Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-10 / 239. szám

Az elveszett konténer története a miskolciaké a sző P«*Uctn: Déli Hírlap. Miskolc, 3311. Pt.: 39. — telefon: 18-225. — Kérjük olvasóin­kat levelezőinket bog? panaszaikkal, eezre vételeikkel hétfőtől péntekig, lehetőleg 8—14 éra között keressenek tel bennünket. Jelzőlámpára gyűjtenek „A 26. számú , miskolc— bánrévei főközlekedési út bő­vítése már 1980 óta szere­pel a Miskolci Közúti Igaz­gatóság fejlesztési tervében. A forgalom növekedése és a bekövetkezett balesetek mi­att Miskolc és Kazincbarci­ka közötti szakaszon szüksé­ges az összes csomópont át­építése és a négynyomúsítás. Az ’ ismert gazdasági nehéz­ségek miatt a közlekedési al- ágazat azonban nem tudja a fejlesztéshez szükséges pAgt biztosítani. Ezért kül- sővforrások bevonásával — ÉRV, MKV — és a Közúti Igazgatóság fenntartási hi­telkeretéből kigazdálkodott pénzeszközökkel —. amelye­ket a megyei közúthálózat fenntartásától, az állagmeg­óvásától vontunk el, a mun­kát megkezdtük, és eljutot­tunk a 4,4 km szelvényig a négynyomúsítással. E mun­kákhoz kapcsolódva a repü­lőtéri csomópontban is le­fektettük a közműveket — posta, ÉMÁSZ, gáz- és ivóvízvezeték — és így a bővítéshez a szükséges terü­let rendelkezésre áll. A for­galomirányító jelzőberende­zés tervezése az 1988. július 13-i helyszíni bejárás alap­ján megkezdődött. A csomó­pont bővítése és a jelzőlám­pás forgalomirányítás költ­sége körülbelül 5 millió fo­rint. ezért a probléma meg­oldásában érdekelt szerveze­teket is szeretnénk bevonni a vállalkozásba. A kiviteli tervek elkészülte után az érintettek támogatását a terv ismertetésével kívánjuk meg­nyerni. A szükséges pénz előte­remtésének, függvényében vállalnák a csomópont átépí­tését és a jelzőlámpa tele­pítését 1989. 1. fél év végé­re.” * Ez az ügy azok közé tar­tozik orvatunkban, amelyek évek óta vissza-visszatérnek. Már a városi köztemető ava­tása után nem sokkal kér­ték a temelőlátogatók, hogy a buszvégállomás és a te­metőbejárat között legyen lámpával védett gyalogátke­lőhely. Ez sokáig nem való­sult meg. majd egy halot­tak napját megelőzően a Közúti Igazgatóság felfestet­te a zebrát. Nem volt ez olyan egyszerű dolog, ugyan­is ehhez odébb kellett he­lyezni a Miskolc-táblát, mert külterületen, országúton nem lehet gyalogátkelőhely. Most örömmel olvastuk a Közúti Igazgatóság levelét, mert azt a szándékot tük­rözte, hogy mindenfélekép­pen meg szeretnék építeni a forgalomirányító jelzőberen­dezést. Azt viszont szomorú­an vettük tudomásul, hogy erre nincs elegendő pénz. Reméljük: sikerül összegyűj­teni annyit, hogy megvaló­suljon ez a balesetveszélyt elhárító beruházás. Nem tud­juk, mekkora összegről van szó, de úgy véljük, hogy egy ekkora forgalmú köztemető mellett ezt a gondot meg kell tudni végre oldani.„ a legjobban: legtöbb üzle­tünkkel, éttermünkkel nem nagyon dicsekedhetünk sem a kül-, sem a belcsínt ille­tően. Ami pedig a második város címet illeti: Miskolc régen nem pályázik már er­re. Pontosabban nem lélek- számban, hanem a városszé­pítés versenyében szeretne dobogós lenni... 1988. ogugusztus 15-én lépett hatályba a szociális és egészségügyi miniszter 8/1988. (Vili. 1.) SZEM. sz. rendelete a gyógyászati se­gédeszköz-ellátásról. Rova­tunkban ezúttal ezt - a Ma­gyar Közlöny 1983. évi 35. számában megjelent - ren­deletet ismertetjük. A rendelet 1 paragrafus (1) bekezdése szerint az állami egészségügyi ellátás kereté­ben állampolgári jog alap­ján, az illetékes orvos által rendelt gyógyászati segédesz­közért (pl. ortopéd cipóért, egyes rehabilitációs eszközö­kért), valamint azok javítá­sáért az állampolgár téríté­si díjat köteles fizetni. A térítési díj mértéke a ren­delet 1. sz. melléklete tartal­mazza. így például az állam­polgárnak közforgalmú gyógyszertárakban, illetőleg a kereskedelmi forgalomban kiszolgáltatott valamennyi gyógyászati segédeszközért, valamint a szemüvegért és a parókáért — a beültethe­tő csípőízületi protézis, a beültethető szemlencse, va­lamint a nem rubel elszá­molású import hallókészülék kivételével — a fogyasztói ár 15 százalékának megfele­lő összeget kell térítenie. A nem rubel elszámolású im­port hallókészülék térítési díja a fogyasztói ár 50 szá­zaléka. Ha az állampolgár a gyógyászati segédeszközt az állami egészségügyi ellá­tás keretében rendelhetőtől eltérő kivitelben veszi igény­be. az árkülönbözet az' ál­lampolgárt terheli. Ameny- nyiben ez az eszköz a szem­üveg és az állampolgár a rendelhetőtől eltérő minősé­gűt vesz igénybe, akkor a teljes fogyasztói árat kell fizetnie. A rendelet értelmé­ben bizonyos esetekben nem kell térítési díjat fizetni. így például nem kell a gyógyá­szati segédeszközért, és an­nak javításáért térítést fizet­ni annak a személynek, aki foglalkozási balesete, vagy foglalkozási megbetegedés® miatt szorul gyógyászati se­gédeszközre. Az 1 paragra­fus (5) bekezdése szerint, ha az igénylőnek csak az egyik lábára szükséges ortopéd ci­pő, kívánságára ezzel együtt, az ép lábára is ki kell szol­gáltatni a cipőt. Ugyanakkor viszont a nagyobb értékű gyógyászati segédeszközt, ha annak további használatá­ra nincs szükség, és az mű­szakilag megfelelő állapot­ban van, az állampolgár, vagy örököse köteles vissza­vételre felajánlani. A mű­szakilag megfelelő álla­potban lévő eszköz vissza­vétele esetén legfeljebb a befizetett térítési díj össze-' gét kell a visszaszolgáltató­nak kiutalni. D. Gy. M. Közelebb, a szűrő- állomáshoz Feje felől a tetőt?». A tanácsi lakások eladá­sával kapcsolatban kereste fel rovatunkat Makranczi László, a II'6-os Népfront Körzeti Bizottság elnöke. Ügy vélte, hogy a rendelet azon része, amely a lakások lakottan történő megvásár­lásáról szól. egy másik jog­szabályba ütközik ... Arról van szó, hogy ha a lakók több mint ötven szá­zaléka meg kívánja venni a lakásokat — és ezt nem tiltja a ház esetében az eladást szabályozó tanácsi rendelet —. megvásárolhatják az ott­honokat akkor is, ha vannak néhányan, akik erre nem hajlandók. A jogszabály sze­rint akik megmaradnak bér­lőként egy ilyen vegyes tu­lajdonú házban, azoknak szá­molniuk kell azzal, hogy a tanács felajánlhatja eladás­ra otthonukat másoknak is. Ekkor lakottan adják ei a lakást — persze, ha van rá jelentkező vevő. Makranczi László szerint ez a lépes nem más, mint a bérleti szerződés megszegése az in­gatlankezelő vállalat részé­ről. Megérdeklődtük Kupcsik Évától, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak helyettes vezetőjétől, hogy mi a véleménye mind­erről. ö elmondta, hogy va­ló- igaz: ha a bentlakót nem védi valamilyen paragrafus — például azért, mert nyug­díjas —. elvileg eladható a lakása. Erre azonban eddig nem került sor. Ha valaki­nek mégis eladnák így az otthonát, amíg az új tulaj­donos nem biztosít számára megfelelő másik lakást, nem kpteles elköltözni. Ami pe­dig a szerződésszegést illeti, az osztályvezető-helyettes szerint a magasabb szintű minisztertanácsi rendelet le­hetőivé teszi a lakás eladá­sát. Mindehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy miután a városi tanács szándéka el­sősorban a tanácsi lakások eladási tempójának mérsék­lése, aligha valószínű, hogy Miskolcon bárkinek a feje felől eladnák bérlakását... Bár már jó ideje megnyílt a László Je­nő utcai egészségügyi szűrőállomás, ahová tüdőszűrésre kell el­mennie mindenkinek, aki erre felszólítást kap, mégis sokan pa­naszolják, hogy nehéz megközelíteni az épü­letet. Kandó László tanácstag felvállalta az ügyet, és eljárt az illetékeseknél. A közlekedési szak­emberek minden ér­dekelt bevonásával egyeztető tárgyalást hívtak össze, és meg­vizsgálták, mü lehetne tenni a tüdőszűrő-állo­más jobb, kényelme­sebb megközelítése ér­dekében. Végül is ar­ra az eredményre ju­tottak, hogy a tüdő­szűrő-állomás környé­kén lévő kis belső la­kótelepi utcákra nem célszerű tömegközle­kedési járatot szervez­ni. Azt a megoldást találták, hogy nem a Vologda utca, hanem a Fesziy Árpád utca irányából könnyítik meg az állomás meg­közelítését. Mégpedig úgy, hogy közelebb he­lyezik a 11-es járat megállóit. Úgy ígérik, hogy még az idén el­végzik a szükséges munkálatokat. Szerdán: ingyenes jogtanácsadás Dr. Lévai Miklós egyete­mi adjunktus legközelebb ok­tóber 12-én, szerdán délután 4-től 6 óráig tart díjtalan jogtanácsadást a Sajtóház III. emeletén, A miskolci­aké a szó rovat szobájában. Tűrhetetlen állapotok uralkodnak a Ro- ráriusz cukrászda háta mögött a belső ud­varban — mondta a telefonáló, és hozzá­tette: a szemetes konténerből kibukik a sze­mét, a cukrászüzemböl csak egyszerűen oda­púpozzák a hulladékot, ami messzire bűz­lik. Kikültítük fotósunkat, aki meg is örö­kítette a konténert es környékét, ahol va­lóban nem találtunk valami nagy rendet. A fényképet tanulmányozva azonban nagy örömmel felrikkantottunk: megleltük végre azt a konténert, amelyet két héttel ezelőtt hiába kerestünk Bánkúton, egy tanácsi, il­letékesekből álló kis csapattal karöltve. Bánkúton ugyanis még nagyobb szemetet találtunk, mint a Roráriusz háta mögött, és keresni kezdtük, vajon hol a konténer? Többen mondták, hogy valaha tényleg volt itt, de most már nincs. Ezt mi is konsta­táltuk, de arra senki nem gondolt, hogy ez a konténer vándorútra kelve, oldalán a Bánkút felirattal itt telepszik le a Rorári­usz mögötti udvarban. Legszívesebben rá­ütöttünk volna egy nagy stemplit, Vissz® a feladónak! felirattal. De ki adta föl? A konténer nyilván annak az akciónak esett áldozatul, amelynek jegyében beszedték a peremterülcteken található összes konté­nert. mondván, hogy sokba kerül kiürítge- tésük, javításuk a városnak. Most aztán minden konténer helyén szemétkupac ékte­lenkedik, amit szintén el kell szállítani. Ez ugyancsak sokba kerül, és még ráadásul fel is kell lapátolni a szemetet az autóra, mert nincs konténer, amit csak fel kellene emelni, hogy kiürítsék. Mi tehetetlenek vagyunk, és azt szeret­nénk, ha a Roráriusz mögött sem lenne sze­mét, és Bánkúton is találhatnának a turis­ták szeméttároló konténert. Nem ragaszko­dunk a Roráriusz udvarán található pél­dányhoz, egy hasonló másik is megteszi Bánkúinak... (Unt RENDELET A GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ-ELLÁTÁSRÓL Elismerést a városszépítőknek A város szülötteként isko­láim befejezése óta, tizen­négy éve vagyok rendszeres látogatója Miskolcnak. A belváros szembeötlő meg- szépüiése, az ésszerűen ki­alakított forgalmi rend, a decentrumok (Marx tér, Avas-dél, Szinva-part, stb.) okos és látványos átépítése miatt a legöszintébb elisme- í rés és köszönet illeti mind- I azokat, akiknek az örömet j okozó eredményekben szere- ’ pük volt. Csak remélem, hogy előbb-utóbb a belvá­rosi épületek szisztematikus felújítására is sor kerül, to­vábbá a várva várt versen­gés az üzletek, éttermek en­teriőrjét, kirakatait is átren­dezi a „haladó” ízlésnormák szerint, ahogy erre egy-két példa már ma is mutatko­zik. Ka a városszépítés üteme és erőforrásai nem csökkennek, Miskolc — túlzás nélkül — az ország második városának ran jára emelkedhet. Mádai Sándor Rákócziújfalu Minden miskolcinak szivet melengető érzés a fenti sorokat olvasni. Nemcsak azért, mert a legtöbb város­lakó érzékeny arra, mit mon­danak szűkebb pátriájáról, hanem azért is, mert Mis­kolcról az utóbbi években kevésszer lehetett elismerő véleményeket hallani. Azért ezekben a sorokban a fi­nom kritika is benne rejlik, hiszen a miskolciak tudják Lajos Árpádra emlékeztek * Az ózdi Kun Béla Művelődési Ház Lajos Árpád Honis­mereti Köre névadója halálának évfordulója alkalmából a dédestapolcsányi temetőben megkoszorúzta Lajos Árpád sír­ját. A sokak által ismert néprajzkutató 1976-ban hunyt el. K. M. A GÉP- ÉS FELVONÓSZERELŐ VÁLLALAT változó munkahelyre lelvesz: • lakatos 9 gépszerelő 9 csőszerelő Q hegesztő 9 minősített hegesztő szakmunkásokat, valamint korlátozott létszámban szerelési gyakorlatban jártas vasipari betanított munkásokat. Szállást biztosítunk, különélést űzetünk, útiköltségbe- hozzájárulunk. Fizetés szakmai gyakorlat alapján, megegyezés szerint. jelentkezés: Miskolc, Csabai kapu 16. (Semmelweis Kórházzal szemben.)

Next

/
Thumbnails
Contents