Déli Hírlap, 1988. október (20. évfolyam, 232-257. szám)
1988-10-22 / 250. szám
A fénykép a helytörténeti kutatásban Nemcsak a régi lehet értékes Jusson el a közgyűjteményekbe A múzeumi és műemléki hónap keretében a Herman Ottó Múzeum konferenciát rendezett A fénykép a helytörténeti kutatásban címmel. Az országos szakmai konferenciát muzeológusok, levéltári kutatók, honismereti szakkörvezetők számára az ismeretek, tapasztalatok kicserélése segítheti a jövőben a fénykép eredményes felhasználását a történeti, hely- történeti kutatásban. A tavalyi konferencia témája A fénykén mint műtárgy volt. Az idei témaválasztás látszólag nem kapcsolódik szorosan ehhez, pedig egy folyamatról van szó. melynek célja az, hogv a fotográfia mint fiatal művészet, s a történeti kutatás nem túl régi tárgya (és eszköze) elfoglalja méltó helvét a művészetben, tudományban egyaránt. Szerte az országban sok ezer fénvkép van a közgyűjteményekben, ám többnyire alárendelt funkciót kapnak, történetkutatási segédanyagként használják fel őket. Mindinkább polgárjogot kapnak azonban a történeti, helytörténeti kutatásban Ez a fiatalember ifj. Tisza Kálmán fia. György, 1899-böl. A képet Strelinsky mester készítette, aki császári és királyi udvari fényképész volt. azok a feldolgozási módszerek, melyek az eddigi egyoldalú értékelés helyett igyekeznek a fotó teljes információtartalmát feltárni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy egyszerű műtermi fénykép is sokat elmondhat, elárulhat: milyen ruhában (ez akkoriban gyakran a fénynépész kellék- és jelmeztárából került ki) fén.yképeztette le magát a megrendelő, milyen alkalomból. milyen formában jelent meg végül is a kész kép. Ugyancsak eloszlatásra váró az a tévhit is, mely szerint csak a régi fénykép az értékes. Fontos lenne pontosan kidolgozni és működőképessé tenni azokat a csatornákat, melyek segítségével a ma készült fotográfiák használható része eljuthatna a közgyűjteményekbe, ahol megtörténhetne feldolgozásuk Is. Teljes információs értékük ugyanis így lenne igazán a fényképeknek, pontosan rögzítve minden szükséges adatot, körülményt. Az országos konferencia vitaindító előadását Stem- lerné Balogh Ilona, a Munkásmozgalmi Múzeumban működő Nemzet Történeti Fényképtár osztályvezetője tartotta: a fénykép történeti forrásértékét, szerepét taglalta. A korreferátumok során T. Knotik Márta, a szegedi Móra Ferenc Múzeumból arról számolt be, ho16 éven felülieknek íjc A kiállítás egy részlete Őszi megyei könyvhetek Encs város művelődési háza ad otthont az idei őszi megyei könyvhetek megnyitóiának. amelyet a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetsége, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a megvei tanács művelődési osztóivá rendez hé'főn. 17 órai kezdettel. Dr. Restás László, a Mészöv elnöke mond ünnepi beszédet maid Kulcsár Imre színművész tolmácsolja megyénkben írók. költők műveit. Történelmi est A Lévay Kör történelmi estet tart kedden délután 5 órakor, a Kossuth utca 17. szám alatti székházában. Dr. Iván Géza tart előadást Az ..avar’ (aba) név hatása a magyarság kialakulására, a legújabb kutatások alapján címmel. Az előadást színes kísérőműsor egészíti ki. Néprajztól a művészettörténetig A Kerman Oltó Múzeum Évkönyve Filmsikerek a Rónaiban A Kobrával, Sylvester Stallone 16 éven felülieknek ajánlott filmjével kezdődött az a sikerfilm-sorozat, amelyet minden hétfőn a Rónai Sándor Művelődési Központban vetítenek, s amelynek bemutatásra kerülő darabjait a MOKÉP legsikeresebb filmjeiből válogatták össze. Az előadások minden alkalommai délután 5 és 7 órakor kezdődnek, s egyformán találunk köztük gengszterfilmeket, sikeres vígjátékokat, valamint olyan produkciókat. amelyeket a „szuper” jelzővel szoktak illetni. ízelítőül néhány cím a soron következő kínálatból: A rózsa neve Sean Connery- vel a főszerepben, NSZK— olasz—francia koprodukció- I ban készült, és szintén 16 éven felülieknek ajánlják, ugyanúgy, mint A kíméletlen című francia filmet, Alain Delonnal a főszerepben. A Hanna és nővérei című amerikai produkció főszereplői Woody Allen és Mia Farrow, a Szökevényvonaté pedig Eric Roberts. A szakasz című filmben Willem Dafoe és Tom Be- renger látható. Stefánia Sandrellit, a híresen szép olasz filmszí.'iésznőt Az amerikai feleség című filmjében viszont, csak 18 éven felüliek nézhetik meg. Jegyek és bérletek a Rónai pénztáránál válthatók. gyan segítette a város hely- történeti kutatótevékenységét a fotó, B. Horváth Csilla a Janus Pannonius Múzeumból a fényképek típus szerinti osztályozásával ismertette meg a résztvevőket. * Jövőre ismét megrendezik a konferenciát, az előzetes tervek szerint Sárospatakon. Ünnepi aktualitást ad majd a rendezvénynek a fényképezés feltalálásának 159 évfordulója, mely 1989-ben lesz. A mostani konferencia alkalmából a Herman Ottó Múzeum földszinti előterében kiállítás nyílt a múzeum fotótörténeti gyűjteményének anyagából. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXV-XXVI. száma egy kötetben jelent meg az idén, köszöntve 60. születésnapián Szabadfalvi József kandidátust, a múzeum igazgatóját, a megyei múzeumi szervezet irányítóját. Szabcd- faivi József másfél évtizedét, melyet a múzeumi szervezet irányítójaként töltött el, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke méltatja a kötet élén álló köszöntőben. A megyei múzeumok 1962 —1987 között eltelt negyedszázadáról Ikvai Nándor ír, s az országos rangsorban előkelő helyet jelöl ki Borsod számára a statisztikák, a sikeres programok alapján. A hetvenes, nyolcvanas évek borsodi közművelődéséről Kövér Árpád ad áttekintést, a Rozsnyó és Miskolc közötti múzeumi kapcsolatokról pedig Labancz István, a rozsnyói Bányászati és Vaskohászati Múzeum igazgatója számol be. A kötetben régészeti tanulmányok olvashatók a paleo- litikum idejéről származó települési formákról megyénkben (Simán Katalin), a Nagyrozvágyról származó bronzkori csüngőről (S. Koós Judit), a Dédestapol- csány—Verebcebércen található késő bronzkori földvárról (Nováki Gyula), a Dél- Borsodban feltárt kora vaskori leletekről (Kemenczei Tibor), a Kesznyéten-Szérűs- kerten levő szkíta kori temetőről (B. Hellebrandt Magdolna). A mindennapokhoz, a jelenhez kapcsolódik Olajos Csaba munkája, mely a borsodi műemlékvédelem legutóbbi egy évtizedét dolgozza fel. A térségben G00 védett épület található, közülük 155 műemlék: ezeken felül 18 a kiemelkedő értékkel bíró műemléki környezet, mint például a Miskolc- Diósgyőrként nyilvántartott épületegyüttes. A történeti tanulmányok között a történeti Borsod Vármegye középkori helyneveit Sándorfi György dolgozta fel, az angolszász történet- írás legújabb munkáiban a Kossuth Lajosról és kora más kiemelkedő személyiségeiről olvasható vonatkozásokról pedig Németh Györgyi ír. A néprajzi munkák között érdekes egy végül sikertelen. ám mégis hasznos kísérletről, a borsodi szabadtéri néprajzi múzeum létrehozásáról szóló beszámoló Janó Ákos tollából. Makoldi Sándor és M- Pap Gizella a népművészet alkotás-pszichológiájáról ír. három fafaragás elemzése kapcsán. Természetesen nem lehet felsorolni a közel 900 oldalas kötet írásait: a fentiek mellett még művészettörténeti, természettudományos, valamint a fotó és vizuális kultúra területéről kiragadott tanulmányok gazdagítják az anyagot. Kájé a baráti körben A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyeiek Budapesti Baráti Körében (Budapest, V, Belgrád rakpart 24.) klubestet tartanak október 25-én, délután 5 órai kezdettel. Dr. Dalányi László, az ÉVM főosztályvezetője (miskolci öregdiák) tart filmvetítéssel kísért előadást, melyben az UNESCO értékmegőrző tevékenységével, ezen belül a Budai Vár és Hollókő jelentőségével foglalkozik. A rendezvény szervezői szívesen látnak minden érdeklődő miskolcit, aki a jövő héten kedden éppen Budapesten tartózkodik, és jut ideje az előadás meghallgatására, a film megtekintésére is. jjc A dél-koreai főváros Modern Művészetek Múrcumában látható ez a 18.32 méter magas „tévétorony’’, amelyet 1003 darab képcsőből állított elő Nam Jung pák képzőművész A Minél több. annál jobb című alkotás képernyőin video- műsorokat sugároznak. ____ Kájé Az utas is ember (és fordítva) Nagy tévedés lenne azt hinni, hogy a tömegközlekedés arra való. hogy a tömeg közlekedjék. Nem: a tömegközlekedés arra való. hogy az utazóközönség jól kiismerje egymást. A leggyakoribb utastípusok hamar felismerhetők, alig kell néhány megállónyit utaznunk a csúcsforgalomban. A cickány-utas például állandóan izeg-mozog. jön-megy a tömött villamoson, az első ajtón száll fel, de a hátsónál ül le, leveszi a kalapját, majd felteszi, leejti a jegyét, aztán felemeli. közben motyog, a zsebében kotorászik, néha felpattan és leül. Nem lehet nem figyelni rá: az ember egyre idegesebben bámulja, aztán emiatt bárom megállóval később száll le a kelleténél. Aztán jön a fejkendős, légid »s^antns néni: a hátán hatalmas batyu, a kezében két könnyebb, úgy 50—50 kilós szatyor. Már éppen elindulna a villamos a 'megállóból, mikor ne- kidurálja magát a felszállásnak. Szuszogva araszol fölfelé, de csak a lábainak sikerül felszállni. a hatalmas batyu, és a két dögnehéz szatyor lent marad a megállóban a néni túlnyomó részével együtt, aki ily módon egyre vízszintesebb helyzetet vesz fel. A villamosvezető közben zöld arccal, vicsorogva nyomja a berregőt, indulni akar. Végre kéi utas idegei megbomlanak. mindketten odaugra- nak. és nyögve, káromkodva felsegítik rakományával együtt a nénit, aki ártatlanul mosolyog: számított a segítségre ... Ennél is veszélyesebb. ha egy családi különítmény támadja meg a kocsit. Lévén, hogy emberfölényben vannak, az összes ajtón egyszerre nyomulnak fölfelé, majd u tömeg feje fölött üvöltözve, kétségbeesetten keresik egymást. Már már úgy néz ki, valaki lemaradt közülük, de sajnos nem. mindany- nyian megvannak. A három kis lurkó kötelékben rohangál végig az utazó nénik és bácsik lábán, akik erre mogorva képet vágnak, mert kiveszett belőlük a családi érzés — mondja a nagymama, és magához öleli a három rosszcsontot. Nem ritkaság az ellenőr-kinézetű utas sem. aki döngö léptekkel száll fel, kilyukasztott jegyét hosszasan tanulmányozza, mintha meg akarná jegyezni a lyukak kombinációját. majd körillhor- dozza szúrós tekintetét a kocsiban. Ilyenkor nagy élénkség tapasztalható a jegy- lyukasztó-szerkezet körül, mások gondterhelten latolgatják, mikor ér már végre a következő megállóhoz a villamos. Mindezek persze gyarló emberi dolgok a lényeg az, hogy felül tudjunk rajtuk emelkedni. Sokkal elviselhetőbb az egész, ha udvariasan, kedvesen, kulturáltan viselkedünk a zsúfolt villamoson, buszon Én például mindjárt átadom az ülőhelyemet ott. annak a kis töltöttgalamb barnának. aki már alig áll azokon a formás kis lábain. Persze, óvatosan kell eljárnom, nehogy orvul lehuppanjon a helyemre az ellenszenves öreg- úr, aki már jó ideje pimaszul fixíroz engem. közben pedig görbén tartja a hátát, és remegteti a botját a kezében, direkt. hogy engem jól felhúzzon. Hát. ilyenek vágnunk mi (utazó) emberek ... Kiss József
