Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-15 / 244. szám

Fodrászt, világosított díszletezőket várnak Magyar munkatársakat keres a kassai Thália (Kerényi László felvétele) Honi magyar költő közön­ségtalálkozóján nehéz lenne elképzelni akkora tömeget, amilyen a József Attila Könyv­tárban gyűlt össze 12-én este. Fiatalok - középiskolások és egyetemisták érkeztek - nem vattaként, de valódi érdeklő­déssel, hogy lássák, hallják a költőt, aki élete e kései sza­kaszában egyszerre és várat­lanul ismét körbejárja az or­szágot. Sokáig legenda volt. s most filmsztár lett, mondhatnánk azzal a „sejmasággal”, ami mindmáig jellemző rá. Mert­hogy Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia portréfil­met is készített róla. A Miskolci Városi Könyv­tár és a Magyar írók Szö­vetségének Észak-magyaror­szági Csoportja rendezvé­nyén megnyilvánuló érdek­lődés tehát könnyen magya­rázható. Azok a fiatalok, is sokat hallottak róla mosta­nában, akik ezelőtt tán mű­veit sem ismerték. Nos, ez utóbbiak sem csalódtak. A 78. életévét nemrégiben be­töltött költő színes, sok min­dent megélt egyéniségként kötötte le órákon keresztül figyelmüket, s bemutatóinak, kísérőinek, M. Kiss Sándor irodalomtörténésznek és Für- mann Imre, miskolci költő­nek nem sok lehetőséget ha­gyott arra, hogy mondaniva­lójából kizökkentsék. Faludy tehát mesélt, ter­mészetszerűen Villon köteté­ről. átköltéseinek sorsáról — ezek kapcsán a sajátjáról, emigrációiról, börtöneiről és kényszer-munka táborokban töltött éveiről, barátairól — közülük hosszan Karinthy Frigyesről, párizsi nyomorgá­sairól. József Attila szomorú — a magyar költősorsot is tükröző temetéséről — azaz a század első felének ma­gyar irodalmi életéről, amely­ben — ezt tudtuk róla — maga is jelentős szerepet ját­szott. Elmondta, hogy mos­tani hazalátogatása alkalmá­val meglátogatta a Nagy Rabszolga-tavat, amely nem Afrikában van, hanem Recs- ken, ami szerencsére már nem létezik, de határában a tó, amit a munkatábor „la­kói” ástak, még megvan, így elmondhatja, hogy ver­sei mellett, egy tóval is hoz­zájárult hazánk mai arcának kialakításához, amelyet az eddigiektől gyökeresen elté­rőnek ítél Ezeket a kijelen­téseit, természetesen nagy derültséggel fogadta a hall­gatóság, pedig egy monda­tából kitűnt, hogy komolyan beszél. Ö, akinek könyveit a háború végén máglyára küldték, a háború után pe­dig a könyvek íróját kény- szer-munkatáborba, igazán tudja mit jelent ebben az országban Recsk és a hozzá hasonló helyek hiánya. E te­kintetben itthoni, mostani legnagyobb élményének a szabadság érezhető jelenlétét jelölte meg. Magát a miskol­ci költői estet is ennek jele­ként könyvelte el, nemcsak azért, mert néhány évvel ez­előtt elképzelhetetlen lett volna, hanem elsősorban azért, mert mint mondotta, „a szabadság érzése számá­ra ugyanolyan boldogító, mint a hallgatóságnak”. Ez a kölcsönhatás — a gondol­kodás szabadságának érezhe­tő jelenléte a miskolci ta­lálkozó alkalmával is — ma­ga a „Faludy-jelenség” lé­nyege, amelyet hiába is ke- keresnének másban az ér- tetlenek. Ebben a közegben, már elképzelhetetlen az idé­zett mondat: „Tegnap be­széltem Faludy Györggyel — meggyőződtem arról, hogy imperialista ügynök. Azon­nali intézkedést kérek!” Szokatlan és ezért megle­pő ötlete támadt Gyüre La­josnak, a kassai Magyar Területi Színház Thália Színpada művészeti vezető­jének. Mivel helyben a ke­vés jelentkező miatt nehe­zen enyhíthetett volna in­tézménye munkaerő-gondja­in, elhatározta, hogy Mis­kolcon is szerencsét próbál. Hátha itt akadna olyan vállalkozó, aki Kassára sze­gődne Tháliát szolgálni... Nem színészt, hanem segéd­világosítót, színpadmesteri, súgót, díszletezőket és fod­rászt keres. Hogy milyen fizetséget ígér? Az ottani állami norma szerint bérez­nék a jelentkezőket, akik a színészházakban, komfortos lakásban élhetnének. Szíve­sen alkalmaznának akár Er­délyből áttelepülteket is, akiknek a biztos kenyérke­reset mellett a lakás is von­zó lehet — mondta a szer­kesztőségünkbe telefonáló Gyüre Lajos. Olvasóink biztos osztják a véleményünket, hogy ez az ötlet bizony eléggé meg­hökkentő. Arról tudunk, hogy hazánkfiai külhonban próbálnak szerencsét, de in­kább a nyugati féltekén keresik a munkavállalási engedéllyel szentesített bol­dogulást. Mindenesetre utá­najártunk, van-e egyáltalán mód rá. hogy valaki az északi szomszédunknál dol­gozhasson. Bármelyik hivatalban ér­deklődtünk. mindenütt rög­tön elmondták, hogy az Er­délyből érkezőknek le kell mondaniuk a kassai mun­kavállalás gondolatáról. Ma­gyarországi ideiglenes tar­tózkodási engedélyükkel más országokban nem vehetik fel a munkát. A magyar állampolgárok — mint azt Bartha Györgytől, a megyei tanács munkaügyi osztályának főelőadójától megtudtuk — egyéni mun- j ka vállal óként nemcsak nyu­gaton, de a szocialista or­szágokban, így Csehszlová­kiában is dolgozhatnak. A majdani munkáltatójuknak mindenekelőtt nyilatkoznia kell arról, hogy a pályázó­kat milyen munkakörben, mikortól és milyen juttatá­sokkal foglalkoztatnák. Ez­zel az írással, valamint több más dokumentummal, például az egészségügyi törzslappal és az itteni munkáltatónak a külföldi munkavállaláshoz hozzájá­ruló nyilatkozatával a me­gyei tanács munkaügyi osz­tályán vagy ha az itthoni munkahely közvetlenül mi­nisztériumi felügyelet alá tartozik, akkor az illetékes minisztériumnál kell az en­gedélyért jelentkezni. Per­sze a felsoroltaknál jóval több előírás szabályozza a külföldi munkavállalás mód ját és körülményeit. Ha va laki felcsapna kassai szín házi világosítónak, nem árt, ha a további tudnivalókról is érdeklődik a megyei ta­nács munkaügyi osztályán. Arra is kíváncsiak vol­tunk, hogy ha a felsorolt szakmákra volna jelentkező, annak feltétlenül Kassáig kell-e mennie vagy foglai­Egy hónappal ezelőtt el­kezdték a bérletek árusítását arra a filmsorozatra, amely­ben a világháború előtti ma­gyar filmtermés legértékesebb darabjait mutatja be a Kos­suth Filmszínház mai közönsé­gének. Az új filmsorozat első filmje október 17-én lesz megtekinthető, s azután minden hétfőn háromnegyed 5 órai kezdettel folytatódik a filmmúzeumi sorozat ve­títése. Október folyamán ezek szerint három alkotást tekinthetnek meg a régi pro­dukciók sze^eimesei. Az el­ső. Beáta és az ördög 1940- ben készült, Szörényi Évával és Páger Antallal a fősze­koztatnák közelebb is? A Miskolci Nemzeti Színház­ban arról értesültünk, hogy nekik leginkább díszletézőkre lenne szűk égük. Saját dísz- letezőik többsége ugyanis, amikor megtapasztalja, hogy sok a munka, és gyakran nincs szabad szombat és vasárnap sem, hamar fel­adja. Gyüre Lajostól azt hal­lottuk, hogy a díszletezők esetében náluk L hason­lóak a gondok. Nekik egyébként fodrászra volna égető szükségük, mert hely­ben az akad a legkevésbé. A művészeti vezető felhatal­mazta lapunkat, hogy köz­zétegyük telefonszámukat, ígv az érdeklődők pontosabb információkat is beszerez­hetnek. Naponta fél 8-tól délután 3-ig a 00-42-95-ös számok tárcsázása után a 25-866 vagy a 25-867-es te­lefonszámot hívhatják a fel­világosítást kérők. B. A. ként készült agyán, mégis van magyar vonatkozása. Forgatókönyvírói közül az egyik ugyanis magyar —- Korda Zoltán, a három Kor­da-fivér közül korban a kö­zépső. Érdekessége még, hogy játszik benne Sabu, A dzsungel könyve című Kip- ling-film Mauglijának gye­rekszereplője. A hónap utolsó napján, 31­én kerül vászonra Hamza D. Ákos rendezésében a Bűnös vagyok című magyar film, amely 1941-ben készült. A főszereplők között a mai korosztályok előtt sem is­meretlen Greguss Zoltán, Mezey Mária neve érdemel említést, természetesen a Csortos Gyuláé mellett, aki Gy. G. Tíz éve együtt • Több támogatást érdemelnének Egykori sztárjaink Új fíhnmúzeu sorozat • • Jó tíz évvel ezelőtt a lenin- városi Vándor Sándor Állami Zeneiskola néhány fiatal pe­dagógusát az eredeti népzene szeretete közös muzsikálásra késztette. Miskolcról az autó­busz nap mint nap Tiszasze- dr-'fényen át vitte őket, itt az ut •! sűr" indájú szederbokrok C' azték. Valaki kimondta: sze­dő, inda. Szépen hangzott, dal­lama volt a szónak. Megalakult az együttes, már nevük is volt: Szeder­inda. Kezdetben művelődési házakban muzsikáltak, nép­zenei összejöveteleken lép­tek fel, aztán hírük túljutott az országhatáron. Lengyel- országba hívták őket ven­dégszereplésre, ott az emődi citerazenekarral léptek fel, de sikert aratva vitték el a magyar zenevilágot Csehszlo­vákiába, Jugoszláviába és az NDK-ba >s. Azóta szorosabb s»á'ak kötik össze a két együttest. Legnagyobb hazai sikerüket a Kaláka Nemzet­közi Folkfesztiválon arat­ták, elnyerték a Magyar Rá­dió különdíját. kiérdemelték a Népművészet ifiú mestere címet, s még ezt megelőzően a Röpülj páva-vetélkedőn a harmadik helyezés mellé a közönségdíjat is. Csaknem minden évben — van, ami­kor többször is —. rádiófel- véte’eket készítenek velük, s gyakran hallhatjuk műsoru­kat a népzenei összeállítá­sokban. Sajnos, egyre inkább csupán a rádióból gyönyör­ködhetünk szépen szóló mu­zsikájukban. A művelődési házak csak elvétve hívják meg őket. Az alapítók közül már csak négyen maradtak. Ma­guk veszik a hangszereket, a próbákra utazgatni kell — van, aki Pestről jár vissza —, a művelődési házaknak nincs pénzük fellépti díjat fizetni, anyagi segítséget pe­dig alig-alig kapnak. Ritkul­nak az alkalmak a jókedvű muzsikálásra. December kö­zepén Budapesten újabb rá­diófelvételre készülnek: a karácsonyi koncertre kaptak meghívást. Ma délután 4 órától az emődi tanács dísztermében a tízéves jubileumukon csen­dül fel a nóta. A koncertre meghívták Budai Ilona nép­dalénekest és debreceni, me- zőcsáti, egri, óbudai együt- tések is fellépnek. Talán el- hallatszik muzsikájuk egy olyan miskolci kultúrházba is, ahol az üres terem kon- gásánál csábítóbb lenne a népzene. repben, de a György István rendezte film azért is em­lítésre méltó, mert egyike azoknak, amelyekben a pá­lyakezdő Gábor Miklós ar­ca is feltűnik a vásznon. Az október 24-én műsorra kerülő film, az Elefántboy 1937-ben angol gyártmány­ebben a filmben is bizonyít­ja, hogy a magyar filmját­szás egyik felejthetetlen sztárja. A vetítésekre a Kossuth mozi pénztáránál jegyek és bérletek még egyaránt vált­hatók, 126, 98 és 70 forintos áron. MATYÓFÖLDI VÁSÁR Mezőkövesden 1988. október 17-től a Kavicses-tónál (a 3-as főút mellett) Rendszeresen MAS-MAS ♦ ruházati áruk ♦ iparcikkek ♦ élelmiszerek ♦ különböző importáruk JELENTŐS ÁRENGEDMÉNNYEL! Nyitva: 9-től 17 óráig, szombaton 9-től 12 óráig MOST VÁSÁROLJON! KEDVEZMÉNYES ARAK! NAGY ÁRUVÁLASZTÉK! Mezőkövesd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents