Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-18 / 246. szám

Ra van, háromszor drágább ki eltűnt „szigszalag” nyomában Valamikor gyár toltuk — most ne tudnánk? A „vasaló99-!ömbben Művészeti gimnázium épül 1989 első felében kezdik a munkát (Kerényi felv.) Eltűnt az olcsó, hazai csomagolású szigetelőszalag az üzletekből. A villany­szerelő kisiparosok első or­szágos konferenciáján, ame­lyet a hét végén tartot­tak Miskolcon, különös véle­mények hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az érdekeltek elmondották, hogy a szak­boltok ajtaján mindenütt tábla lóg: „Szigszalag nincs, ne keressék:” S ha éppen mégis kaphalő, a nyugati gyártmány, háromszor any- nyiba kerül, mint a Polimer készítmény. A laikusok kö­zül többen seb-ragtapasszal pótolják a hiányzó szigetelő- szalagot. Ez persze az elek­tromos vezetékek bekötésére alkalmatlan, s mi több élet- veszélyes. Ha valaki nagyobb mennyiségben próbál tapaszt vásárolni a patikában, jóin­dulatúan figyelmeztetik; vil­lanyszereléshez ne használ­ják! Hová tűnt az olcsó, 25—30 forintos szigetelőszalag? — kérdeztük Kaas Ervintől, a Polimer Szövetkezet keres­kedelmi osztályvezetőjétől. — Rajtunk kívülálló okok miatt, képtelenek vagyunk a hazai igények kielégítésére. Jelenleg tízmillió tekercsre van megrendelésünk, ám pénz hiányában ezt nem tud­juk teljesíteni. A tavalyi, 4 millió dolláros importkere- tün'ket két és fél milliósra csökkentették, emiatt nem kapunk elegendő szigetelő- szalagot. Ezt egyébként, az Eger melletti üzemünkben vágjuk méretre, azaz kon­fekcionáljuk; a mi felada­tunk ugyanis ebben merül ki. Mi látjuk el minőségi jel­lel. s gondoskodunk arról, hogy a Magyar Elektrotech­nikai Ellenőrző Intézet rend­szeresen felülvizsgálja a szi­getelőszalagot, érintésvédelmi szempontból. Körülbelül 15 j esztendeje rendezkedtünk be < ennek az anyagnak a for- ! galmazására. Korábban a Hungária Műanyagfeidolgozó | Gyár úgy exportálta az eh- 1 Manapság többen készül­nek rokkautnyugdíjba, mint a korábbi evexuen. Ahol a vállalatok létszámcsökken­téssel igyekeznek enyhítem foglalkoztatási gondjaikon, ott maguk kezdeményezik a nyugdíja tatást. Azt, hogy jogosult-e valaki rokkant- nyugdíjra, a Társa:!alombiz­tosítási Főigazgatóság Orvos­szakértő Intézetének mun­katársai. orvosai döntik el. Az intézet munkáját érté­kelte legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége. Mint Fügeczky Gyula, a területi igazgatóság vezető főorvosa elmondotta, fele­lősségteljes feladatukat a kelleténél kevesebb szakem­berrel kénytelenek ellátni. Az orvosok többsége ugyan­is inkább választja a gyó­gyító-, mint a sok admi­nisztrációval járó, s kevés fizetéssel díjazott szakértői munkát. Pedig a betegek száma egyre nő, s arra, hogy mindenkinek meghallgassák a panaszát, minden jó szán­dékuk ellenére csekély időt tudnak fordítani. Amíg 1965- ben csupán 17 ezren lettek rokkantnyugdíjasok, tavaly már 46 ezernél is többen. így nem maradhat hez szükséges fóliát, hogy az egyharmadát ragasztóval megkenve kaptuk vissza. Ez a forrás számunkra meg­szűnt. Tudomásom szerint, a Borsodi Vegyi Kombinátban is készítenek erre a célra alkálttias 'fóliát ám- egy^eb-' hez szükséges kenőüzem lé­tesítése számukra nem gaz­daságos. Csupán a hazai igé­nyek kielégítésére, túl drága lenne berendezkedni, export­ra pedig semmi kilátásunk. Ezek után. csak arra kérjük a vüilanysze’■elüket, hogy minket ne hibáztassanak, ha a 25 méteres szigetőszalagot 30 helyett ezentúl csak 90 forintért vásárolhatják meg. Csupán ez év szeptemberé­ben kilencezren felül volt a vizsgált betegek száma, ami azt mutatja; egyre nagyobb feladat hárul az Orvosszak­értői Intézet munkatársaira. Hogy a zsúfoltságot elkerül­jék, lépcsőzetesen tehát nem egyszerre hívják be a rokkantsági vizsgálatra je­lentkezőket. A gondokon azonban ez nem sokat eny­hített, hiszen a vidékről ér­kezők többsége azonos idő­ben, reggel jelenik meg az intézetben. Az újabb rendelet értel­mében az orvosszakértők döntését — ha a betegek panaszt nyújtanak be — a Munkaügyi Bíróság bírálja felül. Egy-egy per hosszú ideig tarthat, s addig a pa­nasztevő nem részesül jutta­tásban. Hogy a lehető leg­kevesebb panasz legyen az orvosszakértők munkája el­len, ezután is mindent meg­tesznek majd az intézetben — lehetőségeikhez mérten. Az SZMT elnöksége a be­számolót meghallgatva úgy döntött, hogy javasolja az itt dolgozó orvosok bérének rendezését, körülmények ja­vítását. V- Zs. A kereskedelem hirtelenjé­ben nagyobb mennyiségű szalagot importált nyugatról, lényegesen magasabb árért, mint amennyibe nekünk ke­rült volna. * A helyzet világos, egysze­rű és érthető. A kereskede­lemnek volt devizája a drá­ga késztermék behozatalára. A konfekcionáló üzemnek viszont elfogyott a pénze a nyugati importra. Ám, ha egymásra találtak volna, a kereskedelem pénzéből, úgy is megoldhatták volna a dol­got, hogy az érdekeltek, a vásárlók, a villanyszerelők mindebből semmit sem vesz­nek észre. Lenne elegendő szalag a régi áron. És ki tudnák használni a drága költségen telepített vágó-, csévélqgépsorokat. Többen emlékeznek arra, hogy a fel- szabadulás előtt, a Taurus elődjében, az MIIG gyárban a kor színvonalán álló szi­getelőszalag készült. Az egy­szerű vásznat gumiragasztó­val kenték be. Akkoriban, majd később, az 50-es évek végéig ezzel csavarták be az elektromos vezetékek kötése­it. Nem tudjuk elhinni, hogy most. az ezredfordulóhoz kö­zeledve, a haza1 ipar képte­len beiendezkedni a szigete­lőszalag gyártására. Talán élnek még az MRG gyár ré­gi mesterei... (szántó) Több helyütt megalakult már az országban a Vállal­kozók Országos Szövetségé­nek helyi csoportja, mely a Magyar Gazdasági Kamara függetlenné vált vállalkozói tagozatára épülve tevékeny­kedik. Ma délután három órakor a kamara észak-ma­gyarországi bizottságának székházában — az Arany Já­nos utca 4. szám alatt — Kevés az orvo«szakértő Sokan mennek rokkantny Művészeti gimnázium épül Miskolcon — a döntésről a közelmúltban hírt adtunk, és tájékoztattuk olvasóinkat arról a pályázatról is, ame­lyet a tanintézmény terve­zésére írtak ki. A pályázat lezárult, és az egyik nyer­tes. az Északterv már ké­szíti a kivitelezési terveket. Nemrég arról határoztak, hogy a gimnázium építése a jövő év első felében meg­kezdődhet. • KOLLÉGIUM, ÉTTEREM ÉS BALETT-TERMEK A városrendezési tervek­ben a Dayka Gábor, Szabó Lajos. Hunyadi utcák által határolt „vasald alakú” tömbben jelölték ki a mű­vészeti gimnázium helyét. Ezt a helyválasztást több ésszerű érv támasztja alá. Elsőként az, hogy ezzel to­vább építenék, fejlesztenék azt az intézményi-oktatási centrumot, amely itt a vá­ros története során kiala­kult, hiszen ide épültek a tanácsházák, gimnáziumok, iskolák. Ráadásul ez a tömb rehabilitációra szorul, és a gimnázium megépítésével egyidejűleg erre is sort ke­rítenének a városépítők. Az építkezés első részében hoznák létre a tizenhat tan­termes oktatási szárnyat, a tornatermet, az éttermet és a konyhát. Az épülettömb a Dayka Gábor utca most megbontott nyugati oldalát zárná le, és a tömb belse­jének irányában terjeszked­ne. A második szakaszban a Szabó Lajos utcai házak át­alakításával, felújításával a Az olcsi tejet és leüt keresik Kevesebb tejet és tejter­méket fogyasztott Borsod- Abaúj-Zemplén megye la­kossága az idén. A forga­lom csökkenése elsősorban a január elsejei áremelésre vezethető vissza. Különösen a drágább savanyított tej­termékekből, a tejszínből, a tejfölbői, a vajból, a sajtok­ból és a túróból fogyott ke­vesebb. A vásárlók inkább a zsírszegény, de olcsóbb tejet és tejfölt keresik. Az igé­nyek kielégítésére a Miskol­ci Tejipari Vállalat több ilyen terméket gyárt. A so- i vány tejből az év első hét hónapjában 5, az alacsony zsírtartalmú tejfölből pedig 33 százalékkal fogyott több mint tavaly ugyanebben az időszakban. Miskolcon is megalakul a Vállalkozók Szövetségének helyi csoportja. Héttagú el­nökséget választanak. A ta­gok számára napi informá­ciókat nyújtanak majd. és érdekvédelemmel is foglal­koznak. A gazdasági mun­kaközösségeken, kisszövetke­zeteken és szakcsoportokon kívül, egyéni vállalkozók is bekapcsolódhatnak a mun­kájukba. művészeti oktatási program speciális igényeit elégítenék ki Ekkor építenék meg a tanulmányi és a művészeti szárnyat összekötő aulát, az ide tartozó nm’velőadót. és b balett-termedet. Az épít­kezés harmadik szakaszában hoznák tető alá a kollégiu­mi szárnyat. © NE FOGYJANAK EL A FÁK! De mi lesz a három utca által határolt területen le­vő házak sorsa? Amit lehet, és érdemes, azt megtartják, de épülnek új lakóházak is, a megszokott utcaképbe il­leszkedve. Miután lebonta­nak lakóépületeket és újakat is építenek, a lakásmérleg a következőképper alakul: jelenleg 200 lakás található itt. a terület rehabilitáció­jának befejezése után pedig 300 otthon várja majd la­kóit. Földszint plusz kétszin­tes. tetőtér-beépítéses. ará­nyaikban, külső megjelené­sükben a belvároshoz illő lakóházakról van szó. Ennek a tömbnek az az érdekessége, hogy belsejében értékes növényzet található, sok idős fával. Az építészek azt ígérik, hogy ezt a zöld­felületet túlnyomórészt meg­őrzik; egy kisebb közparkot is ki tudnak így alakítani. Reméljük, hogy ez a szán­dék meg is valósul, és nem az történik majd, amit ed­dig sokszor láttunk: mi*» véget ér az építkezés, lasp san elfogynak a fák... i © ELŐSZÖR AZ OKTATÁSI SZÁRNY! A tervezők szerint a gim­názium megvalósításának egyik feltétele, hogy a Dayka Gábor utcát legalább ezen a szakaszon szélesítsék ki. Mi is írtunk már arról, hogy a Dayka Gábor utca kötné össze az északi és a déli tehermentesítő utat. Hogy erre az összeköttetésre mi­kor kerül sor, ma még nem tudni, de az már végleges, hogy a sétálóutcát a Tanács­ház tértől meghosszabbít­ják a Dayka Gábor utcáig, ezzel is szorosabbra fűzve a terület kapcsolatát a város szívével. Az építkezés első szaka­szának beruházási program­ját és a kivitelezési verseny- tárgyaláshoz szükséges terv­dokumentációt az Északterv november 15-re készíti el. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága decemberben dönt a program elfogadásáról. A te­rület felszabadítását már most megkezdik, hogy a jö­vő év első felében megkez­dődhessen a kivitelezési Egyébként az első szakaszt is két részre bontották; elő­ször a 16 tantermes oktatási szárnyat építik fel, majd ez­után következik a tornate­rem, az étterem és a kony­ha. (ki*) J fa-őr Az igazi technika a tudományra épül és az emberért van: nem pusztítja a természetet, hanem védi. Akár jelképként is felfogható, hogy a miskolci Technika Háza építésénél gon­dosan védik a fákat. Látszólag nem nagy ügy, hogy néhány deszkából, karóból kerítést ácsoltak a fácskák köré. A fotó- riporter mégis úgy érezte; érdemes megörökíteni a látványt, hiszen még mindig nem bevett gyakorlat ez. Nem is olyan régen arról közöltünk fényképet lapunkban, hogy a Tízes honvéd utcán egy épülc* elé á,Iványzatot emelő építők az élő fákba verték a szögeket, a fasorhoz rögzítve az állvány­zat létráit. Egy szakmában, egy mundért viselve dolgoznak azok az állványozók és a Technika Háza építői is. Csak ami a mundér mögött van, az különbözik, de alaposan ... —. (k-ó) ! Ma megalakul A Vállalkozók Szövefségének miskolci csoportja

Next

/
Thumbnails
Contents