Déli Hírlap, 1988. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1988-09-17 / 220. szám

Hétfőn hangversenyt adnak (föröoországba indul a Miskolci Bar Kórus A Miskolci Bartók Kórus hét­főn este az avasi templomban ad koncertet, egy NSZK-beli férfikarral közös műsorban. (A nyugatnémet kórus vezetője a nyáron Miskolcon járt, és egyebek között arról érdeklő­dött: hol mutatkozhatna be városunkban a mönchenglad- bachi rendőrökből álló ének­kar, illetve melyik miskolci kó­rus lehetne a partnerük ebben a műsorban.) A 6 órakor kez­dődő egyházzenei hangverseny­re a belépés díjtalan. A Miskolci Bartók Kórus ezt a hét végét Mályiban tölti, „edzőtáborban”. A me­gyei oktatási és továbbkép­zési központban készülnek fel a hétfői hangversenyre, illetve közelgő, görögországi szereplésükre. Az énekkar­nak ez lesz az első külföldi fellépése azóta, hogy korábbi vezetője. Reményi János megvált a kórustól. (A Ma­gyar Rádió gyermekkórusát vezeti.) Reményi tanár úr Pestre költözése után 1985. szeptem­berében Szűcs Sándor és dr. Balás István vette át a Bar­tók Kórus vezetését. Nem ★ Görögországban Szűcs Sándor vezényli a kórust. (Kerényi felv.) voltak könnyű helyzetben, mert a korábbi tagok több­sége búcsút mondott az együttesnek. Újraszervező­dött a kórus, amely — ad­dig megszerzett hírneve A szeptemberi Napjaink zfc 175 éve született Eötvös József író, liberális politikus. A 175 éve született Eötvös Józsefnek, a magyar liberális reformpolitika talán legjelen­tősebb alakjának pontosabb megismeréséhez járul hozzá a Napjaink e havi száma Stipta István Írása Eötvös Jó­zsef önkormányzatvédő centra­lizmusáról szól; adalékokat kö­zöl a hazai liberális á.llamfel- fogás történetéhez. A megyék rendezése a kiegyezés utáni államszervezési reformok leg­kényesebb kérdése volt: meg­ismétlődött a reformkori muni- cipalizmus-centralizmus vita. A nemzetiségi kérdés meg­oldásában is1 jelentős elméle­ti, gyakorlati tevékenységet fejtett ki Eötvös József, er­ről Ijja József számolt be Az ember szabaddá válhatik című tanulmányában. A cím utalás Eötvös ténymegállapí- tó mondatára, mely így hangzott: „Az ember nem szabad, de szabaddá válha­tik.’ A XIX. századi liberális szabadságeszme Eötvös Jó­zsef által átformálva és új­ragondolva már kiérdemelte a szkeptikus jelzőt: A sza­badság kérdőjelei című cik­kében Gulyás István ír erről. Eötvös nem csekélyebb szkepticizmussal látja saját történelmi szerepét: „Azok­nak vagyok egyike, kik ar­ra valók, hogy elöljárjanak, de a gondolat, s nem a cse­lekvés mezején.’ Eötvös ezeket a szavakat írja 1838-ban. a Néptanítók Lapjánban: „Míg a néptaní­tóknak anyagi jólétéről nem gondoskodhatunk, addig tő­lük lelkesedést nem várha­tunk.’ Az 1838rban keit nép­iskolai törvény megalkotásá­ban oroszlánrésze volt, az akkori célkitűzések megelőz­ték a, korukat. A végrehaj­tás már számos akadályba ütközött, erről a helyzetről írta híres 1870-es népiskolai jelentését, melyet Polgár Péter ismertet a szeptemberi Napjaninkban. Ruszály József Eötvös bor­sodi működéséről ír, folytat­va az augusztusi lapszámban elkezdett gondolatokat. Ha­sonlóan ehhez, szintén az au­gusztusi számban kezdődött Mihail Bulgakov: A végzetes tojások című kisregénye, több rész után folytatódik a Tersánszky-centenáriumra készült Derűs mozaiksorozat, s újabb részét olvashatjuk Gergely Mihály szociográfiá­jának, mely az Elhallgattak a vigyázók? címet viseli. A szeptemberi számot Szé­kely Dezső, Visky András, Szokolay Zoltán, Czegő Zol­tán és Oláh János költemé­nyei gazdagítják. Oláh Já­nosai egyébként interjú is készült, melyet Csontos Já­nos tollából most vehet kéz­be az olvasó. Csorba Piroska Lukács Lászlóval, a megyei tanács művelődési osztályának mun­katársával készített látleletet megyénk alapfokú oktatásá­ról. A cím — Két malomkő között — sokat elárul előre is a beszélgetés során le­vont következtetésekről. Kájé alapján — ezt követően is sora kapta külföldről a meg­hívásokat, ezeket azonban nem tudták elfogadni, mert még nem érezték elég felké­szültnek magukat. Az eltelt évek munkája meghozta eredményét. Ma már bátran ki mernek álni, hogy nem­zetközi pódiumon is meg­mérettessenek. Repertoárjuk a madrigáloktól á motettá­kon át az oratórikus műve­kig terjednek, ezek hiteles megszólaltatására töreksze­nek. Rendszeres résztvevői a miskolci zenei életnek, éven­te mintegy 10 fellépésük van, egyebek között közreműköd­tek a Psalmus Hungaricus előadásában a Belvárosi Szabadtéri Színpadon, tavaly bemutatták a Mozart-kequi- emet, és énekeltek a Bajaz- zókban. Hagyományosan fel­lépnek húsvétkor és kará­csonykor is. A hatvanöt tagú kórus a nyár elején kapta a Görög­országba szóló meghívást, a KÖTA őket javasolta a Delphiben először megren­dezendő nemzetközi egyház­zenei fesztivál magyar részt vevőjének. Negyvenötperces műsorral készülnek a feszti­válra, ahová október 3-án utaznak el. (Az énekkarból negyvenen vesznek részt a fesztiválon.) Az utazást saját költséve- tésükből, a városi tanács ál­tal biztosított pénzből és sa­ját zsebből fizetik, ott-tartóz- kodásuk anyagi terheit a meghívók fedezik.) E hó ele­jétől folynak az intenzív próbák otthonukban, az If­júsági Házban. A tagok: többségükben fia­talok, húsz—harminc év kö­zöttiek. Szakiskolások, főis­kolások, egyetemisták (az NME-ről) közép- és általá­nos iskolai tanárok. De van­nak közöttük dolgozók is. Hazaérkezésük után szívesen látnak új jelentkezőket is, olyanokat, akik némi zenei alappal rendelkeznek. Első­sorban a férfikart kívánják erősíteni: tenorban, bariton­ban és basszusban van hi­ány. S*— jfe Zubornyák Zoltán a Swetter együttes egyik énekesnőjével (Jármay György felvétele) Pimasz, szép arccal Az. Ady Endre-vers' címe egyben Zubornyák Zoltán és a Swetter együttes versmű­sorának is a címe. Babitstól Csoóri Sándorig, Kosztolányi, tói Pilinszkyig, József Attii á-\ tél Nagy Lászlóig, Radnóti­tól Utassy Józsefig számos kedves költőjének versét tűz­te műsorára a Miskolci Nem­zeti Színház művésze. Húsz XX. századi költemény hang­zik el az összeáll)' ísban, részben megzenésítve énekel­ve. A múlt évad végi be­mutató után most Ismét pó­diumra kerül a műsor, elő­ször szeptember 19-én, a Kossuth utcai Kamaraszín­házban. Ezt az előadást nép­művelőknek, pedagógusok­nak ajánlják, a másnap, ked­di, majd az azt követő pén­tekit már minden érdeklődő­nek. A hétfői műsor 4 órakor kezdődik, a keddi és pénteki 3-kor. A jegyek ára 30 és 40 forint Vidám hétvége I. borsodi sörfesztivál Ami az időjárást illeti, az égi hatalmak nem sok figyel­met szenteltek az I. Borsodi Sörfesztivál rendezői fohásza­inak: maradt a rossz idő. A fesztivál közönsége hasonló taktikát választott: csak éppen ők a rossz idővel nem törőd­tek, s szép számmal vettek részt a gazdag program kí­nálta eseményeken. Ma délelőtt — még la­punk megjelenésével egy időben is — bárki láthat Nyári emlékek Hát, megint elmúlt a nyár, itt az ősz, és az újabb tanév, is­mét itt ülök a pad- ban, a vörös Bodó- csival. Nem változott semmi, az igazgató úr az évnyitón ezút­tal is elmondta, hogy ami tavaly négyest ért, az az idén már csak hármast, és így tovább lefelé. Ennek most sem nagyon dőltünk be, mert ha ez így lenne, úgy a vörös Bodócsi példá­ul már legutóbb is mínusz hármas bizo­nyítványt vihetett volna haza, olyan alacsonyról indult el­sőben. A nyár majdnem úgy telt, mint más­kor, most is Bala- tonszurdokon üdül­tünk, annál a kedves házaspárnál. Az idén már pénzt sem fo­gadtak el (az inflá­ció miatt), helyette átvették a Mama lánykori stafirung- jából az ezüst ét­készletet, s azt a né­hány házzal odébb, egy bódéban műkö­dő régiségkereskedé­sükben árulták m nyugatiaknak, mint Árpád-házi eszedj­got. Tulajdonképpen így is megérte, mert leg­alább megkaptuk a tavalyi barátságos kis padlásszobát, mely­ben öt pótágy is el­fér, ha nem vagyunk élhetetlenek. Márpe­dig mi nem vagyunk élhetetlenek: otthon például a Papa ma- gántaxizik munka után, az adó miatt a Nagyi nevén. A Na­gyinak ugyanis kicsi az adója, mert olyan alacsony a nyugdíja, mintha 48-ban a la­bancok oldalán har­colt volna. Így aztán a Papa jól jár, hogy a Nagyi nevén van az ipar, csak pokoli lehet szegénynek órákon át posztó ma- muszban és ősz pa­rókában vezetni. A balatonszurdoki strand nagyon szép, de olyan szorosan fekszenek rajta az üdülők, mint a Del­tában a fókák. Még­is érdemes volt ki­menni: a parton ösz- szefutottunk Patai Béla bácsival, akivel a Papa együtt járt gimibe, csak Bája bácsi hatodikban ott­hagyta a piaristákat, mert megrendült a hite. (Nem hitte, hogy valaha is képes lesz megtanulni az algebrát.) Most be­futott zöldséges, van egy alkalmazottja is az tárgyal a másik négy alkalmazottjá­val, hogy neki ne kelljen ezzel is időt tölteni. A zöldséges cég egyébként igen jó hírű, az a jelmon­datuk, hogy ha a ná­luk vásárolt gyü­mölcsben kukacot talál valaki, akkor ingyen megtarthatja. Béla bácsit kivéve a Papa nem jött ki a maszekokkal: ami­kor a lángossütö. négy Magosért majd egy ötvenest kért, a Papa azt találta ne­ki mondani, hogy mi nem rablásból élünk. A lángossütö kikérte magának, azt mond­ta, közvetlenül ők sem rablásból élnek, hanem előbb lángost sütnekés csak az­után. Nemcsak a Papá­val volt sok baj, a Mama egyébként is eleget idegeskedett Kriszta nővérem mi­att, akivel egy arab esténként állandóan vegyesvállalatot akart alapítani. Az öcsémnek sem nőtt be a feje lágya ta­valy óta, már máso­dik nap összeütkö­zésbe került a rend­őrséggel: gördeszká­val nekiment a kör­zeti megbízottnak. Azért mégis szép volt q nyár, csak hamar '■ elszaladt. Most meg itt ülünk a padban a vörös Bo­dócsi val, és idegesen készülünk a mate­matikaórára, mert Kormos tanár úrral nem lehet viccel­ni. ö viszont szo­kott vezetni; azt mondta a vörös Bodócsinak, meg ne­kem. hogy miért nem alapítjuk meg a Se- hogyansem Gondol­kodók Egyesületit. Mindezt ráadásul ta­valy mondta, amikor még nem is volt sza­bad alapítani ilyen egyesület-féléket... Kiss József valódi hegyi rablókat a sportcsarnokban: ráadásul ezek zenélni is tudnak, hi­szen ők a Berg Wagabound sramlizenekar. Ugyancsak tart még a sportcsarnok előtt a játszóház egészen délután 4 óráig: itt minden­ki — de főként nyilván a gyerekek — próbára tehetik ügyességüket BMX-kerék- pár, Fitt-ball, gördeszka se­gítségével, valamint egyéb sport- és ügyességi vetélke­dőkön. Délután 4 órakor kezdőd’k a sakander Európa-bajnok- ság a sportcsarnokban: tt dől el, ki a legerősebb. Este 7 órakor Kern András és Zorán lép fel a csarnok előtt, m'ajd 8 órakor kezdetét ve­szi a Fesztiválbál: a zenéről a 100 Folk Celsius zenekar és Eszményi Viktória gon­doskodik. Vasárnap délelőtt a bálo­zásban megfáradt szülokso- káig ágyban maradhatnak, csemetéik nem fogják őket zavarni: ehelyett Halász Ju­dit és a Bojtorján együttes műsorát nézhetik meg a sportcsarnokban, méghozzá belépődíj nédküL Később, ha a tegnapi bá- lozók már kipihenték magu­kat, meghallgathatják a csar­nok előtt a Kisparti együt­test: ők délelőtt 11-től dél­után 2-ig muzsikálnak. Dél­után 3 órakor a sportcsar­nok mögötti eiső jégpályán a Forradalmi Rendőrezred karatebemutatót tart. Aki megkedvelte az el­múlt napok alatt a sramli­zenét; az békésen sörözgetve élvezheti a Polka-Party együttes műsorát a sport- csarnokban délután 4-től 7 óráig. Este 8 órakor kezdi műso­rát a Vidám Színpad „kü­lönítménye”: Bodrogi Gyulá­nak, Kíbédy Ervinnek, Ko­vács Katinak, Koncz Tibor­nak, Keleti Pálnak tapsol­hat a közönség. Utánuk az Old Boys együttes muzsikál 11-ig. Az utóbbi két prog­ram belépti díja 50 forint. A hétfői eseményekről egyelőre csak annyit: fellép a soroksári Svábparty együt­tes, láthatják a Tokaj étte­rem Mini Varieté műsorát, maid kihirdetik a sördalpá- lyázat eredményét. Este a sportcsarnokban Rádiókaba­ré lesz, majd tombola, har­minc értékes nyereménnyel, (X)

Next

/
Thumbnails
Contents