Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-11 / 240. szám

60, 40, 19 esztendeje Miskolcról írták, írtuk Idegenforgalom, városfejlesztés REGGELI HjRLAP, 1928. SZEPTEMBER L Itt Miskolcon a természet egészen kivételes aján­dékkal gazdagította meg a várost az Avas képében, s mégis ez a természetes, nagyszerű séta- és üdülő­hely évszázadok óta úgyszólván teljesen kiaknázatla­nul hever a város közepén, és ma már elmondhatjuk, hogy az Avas mennyire elvesztette vonzó erejét, hogy alig néhányszáz pincegazda látogatja csupán. Pedig létezik egy úgynevezett Avas-bizottság, amelynek meg­alakulása előtt is. működése alatt is, és után is szám­talan életrevaló terv merült fel arra nézve, hogy mi­képpen lehetne az Avasból olyan szép séta- és ki­rándulóhelyet alkotni, amelynek csodájára járnának az idegenek, a miskolciak számára pedig megfizethe­tetlenül szép, kellemes tartózkodási helyet teremte­nének. Az Avas villanyvilágítása, és a már igen nagy részben elkorhadt nyírfakarfái, valamint az elhanya­golt állapotban levő kertek és teraszok mind bizony­ságul szolgálnak arra. hogy a lendülettel megindult kezdeményezés valami láthatatlan akadályokon de- rékbatört és ma már csaknem nagyon kevesen gon­dolnak az Avasra. ESZAK-MAGYARORSZÄG, 1948. NOVEMBER 28. Várospolitikánkban továbbra is kezdeményezők le­szünk. Célunk, hogy az 1949-es év végére Nagymis- kolc minden lakott településén kigyulladjon a kultú­rát jelentő villany, meg akarjuk javítani a város köz­lekedését, és ezt célozza a mi kezdeményezésűinkre meginduló autóbusz-forgaiom Diósgyőr, illetve Hejő- csaba felé. Az a törekvésünk, hogy munkás és tanuló bérletjegyek segítségével hozzáférhetővé tegyük ezt a gyors, és jó közlekedési eszközt. Minden erővel fej­leszteni keli a városi üzemeket, amelyek nem egye­sek profitérdekeit, hanem a nép érdekeit, a város la­kosságának érdekeit szolgálják. Fokozott gondot for­dítani a lakásépítkezésre, tovább fejleszteni szociális, kulturális és egészségügyi intézményeinket, előkészí­teni és kidolgozni a város új 5 éves tervét. Várospoli­tikánkat, terveinket ki visszük a város dolgozói közé, ott fogjuk megvitatni kisgyűléseken, összejöveteleken. Erezzék át a dolgozók, hogy ez a város az övék. ők a város igazi gazdái, tehát a város irányítása, fejlesz­tése nem pár ember ügye csupán, hanem Nagymis- kolc területén lakó munkások, bányászok, vasutasok, értelmiségiek és kisemberek közös ügye. Folytatni fogjuk sokkal következeiesebben a harcot a városi közigazgatás demokratizálásáért, meg kell változnia döntően a közigazgatás egész szellemének. Mindenki érezze át a városházán, hogy a közigazgatás van a népért és nem pedig fordítva. DÉLI HÍRLAP, 1969. DECEMBER 12. 1968-ban mintegy 100 ezer külföldi járt Miskolcon, ebben az évben még ennél is több: legalább 10 szá­zalékos emelkedésre számítunk. így ez év végéig 110 —115 ezer külföldit fogadunk városunkban. Miskolc az ország egyik logjobban keresett helye lett — mon­dotta Tózsa István, az Idegenforgalmi Hivatal veze­tője. Miskolcra elsősorban a szocialista országokból: Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK-ból, a Szovjetunióból, Romániából jönnek, de gyakran jár­nak itt a nyugat-európai tőkés országokból: Auszt­riából, Olaszországból, Svájcból, sőt újabban Hollan­diából is. A város híre-neve a tengerentúlra is elju­tott, hiszen az USA-ból és Kanadából is sok turista érkezik. Az Idegenforgalmi Hivatal szerint, a városba érkező külföldiek közül a legtöbben a tapolcai bar­langfürdőt keresik fel, de közkedvelt a tapolcai strand, s Tapolca ..szubaipesi” hegyalatti gyógyhatású, páradús klímája. Sok külföldi fordul meg lillafüredi barlangokba is, s az avasi borkóstolókat sem kerülik el. Többször szóvá tettük már a vadasparki Gabi medve sanyarú sorsát. A hatalmas termetű jószág saját méretei­hez képest igen szűkre sza­bott, garázsszerű kuckóban tölti napjait. Amikor leg­utóbb erről írtunk, beszá­moltunk róla, hogy még az idén kibővítik a medvelak kifutópályáját. Derecskéi Andrásnétól, a Vadasparkot üzemeltető Városgondnokság osztályvezetőjétől arról ér­deklődtünk, mikor kezdik el a munkát? Megtudtuk, hogy már az utolsó simításokat végzi a rajzokon Szabó Györgyi, az LKM egykori munkatársa, aki társadalmi munkában készíti a terveket. A medve új kifutója a bővítés után körülbelül 30 négyzetméteresre növekszik. Bár télen nem túl valószí­nű, hogy igénybe venné, de kap egy másfélszer kétméte­res fürdőmedencét is, ami­ben a következő nyár mele­gében hűsítheti magát. Az új kifutót egyébként többszög alapúra tervezték. Minden centiméterrel jól kellett gazdálkodni, hiszen nagyon közel van a medve lakásához az út, s csak ed­dig terjeszkedhettek. A ki­futó fémből készül és négy méter magas lesz. A Városgondnokságon sze­retnék, ha még októberben elkezdődne a mackó-kuckó bővítése, s a tartós fagyok beállta előtt befejeződne a munka. A kivitelezésből részt vállal a Lenin Kohászati Művek is, melynek dolgozói legutóbb a madárröpde el­készítésében jeleskedtek. A betonozással pedig az ÉÁÉV szakembereit szeretnék meg­bízni. Kökénv-szezon J Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Válla­lat felvásárlóhelyein meg­kezdték a kökény átvételét. Az erdei gyümölcs kilójáért öt forintot fizetnek a gyűj­tőknek. A nyékládházi fel­dolgozóban megdarálják, majd kipréselik belőle az er­dei vegyes- és az erdei ru- binszorp egyik alapanyagát, a kökény!evet Tanácstagi fogadóóra Holnap tartja tanácstagi fogadóóráját Lenkey Balázs a MÁV-telepi kisegítő isko­lában. 15.30 és 16.30 óra között Alacsony komfort fokozatú lakásokat építenek Végre lesz hova költöztet­ni azokat, akik pokollá te­szik a szomszédok életét, rombolják környezetüket, tönkresilányítják a lakáso­kat. Sokan ezt mondják hall­va, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága ala­csony komfortfokozatú laká­sokból álló telep építésé­ről döntött. Van, aki azon­ban úgy fogalmaz, hogy mi­nek újabbat építeni, amikor a régieket sem tudjuk fel­számolni ... A döntés körül zajlő vi­tából azonban egyértelműen kiderült: a telep építése olyan átgondolt városfejlesztési lépés, amelynek segítségé­vel például enyhíteni lehet a »város azon égető gondján, hogy fel kellene gyorsítani a belváros társadalmi reha­bilitációját, erkölcsileg és fizikailag is megújítva a lepusztult Széchenyi úti tömböket. Nézzük a tényeket: a te­lep 161 lakásból áll majd, és a repülőtéri út mellett épül fel. Tévedés lenne azt hinni, hogy valamiféle nyo­mornegyedet húznak itt fel a kivitelezők. A házak kü­lönálló telkeken, illetve sor­házakként épülnek meg, házgyári panelből, magas­tetővel, villanyvilágítással. Vizet közkutakról lehet majd venni. Csatornát nem fek­tetnek, de garantáltan víz­záró ürgödröket építenek, amelyeket rendszeresen tisz­títanak majd. A telep ter­veit a Miskolci Városszépí­tő Egyesület is véleményez­te. (Csak mellesleg jegyez­zük meg: nagyon sok lakás­igénylő található majd a városban, akik lényegesen rosszabb körülmények kö­zött élnek, mint amit a te­lep kínál majd lakói szá­mára.) A telepen egyébként felépítenek majd egy üzle­tet is. Ha minden rendben megy, 1989 vége és 1990 el­ső negyede között megépül­nek az otthonok. Dr. Kovács László, a vá­rosi tanács elnöke egyenesen fogalmazott amikor azt mondta, hogy nem cigány­telepet építenek. Ázol; szá­mára emelnek itt haza Kát. akik életvitelükkel nem tud­nak beilleszkedni a lakókö­zösségbe a város más terü­letein, és anyagi körülmé­nyeik sem teszik lehetővé, hogy saját erőből változtas­sanak helyzetükön. Régeb­ben rengeteget beszéltünk arról, hogy aki egy Széche­nyi úti sikátor mélyéről ki­kerül, mert lebontják a vi- tyillóját, jó lenne, ha nem egy összkomfortos lakótele­pi otthonban folytatná éle­tét, mert ehhez a változás­hoz képtelen alkalmazkod­ni. Most nemcsak beszélünk erről, hanem döntés is szü­letett, amelyről így beszélt dr. Kovács László: — A lépcsőzetes lakáshoz juttatás új formája ez. Azt is jelenti, hogy ha valaki életvitele, anyagi helyzete változásával tovább akar lépni a telepről, ennek az útját nem zárjuk el. A bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy a telep la­kásait nem a lakásigények kielégítésére kívánja fel­használni a tanács, hanem a lakásgazdálkodásban ta­pasztalható, egyre komo­lyabb feszültségek enyhíté­sére. Leszögezték például, hogy ezek az otthonok sem­mi esetre sem használhatók fel az önkényes lakásfogla­lók elhelyezésére... A lakáshoz jutás lépcső­zetességének megteremtésé­ről hallva eszünkbe jutott az is, hogy a belváros je­lenlegi állapotát, többek kö­zött az is eredményezte, hogy megfelelő, alacsony komfortfokozatú otthonok hiányában idg, a város szí­vébe is telepítették azokat, akiket árvíz miatt eimene- kítettek a Sajó-parti ottho­naikból. Jó lenne, ha egy ilyen lépés, amelyet sokéves, kemény anyagi áldozatok­kal járó munkával lehet csak korrigálni, nem követ­kezne be még egyszer. A te­lep építése talán egyfajta garancia is lehet erre... (kiss) A szaunában az a jó, ha benn a kamrákban a levegő tűzforró, kinn a medence, vagy a tó vize pedig jég-,» hideg. Diósgyőrben mindkét) dolog adott, hiszen a szau­nát jól felfűtik, a sziklába, vájt kis medencében pedig, fogvacogtatóan jeges a víz, Nemrég arról írtunk: bú var­rók dolgoznak a strandot :s tápláló forrásban, azt. kutat­va, hogyan lehetne mele­gebb vizet felszínre hozni. Ha ez sikerülne, nagyobb le­hetne a várfürdő látogatott-j. sága is. Van, aki persze ágii mondja, hogy meg lehet ezt. oldani másképp is: elég lerupe a szaunázást népszerűsíteni, mert aki a szauna kis me­dencéjéből átszalad a strand­medencébe, úgy érzi. hogy egész langyos az a víz, an»i ott fogadja... (k—ő) BmcrvrőKflWűtó magyat? hitel bawt vro. Pontio/. 2 mO;0OO LETETI JEGY lOOÖOHj! '10 .000,— Ft-nak, azaz tízezer forintnak « MHB Rt. pénztárában történő elhelyezéséről* 'Ä’Magw Hftcl Back ’ éren leien jegyet bemutaio (>1U a lest nu-xiwlmon r-irkor. illetve aa köveidet kjáiaút terjedő «UífCJoflE1 • Uéhócycirc MHH m. nUM nwrkke » f»ig> azt wu jwnüil au-xliaUlji. * t? í PÉNZÉVEL ÉRVELÜNK. TÖBBET ÉR VELÜNK! Többé nem kell tartania pénze, vagyona elértéktelenedésétől! A Magyar Hitel Bank Rt. október 10-én újszerűségében teljesen egyedülálló LETÉTI JEGYET bocsát ki a lakosság és közületek részére, bemutatóra szólóan, 1 éves lejárattal, amely lejárat 1-1 évre, két alkalommal meg­hosszabbítható. A jegyek az MHB központjának és vidéki igazgatóságainak pénztáraiban meghatározott számban vásárolhatók meg, A letét 5000,10 000 és 50 000 Ft címletű lehet, tehát már a kisebb jövedelműek részére is elérhető befektetési forma. Előnye, hogy a Magyar Hitel Bank Rt. a lejdratkor nemcsak aletét összegét és annak kamatát fizeti ki, ha­nem azt ki is egészíti az időközi áremel­kedés ellensúlyozására. A letéti jegy évi kamata 17%. A kamat és a kamatkiegészítés-együttes mértéke a KSH által hivatalosan közzétetfSío'- gyasztói árindex plusz 1%) A letéti jegy szabadon átruházható; A Magyar Hitel Bank Rt* LETÉTI JEGYE GARANTÁLTAN ÉRTÉKT­ŐL1'01 egy bank, amely több annál B. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents