itt megszálló szakembereket. A tetőtérben két kiállítási terem épült. A» egyikben a Borsod és Szabolcs-Szatmár megyékben helyreállított épületek képért helyezték el, a másikban pedig időszakos kiállítások megrendezésére lesz lehetőség. A berendezést Teleki Katalin, az Országos Műemléki Felügyelőség belsőépítésze tervezte. Elmondotta, hogy a hat irodahelyiségbe modern bútorok kerülnek. A három festett szobába pedig antik, biedermeier, neobarokk, vagy empire berendezést képzelt eb Ezek beszerzése azonban nehéz feladat, mert szinte darabonként kell megkeresni és megvásárolni a bútorokat. Még csak két fából készült csillárra, egy nagy ebédlőasztalra és egy üveges szekrényre sikerült szert tenni. A múlt században készült berendezési tárgyak az utóbbi években annyira megdrágultak, hogy a rendelkezésre álló pénzkeret nem biztos, hogy elég lesz az elképzelések megvalósítására. Sa. P. szejöveteleiket a Kós-ház- ban tartják. Legfontosabb feladatának a vezetőség a szakosztályok és a város különböző területein működő csoportok megalakítását tartja. Az a céljuk, hogy bevonják a fiatalságot is a városszépítő munkába, ehhez azonban meg kell ismertetni őket tevékenységükkel. Jó lehetőséget kínálnak a Kós-házban rendezett kiállítások, valamint a dia- és videovetítések. A város értelmisége szívesen jár az itt levő klubba, amelyet év végéig az Unió Áfész üzemeltet, január elsejétől viszont nem vállalják ezt a feladatot. Indok: nem hoz elég nyereséget a vállalatnak. A klub azonban nem szűnik meg, mert a vezetőség keresi a lehetőséget a további működtetésre. Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum igazgatója, a Miskolci Szemere Bertalan Közművelődési Egyesület elnöke elmondotta, hogy az egyesület egy éve alakult a város vezetőinek ösztönzésére. Székhelyük a Rendezvények Háza lett volna, a helyiség bérleti díját azonban nem bírták kifizetni, ezért le kellett mondaniuk az ideköltözésről. Jelenleg az útkeresés időszakát élik. Hiányzik az alapszabályzat jogi rendezése, de mégis szerveznek különféle rendezvényeket. Tervezik a városról szóló monográfiák kiadását, hogy az ország más részein élők is valóságos képet kapjanak Miskolc életéről. Kelemen István városa főépítész ismertette, hogy milyen terveik vannak a várostervezőknek. Felmérik, majd rendbehozzák az ava- si és a többi pincesort, az itt levő borházakkal együtt. Zárhatóvá teszik az avass temetőt, és kitiltják a gépkocsikat az itt átvezető útról. A városrendezési elképzelésekről az eszmecseréket ismét rendszeressé teszi a szakemberek és a lakosság között. Sz. P. A kiskőrösi szőlősgazdák tüntetése, protesíálása látványosan hívta fel az ország közvéleményének figyelmét rá, hogy bajok vannak a borexporttal (is). A kereskedők ugyanis többnyire arra hivatkozva hagyják a termelők nyakán a bort, hogy nincs rá kereslet a határon túl. Azóta is dúl a vita: hol és kiben van a hiba, miért kell csöbröt, vödröt, még tán a víztornyokat is borral tölteni a gazdák kárára. Jól bírja hangerővel mindkét tábor, és a perpatvar harsány hangzavarában elvesznek azok a halk megjegyzések, hogy talán a borokban, pontosabban a borosgazdákban is lehet azért hiba. Az e tárgykörben szakértőnek számító barátom a minap, megízlelvén e-gy frissen felbontott (nem olcsó!) borospalack tartalmát, az első kortyok után e szavakra vetemedett: „Ez sem látott szőlőtőkét még távolról sem!” Lehet némi túlzás az amatőr, ám kényes ínyű borkóstoló minősítésében, de egyre gyakrabban hallani in- nen-onnan, hogy már a történelmi borvidékek nevével jelzett borok minősége sem az igazi. Az egyik nem elég „testes”, a másik nem elég „gömbölyű,, a harmadiknak a fényével-színével, a neMég szoknál: is megdöbbentően hangzott a hír, akik nem foglalkoznak gazdálkodással, hogy több helyütt — így például Kenczlőn a paprikát — beszántották az egyébként ép, egészséges termést. Nem érte meg a termelőszövetkezetnek, hogy leszedje. Tavaly már beszéltünk burgonya-, az idén tojáshá- borúról, s most már szó van káposztaháborúról is. Hogy kik az „ellenfelek”, azt nem könnyű kiderítem, arról azonban tájékozódhatunk, hogy mi okozza az ismétlődő hiány- és túltermelési jelenséget. Dr. Herczeg Lászlót, a megyei tanács mezőgyediknek az illatával, za- rnatával van baj. Hovatovább csak a címke less az igazi, ha így folytatódik a borok romlása, akarom mondani: rontása. Lehet-e csodálni, hogy amit mi észlelünk, arra gyorsan rájön g külhoni fogyasztó is, és ro- hanvást csökken a magyar borok becsülete? De miért éppen a bor őrizné meg a minőségét manapság? — kérdezheti a szkeptikus magyar. Kimondatlanul hozzágondolva ehhez, hogy a hajdanvolt Időkben a magyar bor hírétől- nevétől volt hangos a világ. Tokajit ittak Lengyel- országban, de meg a cári udvarban is. (A borok királya, a királyok bora.) Bizony, így volt ez, de nem a legutóbbi időkig. Mit gondolnak, hány éves ez az újságcikkből vett idézet: „A hegyaljai, vagyis a tokaji bor kelendősége egykori fő- piaczán, Lengyelországban majdnem egészen megakadt. Oka ennek ez áruczikkel űzött istentelen csalás és hamisítás. A vevő elvesztő bizalmát, hogv a legmagasabb áron is kaphasson valódi tokajit.” A régies stilus és írásmód árulkodik, de azért ugye kevesen gondolták, hogy az idézet a Vasárnapi Űjság 1858-as, ötödik évfogazdasági osztályának csoportvezetőjét kérdeztük. jobb volt a termés, mint tavaly. sk A Rákóczi utcai görög kereskedöházba a jövő év január elsejétől az Országos Műemléki Felügyelőség Borsod-Abaúj- Zemplén megyei építésvezetősége költözik. Már csak a berendezések hiányoznak. A három, freskókkal díszített szobákba antik bútorokat helyezett a belsőépítész. Az épületekkel körülvett udvarba díszbokrokat ültetnek és az oromfalat befuttatják borostyánnal, vadszölővel. — Mennyivel növelték az idén a káposzta és a burgonya termőterületét? — Káposztát évek óta hasonló nagyságú területen termelnek a termelőszövetkezetek. 1986-ban 200 hektáron, ebben az évben pedig 193 hektáron termett káposzta. Azt tehát semmiképpen nem mondhatjuk, hogy nőtt a termőterület. Összesen 4600 tonna a megyében termelt káposztamennyiség, s ezzel főleg a Hemád menti termelőszövetkezetekben foglalkoznak. Burgonyából az idén alig száz hektárral növelték a termőterületet, de Színe és La volta is szerelte lyamából származik. (Jómagam a megyei levéltár becses kiadványában bukkantam rá, mely a korában roppant népszerű képes hetilap, százharminc évvel ezelőtti számaiból válogatott cikkrészleteket tartalmaz.) És ha már a tokaji borról esett szó -.. Szép cikkben emlékezik meg a Vasárnapi Újság Lavotta Jánosról, a hegedűvirtuózrói, zeneszerzőről. De bármily nagy tisztelettel beszél róla méltatója, nem hallgatja el, hogy a művész a kelleténél jobban szerette a jóféle tokajit. Mint írja: „Haláláig elkísérte két hű barátja: Stradivarius hegedűje és kedves borocskája.” Az sem lehetett véletlen, hogy életének utolsó szakaszát a Hegyalján vendégeskedve töltötte, és Tállyán hunyt el. Szóval, jóból is megárt a sok. Hogyne ártana meg akkor a rosszból, tisztelt szőlősgazdák! Vagy az 1858-tól napjainkig eltelt százharminc év sem volt elegendő arra, hogy elfogadjuk a pincék mélyén termett bölcsességet: a jó bornak nem kell prédikátor, mert önmagát dicséri. (Csendesen hozzáteszem : külföldön is.) (bekes) — Mit tesz azért a mezőgazdasági osztály, hogy a termelők ezt a mennyiséget értékesíteni tudják? — A szövetkezetek önállóak, ezért arra biztatjuk a gazdálkodókat, hogy maguk is végezzenek kereskedelmi és piackutató munkát. . Az előre' leszerződött mennyiség eladásával nincs gond, de amit ezen felül megtermelnek, a legtöbb esetben már csak áron alul tudják eladni, vagy a termés leszedése is ráfizetéssel jár. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya felhívással fordult a gazdálkodókhoz, hogy próbálják felvenni a kapcsolatot a vállalatokkal, intézményekkel, s kedvezményes akcióban értékesítsék termésfeleslegüket. Az elmúlt héten éppen ilyen okból hoztuk össze a termelő- szövetkezetek elnökeit, a kórházak élelmezési vezetőivel. Így az egészséges táplálkozás céljait is szolgálva, a korábbinál jóval több gyümölcs és zöldség kerül majd a kórházakba, hiszen közvetlenül a termelőktől kapják az árut, így olcsóbban is juthatnak hozzá. Ezt az utat ajánljuk valamennyi termelőnek, mert meg lehet találni az értékesítés valamilyen lehetőségét. A termés beszántása ugyanis a lehető legrosszabb megoldás. Vannak jó példák is. Putnokon például még a tagság káposztáját is elraktározták, s várják az értékesítés kedvezőbb időpontját. Ott már savanyítással is foglalkoznak. — Nincs arra lehetőségük, hogy a megye határán kívül értékesítsék a termést? — A Kereskedelmi Minisztériumba még október elején küldtünk egy levelet, amiben megfogalmaztuk, hogy gondjaink vannak az őszi burgonya, vöröshagyma és a téli alma értékesítésével. Javasoltuk, hogy az ország aszály sújtotta megyéiben adják el a többlet- mennyiséget. Erre a levélre azonban máig sem válaszoltak. A megoldás lehetőségét abban látom, hogy le kell rövidíteni az értékesítési láncot, hogy a • kereslet- kínálat szerint alakuljanak az árak is. Mindenki tapasztalhatja, hogy ez ma még nálunk mennyire nem érvényesül. Semmi nem lesz attól olcsóbb, hogy több van belőle.. . (vadas) Csak a berendezés hiányzik Megújult a görög kereskedöház
