Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)

1988-10-24 / 251. szám

I Beszélgetés Liska Tiborral A műszaki és közgazdasági tönyvnapok országos megnyitó ünnepségének egyik vonzereje volt, hogy az első napon Liska Tibor Okonosztát című - meg­jelenésekor nagy feltűnést kel­tő - munkáját dedikálta mis­kolci olvasóinak. A dedikálás szünetében könyvéről, s abban kifejtett közgazgdasági meg­állapításairól, észrevételeiről kérdeztük a szerzőt, aki a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetem tanáraként nem­csak mint reformpárti gondol­kodó, de mint a szocializmus politikai gazdaságtanának leg- eifogulatlanabb elemzője is széles körben ismert Az ökonosztát révén úgy vált híressé — vagy egye­sek szemében hírhedtté —, hogy könyvét annak idején ki sem adták. Az önszabá­lyozó szocialista piac, az Ökonosztát gondolata, ame­lyet képviselt alulmaradt az áju-pénz nélküli gazdálko­dás — ma már tudjuk — el­hibázott és igen sok kárt okozó, elméletével szemben.- Érez-e valamilyen elég­tételt gondolatainak fokoza­‘ tos megvalósulása láttán? — Az igazság az, hogy alig. Könyvem — részben — túl régen íródott ahhoz, hogy most ez a kései ráfigyelés örömöt tudjon okozni. Meg­írása óta több mint három évtizedet foglalkoztunk az­zal, hogy egy rossz, műkö­désképtelen gazdaság ágyát vetettük. Most ebben forgo­lódunk. Ugyanazzal az ener­giával jóval előbbre juthat­nánk volna.- látja-e valamilyen biz­tató jelét a haladásnak? — Láthatnám éppen — de a probléma sokkal több- ágú és nagyobb horderejű arihál, minthogy részered­ményei bárki számára is önelégültségre adhatnának okot. Egyelőre ugyanis any- nff látszik, hogy a mamu­tot szeletelik. Közben fo­lyik a kritika és a hitvéde­lem, de a dolog roppant ne­hezen halad előre. Arról például még nincs szó, hogy a mamutból nem lehet sem nyulat, sem kecskét, sem zérgét faragni. Illetve vég­eredményben, amint látszik, lehet, csakhogy akárhány ilyen kis állat telik is ki a mamutból — egyik sem lesz élő. Egyik sem fog sem fut­ni, sem mekegni, még ak­kor sem, ha tökéletesen ayúl, kecske meg zerge for­májuk lesz is.- Mi kellene ahhoz, hogy fossanak, mekegjenek? — Egyszerű a válasz. Alapvető tulajdonreform! Az embert személyes tulajdo­nosává kell tenni az úgyne­vezett társadalmi tulajdon­nak. Ma ezt sokféleképpen nevezik, de főként az álla­mi tulajdonról van szó. Ugyanis az állam vigyá? arra, hogy az ember nehogy társadalmi öröksége tulaj­donosává váljon.- Ezt, hogy kefl érteni? — Ügy, hogy a történe­lemben lehetnek fontos és pontos dátumok, de a gaz­daság fejlődésében máról holnapra nem kezdődik el semmi. Nem lehet kijelen­teni, hogy egy bizonyos dá­tummal új korszak kezdő­dik. A klasszikusok is azt tanították, hogy a régi mé- hében fejlődik ki az új, te­hát az egész egy hosszú természetes folyamat, és nem kijelentések, deklará­ciók eredménye. Eszerint a mai társadalom hatalmas vagyont örökölt az előzőtől, ami tehát a társadalom, az­az a benne élő emberek öröksége. Erre nem teheti rá a kezét sem az állam, sem egy kormányzat, mert akkor ez a vagyon elvész, «tfogy, etfecsérlődik. Liska Tibor dedikációja mellé mindenkinek őszintén kí­ván „sikeres vállalkozást”,- Mi ennek oz oka? — Nagyon bonyolult kér­dés ez, sok mindennel függ össze, de megpróbálom meg­magyarázni. Vegyük úgy, hogy az ember, vagy embe­rek társadalmi öröksége az a bizonyos mamut. Minden hasznos, jó és érték, amit az előző társadalom ránk hagyott. Namármost, az ál­lam szabályozásai arra irá­nyulnak, hogy ez a „rend­szer” minél tökéletesebben működjék. Csakhogy, mivel az állam az elvonások for­májában veszi el a maga részét a mamutból, az nem akar jól működni, mert an­nál nagyobb lesz az elvo­nás. A „rendszer tehát nem akar többet produkálni, mert megkopasztják. Saját magát kopasztja meg.- Mi lenne hát akkor a kiút? — Olyan önszerveződés, olyan állapotok, hogy az ember mint társadalmi örö­kös, hozzájuthasson öröksé­géhez, kamatoztathassa sza­badon, s jövedelméből fizesse vezetőit. Egyelőre ez fordít­va van. Például úgy, hogy a pénzügyi kormányzat fizeti a népet. Abból, amit elvo­nások formájában elvesz tő­le. Ez az .értéktömeg pedig mint mondtam, nem akar növekedni, mert minél na­gyobb a jövedelem, annál nagyobb adó, illetve elvonás telepszik rá. Növekedésében így egyedül a kormányzat érdekelt, csakhogy az érté­keket nem ott termelik! Ja­vaslatom az lenne tehát, hogy „el a kezekkel a jöve­delmektől”-, szabad utat az értékeket létrehozni tudó vállalkozásoknak, s akkor növekedni fog a mamut. Eb­ben az esetben talán mi is tudunk majd valamit hagy­ni utódainkra. Gy. G. Kivitelezőt keresnek Megépül a miskolci szennyvíztisztító biológiai fokozata — erről nyilatko­zott lapunk szeptember 13-i számában Major Adám, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vállalat fő­mérnöke. Azóta a Magyar Hírlapban már meg is je­lent a felhívás a kivitelezés elnyerésének versenytárgya­lására. Mielőtt azonban ennek legfontosabb adatait ismer­tetnénk. az előzményeket sem árt felidézni.^ Városunk szennyvizének — amiből na­ponta körülbelül 100 ezer köbméter keletkezik — tisz­títására már elkészült egy 140 ezer köbméteres mecha­nikai fokozat. A tervbe vett, lényegesen jobban tisz­tító biológiai fokozatról augusztusban azt írta a Magyar Nemzet, hogy a bős —nagymarosi vízlépcső kör­nyezetvédelmi beruházásai miatt a Debrecen és Mis­kolc szennyvíztisztítására előirányzott állami pénz­ről le kell mondania a két városnak, A híradás nyomán, a várhatóan el­maradó építkezés miatt til­takozott a Magyar Demok­rata Fórum miskolci szerve­zete. Ám a tisztító bővítése mégsem marad félbe. Az építkezéshez központi for­rásból biztosítják a szüksé­ges összeget. S hogy meny­nyit? Szerettünk volna már most válaszolni erre is, de Major Ádám szerint a pá­lyázat eredményének kihir­detése előtt erre nincs mód: a versenytárgyalás eredmé­nyességét is kockára tenné, ha közölnénk az adatot. így egy korábbi nyilatkozatát idézzük most: több százmil­lió forintról van szó. A napokban megjelent versenykiírással egyébként egyelőre 70 ezer köbméteres biológiai fokozat megépíté­séhez keresnek kivitelezőt. A pályázatokat december 11-ig kell benyújtani a maj­dani lebonyolítóhoz, az Or­szágos Vízügyi Beruházási Vállalathoz. A megbízásról jövő februárban döntenek. Márciusban pedig átadják a területet a kivitelezőknek. 1932. októberének végére A vendég: Peskó György A miskolci Magyar—finn baráti kör holnap este 6 óra­kor tartja legújabb rendez­vényét a Molnár Béla Ifjú­sági és Űttörőház 6. számú termében. A vendég: Peskó György orgonaművész, aki finnországi élményeiről me­sél. A programot videovetí- tés teszi teljessé. Ezen az összejövetelen — később pe­dig a Hazafias Népfront Miskolc Városi Bizottságán — lehet jelentkezni a ha­marosan induló finn nyelv- tanfolyamra, amelyet kez­dőknek hirdetnek meg. Több tejet iszunk Borsodban nőtt az egy főre jutó tejfogyasztás. Amíg 1981 és 1985 között csak 169 litert ittunk meg évente, most már 201,7 liter fogy. A tejtermékekből is többet vásárolunk. Öszvér gyümölcs A Miskolci Kertészeti Vál­lalat gyümölcsfa-lerakatától nemrég azt a tájékoztatást kaptuk, hogy húszadika után árusítják a facsemetéket. Mint megtudtuk, a vállalat dolgozói pénteken elhozták az első szállítmányt Debre­cenből. Érkezett kajszi- és ősziba­rack-, szilva-, alma-, birs-, körte-, cseresznye-, meggy-, valamint naspolya-csemete is. Az eddigi információk sze­rint a termelőktől megkapják a szerződésben lekötött meny- nyiséget. A gyümölcsfákat e héten már árusítják. A le­rakat — a szokásosnak meg­felelően — a hétvégeken, szombaton és vasárnap is nyitva tart. A bekecsi termelőszövet­kezet csemetekertjében (az úttörőparki benzinkút mel­lett) a hét közepén kezdő­dik a facsemete-vásár. Már most is kapható különféle bogyós gyümölcsű fa és bo­kor: köszméte, fekete és pi­már a próbaüzemelésen is túl lesznek, s Miskolc szennyvizének egy részét az eddiginél alaposabban tisz­títhatja majd a biológiai fo­kozat. Mint megtudtuk, máris szokatlanul nagy az érdek­lődés. Alig jelent meg a fel­hívás, s néhány nap alatt is majdnem 10 külnféle válla­lat képviselői érdeklődtek a vízműveknél a részletekről. Korábban arról is beszá­moltunk, hogy még az idén körülbelül 20 millió forint értékű munkát elvégeztetnek a telepen. Erről nem is mondtak le — hallottuk a főmérnöktől. Ez a munka egyébként nem része a bio­lógiai fokozat beruházásá­nak, de erre is igen nagy szükség volt már a telep üzemeltetésének biztonsága érdekében. Egy úgynevezett megkerülő vezetékről van szó. Ezt készítik el most, s ugyancsak ebből az összeg­ből megoldják a Sajó-parti telep teljes felületi csapa­dékvíz-elvezetését is. Ennek kiépítése már elkezdődött. n. a. Hová vigye? Aki almát, krumplit „A Zöldért Vállalat Búza téri csarnoki boltjában a hosszú asztalsor végig ros- kadásig rakva mindennel, amit az ősz kínál” — kezd­tük legutóbbi piaci jelenté­sünket. Általában is igaz, hogy nagy a kínálat almá­ból, burgonyából, hagymá­ból, káposztából, babból. A magántermelők kevésbé, a vásárlók annál inkíbb örül­nek ennek. Hová viheti al­máját, krumpliját és egyéb őszi áruját az, akinek több termett a kertjében, mint amennyit saját maga, illetve családja el tud fogyasztani? Bán László (Zöldért, ter­melési vezető): — Valóban túlkínálat van, úgynevezett szabad árut mi nem veszünk át. Így volt ez egyébként tavaly és tavaly­előtt is. Ambriskó Dezső (Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi a josta tos ribizli, valamint tüskét- len szeder. A különlegesség­re vágyó kiskerttulajdono­soknak ajánlják az öszvér­gyümölcsöt termő jostát. Ezt nyugatnémet kutatók keresz­tezték köszmétéből és feke­te ribizliből. kínál... Vállalat, kereskedelmi iga»- gatóhelyettes): — Nálunk is árubőség van. A boltok önállóan ál­lapodnak meg a termelők­kel, ezért bizony gyakran előfordul, hogy ha valaki „az utcáról” megy be. kény­telenek elutasítani vagy ar­ra kérni, hogy később vigye a felkínált zöldséget, gyü­mölcsöt. Azt tudom javasol­ni. hogy próbálják meg tá­rolni árujukat. Szabó Józsefné (Unió Áfész, áruforgalmi előadó): — Mi is tapasztaljuk a túlkínálatot, próbáljanak meg érdeklődni cégünk le­ányvállalatánál, az Unioker- nél. Hevesi Józsefné (Unioker, osztályvezető): — Nagy tételben nem biz­tos, hogy azonnal át tudjuk venni a felkínált almát, zöldségfélét, azt javaslom a magánterelőknek, hogy hoz­zanak be mintát az árujuk­ból. Bak István (piacfelügyelő­ség, áruforgalmi vezető): — Próbálják meg eladni a nagybani piacon, vagy ha kisebb tételről van szó, a kisfogyasztói piacon, illet­ve piacokon. Ezeken kívül kéttucatnyi termelői eláru­sítóhely van a városban, például több ABC előtt, ha rászánják az időt. biztosan vevőre találnak. Szeretném felhívni a termelők figyel­mét arra, hogy legyen ná­luk a tulajdonlapjuk vagy a haszonbérleti szerződésük, illetve igazolásuk a háztáji­ról. Sz. G. Aprólékos gonddal restaurálják a Rákóczi utcai görög kereskedöházban a freskókat. Mint a közelmúltban beszá­moltunk róla. az utolsó simításokat végzik a Műemléki Fel­ügyelőség szakemberei a műemlék: épületen. Gyermekbénulás elleni védőoltások A három oltásból álló, gyér- » mekbénulás elleni oltássorozat I második kampánya október 24. | és 28. között lesz. Oltásra kerül- j nek azok a gyerekek, akik I 1985. július 1. és 1988. június 30. , között születtek. A védőoltást Sabin-cseppek- nek szájon át történő beadásá­val végzik, ezért a szülők, illet­ve a hozzátartozók kávéskanalat vigyenek magukkal. Hozzák el, az oltások idejének bejegyzése miatt, a gyermekek oltás? köny­vét is. Amennyiben a kötelező oltás­ra kijelölt korú gyermekek hoz­zátartozói — átköltözés vagy egyéb ok miatt — az oltási érte­sítést nem kapnák meg, a la­kás szerint illetékes gyermek­körzeti rendelőben jelentkezze­nek. Miskolc Megyei Város Állami Közegészségügyi- Járványügyi Felügyelősége

Next

/
Thumbnails
Contents