Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-12 / 241. szám

A DH várospolitikai fóruma Másként szervesik a rehabilitációt Mint egy vadnyugati film díszlete, úgy festett hóna­pokig a Széchenyi út 4— 6— 8. számú házak homlokza­ta: csak egy fal és mögötte semmi. Nem így tervezték az építők, de amikor hozzá­nyúltak a házakhoz, kide­rült, hogy szinte mindent ei kell bontani. Ez az eset is mutatja: a belvárosi reha­bilitáció egyre bonyolultabb feladattá válik. Nemrég a helyszínen tájékozódott a városi tanács végrehajtó bi­zottsága, hogyan halad a belváros megújítása. • ELŐBB MEGRENDELŐKET KERESNEK A Széchenyi út 4—6—8. talán még nagyobb falat, mint a Tulipán-tömb, hiszen itt hatvanöt lakást újítanak fel, és új épületszárnyakat is szeretnének építeni. Saj­nos jóval drágább lesz a vállalkozás, mint amire ele­inte számítottak, mert a korhadt gerendák pótlása bizony sokba kerül. Az ere­deti tervekben három új épületszárny szerepelt. He­lyüket most kihagyják az építők, de jó lenne, ha mi­hamarabb eldőlne, mi lesz a tervek sorsa. Dudla Balázs, a Miskolci Építőipari Válla­lat igazgatója régebben ar­ról nyilatkozott, hogy sza­badpiaci forgalomban való értékesítésre, saját tőkéből építenének egy lakóépüle­tet, amely a déli terelőút felé nézne. Most azt mond­ta, hogy tervükről nem tet­tek le, ám előbb feltérképe­zik a fizetőképes keresletet, azaz megrendelőket kutat­nak fel. A másik foghíjat a Postabank építette volna be, de a közelmúltban vissza­léptek. Kelemen István vá­rosi főépítész szerint azon­ban üzleteket is lehetne telepíteni a belső udvarok­ba, megpályáztatva a helyi­ségeket, bevonva a vállal­kozásból most még hiányzó magántőkét. Az új épület­szárnyak ügyét a közeljövő­ben döntésre bocsátják a végrehajtó bizottság elé. • MAGASTETŐT A MESÉRE! A Széchenyi út 4—6—8. számú házakat 1987. már­ciusában foglalták el az építők, ás már az idén ad­nak át felújított otthonokat. A Tulipán-tömbben is ugyan­így tervezik. Itt. jó néhány üzlethelyiséget is kialakítot­tak a felrobbant épület he­lyére felhúzott házban. Itt nyit irodát a Magyar Hitel Bank, de lesz húsbolt és rövid-kötöttáru üzlet is. Már készülnek azok a piro- gránit díszek, amelyeket a Tulipán-ház homlokzatára raknak majd föl, hűen az eredeti kialakításhoz. (Ha­sonló díszeket láthatunk a nemrég felújított Pannónia Szálló homlokzatán.) S még egy érdekesség a Tulipán­tömb környékéről. A városi főépítésztől hallottuk; most győzködik a Mese cukrász­da épületének tulajdonosa­it, hogy kerüljön magastető ★ Még nem döntötték el, hogy a belső udvarba hány épü­letszárnyat építenek be November közepén átadják a martintelepi felüljárót Lapunkban már olvashat­tak róla: a Martintelepen új felüljárót építenek a KÉV- Metró szakemberei. A régi felüljárót az újnak az elké­szülte után lebontják. Nem kel! sokat vámunk az új hídra: november kö­zepétől már járhatnak az autók a kétsávos, 32 méter hosszú felüljárón. A bal ol­dalán 1,97, a jobb oldalán pedig 1 méter 22 centimé­ter széles járda lesz. A fe­lüljáróról levezető rézsű fel­töltése még hátravan. A belváros felé vezető szaka­szon már végeztek ezzel a munkával, a Martintelep irá­nyában azonban javában dolgoznak. Hozzálátnak a hordalékfogókhoz is Befejeződött az .építése és megtörtént a műszaki át­adása annak a hordalékfogó gátnak, amelyet a Hámori- tó nyugati végében — ahol a Garadna-patak a tóba ömlik — emeltek. A tó cl- iszapolódását megakadályozó létesítményt határidőre, a tervezett mintegy 2,5 millió forintból létesítették. A tó végét átfogó, mint­egy 2 méter magas gát áll­ja útját annak a hordalék­mennyiségnek. amelyet a tóból a tisztítás, iszaptalaní- tás során kiemelnek. A Hámori-tó rendbetételét végző G-aradna-völgyi Víz­mű Társulattal kötött meg­állapodás szerint az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság tokaji szakaszmér­nöksége folyamatosan dolgo­zik az úszókotróval a hor­dalék eltakarításán. Eddig már mintegy 3500 köbméter iszapot emeltek ki a tó vé­géből, s terítettek el a gát védelme alatt. Úgy látszik, hogy a programnak megfe­lelően, az idén sikerült a tervezett. mintegy 6000— 6500 köbméter iszapot a tó medréből kiemelni, s ezzel az idei évre kitűzött felada­tot megvalósítani. Mint Piukovics József, a társulat igazgatója tájékoz­tatott, még az idén megkez­di tevékenységét a társulat egyik tagja, a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság. Az erdészet feladata lesz a Garadna-patak völ­gyében, a hegyoldalakon a hordalékfogók építése, ame­lyekkel a termőtalaj lemo- sódását és a patak által an­nak a tóba juttatását aka­dályozzák meg. Az idén mintegy 800 ezer forint ér­tékű hordalékfogót létesíte­nek, amely a tervezettnek egyfa armada. Cement és Mészmű Rt. Bgy évvel ezelőtt felkaptuk volna a fejünket arra a hírre; hogy a Cement- és Mészművek részvénytársasággá alakul át. Ma már csak annyit jegyzünk meg a hír hallatán: a sokat emlegetett szerkezetátalakításnak végre kézzelfogható jeleit tapasztalhatjuk. A részvénytársaság alapításának van egy érdekes oldala: mégpedig az, hogy ebben az Rt.-ben társ lett a városi tanács is. A Cement- és Mészművek szándéka tiszta és világos; aa idegen tőke bevonásával pénzügyi gondjaikra keresnek gyógyírt, a fejlesztésekkel pedig az építőanyag-ipari ellátást javítanák. De mit keres az Rt,-ben a városi tanács? A részvétel elsősorban nem üzleti jellegű — hallottuk. A ta­nács azért jegyez részvényt, mert a Cement- és Mészművek felajánlotta, hogy sport- és kulturális létesítményeit a HCM környékén élők, az idősebbek és fiatalok számára egyaránt nyitottá teszi. Másrészt úgy vélték a tanácson: szükség van arra, hogy támogassák például a környezetvédelmet szol­gáló fejlesztéseket. Nemcsak a vállalatok, a tanácsok is át­alakulnak mostanában, és bizonyosak vagyunk benne: nem ez lesz az utolsó eset, amikor arról adhatunk hírt. hogy a tanács üzleti vállalkozás részese lett. a háztömbre. Ml tagadás, elég csúnyán fest az állvá­nyok közül lassan kibonta­kozó, megszépült öreg há­zak mellett ez a kocka ala­kú épülettömb. A magaste­tőnek több előnye is lenne1 megvédene a beázástól, s újabb hasznosítható belső tereket alakíthatnának ki. • A CÍM MELLÉ HATALOM IS JÁRJON II beüváros tanácsi biztosa jjc A Széchenyi út felől nézve nem is sejteni, milyen nagy munka folyik a homlokzatok mögött Nyomósak az áruházépítok érvei Bontsanak? sem az Ady-hídnál? Már írtunk arról, hogy tanácsi biztost neveztek ki egy újonnan létrehozott irá­nyító egység, a Belváros Építési és Rehabilitációs Iro­da élére. A döntés elsősor­ban azért született, hogy a belváros megújításának bo­nyolult munkáját egy szer­vezet hangolja össze, s te­gye hatékonnyá. Nem új stá­tusok létesítéséről van szó, hanem a munka korszerűbb és jobb szervezéséről — mondta a városi tanács el­nöke. Reméljük, a tanácsi biztos nemcsak címet ka­pott, hanem hatalmat is, mert az egyik a másik nél­kül nem sokat ér... A végrehajtó bizottság megtekintette az Avas kele­ti lejtőjén megkezdett ma­gánlakás-építést is. Már ré­gebben írtunk arról, hogy ezen a területen az ősem­ber kovabányájának marad­ványait lelték meg. Ezért megyénk természetvédői ar­ra kérték az illetékeseket, hogy ne épüljön meg itt jó néhány lakás. Mivel egy Európában páratlan jelentő­ségű régészeti értékről van szó, az illetékesek késznek mutatkoztak a kompromisz- szumra. pedig már jócskán előrehaladt a terület, köz­művesítése. Most ott tart az ügy, hogy várják a ter­mészetvédők javaslatait a beépítési terv módosítására, a terület hasznosítására. Bcvásárlócentrum épül az Ady-hídnál azon a sarkon, ahol — a Tulipán Áruház­zal szemközt — most még pavilonok sorakoznak. Iglói Gyula, fórumunk régi leve­lezője nemrég arról írt, hogy ö bizony sajnálja azt a két Bajcsy-Zsilinszky utcai házat — a Kakas csárda üzemei az egyikben, a másikban iro­dák, üzletek vannak —, ame­lyet a centrum építése miatt majd lebontanak. A levélhez fűzött kom­mentárunkban már röviden érintettük, hogy itt nem va­lamiféle meggondolatlan bon­tási akcióról van szó. Érthe­tő persze, hogy a bontás szó­ra meglehetősen érzékenyek a miskolciak. Annyi mindent tüntetett el a csákányok, markolók hada az elmúlt év­tizedekben városunkban, hogy most már minden kő­höz ragaszkodunk. De néz­zük, mi a helyzet az Ady- hídi bevásárlóközpont eseté­ben! Az üzletház terveit több ; változatban készítették el, és mérlegelték azt is, hogy mi lenne, ha megmaradna a Bajcsy-Zsilinszky úti két ház — hallottuk Kovács Gábor­tól, a városi tanács ellátás- felügyeleti osztályának ve­zetőjétől. Mi is közöltük azután azt a változatot, ame­lyet a vállalkozók elfogad­tak, és amelyben úgy dön­tötték, hogy mégiscsak le kell bontani az épületeket. Azért kell itt vállalkozókról beszélni, mert a bevásárló- centrumot négy cég, a BIK, a Miskolci Élelmiszer-keres­kedelmi Vállalat, a Borsodi Ruházati Kereskedelmi Vál­lalat és a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat építi föl saját tőkéjéből. A városi ta­nács közművesített területet nyújt mindehhez. A vállal­kozók természetesen a pén­zükért igényeket is támasz- j tottak: például megegyeztek j a tervezőkkel abban, hogy mekkora területre van szűk- í ségük, milyen üzlefházba hajlandók pénzüket befek­tetni. A két Bajcsy-Zsilinszky úti ház megtartásával nem lehetett volna teljesíteni eze­két az igényeket, illetve túl nagy összegeket emésztett volna fel az egyébként la­kóépületből jól-rosszul üzlet­it ázzá alakított épületek megtartása, hasznosítása. * Persze sokszor hallottuk: már ezt az érvet: „nem éri meg megtartani” — akkor is, amikor utólag kiderült, hogy mindez nem igaz. Es az is tény, hogy rengeteg olyan házat megmentünk napjainkban, amelyeknek felújítása rengeteg pénzt emészt fel, és igazán nem nevezhető gazdaságos vállal­kozásnak. De ma Miskolcot még Nyíregyháza is megelő­zi az áruházi ellátottságban. Szégyenletes a lemaradásunk az áruházépítésben — és a tanácsnak nincs arra pénze, hogy a hátrány ledolgozását saját zsebből fedezze. Ügy hisszük, hogy nyomósak az üzletközpont építését szerve­zők érvei. (kiss) Elkészült a Himari-tó gátja (k—ó)

Next

/
Thumbnails
Contents